Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 9 Mezőgazdasági hitel öt nap alatt A bankok bizalmatlansága oldható, bár nagyon sok a rossz példa • Az áru 66 százalékáig Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Hogyan juthat hi­telhez egy hitelképtelen mező- gazdasági szövetkezet vagy vállalkozó? A kissé abszurd­nak tűnő kérdésre meglepően egyszerű válasz adható: a köz- raktározás, illetve a közraktár- jegy segítségével. Az ügylet technikai lebonyolításáról, s az ezzel összefüggő problé­mákról a mezőgazdaság finan­szírozásában járatos pénzügyi tanácsadó vállalkozás, a Ja­guár Kft. szakértőjét, és a föld- művelési tárca államtitkárát kérdeztük. A mezőgazdaság finan­szírozásának alapvető gondja, hogy a bankok az agrárszféra vállalatait eleve hitelképtelen­nek tartják — állítja Kurucz Béla, a Jaguár Kft. pénzügyi tanácsadója. A budapesti szék­helyű, főleg hitelezési infor­mációkat közvetítő cég szak­értője azonban úgy véli, még egy eladósodott mezőgazdasá­gi vállalkozás is kaphat hitelt akkor, ha van forgalomképes terménye vagy egyéb más nyersanyaga. Mindehhez hoz­zátartozik azonban az is, hogy a közraktárjegyre történő áru- hitelezésnek még nincs jól kialakult gyakorlata hazánk­ban. így a keresketlelmi ban­kok alaposan meggondolják egy-egy ilyen jellegű kölcsön folyósítását — hallhattuk Ras- kó György államtitkártól. Másrészt azonban igaz az is, hogy a kölcsönök felvevői kö­zül nem egy becsapta a banko­kat, s ez mindenképpen óva­tossá teszi a pénzintézeteket a mezőgazdasági termelés finanszírozásában. Raskó György megállapítása: a ban­kokat rendkívüli óvatosságra inti a viszonylag sok vissza nem fizetett kölcsön is. A Ja­guár tanácsadója szerint azon­ban erre is van megoldás: ha olyan árut kémek a hitel fede­zetéül, amely a Budapesti Árutőzsdén eladható, akkor nincs különösebb anyagi koc­kázata az ügyletnek. Kurucz Béla mindehhez hozzáteszi, a hozzájuk forduló mezőgazda- sági termelőtől a sikeres köl­csönszerződés megkötéséhez — szemben sok pénzintézet­tel, amely áruhitel esetében is hetekig tartó klasszikus hitel- vizsgálatot végez — csupán három dokumentumot kémek: az árujegyet és zálogjegyet magában foglaló közraktárje­gyet, a termék biztosítási köt­vényét, valamint a minőség- tanúsítványt. Majd ettől szá­mítottan 1-5 munkanap alatt már fel is veheti a kliens a 9 hónapos rövid lejáratú, piaci átlagkamatozású hitelt a bank­tól. Az államtitkár szerint a ban­kok bizalmatlan magatartását erősítik a rossz példák is: elő­fordult ugyanis, hogy több hitelfelvevő időközben eladta másnak a kölcsön fedezetéül szolgáló terményét. így ami­kor a pénzintézet az adósság fejében kérte az árufedezetet, hűlt helyét találta a gaboná­nak. Ezzel összefüggésben a Jaguár szakértője — elismerve a csalás elvi lehetőségét — ki­jelentette: ha a teljes közrak­tárjegy a birtokukban van, ak­kor elképzelhetetlen, hogy a zálogjegyre és az árujegyre is külön kölcsönt vesz fel a gaz­daság. A Jaguár tanácsadói tevé­kenységének további előnye, hogy az igénylőt mindig a számára leginkább megfelelő pénzintézettel hozzák kapcso­latba, így ha a bankoknak kor­látlanok a forrásai, akkor a közraktárjegy által megteste­sített termékre bármekkora összegű hitelt tudnak folyósí­tani. Igaz, a törvény értelmé­ben ez az összeg nem halad­hatja meg az ám piaci érté­kének 66 százalékát. Jeszenszky­Melescanu Bukarest (MTI) — A ro­mán-magyar külügyminisz­teri tárgyalások első, több mint kétórás menete után Nicolae Vacaroiu minisz­terelnök a kormánypalotá­ban fogadta Jeszenszky Gé­zát és kíséretét. A kétoldalú külügymi- nisztériumi megbeszélések előtt — mondotta el Je­szenszky Géza — Melesca- nu külügyminiszter szemé­lyes ajándékként dokumen­tumgyűjteményt adott át az 1956-os magyar forrada­lommal kapcsolatos román diplomáciai anyagokból, amelyek többek között a szovjetek által elrabolt Nagy Imre miniszterelnök romá­niai tartózkodására vonat­koznak. Melescanu ismer­tette a román fél elgondolá­sait a kétoldalú kapcsolatok javítására vonatkozólag, a magyar fél ezekre még nem válaszolt részletesen. Árak Budapest (MTI) — Az ipari termelői árak július­ban nem emelkedtek — ál­lapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal szerdai jelentéséből. Az iparban a termelői árak havi növekedése ápri­lisban még 0,8, májusban és júniusban már csak 0,3-0,3 százalékos volt. Ez a csök­kenés a második fél évben tovább folytatódott. A múlt év azonos hónapjához ké­pest 8,7 százalékos volt a termelői árnövekedés. A belföldi értékesítésnél a két nyári hónapban ár­csökkenés következett be. Júliusban 0,7 százalékkal júniusban 0,1 százalékkal estek vissza a belföldi érté­kesítési árak. Májusban 0,3, áprilisban 0,5 százalékos volt a havi áremelkedés. Egy évet figyelembe véve a belföldi eladási árak 8,9 százalékkal növekedtek. Az exportárak júliusban 0,8 százalékkal haladták meg az előző havit. A nö­vekedés júniusban 1,2, má­jusban 1,0, áprilisban 1 szá­zalékos volt. Az előző év júliusához képest az export­árak 1,9 százalékkal növe­kedtek. A tüntető francia parasztok égő gumiabroncsokból állítottak fel barrikádot a Párizstól délre fekvő A6-os autópályán. A farmerek az USA-val és az Európai Közösség más tagországaival létesített megállapodás elleni tiltakozásul számos főutat lezártak a francia főváros körül AP-FavÉm Ismét csökkent a munkanélküliek száma Budapest (MTI) — Ismét csökkent a munkanélküliek száma. Az Országos Munkaü­gyi Központ előzetes jelentése szerint az augusztus végi záró­napon 675 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Ez kétezerrel kevesebb az előző havi lét­számnál, illetve 30 ezerrel kisebb a februári maximum­nál. A munkanélküliségi rátában — a munkanélküliek és a gaz­daságilag aktív népesség ará­nyában — ez a viszonylag kis­mértékű csökkenés statiszti­kailag kimutatható változást nem hozott, így a ráta tovább­ra is 13 százalék. A pályakezdő munkanél­küliek száma augusztusban is tovább növekedett, de már kisebb ütemben mint július­ban. Augusztusban csaknem 15 ezer pályakezdő regisztrál­tatta magát. A regisztrált pá­lyakezdő munkanélküliek szá­ma a hónap végén így 74 ezer 600 volt, 6100-zal több mint júliusban. A pályakezdők aránya már meghaladta az összes mun­kanélküli 11 százalékát. Au­gusztusban több mint 30 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkaadók, így az összesen rendelkezésre álló betöltetlen álláshelyek száma az előző havi 61 ezerről 67 ezerre nö­vekedett. A hónap során több­nyire közvetítéssel az állá­sok jelentős részét betöltöt­ték, így a hónap végén a be­töltetlen álláshelyek száma 37 400 volt. Befejeződött a romeltakarítás Budapest (MTI) — A Fő­városi Közterület-fenntartó Vállalat dolgozói kedden es­tére befejezték a békásmegye­ri robbanással megrongált épület környékén az üvegcse­repek és a törmelék eltaka­rítását, amit hét nagy teherautó elszállított. Szerdán reggel még tíz emberrel folytatták a távolabbi utcákban lévő tör­melékek összesöprését, eltá­volítását. Továbbra is ügyele- tet tart a helyszínen egy men­tőautó és személyzete, vala­mint a fővárosi tűzoltóság egy fecskendős járművével egy tűzoltóraj. Amint dr. Szabó Károly tűzoltó alezredes, a Fővárosi Tűzoltóság parancs­nokának helyettese az MTI munkatársának elmondotta: a tűzoltók kedden az oltás után a romos lakásokban, elsősorban a legfelsőbb két emelet le­zuhant paneléit tartó nyol­cadik emelet födéméit támasz­tották alá, továbbá a detoná­ciótól meglazult és kifelé dűlő homlokzati paneleket rögzítet­ték drótkötelekkel, hogy le ne zuhanjanak. A szerdán ügye­letet tartó raj feladata az, hogy a romok eltávolítása során fel­lelt, lappangó tüzet, parazsat hatástalanítsa. Az ügyeletet addig tartják fenn, amíg a ro­mos épületrész eltávolításával megbízott kivitelező teljesen le nem bontja a sérült épület­elemeket. A helyszínen szer­dán már felállítanak egy nagy toronydarut. A Fővárosi Gáz­művek a Jós utca 6., 8. és 10. számú épületekben továbbra is zárva tartja a gázt, s csak az épület helyreállítása után kez­di meg újra a szolgáltatást. Az Országos Rendőr-főka­pitányságtól kapott felvilágo­sítás szerint a robbanás kedden hajnalban Mádi Lajos Jós utca 8. számú lépcsőház 9. emeleti lakásában történt, valamilyen ismeretlen eredetű anyagtól. Az eddigi felmérések szerint az épületben mintegy 250 mil­lió forint értékű kár keletke­zett. A detonáció következté­ben hét személy vesztette éle­tét és további tíz ember köny- nyű sérülést szenvedett. A rendőrség a szakértőkkel együtt szerdán folytatja az eset körülményeinek részletes vizsgálatait. Jegyzet _____________________ Meglepetés Marik Sándor M ondhatnám: ez itt a reklám helye. Ha va­laki most a budapesti Nyu­gati Pályaudvarra érkezik, legrövidebb idő alatt és leg­kényelmesebben vonattal juthat ki a BNV-re. Tíz perc sem kell és máris a vásári főbejáratnál lehet. Öröm ez annak, aki a 3 órás vonato­zás után még metrózásra, buszozásra számított. Talán ez is az új idők, a vállalkozá­sok szele. A különvonat a nyugatitól indul és a kőbá­nyai teherpályaudvarnál ki­alakított ideiglenes megálló — ez a BNV—után érinti a kőbánya-kispesti, a ferenc­városi és a kelenföldi pá­lyaudvart. De nem csupán ezért fogtam tollat. Ha ugyanis az utasnak szerencséje van, napközben, amikor kicsi a forgalom, kedves meglepetésben is ré­sze lehet. Magam is elcso­dálkoztam, amikor vasárnap dél tájban, a BNV-különvo- nat számára kijelölt 14-es peronnál várakoztam, s be­futott oda, — a hajdani kor­mányvonat. Nagyon szép középkék, ezüst díszítésű motorvonat. Ha jól emlékszem, régen eh­hez hasonló — csak hosz- szabb — luxus gyorsmotor vonatokat szállítottunk Csehszlovákiába, Egyiptom­ba. Bár tudom, hogy ez a mostani is több, mint ne­gyedszázada épült, nagyon jó állapotban van. A kedves kalauznők szíves invitálá­sára kíváncsian léptünk bel­jebb. Előbb fülkék következ­tek, mint a kényelmesebb hálókocsikban. Aztán egy szalon — közepén kosszá asztal körülötte tucatnyi kárpitozott szék —, mintha egy üzleti tárgyalószobában lennénk. A műanyag, illetve faborítások világosbarnák, a szőnyegek, kárpitozások olajzöldek. Megakad a sze­mem az egyik sarokban álló rádión: olyan nagyméretű hagyományos, mint hajdan a Pacsirta volt. Viszont, hogy mindent beleadhattak az Orion szakemberei, mutatja: feliratán ott szerepel „Ste­reo” — ez pedig akkoriban, amikor készült még nem volt mindannapi. Szinte el sem helyezkedhettem a hosszú tárgyalóasztalnál, már meg is érkeztünk Kőbánya-teher- re, az ideiglenes vásári meg­állóba. Szemben húzott el mellettünk a másik alkalmi szerelvény: alighanem az Árpád gyors motorvonat. Bevallom nosztalgiát éreztem, mindkét vonat lát­tán. Előbbi régen tabu volt, csak messziről láthattuk, jobbára Moszkvába utazott rajta Kádár János és az or­szág akkori több más vezető­je. Az Árpád viszont száz­hússzal ment Budapestről Vác felé az évszázad első év­tizedeiben —ma sem döntöt­ték meg rekordjait. Sok mást is láttam termé­szetesen a BNV-n. Az igazi meglepetés azonban mégis ez a két vonat volt. Január elsejétől Ráthy Sándor Budapest (ISB) — A kor­mány javaslatára január el­sejétől hazánkban is beve­zetik a minimális hozadék elvét. Az elképzelés lénye­géhez tartozik — és ezzel az Érdekegyeztető Tanács is egyetértett—, hogy jövőre minden vállalkozónak adót kell fizetnie. Függetlenül at­tól, hogy nyereségesen vagy éppen veszteségesen tevé­kenykedik-e. A leendő sza­bályok szerint a minimáladó alapján az éves korrigált net­tó árbevétel 2 százaléka ké­pezi, s az új adónem beve­zetésétől mintegy 6-7 mil­liárd forintos bevételnöve­kedést remél a kormány. A minimáladóról Szabó Iván pénzügyminisztert kérdez­tük. A miniszter kifejtette: a minimáladó bevezetésének sokkal inkább pedagógiai, semmint anyagi okai van­nak. Igaz, — ismerte el Sza­bó Iván — a költségvetés hét szűk esztendejében minden fillér számít. A miniszter háttérelemzésében elmond­ta, hogy a minimáladó beve­zetését a társasági adószint negyvenről harminchat szá­zalékosra való csökkenté­sével együtt kell értékelni. A kormány célja ugyanis az, hogy a vállalkozókat a nor­mális adócsatomák felé te­relje, s az alacsonyabb kul­csok megállapításával jog­követő megtartásra ösztö­nözze őket. Jelenleg ugyanis a vállalatok inkább a költ­ségeiket növelik, minthogy nyereségadót fizessenek. Ä miniszter szerint azonban ez már túlzott méreteket öltött, hiszen a vállalatvezetők sok­szor milliós, úgynevezett költségtérítésben, és termé­szetbeni juttatásban része­sülnek. A béren kívüli jut­tatások után — kivéve pél­dául a védőruha-vásárlásra, az üdültetésre, vagy a köz­üzemi étkeztetésre fordított összegeket — tehát indokolt személyi jövedelemadót szedni, és társadalombiz­tosítási járulékot fizettetni a vállalattal. A minisztertől megtudtuk, a minimáladó nem ismeret­len az európai országokban: hazai bevezetéséhez hozzá­tartozik, ha a vállalkozás tár­sasági adót fizet, akkor a mi- nimáladó-törvényből szár­mazó kötelezettségek már nem vonatkoznak rá. Ez is mutatja — világított rá —, hogy nem kettős adóteherről van szó. Szabó Iván az el­végzett számításokról el­mondta, a társasági adó mér­séklése százalékpontonként 2-2,5 milliárd forint bevé­telkiesést jelent, ám az adó­rendszer megváltoztatásá­nak előnye nem a számok­ban keresendő. A kormány és a tárca az adómorál javu­lását várja intézkedéseitől, s remélik, hogy az alacso­nyabb adókulcsok alkalma­zása esetén többen fizetnek adót. 1993, szeptember 16., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom