Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

^1993. szeptember 14., kedd -»> * TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Módosítják az adótörvényt Az illegális kereskedőket 200 ezer forintra büntethetik • Jelentős bevételt remélnek Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — A kormányjavas­lata szerint a személyi jö­vedelemadóról, valamint a társasági adóról szóló tör­vények módosítása mellett át kell alakítani az adózás rendjére vonatkozó szabály- gyűjteményt is. Az általános indoklás szerint erre többek között azért van szükség, mert a gyorsan megalakuló majd megszűnő vállalkozá­sok esetében nehéz kikény­szeríteni az adókötelezett­ségek teljesítését. Nem be­szélve arról, hogy az adóbe­vallások jó része nem a való­ságos adóalapot jeleníti meg. A kezdő egyéni vállalkozó­kat érintő legfontosabb módo­sítás a bejelentkezés repdjét változtatja meg: ezután pél­dául csak akkor adják ki a vál­lalkozói igazolványt, ha a vál­lalkozó már adószámmal is rendelkezik. így a javaslat sze­rint a jövőben nem kaphat vál­lalkozói igazolványt olyan személy, akiről az adóhatóság még nem szerzett tudomást, s ezt a személyt a cégnyilván­tartásba sem vehetik fel. A ter­vezet másik lényeges pontja szerint két évig nem lehet újabb társaság vezető tisztség- viselője az, aki a felszámolást megelőző szintén két éven belül, legalább 12 hónapig olyan társaságban töltött be ilyen tisztséget, amelyet a ha­tóságok a kötelezettségek el­mulasztása miatt már megbün­tettek, s amely a felszámolása után nem tudta kifizetni köz­tartozásait. Mindebből követ­kezik, hogy a jövőben be kell jelenteni a gazdasági társaság képviselőinek a személyi ada­tait is. A módosítások parla­menti elfogadása után az adó­előleg fizetésére vonatkozó szabályok is jobban igazodnak majd az adóalap változásai­hoz: így később nemcsak az adózó kérelmére és az adóalap csökkentésére, hanem hivatal­ból és annak növelésére is mód nyílik. A kormányja­vaslat ezen túlmenően meg­szünteti azt a lehetőséget, hogy a köztartozások terhére finanszírozzák a tulajdonosok a vállalkozást. A három évvel ezelőtt meg­szavazott törvény idei módo­sítása szigorítja az általános forgalmi adó jogtalan vissza­igénylésével összefüggő csa­lás büntetését is: ezután az adóbírságot akkor is kiszab­ják, ha az adóhatóság még a pénz kifizetése előtt feltárta a jogtalan visszaigénylést. A je­lenlegi gyakorlat szerint most csak az összeg kifizetését tilt­ják le, de nem büntetik a csa­lót. Növelni fogják az adókö­telezettségek késedelmes és hibás teljesítésével kapcsola­tos büntetést: ha például a vál­lalkozó levonja az alkalmazott fizetéséből az adóelőleget, de nem fizeti be, akkor egyrészt meg kell fizetnie a 20 száza­lékos mulasztási bírságot, másrészt pedig le kell rónia a késedelmi pótlékot is. Komoly összegű, első alkalommal 100 ezer, második alkalommal 200 ezer forintos büntetésre szá­míthatnak azok, akik vállal­kozói igazolvány és egyéb, a tevékenység folytatásához szükséges iratok nélkül keres­kednek a közterületeken és a piacokon. Ehhez hasonló ösz- szegre, szintén 100 ezer forint­ra büntetik azokat, akik a meg­állapított határidőre nem pó­tolják a hatóságok által kért iratokat és dokumentumokat. Végül a módosítás szigorítja az adóbeszedés utolsó eszkö­zére, a végrehajtásra vonat­kozó előírásokat: a végrehaj­tás legkisebb összegét ötszáz­ról 2 ezer forintra emelik, s a végrehajtás minden fázisát az adóhatóság cselekvési körébe utalják. Ez utóbbitól gyorsabb és anyagilag hatékonyabb végre­hajtást remélnek a módosítás kidolgozói. Választási etikai kódex A Független Jogász Fórum ismét felajánlja szolgálatait Budapest (ISB) — Az MSZP meglepő módon úgy döntött, hogy ismét kell a választásra etikai kódex — hallhattuk a Független Jogász Fórum választmányi tagjától. Bártfai Pál véleménye szerint az 1990-es választásra kidol­gozott Etikai Kódex ma éppen úgy megállja a helyét, hiszen kiállta az idők próbáját. A Független Jogász Fórum hét­fői sajtótájékoztatóján beje­lentették: szeptember 29-re szerveznek egy tanácskozást, amelyen a pártsemleges szer­vezet kizárólag szakmai meg­közelítéssel átvizsgálja a négy évvel korábbi Etikai Kódexet, s konszenzus esetén kész an­nak módosítására. Mészáros Vilmos, a Füg­getlen Jogász Fórum elnöke azt hangsúlyozta, hogy az FJF függetlensége garancia lehet arra, hogy egy ilyen kódex ki­dolgozásában, újra elfogad­tatásában szakmai irányító szerepet vállaljon. Emlékeze­tes, hogy az 1990-es választás­ra készült Etikai Kódexet a választáson résztvevők döntő többsége aláírta. Most is csak úgy lehet értelme egy ilyen kódexnek, ha teljes a konszen­zus, ha a választáson indulók, a sajtó képviselői (melyeket az FJF elnöke esetenként egyes pártok segédcsapatainak is minősített), s minden társadal­mi erő ezt alánja, s be is tartja. Normális körülmények között nincs szükség etikai kódexre. E kódex alapján nincs is mód szankciók megtételére, legfel­jebb valamiféle gentleman agreement értéke lehet, illetve pszichikai hatása van annak, hogy a választáson megkö­vetelt etikus magatartás is­mérveit egy csokorba gyűjtik. Csak emlékeztetőül, íme né­hány pont az 1990-es válasz­tásra a Független Jogász Fó­rum által készített Etikai Kó­dexből: „1. A nyilatkozatban részes politikai szervezetek és sze­mélyek a Köztársaság törvé­nyeit maradéktalanul betart­ják, tartózkodnak a választójo­gi törvény bírálatától, nem tesznek olyan nyilatkozatot, amellyel a választások súlyát és jelentőségét kétségbe von­ják. ...18. A felek tartózkodnak attól, hogy egymás választási gyűléseit és egyéb rendezvé­nyeit megzavarják, azokat céljuktól eltérítsék, vagy saját céljaikra felhasználják.” Egy amerikai hírszerző Magyarországon A titkos háború • Megakadályozni a kommunista hatalomátvételt • Embercsempészek Christopher Felix „Először 1946 nyarán láttam Budapestet. Egy azóta meg­szűnt hírszerző szervezet — akkor még nem létezett a CIA — tagjaként, mint álcázott ügynök érkeztem a városba. Azért kaptam ezt a megbíza­tást, mert beszéltem oroszul és elsősorban a kelet-európai ügyek iránt érdeklődtem. És 1946-ban Budapest legalább annyira volt orosz, mint ma­gyar probléma.” írja Christop­her Felix, azaz James McCar- gar, aki akkor kezdte titkos háborúját Magyarországon, amikor elhallgattak a fegyve­rek. Részleteket közlünk a könyvéből, amely az Európa kiadásában jelenik meg. 11. Felhatalmazás szöktetésekre A Guy beszervezését enge­délyező üzenet olyan utasítást is tartalmazott a központtól, amire már májusi washingtoni utam óta vártam. Csalódottan és meglepődve olvastam, hogy felhatalmazást kapok egy mentési lánc megszervezésé­re, mégpedig huszonöt ember kiszöktetésére, akik közül tíz vezető politikus lehet, a továb­bi tizenötöt pedig belátásom szerint választhatom ki, be­leértve a hálózatom tagjait is. A legnagyobb baj az volt, hogy az üzenetben egy szó sem esett arról, miképpen nyújthatnánk politikai támo­gatást azoknak a magyarok­nak, akik rendületlenül harcol­nak a kommunista hatalom- átvétel ellen. Igazából persze nem is számítottam erre, és mégis egyre erősebben re­ménykedtem a pozitív válasz­ban. A választásokat 1947. au­gusztus 31-re tűzték ki, s ezt természetesen a központ is tudta, bár ennek nem adta semmi jelét. Ami a hivatalos amerikai politikát illeti, magam is folytattam megbeszéléseket Washingtonban, számításba vehettem az amerikai vezetők nyilatkozatait — persze azok­ból nem sok minden derült ki —, valamint Mark segítségére is alapozhattam. Vele meg is vitattam a dilemmámat, anél­kül, hogy beavattam volna a tervezett művelet részleteibe. Azaz: felhatalmazást kaptam emberek kimenekítésére poli­tikai megfontolások alapján, de semmiféle eligazítás nem érkezett a politikai megítélés jellegét, célját, lényegét ille­tően. Vagyis tökéletesen sza­bad kezet kaptam, ami minden titkos ügynök álma. Mark egyetértett abban, hogy nincs sok fogódzónk. Washingtonnal kapcsolatos szkepticizmusom, amely az ott folytatott beszélgetésekből és a megmenthető emberek szá­mának furcsa korlátozásából fakadt, mégis azt súgta, hogy ne kockáztassam, amit már megkaptam, vagyis a felhatal­mazást az akcióra, egyszóval, ne kérjek világosabb utasítá­sokat a központtól. Azt java­soltam hát Marknak, hogy ma­gunk dolgozzuk ki a követen­dő politikai vonalat, s kijelen­tettem, hogy a végrehajtásáért teljes felelősséget vállalok. Ez persze a bürokrácia szabályai szerint hiba volt, csakhogy a bürokrácia, mint maga az élet, nem tud hibák nélkül működ­ni. A hiba természetesen az volt, hogy itt túl nagy szerep­hez jutott a helyi kezdemé­nyezés. Napjainkban, amikor mindenhol kiépülnek a titkos műveleti apparátusok, ilyen rögtönzésekre nincs se szük­ség, se lehetőség. Az Egyesült Államok hiva­talosan kinyilvánította: nem tartja kívánatosnak, hogy Ma­gyarország a szovjetek által tá­mogatott kommunisták hatal­mi törekvéseinek essék áldo­zatul. Ugyanakkor a konkrét amerikai lépésekből azt a kö­vetkeztetést is le lehetett von­ni, hogy az Egyesült Államok nem kíván hatékony lépéseket tenni a kommunista hatalom- átvétel megakadályozására, bármi volt is ennek a vona­kodásnak a belpolitikai és stra­tégiai oka. Egyszóval az Egye­sült Államok a maximális eredményt akarta minimális áron. Marknak és nekem az volt a feladatunk, hogy meg­ítéljük, az adott helyen mi ez a maximális eredmény. Mi csak azt vállalhattuk, hogy viszonylag kevés, vezető politikusnak felajánljuk a mentési útvonalat. Csakhogy ha ezt előre felajánljuk, ezzel bátorítva őket cselekvésre, akkor eláruljuk a mögöttük álló tömegeket, amelyek szá­mára nem lesz menekülés. Ez tisztességtelen dolog lett vol­na, és ilyen alapra nem is lehet hosszú távú politikát építeni — előbb vagy utóbb kiderül a csal írdság, és százszor akkora árat kell fizetnünk, ha eljön a vereség pillanata. így aztán Markkal egyetértettünk abban, hogy semmi szín alatt senki­nek sem szabad politikai cé­lokból előzetes mentési aján­latot tennem. Vége Jegyzet _____________________ Kell az ötlet Marik Sándor Ó riási volt a forgalom a hét végén a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Ez ért­hető is, hiszen a nagy szem­lék sorában éppen ez—a fo­gyasztási cikkek szakvására — vonzhatja a legnagyobb közönséget. Első pillantásra is látszik, lassan, de biztosan változik a BNV képe, nem csak a sokáig hiányzó világcégek béreltek nagyméretű stan­dokat, széles kínálattal je­lentek meg távoli országok egzotikus árukat ajánló csa­patai is. Lassanként áttörik a régi korlátokat: egyre több helyen lehet vásárolni is, vagy legalább előjegyeztetni a szemrevaló portékákat. Most van olyan nagy pavilon is, amely kimondottan áru­sítási célokat szolgál. Lát­ható az idei BNV-n a ma­gyar cégek átalakulása is. Még az olyan nagy mamut­szervezetek is, mint például a vasút, vagy a távközlés több célszerűen szakosodott, mozgékony kft.-je révén van jelen — nem ritkán egymás­nak is konkurenciát jelenbe. Lehet, hogy nincs messze az idő, amikor mind ezeknek már tényleg a vásárló látja hasznát. A megyénkbeli cégeket nem nagy számmal láttam. De örömmel fedeztem fel például a BEAG-utód UNI- VOX Kft. standját—mégpe­dig nem is akármilyen kör­nyezetben. A BNV egyik ré­sze a „kép és hang" címet viseli és a szórakoztató elektronika nemzetközi szemléje. Itt olyan világcé­gek mellett ajánlott válasz­tási lehetőséget a nyíregy­házi kft., mint a Sony, Eher vagy Pioneer. Mikrofonok­kal, mikrofonállványokkal, stúdióasztalokkal volt jelen, de kínálta erősítőit, hangsu­gárzóit is. Mint szakemberük elmondta, nem ijednek meg a szédületes iramban fej­lesztő és legtöbbször minia­türizáló nagy cégektől. Meg­próbálnak olyan speciális részeket kihasítani a nagy kínálatból, amire mások esetleg nem figyelnek fel. Érdekes például, hogy lé­nyegében egyedül kínáltak iskolák, szállodák, pályaud­varok számára információs hangtechnikai rendszereket. De meglepetés volt a chipek világában hagyományos csöves erősítőjük is, ami fel­tehetően valóban megállja a helyét, hiszen nem új termék, nemrégiben a legjobb teszt­láp mégis beválogatta és na­gyon jónak értékelte a Hi-Fi kategóriában. A vásáron is sokaknak megakadt a szeme rajta: olyan volt, mint a mo­dern, sportos kocsik világá­ban egy old timer... Egyetlen hazai példa ez csupán, amely mutatja, az új helyzethez alkalmazkodás­nak nem csupán egyetlen út­ja van. Az egyházak és a vám Esztergom (MTI) — Pas- kai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, hétfőn délelőtt rezidenciáján fogad­ta Arnold Mihály vezérőr­nagyot, a Vám- és Pénzügy- őrség országos parancsno­kát. Minderről a VPOP tájé­koztatta az MTI-t. A látogatás során áttekin­tették a katolikus egyház és a vámhatóság kapcsolat- rendszerét. Paskai László és Arnold Mihály nagy meg­elégedéssel nyugtázták, hogy az egyház és a VPOP kapcsolatai 'szilárd alapon nyugszanak. A megbeszélésen meg­vizsgálták mindazokat a konkrét vámügyeket, ame­lyek során a katolikus egy­ház, mint jogi személy ré­szére külföldről beérkezett árukat vámkezeltek. Paskai László és Arnold Mihály megállapították, hogy az eddigi vámkezelé­sek minden esetben a jog­szabályi rendelkezéseknek megfelelően, különösebb fennakadás nélkül zajlottak. Egyúttal megállapodtak ab­ban, hogy a különböző he­lyeken történő ilyen jellegű vámkezelések egységesítése érdekében megteszik a szük­séges intézkedéseket. A segélyküldemények gyors vámellenőrzésére a jövőben is hangsúlyt fektet a vám­hatóság. A tények ugyanakkor azt mutatják, hogy az ilyen jel­legű küldemények apadó­ban vannak, a külföldi se­gélyszervezetek egyre több­irányú elkötelezettségei mi­att. A tárgyaláson szóba került az új vámtörvény tervezete is. Gyógyszeretikai kódex Budapest (MTI) — Szak­mai vitára bocsátja a Magyar Gyógyszergyártók és Keres­kedők Országos Szövetsége PR Bizottsága a most el­készített gyógyszerkommu­nikációs etikai kódex terve­zetét. Barát Tamás elmondta: a tervezet a nem vényköteles gyógyszerek ismertetését, reklámozását és a készítmé­nyekkel kapcsolatos PR te­vékenységet is szabályozná. Az 1957-es, ma' is érvény­ben levő gyógyszertörvény szerint Magyarországon nagyközönség előtt gyógy­szereket reklámozni tilos. Várat magára az új, többek közt a reklámozás kérdését is újragondoló korszerű jogszabály, amelynek ter­vezete mindeddig még nem került a parlament elé. S mi­vel a hamarosan életbe lépő új reklámrendelet sem tér ki a gyógyszerekre, a Magyosz illetékes bizottsága úgy dön­tött, hogy kísérletet tesz egy, az önszabályozáson alapuló etikai kódex elkészítésére. Ebben rögzítették a nem vényköteles készítmények ismertetésének, reklámozá­sának módját, szankciókat is kilátásba helyezve az etikát­lan forgalmazókkal gyártók­kal szemben. Kikérik a Ma­gyosz, a Magyar Reklám- szövetség, a Magyar PR Szövetség, a Versenyhiva­tal, a Népjóléti Minisztéri­um, az ipari tárca és az Or­szágos Gyógyszerészeti In­tézet véleményét is. Társulási szerződés Budapest (MTI) — Hör- csik Richárd elnök veze­tésével hétfőn Strasbourgba utazott az Országgyűlés EK Ügyek Bizottságának veze­tősége. A parlamenti küldöttség megbeszélést folytat az Eu­rópai Parlament Magyar Kapcsolatok Delegációja elnökével, Habsburg Ottó­val és Andre Sainjon, vala­mint Eduardo Punset alel- nökökkel. A tárgyalások középpont­jában a magyar-EK társu­lási szerződés ratifikálásá­nak helyzete és az EK-Ma- gyarország Társulási Parla­menti Bizottság létrehozá­sának szervezeti kérdései állnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom