Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-10 / 211. szám

8 Kelet-Magyarország CSUPA ÉRDEKES 1993. szeptember 10., péntek Állj talpra és járj! Most lenne százéves Pető András Budapest (MTI) — Bár Pető András neve ma foga­lom országhatárokon belül és kívül is, nem szerepel méltató sorokkal egyetlen lexikonban sem. így nem sokan tudhatják — azok sem, akik valamilyen mó­don kapcsolatba kerültek vele személyesen, vagy gyógyító tudományának áldásaival —, hogy ha élne kereken 100 esztendős len­ne. Ki is volt ez az ember, aki egész életét egyetlen cél ér­dekében élte, hogy segítsen másokon, embertársain, a bajba jutottakon, a megnyo- morodottakon, a természet kiszámíthatatlan, torz finto­raként sérülten születette­ken? Gyermekek gyógyítása Szombathelyen látta meg a napvilágot 1893-ban, majd Budapesten érettségizett 1911-ben. Azután Bécsben találják a későbbi évek, ott is tanult és Párizsban is folytat­ta tanulmányait. Az első világháború idején hadikór­házakban végzi embermentő szolgálatát, orvosként, vál­lalkozóként, író- és folyó­iratszerkesztőként is számon tartják, akik ismerték és munkatársai, kollegái vol­tak. Dr. Pető András 1945 után itthon az Országos Mozgás­terápiái Intézet igazgatója lett. Ez az intézet elsősorban szakemberek képzését szol­gálta, 1963-ban kezdődött meg a konduktorképzés ha­zánkban. Nevéhez fűződik a kon­duktív nevelési rendszer ki­dolgozása olyan gyermekek gyógyítása céljából, akik a központi idegrendszer sérü­lése miatt mozgássérültté váltak. A dr. Pető András ál­tal megalkotott konduktív pedagógia optimális feltéte­leket biztosít az agy, illetve az idegrendszer károsodása következtében mozgássérül­tekké váltak beilleszkedésé­re, társadalmi rehabilitáció­jára. A rendszer óriási jelen­tőségű, mert komplex alkal­mazása lehetővé teszi, hogy a különben gyógyíthatatlan mozgászavarokkal küszkö­dök alkalmasak legyenek ta­nulmányaik elvégzésére, ön­maguk ellátására, később munkavállalásra és ne ki­szolgáltatottan, mások segít­ségére utáltán, esetleg inté­zetben éljék le életüket. Amikor az 50-60-as évek­ben paralízisjárvány követ­keztében sokan, főként a fi­atal korosztályból e beteg­ség következtében megnyo- morodtak, őket is az akkor még a Villányi úton lévő Pe­tő Intézetben kezelték. So­kan ennek köszönhették, hogy járni, élni tudnak. A régi vágy és terv lassan realizálódik Dr. Pető Andrást 1967- ben, munka közben érte a halál. Ő, aki az életre eskü­dött, az életért tett fel min­dent, aki vagyont nem gyűj­tött, puritánul, egyszerűen távozott, ahogyan élt és munkálkodott. Tette, ami­ben hitt, ami a dolga volt, nem kímélte magát, még sok terve volt. Sajnos nem érhet­te meg intézete elismertsé­gét, sőt világhírességét. Azt sem, hogy az igények miatt a kis Villányi úti intézetet ki­nőtték és Budán, a Kútvöl­gyi úton új intézet emelke­dett, azt sem, hogy ez az in­tézet ma már a Nemzetközi Pető Intézet nevet viseli és főiskolai diplomát adó rang­gal rendelkező konduktorok végzik a munkát Pető kon­duktív pedagógiai rendsze­rének alapján. A Pető-féle konduktív pedagógia ered­ményeit szárnyra kapta a világhír, jönnek szülők sok- felől, hozzák a reményt és gyógyulni vágyó gyerme­keiket és a hozzáértő, avatott kezekben a módszeres mun­ka, a türelem olykor csodá­latos, nem várt eredménye­ket produkál. A Nemzetközi Pető Inté­zet állandó helyhiánnyal küszködik, a régi vágy és terv lassan realizálódik, hogy a kijelölt területen, a mostani intézet szomszéd­ságában létrejöjjön végre az új épület, mely még több magyar és külföldi rászoru­lónak adhasson lehetőséget a gyógyulásra. Pető András életműve má­ra kiteljesedett, a rendszer megalkotása és kifejlesztése után alkalmazása ma egy országos hálózat központjá­vá növekedett intézetben va­lósul meg. Az intézet a rá­szorulók országos felméré­se, nevelése mellett maguk a nevelők, a konduktorok kép­zését is magas fokon végzi a budapesti Tanítóképző Főis­kolával közösen. Egységes egésszé képes kovácsolni A konduktív pedagógia, e gyógyító eljárás nem élvez jogi védettséget, csupán a Pető név és intézeti emblé­ma. Sokan vissza is élnek ezzel és e módszerre hivat­kozva kezdenek itthon és külföldön — a keresletre te­kintettel — jól fizető vállal­kozásokat. Pedig a lényege Pető konduktív pedagógiai eljárásának éppen az, hogy nem módszer, hanem rend­szer, mégpedig olyan nyitott rendszer, amelyben elfér és integrálódik az elveinek megfelelő és nevelési céljait szolgáló minden olyan mód­szer, amit egységes egésszé képes kovácsolni a gyógyu­lás érdekében. Most teljesedik ki igazán amiért Pető András dolgo­zott és élt. Nevét őrzi egy in­tézet, szellemiségét, alap­vetően humanitárius maga­tartását mindazok, akik el­kötelezetten vallják: nincs szebb hivatás annál, mint egy embert talpra állítani, el­indítani a teljes élet felé. Ősi sárkányrajz Kínában Peking (MTI) — A legen­dás kínai jelkép, a sárkány eddig ismert legősibb ábrá­zolására bukkantak a Kína középső részén található Sanhszi tartomány délnyu­gati csücskében. A tízezer éves sziklafestményen a sár­kányrajz mellett egy rén­szarvasborjút a hátán cipelő nőstény rénszarvas, vala­mint egy haltestű, szarvasfe­jű alak képe is látható. A régészek egy másik szikla­rajzra is rábukkantak, amely az égi és a földi istennőket egyesítő meztelen istennőt ábrázol. Vajon elhoztam magammal, vagy otthon hagytam? Balázs Attila felvétele Sára a velencei filmfesztiválon Bemutatták a közönségnek Steven Spielberg várva várt kasszasikerét, az Őslényparkot Velence (MTI) — A hét közepén este mutatták be a velencei filmfesztivál egyet­len magyar filmjét, a Sára Sándor rendezte Vigyázó- kat, amely verseny kívül vesz részt a seregszemlén. Sára vadonatúj filmje poli­tikai aktualitást hordoz. Egy fiatal értelmiségiekből álló, összeszokott baráti társaság­ban elhinti a kölcsönös bizal­matlanság magvát, hogy egy összejövetel alkalmával Vi­gyázó névre kiállított, nyilván valamelyikük által elveszített titkosügynöki igazolványt ta­lálnak. A főbb szerepeket Nagy- kálóczi Eszter, Seres Zoltán, Andorai Péter, Máté Gábor, Ráckevei Anna, Gálffy Lász­ló, Törőcsik Mari, Hegyi Bar­bara alakítja. Bemutatták a közönségnek Steven Spielberg várva várt, s szintén versenyen kívül indult kasszasikerét, az Őslénypar­kot. Spielbergnek, aki nem várhatja meg a záró gálát, a film vetítése kapcsán átnyúj­tották az életművéért odaítélt Arany Oroszlán díjat. A zsűri életműért járó Arany Orosz­lánt ítélt oda Roman Polanski- nak, Robert de Nirónak és Claudia Cardinalénak, de ne­kik a szombat esti díjkiosztón adják át a szobrocskát. Suso Cecchi D,Amico, Visconti, Antonioni és De Sica film­jeinek forgatókönyvírója a filmes újságírók szakszerveze­tének Pietro Bianchi különdí- ját kapta. A fesztiválra az amerikai fil­mek és sztárok uralma nyomja rá a bélyegét. A rendezők szűkmarkúsága ellenére na­gyon sok szupersztár eljött saját költségére — a lagúnák városába, hogy le ne maradjon a szinte példátlan seregszem­léről. Megjelent a Lidón — többek között — Martin Scor­sese, Steven Spielberg, Harri- son Ford, Tina Turner, s vár­ják Madonnát. Tina Turner csak egy vil­lámlátogatást engedett meg magának életrajzi ihletésű filmje bemutatója kapcsán. (A filmből állítólag csak a zene jó.) Hogy hű maradjon különc hírnevéhez, a rocksztár az éj­szaka kellős közepére időzí­tette sajtóértekezletét, s hogy le ne ragadjon a krónikások szeme, arról mesélt, hogy mi­ként segítette átvészelni élete nehéz pillanatait a buddhiz­mus, amelyre 20 éve tért át. A filmes szerzők nagy talál­kozóján a rendezők azt vitat­ták meg, miként őrizhetnék meg alkotói szabadságukat a hollywoodi úthengerrel szem­ben. A találkozóra több mint száz neves alkotó jött el a vi­lág minden tájáról, köztük Fred Zinnemann, az amerikai filmművészet nagy öregje — saját szavai szerint egy már letűnt rendezői generáció leg­fiatalabb tagja —, Robert Alt­man, Otar Iosseliani, Sydney Pollack, Michel Piccoli, Paolo Monicelli, Bertrand Tavernier, Ettore Scola, Wim Wenders, Lattuada, Lizzani, a magyar rendezők közül Mészáros Márta, aki fel is szólalt. A találkozó — Gillo Pon- tecorvo, a fesztivál igazgatója szerint — nem más, mint a Filmes szerzők világszövet­sége megszületésének ünnepé­lyes pillanata. Jack Lang volt francia kulturális miniszter ar­ra szólította fel az alkotókat, hogy szabadítsák ki magukat az amerikai film és tévé halá­los szorításából. Szarajevó hosszú agóniáját filmen kívánja megörökíteni Sidran Abdullah bosnyák for­gatókönyvíró, a zsűri egyik tagja, akit az utolsó pillanat­ban egy katonai géppel si­került kihozni az ostromlott Szarajevóból. Abdullah azt mondta, hogy ha Milosevics győz, ő inkább a halált vá­lasztja. Incidens előzte meg az egyik olasz versenyfilm, a Kettéoszott lélek bemutatását, melynek magyar az egyik főszereplője. A fesztiválra Olaszországba érkező félci­gány Bakó Máriát illegális be­vándorlónak nézték a határon és visszaküldték Budapestre. A félreértések tisztázása után várhatóan már jelen lehet a Silvio Soldini rendezte film szerdai vetítésén. Lesújtó vélemények fogal­mazódnak meg a lapok hasáb­jain az olasz filmekről. Az D Giomo kritikusa szerint az Olasz Panoráma nevű szekció a mélypontját érte el az első­filmes Lucio Gaudino Es amikor a lány meghalt, nem­zeti gyász volt című filmjével. Tetszést aratott viszont Harri- son Ford kasszasikemek ígér­kező filmje, A menekülő. A fesztiválon feltűnően sok film témája a szokványostól eltérő szerelmi-szexuális kap­csolat. Az amerikai Gus Van Sant jr. Even Cowgirls Get The Blues című filmjében a női homoszexualitással, a már említett Silvio Soldini egy fe­hér férfi és egy cigánylány szerelmével foglalkozik. Marcello Mastroianni egyik — argentin — filmjében tehetős agglegényként egy törpe nőbe lesz szerelmes, míg a francia Aline Isermann A kétely árnyéka című film­je az apa és kiskorú leánya közti viszony kényes témáját érinti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom