Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

1993. augusztus 5., csütörtök GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Kifutkostuk a lelkünket Vallják a Prokob fivérek Nyírbogáton, akik a maszek benzinkuta üzemeltetik Nyírbogát (D. T.) — Az aprópénz becsülete, a töret­len hit, a mindenáron való tenni akarás 3 nyírbogáti férfit (Prokob János, Prokob Miklós, Csonka Imre) 1990 tavaszán arra késztetett, hogy a Nyugat-Európában szerzett tapasztalatokra épült vállalkozásuk — túl a pénztelenségen és a szakha­tóságok kezdeti dilemmáján — úttörő szerepet játsszék a gazdaságilag leült térség fel­lendítésében. Visszaemlé­kezve az indulás nehézsége­ire, a mintegy három év alatt elvégzett munkájukra — fo­galmazták meg a jövőt il­letően elképzeléseiket. — Nem oly rég volt ugyan, de már messzinek tűnik 1990 tavasza — közölte az idősebb testvér, Prokob Miklós —, amikor is a cégbíróság beje­gyezte a megye vagy talán az egész . kelet-magyarországi régió első magánbenzinkútja nyitására a Bogát Kft-t. Az a vesszőfutás, amelyen keresz­tülmentünk, mit mondjak, bor­zalmas volt! — emlékezett vissza, majd hozzátette: — 1991. február elsején került sor a benzinkút teljes átadásá­ra, addig kifutkostuk a lelkün­ket. Rengeteg papírt nyújtot­tunk be a különböző engedé­lyeztetések miatt, sokszor azonban a szakhatóságok is dilemma előtt álltak. A pénzü­gyi támogatás elnyerésére is kerestük a kiutat különféle konstrukciós megoldásokkal. Előbb az ÁFOR-ral próbál­tunk egyezkedni. Részarányos építményt akartunk kialakí­tani. Ugyanígy szerettük volna a SHELL-lel is a közösködést, végül nem jött össze semmi — legyintett bosszúsan. — Nem tántorított el ben­nünket a. pénztelenség, — folytatta határozottan —, mert annyira hittünk magunkban, az ötlet megvalósíthatóságá­ban. □ A változás szele hozta, vagy a kilátástalan helyzet kényszere szülte az ötletet? — Inkább az előbbi körül­mény teremtette meg a le­hetőséget, — folytatta. — Az öcsém, János Nagykanizsán végzett agrár-üzemmérnök­ként, Csonka Imre autószere­lő- mester, én pedig víz-, gáz- és központifűtés-szerelő va­gyok. Ez adta az alapötletet ar­ra, hogy e tájon átutazók ré­szére egy szolgáltató komp­lexumot alakítsunk ki. □ Mekkora területen fekszik a Bogár Kft? — Megközelítőleg két hek­tárnyi a terület a nyírgyulaji és a nyírcsászári benzinkúttal együtt — tekintett az ablakon át a mellettük lévő almásra, mint az egyetlen terjeszkedési lehetőség irányába, mivel a másik oldalon temető van. □ Visszatérve a kezdeti ne­hézségekre, hogyan akadtak támogatókra? — Úgy gondolom, ezen a vidéken . kezdeményezésünk elég egyedinek számított 1990 elején — kapcsolódott a be­szélgetésbe az ifjabb testvér, Prokob János. — Ezért, aki tá­mogatni akart bennünket, an­nak jól meg kellett fontolnia, mit kockáztat. Alapos felmé­rés és egyeztetés után végül a nyíregyházi OTP nyújtott se­gítő kezet. 11 millió, forintnyi hitellel támogatták az elkép­zelésünket. Saját tőkével is beszálltunk, és a kivitelezési munkákat is saját erőforrással oldottuk meg. Szeretném azt is kiemelni —: hangoztatta töb­bek között a kft. ügyvezetője —, hogy az OTP bizalmára önbizalom és egy kis munkasze­retet. Nem használt koszorút kell vinni a munka sír­jára, hanem a munkát éltetni kell! — Kiala­kítottuk a Ford már­kaszervizet — folytatta Prokob Miklós —, ahol kör­nyezetvédelmi felülvizsgála­tot és műszaki vizsgáztatást egyaránt végzünk. Kereske­delmi vonalunk is bővült: presszó, büfé, italbolt műkö­dik. Az üzemanyag házhoz szállítását saját járművel old­juk meg. Gázcseretelepünk éj­jel-nappal nyitva áll a lakosság előtt. Baross-alapítványt hoz­tunk létre, mellyel célunk a mátészalkai mezőgazdasági szakközépiskola támogatása, oktatási színvonalának eme­lése. —- A későbbiekben szállo­dával szélesítenénk szolgál­tatásain körét — szólt a ter­vekről Prokob János. — A to­vábbiakban szeretnénk egy olyan klubot kialakítani, amely különböző rendezvé­nyek, ünnepségek, lakodal­mak, fiatalok kulturált körül­mények közötti összejövete­leinek lehetőségét biztosítaná. A lakodalmas rendezvények esetében megemlíteném a díj­talan hintós szolgáltatást — hagyományápolási céllal. □ A jövő kilátásait a temető közelsége nem zavarja? — Nem szabad, hogy prob­lémát jelentsen, hiszen a teme­tő után kezdődik a mai, a mos­tani élet. tisztesseges munkával ala- szoltunk, hiszen az elmij 3 évben fizetőképesek imád­tunk, a legutóbbi évet jídig 200 millió Ft fölötti bruttibe- vétellel zártuk. □ Hány fővel indult a vál­lalkozásuk? — Három család összefgá- sából terebélyesedtünk aje- lenlegi 30 főre. Akik pdig ebben a közösségben dobo­zunk, mindannyian valljul a munkánk, gondolatsoruk alapja az aprópénz becsülté­ből indul ki, és úgy folytió- dik, hogy az ügyvezető igz- gatók is csak papíron léteznk. Gyakorlatilag segédmunksi teendőket is ellátunk. Ahbz pedig, hogy sok szakmai i- formációt gyűjthessünk, é- hány nyugat-európai országt kellett bejárjunk. Az így szi- zett tapasztalatokból kei- kedik ki lassan már az az irri­ge, amely a hétköznapi dc­goktól a luxusig kínál és szc- gáltat. — Az elmúlt évtizedek!?« gondolkodni és cselekedi borzalmas nehéz volt -> mondta az üzemmérnök emiatt pedig ma a korlátozó emberekből vállalkozót fői málni még ennél is nehezebb, Az alap mindenesetre a bels­Privatizáció Meteor-módon Nyíregyháza (KM) — Június végén azonnali ha­tállyal felmentették beosztá­sából Orosz Józsefet, a Meteor Rt. nyíregyházi lerakatának vezetőjét és Holp Andrást, a lerakat adminisztrációs veze­tőjét. Információnk szerint Orosz József egy olyan beru­házásba kezdett, amihez az rt. elnök-igazgatójától nem ka­pott írásbeli engedélyt, bár er­ről korábban szóban mege­gyeztek. A lerakatvezető és a részvénytársaság végül közös megegyezéssel vált el egy­mástól, Holp András felmen­tésére az volt az indok, hogy olyan irattári anyagot selejte­zett ki, ami törvénysértő. A volt adminisztrációs vezető, aki jelenleg munkaügyi vitá­ban áll a részvénytársasággal a következő levelet küldte szer­kesztőségünkbe. Olvasva a Kelet-Magyaror­szág 171. számát az olvasó csak a szépet tudja elképzelni a Meteor Rt.-ről. Sajnálatos, hogy a cikkben nem esik szó arról, hogy a; „újabb utak” keresésének és megvalósításá­nak mi az ára. Nem olvashat­tuk, hogy az árban benne van 35-40 dolgozó munkahely megszüntetése és Nyíregyháza • textilruházati termékkereske­delmének szűkítése is. Ezt nem akarta a lerakat ko­rábbi vezetője és adminisztra­tív helyettese, akik 1992. év­ben a dolgozók kérésére MRP kivásárlás lehetőségét latol­gatva felkeresték azokat a szervezeteket, amelyek ebben segítségükre lehetnek. A lerakatvezető ténykedése 1993. év elején a debreceni központ elnök-igazgatójának tudomására jutott. Mivel az el­nök-igazgató úrnak igazgatói kivásárlási szándékát a le- rakatvezetés MRP kivásárlási szándéka keresztezte, ezért az elnök-igazgató úr keresett és találtf?) olyan indokot, mely­nek alapján mindkét vezető munkaviszonyát június hónap­ban azonnali hatállyal meg­szüntette. _ A korábbi ierakatvezetés az ÁVÜ-nél elérte azt, hogy a le­rakat dolgozói kivásárlás lehe­tőségét htrdessék, meg. Ezt a lehetőséget az ÁVÜ képvi­selője 1993 májusában a mér­legzáró taggyűlésen bejelen­tette, mely szerint egy hóna­pon belül a lerakat dolgozói kivásárlás lehetőségét meghir­detik és 60 nap gondolkodási lehetőség lesz adva a dolgo­zóknak a kivásárláshoz. A meghirdetésre jelzett egy hó­nap már eltelt, sőt már a gon­dolkodási időből is egy hónap, azonban a hirdetést a mai napig nem olvashattuk egyet­len napilapban. Elgondolkodtató, hogy a többségű tulajdonú AVU-tag- gyűlésen történt bejelentése miért nem valósult meg a mai napig. Ugyanígy el lehet gon­dolkodni azon is, hogy a Me­teor részvénytársasággá tör­tént átalakulása kapcsán meg­jelent újságcikkben leírt visszásságokat az ÁVÜ a mai napig miért nem szüntette meg. Ennek lehet a következ­ménye, hogy az elnök-igaz­gató úr az újabb kft. alapítá­soknál sem törődik a szabá­lyok és törvények betartásá­val. Az elbocsátásra váró dolgo­zók nem értik, hogyan meri megtenni az elnök-igazgató úr azt, hogy kötelezi őket a Mete­or Rt. által létrehozott kft., munkájának végzésére, úgy hogy ezért juttatást nem kap­nak és költségfelszámolást sem végezhetnek. Az 1993 év tavaszán létrehozott METISZ Kft.-nek a több tízmilliós nagy­ságrendű árualapját a nyíregy­házi lerakat száílítójárműveí- vel, a lerakat dolgozóinak kell beraktározni a lerakat tároló­terébe, sőt a lerakat dolgozói­nak kell értékesíteni. A szál­lítási költséget és a kedvezmé­nyes raktárbérleti díjat utólag leszámlázták, de a dolgozók munkájáért járó bért leszám­lázni a mai napig nem lehetett. Tudni kell ehhez, hogy a Me­teor Rt. hitelből gazdálkodik. A dolgozók az idegen mun­kavégzést kezdetben megkí­sérelték megtagadni, de mi­után tudomásukra hozták, hogy a kft. egyik vezetője a jelenlegi nyíregyházi lerakat­vezető, kénytelenek voltak el­hallgatni. Az elnök-igazgató úr a va- gyonkimenekítés különböző formái mellett kiválóan látja el a nyíregyházi lerakat és általa Nyíregyházán létrehozott kft. „gyarmati” sorba süllyesztését is. Az 1992-ben létrehozott MET Kft.-be bevitte a lerakat legjobb árrését biztosító több milliós Levis árualapját. Az apportba kivitt árualap feletti áruk árának megfizetésére több hónapos fizetési kedvez­ményt adott, mely időre a ban­ki kamatot a METEOR Rt. fi­zette. Említésre méltó a mun­kanélküliség keletkezéséhez az az esemény, mely napjaink­ban játszódik le. Az elnök­igazgató úr a nyíregyházi Dó­zsa György úti MET Kft. ke­zelésében lévő bolt átalakí­tását határozta el. Ennek meg­valósítására 5 helyi pályázat érkezett be. A pályázat verse­nyeztetésének időpontjára az elnök-igazgató úr elfelejtett megérkezni. Bekérte a pályá­zatokat és három nap múlva Debrecenből küldte a kivite­lezőt. Az elbocsátásra váró 15-20 évet e munkahelyen dolgozók nem értik, hogy az az ember, aki pár évvel ezelőtt „a Népért tűzön vízen át” elvet vallotta, hogy tehet olyan kijelentést, ami így hangzott el: „maguk nem jó helyre születtek. Nyír­egyháza minden utcasarkán ehet alkalmas dolgozót talál- íi, Debrecenbe meg kell ft- :etni a jó dolgozót, mert ott lem lehet válogatni, ezek mi­tt bérfejlesztésre se gondol­ának.” A dolgozók nem értik, iogy az ÁVÜ miért engedi leg egyes vezetők törvényel- ;nes működését. Jó lenne, ha rre a kérdésre az ÁVÜ ré­séről valaki válaszolna. Kedden telefonon kerestük lalla Zoltánt, a Meteor Rt. el- rjk-igazgatóját, akitől reagá- lst vártunk a levélre, de a tit- krságon azt a választ adták, bgy tárgyal. Üzenetet hagy­tuk, de nem hívott vissza. En- nk ellenére természetesen vrjuk válaszát. Öngyilkosjelölt gávaiak Gávavencséllő (KM) — Öngyilkossággal fenyege­tőzik néhány idősebb gáva- vencsellői asszony, akik ko­rábban a helyi takarékszö­vetkezetnél helyezték el pénzüket. Levelükben, ame­lyet eljuttattak a Magyar Nemzeti Bankhoz, leírják, arra sincs pénzük, hogy ko­porsót vásároljanak maguk­nak és semmi reményük nincs arra, hogy a betétként elhelyezett pénzüket vissza­kapják. A felszámolás pedig húzódik, a takarékszövetke­zet vagyontárgyainak ela­dását pedig különböző perek (például kilakoltatási) hát­ráltatják. Kedden a 120 kis hitelezőt tömörítő érdekvédelmi egyesület elnöke, dr. Mónus Bertalan levelet küldött Gergely Sándornak, a Takarékszövetkezetek Or­szágos Szövetsége elnöké­nek, melyben leírja: a felszá­molás folyamatát figyelve az a véleményünk, hogy a 4. kategóriába besorolt hitele­zőknek semmi esélyük nincs arra, hogy pénzüket vissza­kapják. Ez az összeg 20 mil­lió forintnyi értékjegyállo­mányt jelent, mely tulaj­donosainak jelentős része kis jövedelmű nyugdíjas és olyan munkanélküli, aki megtakarított pénzéből kí­vánt munkahelyet létesíteni. A tragikus helyzet kialaku­lásához a takarékszövetke­zet dolgozói igen nagy mér­tékben hozzájárultak, akik a hitelezőket folyamatosan félrevezették azzal, hogy az értékjegy államilag garantált értékpapír, a vezetője pedig fedezet nélkül helyezett ki hiteleket. Információnk szerint a fel­számolás során az első ka­tegóriába a felszámolót so­rolták, a Pénzintézeti Köz­pontot, de a felszámolási költség nem jelentős, a má­sodik kategóriában a zá­logjoggal biztosított köve­telések szerepelnek, ez sem nagy tétel, a harmadik ka­tegóriába került a magyar ál­lam, ugyanis a költségvetés­ből eddig 227 millió forintot fizettek ki az államilag ga­rantált takarékbetétekre. Ez a követelés megelőzi az értékjegyet váltó hitelező­ket. Ä hűek szerint a Betét- biztosítási Alap sem akar fizetni és azt a javaslatot is elvetették, hogy ezt a közel 20 millió forintos követelést kivegyék a felszámolás alól. Az érdekvédelmi egyesü­let egyébként beperelte a magyar államot, kérve a kis­hitelezők betéteinek kifi­zetését illetve a kategória módosítást. Hiába fizették be a sürgősségi díjat és írtak különböző hatóságoknak il­letve a minisztériumnak a tárgyalást a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1994. ja­nuár 6-ra (!) tűzte ki, tehát öt hónap múlva fogják tárgyal­ni az ügyet. Ezek cseppet sem bíztató hírek a kishi­telezők számára. A kárpótlási jegyek árfolyama Budapest (MTI) -- Az Országos Kárrendezési, és. Kárpótlási Hivatal tájékoz­tatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alap­ján kibocsátásra kerülő kár­pótlási jegyek augusztus 1- jei értéke 136,9 százalék. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy ka­mattal növelt névértéke a következők szerint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt név- értéke 1 369 forint, az 5 000 forintosé 6 845 forint, a- 10 000 forintosé pedig 13 690 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt név­értékét kell figyelembe ven­ni . minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa álla­mi tulajdon megvásárlására fordítja. Szintén ez a szabály érvényesül akkor, amikor a kárpótlási jegyeket önkor­mányzati lakás megvételére használják fel. Ennek meg­felelően a kamattal növelt névértéket kell figyelembe venni a kárpótlási jegyeknél akkor is, amikor az Egzisz­tencia-hitel saját részének fedezésére, illetve a Munka- vállalói Résztulajdonosi Program keretében történő fizetésekre vesznek igénybe kárpótlási jegyet. Árfolyamok Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. augusztus 4. Valuta Deviza Kanadai dollár 73,49 74,89 73,96 74,30 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaití dinár 314,64 320,14 316,29 317,67 Német márka 55,41 56,37 55,82 56,06 Angol font 141.89 144.69 143.23 143.93 Norvég korona 12,81 13,05 12,95 13,01 Ausztrál dollár 65,15 66,39 6554 65,84 Olasz lírád000) 59,24 60,52 59,78 60,10 Belga frank(lOO) 261.34 266,00 >67,12 268,28 Osztrák sc.(IOO) 787,92 801,52 793,76 797.16 Dán korona 14,00 14,26 14,11 14,17 Port.esc.il 00) 54.81 55,91 55,18 55.46 Finnmarka 16,21 16.61 16.53 16,63 Spanyolpes.(lOO) 68,62 70,14 69,09 69,47 Francia frank 15,94 16,22 16.17 16,25 Svájci (tank 62,90 63,98 63,26 63,54 Holland fonni 49,26 50,12 49,65 49,87 Svéd korona 11,77 12,03 11.97 12.03 ír font 113,11 135,71 134.48 135,12 USA-dollár 94.88 96.44 95,37 95,77 Japan jen (100) 90,64 91.84 9(1,91 9U1 ECU 10620 108,161 107.26 107.76 n Korszerű DenzinKutoz Kiszolgáló egyse gek is tartoznak Máthé Csaba felvételi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom