Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

1993. augusztus 2., hétfő TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Cserkésztalálkozó Gödöllőn Antall: „Itt az ország a lelkekben újra magára talált” • Megmenteni az ifjúságot (ISB) Nagy Gábor felvételei „Tessék arra gondolni — üzenem kritikusainknak is —, hogy milyen korban volt a jamboree 1933-ban Magyaror­szágon — emlékeztetett a mi­niszterelnök. — Akkor, ami­kor Moussolini Itáliájában már balillák voltak, amikor Sztálin Szovjetuniójában már a Komszomol működött és amikor már a Hilterjugend masírozott Németországban. Ebben az időszakban nemcsak a magyar társadalom, de a hi­vatalos Magyarország is ezzel az ízig-vérig angolszász, ugyanakkor mégis magyar, ezzel a jövőt építő, a szabad­ság, a kereszténység mellett elkötelezett ifjúsági mozga­lommal azonosult. Kívánom, hogy a mai cser­készek is ebben a szellemben, ezzel az akarattal és elköte­lezettséggel szolgáljanak a kö­vetkező években is, mert a cserkészet megmentette min­den korban az ifjúságot a szél­sőséges eszméktől, az ember­telen gondolatoktól, minden olyan ordas eszmétől és poli­tikai irányzattól, amelyik el­lentétes a cserkészet paran­csaival” — hangoztatta Antall József. Budapest (ISB — S. Z.) — „Mi cserkészek megtanultuk mindazt — és tanuljátok meg Ti is —, ami nem írott emlék, ami nincs benne a kódexek­ben, amit nem őriznek a levél­tári források, de megőrzött év­századokon keresztül a nép tu­data, megőrizte zenében, mon­davilágban, példatárban — hogy visszatérjen önbizal­munk és hitünk, és megismer­tessük a külvilággal is, milyen nemzet az, amelyik itt él a Kárpát-medencében európai nemzetként, a nagy európai eszmék örököse és hordozója­ként és amelyik nem hagyta magát semmilyen körülmé­nyek között sem legyűrni.” Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Antall József miniszterel­nök — mint a rendezvény fő­védnöke —, a Magyar Cser­készszövetség gödöllői emlék­táborát. Hatvan évvel ezelőtt, 1933- ban, Trianon óta először került Magyarország a nemzetközi A miniszterelnök a cserkészek között érdeklődés homlokterébe. Ek­kor ötvenhat ország cserkészei adtak találkozót egymásnak, Ejtőernyős az 1933-as zászlóval ugyancsak Gödöllőn. A hétvé­gén megnyílt nemzetközi cser­késztábor résztvevői — 26 or­szágból érkezett 1200 fiatal és öregcserkész — erre az ese­ményre emlékeznek egy héten át, s emlékeztek a vasárnap délutáni tábomyitó ünnepsé­gen. Idősebb Surján László, a Magyar Cserkésszövetség el­nöke köszöntötte a táborlakó­kat, majd Antall József mi­niszterelnök mondott beszé­det. „Nehéz szólni ugyanazon a helyen, ahol hatvan esztendő­vel ezelőtt a Trianonban meg­kurtított ország újra — a lel­kekben legalábbis — magára talált” — kezdte megnyitóját a miniszterelnök. Cserkészévei­re emlékezve elmondta, hogy számára és társai számára a mozgalom mindenekfelett a szolgálatot jelentette - a szol­gálatot hittel, magyarsággal és humánummal. A cserkészet a magyar kultúra legmélyebb rétegeit emelte fel — mondta —, ezekkel találkozhattak a tábortüzek mellett, s nem egy­szer visszadhatták azoknak, akiktől elvették — magának a népnek —, hiszen lassan sok minden feledésbe merült. Az első magyar királyné Történelmünk megdicsőült és kárhoztatott királyasszonyai (1.) MTI-Press — Nagy kirá­lyainkra emlékezve a legrit­kább esetben esik szó azokról, akik társként vették ki részü­ket a férjek küzdelméből, akik mellettük álltak és megosztot­ták gondjaikat. Akik nélkül a férfi alkotta mű talán sohasem lett volna olyan tökéletes; az asszonyokról, a feleségekről. A magyar koronás hitvesek sorából kiemelkedik a Bajor­országból hazánkba költözött jámbor herceglány, Gizella, Szent István királyunk fele­sége. Bajor, földön, Scheyer- ben, 996-ban ( vagy már 995- ben) tartott esküvője után egész udvartartásával, lova­gok hadával Esztergomba kö­tözött, s minden erejével részt vett a 997-től fejedelmi, majd 1000-től királyi urának térítő munkájában. Okkal áldozta fel hőn áhított szerzetesi hivatását — apácának készült — annak az ifjú fejedelemnek a kedvé­ért, aki pogány népét a ke­resztvíz alá, s ezáltal a nyugati keresztény nemzetek társasá­gába kívánta vezetni. A lelkek gondozásán kívül néhány maradandó, napjain­kig ható cselekedete hirdeti annak a Gizella királynénak az A palásttá alakított mi­seruha. Gizella készíttette 1030-ban emlékét, akit 900 év múltán boldoggá is avatott az egyház. Szent István ugyanis abban a híres rendeletében, amelyben előírja a templomépítés kö­telezettségét, azt is kimondja, hogy „... ruhákról és oltár­takarókról pedig a király gon­doskodjék”. Gizella tehát ud­varhölgyeivel sorra-rendre varrta, hímezte a szebbnél- szebb miseruhákat és oltárte- rítőket, takarókat a templomok részére. így alakult ki az ún. „magyar öltés’’, a „point de Hongrie”, amelyet—a hagyo­mány szerint — ő alkalmazott először, és amely így terjedt el az egész világon. Arról a hal- szálkás pásztákból álló, zeg- zúgmintás, egész felületet el­borító selyem- vagy gyapjú­hímzésről van szó, melyet önállóan, árnyalt színváltoza­tokban vagy virágos hímzésű térítők alapjaként alkalmaz­nak. A királyné kezenyomát viseli a magyar koronázási pa­lást is, amelyet a veszprémvöl- gyi apácákkal együtt készített 1030- ban, majd ajándékozott 1031- ben a székesfehérvári Nagy boldogasszony-székes­egyháznak. Eredetileg mise­ruha volt. Bizánci eredetű se­lyemszövetét arany és selyem fonállal hímzett képek és latin nyelvű leoninusok (rímes idő­mértékes verssorok) díszítik. Nem a királyné kézimunká­ja, de nevéhez'fűződik, mert ő csináltatta a művészettörténet­ben ismert és róla elnevezett, aranylemezekből készített, fa­magra helyezett széles keresz­tet, amelynek előlapját drága­kövekből és rekeszzománcos levelekből összeállított sze­gély keretezi. Az öntött arany Krisztus-test lábánál a koronás Gizella és édesanyja látható, apácaruhában. Latin feliratok tanúsítják, hogy anyja regens- burgi sírjára készíttette 1008- ban, a magyar királyi udvar­ban. Gizella az anya, több gyer­mekkel ajándékozta meg urát, de csak Ágota és az 1083-ban szentté avatott Imre érte meg a nagykorúságot, Imrét egy me­cseki vadászaton, 1031-ben, ott, ahol ma a nádasdi kápolna áll, halálra sebezte egy vadkan. Az anya belenyugodott Isten akaratába. Ám az özvegy abba már nem törődött bele, hogy férje halála után Orseolo Péter király mindenéből kiforgassa és Veszprémbe száműzze. A méltatlanul megbántott király­né 1045 júniusában visszatért hazájába, Bajorországba, pon­tosabban a nagynénje igaz­gatása alatt álló passaui bencés apácakolostorba, amelynek később ő lett a fejedelem­asszonya. Feltűnően magas kort meg­érve hunyt el, sírkövén ma is tisztán olvasható a felirat: „Gi- syla abbatissa”. Gizella fő­apát. Következik: A hajótörött királylány Újabb árhullám Több termék és szolgáltatás ára emelkedett Budapest (MTI) — Az áfa-törvény módosításának hatasara vasárnaptól több termék és szolgáltatás ára emelkedett, miután a jogsza­bály a 6 százalékos forgalmi adókulcsot tíz százalékra növelte. A változás a leg­több élelmiszerféleséget érinti, bár néhány forgal­mazó még a régi összegért árusítja a boltokban meglé­vő készleteit. Immár 10 szá­zalékos forgalmi adó terheli az áram-, a gáz- és a vízellá­tást; növekszik a telefonelő­fizetés, a helyi és távhívás díja is. A megemelt ösz- szegek egy része már az au­gusztusi számlákon, más részük a szeptemberi, illetve az októberi számlákon jelentkeznek először. A tömegközlekedés terü­letén emeli a tarifákat a MÁV, és erre kényszerülnek a helyi és helyközi személy­szállítást végző autóbusztár­saságok is. Vasúton—teljes árú menetdíjak esetében — az áremelés mértéke átlago­san 3,9 százalék, míg a mun- kábajárásra szolgáló bérle­tek ára átlagosan 5, a tanulók havi bérlete pedig 5,3 száza­lékkal emelkedik. A menet­rend szerinti autóbuszközle­kedés átlagosan 4 százalék­kal drágul. Ezen belül a munkába járásra szolgáló bérletek 4,3 százalékkal, a tanulóbérletek pedig 4,2 szá­zalékkal kerülnek majd töb­be. A helyi közlekedés tari­fáit egyébként az önkor­mányzatok határozhatják meg. Az autóbusz-közleke­désben augusztus 1-jétől, a vasúton egy hónappal ké­sőbb kell a felemelt össze­geket fizetni. A Budapesti Közlekedési Vállalat a je­gyek árát nem emeli, a bér­leteket pedig szeptembertől árusítja drágábban. Mint ismeretes, a kor­mány ezen a héten döntött az áfa-kulcsok emelésével egyidőben életbe lépő lakos­sági kompenzálás módjáról és mértékéről. Az Ország- gyűlés határozatának meg­felelően 1500 forint egyszeri kiegészítő támogatást kap­nak a 10 000 forint havi bruttó munkabért el nem érő munkavállalók és a 10 000 forintnál alacsonyabb nyug­díjjal, illetve nyugdíjszerű ellátással rendelkezők, to­vábbá a jövedelempótló tá­mogatásban részesülő mun­kanélküliek, és azok, akik rendszeres pénzbeli ellátást kapnak az önkormányzattól. A 15 000 forint havi bruttó munkabért el nem érők és a 10 000-11 300 forint közötti nyugdíjjal, illetve nyugdíj­szerű ellátással rendelkezők 1000 forint egyszeri pótlék­ra jogosultak. Á két gyerme­ket nevelő családok 1800, a három vagy több gyermeke­sek 4000 forint egyszeri tá­mogatást kapnak. A tisztség díja A tb önkormányzatok közgyűlése Budapest (MTI) — Késő este az alapszabály elfoga­dásával ért véget pénteken a társadalombiztosítás nyug­díjbiztosítási önkormányza­tának első közgyűlése. Az alapszabály feletti vitát az egészségbiztosítási önkor­mányzat is megkezdte, ám a testület idő előtt határozat- képtelenné vált, így ott csak a jövő hét pénteken dön­tenek e témában. Az alapszabály-tervezet legkritikusabb pontja két­ségtelenül a képviselők költ­ségtérítéséről, illetve a tiszt­ségviselők javadalmazásáról szóló előterjesztés volt. Több órás vita alakult ki ugyanis arról: kapjanak-e és ha igen, milyen mértékű tiszteletdíjat az elnökség és a felügyelő bizottság tagjai. Az érvek és ellenérvek har­cában végül is nagy többség­ben az az álláspont győzött, amely szerint a választott tisztségviselők az elvégzen­dő feladatok és a rájuk ne­hezedő felelősség miatt igenis jogosultak a tisztelet­díjra, a testület tagjai pedig a költségtérítésre. A javadal­mazás mértékét tekintve a közgyűlés a tiszteletdíjat a köztisztviselői alapbér 4,5-6-szorosának megfelelő összegben határozza meg. A vitában legmarkánsabb ellenvéleményt képviselő Forgách Pál a döntést kö­vetően lemondott képvise­lőségéről, míg Ferge Zsuzsa — aki szintén a javadalma­zás ellen foglalt állást — a felügyelő bizottsági tisztsé­gétől vált meg. Hadifoglyok találkozója Debrecen (MTI) — A Nyugati Hadifoglyok Egye­sülete Nemzetközi talál­kozót rendez tagjai és a sorstársak számára. Az első alkalommal meghirdetett eseményt — augusztus 25— 26. között — a debreceni Oláh Gábor utcai sportcent­rumban tartják. A kétnapos találkozó előestéjén, augusztus 24-én megkoszorúzzák a debrece­ni Hősök Emlékművét, majd a hivatalos program 25-én reggel ökumenikus isten- tisztelettel kezdődik. Az ese­ményre meghívták Für La­jos honvédelmi minisztert is. A programban kulturális és vitaműsorok szerepelnek és levetítik Sára Sándor: Le- fegyverzett ellenséges erők című dokumentumfilmjét, amely a nyugati hadifogság­ról készült. Jövedéki törvény pett törvény egy hónapos tü­relmi időt engedélyezett a dohányáruk, a szeszes italok és a kávé üzlethelyiségen kí­vüli árusítására. A jogsza­bály megtiltotta a fenti áruk közterületi forgalmazását. Budapest (MTI) — A Vám- és Pénzügyőrség me­gyei nyomozóhivatalai or­szágos akcióprogram kereté­ben ellenőrzik a Jövedéki törvény előírásainak betartá­sát. A július 1-jén életbe lé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom