Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18 / 218. szám

1993. szeptember 18., szombat TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 5 A gazdaság átvilágítása Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Az Állami Va­gyonkezelő Részvénytársa­ság hosszú távú feladata az, hogy a portfoliójába tartozó 160 — részben vagy teljes egészében állami tulajdonú — vállalat értékének felét privatizálja — hallhattuk Szekeres Szabolcstól. Az ÁV Rt. elnök-vezérigazgatója a holding pénteki sajtótájé­koztatóján mutatta be üzleti tervüket. Szekeres Szabolcs elmond­ta: az ÁV Rt. arra kapott meg­bízást, hogy az általa kezelt vagyon értékét a lehető leg­nagyobb mértékben növelje, osztalékot fizessen tulajdono­sának, a Magyar Köztársaság­nak, és privatizálja a vállala- HIRDETÉS tokát. A 289 milliárd forintos saját tőkével rendelkező ÁV Rt.-hez tartozó vállalatoknak — a pénzintézeteket leszámít­va — összesen mintegy 1400 milliárd forintra tehető a mér­leg főösszege, s a 160 cég dur­ván 290 ezer embert foglal­koztat. Az ÁV Rt. feladatairól Sze­keres Szabolcs elmondta: az átalakulással együtt tisztázták és tisztázzák a vállalati veze­tők felelősségét, s egyértelmű­en meghatározzák feladatai­kat. Ezután minden céget átvi­lágítanak, s ’94 elejéig elké­szítik stratégiai fejlesztési programját. Eközben beindít­ják a bankszektor reformját, s továbbképzést szerveznek a vállalatvezetők számára. Az átvilágítás során konkrét ter­veket készítenek arról, hogy mely vállalatokat kell feljaví­tani, s milyen irányban kell továbbfejleszteni tevékenysé­güket. Ezt követően három csoportra osztják a cégeket: az első csoportba a legjobb, azonnal privatizálható vállala­tok kerülnek, míg a másodikba a legrosszabb, de szintén ma­gánkézbe adandó cégeket so­rolják. A harmadik csoportba a feljavításra érdemes vállala­tok kerülnek. Ez utóbbi cégek fejlesztésére speciális progra­mot dolgoznak ki, s többek között átütemezik adósságai­kat is. Szekeres Szabolcs kije­lentette: a cégek feljavításához első ütemben legalább 100 millió dollár szükséges, s az ÁV Rt. már lépéseket tett azért, hogy az említett nagy­ságú összeget egy külföldi pénzintézettől hitelként felve­gye. A holding vezetője el­mondta azt is, hogy a vállala­tok a következő időben is ön­állóan működnek majd, az ÁV Rt. nem akar „kézi vezérlést” bevezetni, csupán a cégek ve­zetőinek stratégiai feladatait határozza meg, s ezek elvég­zését számon is kérik rajtuk. Szekeres Szabolcs rövid tá­vú, elvégzendő feladataikról elmondta: a következő hóna­pokban a holding kialakítja azt a munkamódszert, amellyel hatékonyan tudja vezetni a vállalatokat, s eközben elkez­dik 15-20 cég átvilágítását, s remélhetőben 5-10 esetében be is fejezik, így ez utóbbi vál­lalatok esetében megkezdőd­het a reorganizáció. Sohasem volt tervezhetőbb A Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedve­zőbb befektetési forma mindazoknak,- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek, például gyermekeik tanínatásához, ingatlan vásárláshoz vagy vállalkozás beindításához. Állami garáiu'ia A kamatok kifizetéséért és a törleszté­sért az állam teljeskörű garanciát vál­lal. Ha tehát nemcsak megfelelő kama­tot vár, de a pénzét teljes biztonságban szeretné tudni, akkor az Ön befektetése a Magyar Államkötvény. Az államkötvények kamatozása Minden befektető megtalálhatja a számára legmegfelelőbb kamatozású államkötvényt. Egyes kibocsátásoknál mozgó kamatozású, ami azért ked­vező, mert bármi történik a gazdaság­ban, a befektetőt nem érheti meglepe­tés, kötvényének kamata értékálló. Az államkötvények többsége fix kamato­zású, ami azért előnyös, mert kiszámít­ható a befektetés jövedelme. Csökkenő kamatlábak mellett ez nyújtja a legelő­nyösebb feltételeket a befektetőknek. Előre tervezhetünk, tudjuk, hogy mek­kora haszonra tehetünk szert, ha ál­lamkötvényt vásárolunk. I I Az államkötvény szabadon I I _______adliaK) \ élű ié) | i---------------------------------------;----------------------------------------------------1 j Amennyiben többet szeretne megtudni az Államkötvényről, töltse ki és adja (el a megadott címre ezt j I a kupont. Postafordultával elküldjük Önnek információs anyagunkat. | Név: □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ | Lakáscím: □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ j □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ ­J Postacímünk: O&M 1034 Budapest III., Szőlő utca 38-40. (15) J l __________________________________________________________j-*s legkedvezőbb, ha a futamidő lejártáig benntartjuk pénzünket. Az államkötvvny biztonságos Az államkötvényt nem kell hazavinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés veszélye fenyegetne. I tol kapható.’ Államkötvényeket elsősorban a Magyar Nemzeti Bank Főpénztárában és megyei igazgatóságain vásárolhatunk, ahol készséggel válaszolnak valamennyi, a befektetéssel kapcsolatos kérdésre. Szí­vesen adnak tanácsot, hogy megtalál­hassa az Ön számára legkedvezőbb, legjövedelmezőbb befektetést. A külügyminiszter Marosvásárhelyen Marosvásárhely (MTI) — Maros megye székhelyén kezdett pénteken látogatást Jeszenszky Géza külügymi­niszter, aki immár harmadik napja tárgyal Romániában. A székelyföldi körutazás el­ső állomására a vendéglátók által rendelkezésére bocsá­tott repülőgéppel érkezett a magyar diplomácia irányító­ja és népes kísérete. A vendégek és a vendég­látók a repülőtérről a maros­vásárhelyi megyeházára haj­tattak, ahol loan Racolta prefektus adott tájékoztatást Jeszenszky Gézának. A ta­lálkozón részt vesznek a több mint 130 ezres lélek­számú Marosvásárhely ve­zetői, élükön Nagy Győző polgármesterrel. A magyar külügyminisz­ter a fajsúlyos politikai meg­beszélés után kötetlen be­szélgetést folytatott a helyi művészeti és vallási élet képviselőivel, később ko­szorút helyezett el az 1989- es fordulat hőseinek emlék­művénél, majd a kegyelet virágaival tisztelgett a szé­kely vértanúk emlékművé­nél, ezután megkoszorúzta a román nemzeti hősök emlék­művét. Délután az RMDSZ veze­tőivel találkozott, majd a nagymúltú város (mindig is fontos központ volt, egykor Marosszék centruma, majd Maros-Torda megyéé) ma­gyar vonatkozású intézmé­nyeivel (Bolyai líceum, Te­leki Téka) és történelmi em­lékeivel (Vártemplom) is­merkedett. Este Sütő András lakásán látta vendégül Je­szenszky Gézát. Román remények London (MTI) — A Fi­nancial Times című brit lap pénteken idézte Teodor Me- lescanu román külügymi­nisztert, aki szerint a ma­gyar-román kétoldalú egyezménnyel kapcsolatos nézeteltérések most már megoldhatók, és valódi hala­dást sikerült elérni a Je­szenszky Gézával folytatott tárgyalásokon. Korábban a magyar kül­ügyminiszter — az első ve­zető kormánytag, aki 1990 óta Romániába látogatott —, azt mondta, hogy a kapcso­latok remélhetőleg javulnak, de még sok kétoldalú prob­léma maradt. Úgy vélte, hogy a magyar kisebbség romániai kezelése a legérzé­kenyebb pont — írta a brit lapban Virginia Marsh tudó­sító Bukarestből. Románia 1,7 millió ma­gyar otthona, és többségük Erdélyben él, amely 1918-ig Magyarország uralma alatt volt — emlékeztetett a tudó­sító. Jeszenszky Géza azt mondta, hogy Románia és a Magyarország felülemel­kedhet nézeteltérésein. A ro­mániai magyarok gazdagí­tották Romániát és törekvé­seik nem veszélyeztetik a nemzeti többséget. A román nacionalista pártok, melyek­nek 13 százalékuk van a par­lamenten, minduntalan az­zal vádolják a magyar ki­sebbséget, hogy vissza akar­ják téríteni Erdélyt Magyar- országhoz — írta a brit lap tudósítója, és idézte Jeszen­szky Gézát, aki még azt is mondta: nehéz megérteni, miért ütközik ellenkezésbe a kolozsvári magyar konzulá­tus megnyitása. Szocialista térnyerés London (MTI) — Nem egészen négy évvel a kom­munizmus bukása után a modernizált Magyar Szocia­lista Párt előretör a közvéle­ménykutatásokban — írta a The Daily Telegraph című brit lap pénteki számában Julius Strauss tudósító Bu­dapestről. * A választások tavasszal esedékesek, és Antall József miniszterelnök a koalícióját fenyető legnagyobb veszély­nek tartja a szocialistákat. Néhány pótválasztási győze­lem után a szocialistáknak 24 százalékuk van már a felmé­résekben, vagyis több mint kétszer annyi, mint 1990-ben. A térség megyéi a hátmezőnyben Budapest (ISB - D. Á.) — Az északkelet-magyaror­szági térség megyéi a köz- művelődési és kulturális mu­tatók tekintetében sincsenek az ország élvonalában, ha át­tekintjük a KSH által most kiadott Magyar Statisztikai Zsebkönyv 92 kötetét. Meglepő például, hogy a 100 lakosra jutó színházláto­gatás tekintetében Győr-Sop- ron (53) és Csongrád (42) mennyivel előbb áll, mint Hajdú-Bihar (27), Szabolcs- Szatmár-Bereg (24) és Bor- sod-Abaúj-Zemplén (22). Múzeumlátogatások dol­gában Szabolcs-Szatmár- Bereg (39) a sereghajtó az országban, de szintén a hát­mezőnyhöz tartozik Hajdú- Bihar (55) és Borsod-Abaúj- Zemplén (66) is. Elgondol­kodtató, hogy ugyanakkor Baranya (202) és Győr-Mo- son-Sopron (177) lakosai (illetve az odalátogató turis­ták) milyen sűrűséggel men­nek múzeumba. A térség mozilátogatás te­kintetében is messze az or­szágos átlag alatt áll. Bor- sod-Abaúj-Zemplénben a 100 lakosra jutó moziláto­gatás száma 1992-ben mind­össze 69 volt. Szabolcs- Szatmár-Beregben ugyanez a szám 88. Hajdú-Biharban e tekintetben kedvezőbb a mérleg, hiszen 161 mozilá­togatás jut 100 főre, de Za­lához (202) képest ezzel sem kerülhet az élmezőnybe. A leglátogatottabb magyar múzeumok első 20-ában nincs intézmény ebből a tér­ségből. | •> 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom