Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

1993. augusztus 4., szerda Kelet-Magyarország 7 Napkor határában ékesíti a tájat ez a „roncs-reál” stílusú büfé Rendszeres szociális járadék Hatvannyolc éves édesa­nyám ügyében írok Önöknek. Tavaly kérte a rendszeres szo­ciális járadék megállapítását a társadalombiztosítási igazga­tóságtól, akkor elutasították, mert nem tudta igazolni, hogy 1960—1965 között a téeszben dolgozott, de ő nem volt a tag­ja, csak az édesapánk. Idő­közben a téesz kiadott egy iga­zolást 1963-1965-ig, az ezt megelőző időről nem. Az édesanyám két tanúval bizonyította, hogy mikortól dolgozott, de ezt elutasították és közölték, hogy öt év szol­gálati időt kellett volna igazol­nia. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az idő megvan, mi ketten vagyunk testvérek és ez az idő is beleszámít. Én 1951-ben, testvérem ’56-ban született, ez a kettő és a fentiekben emlí­tett, kiteszi az öt év szolgálati időt. Édesapámék szűkösen él­nek az egy nyugdíjból. Teljes név és cím (A 8/1983. /VI. 29./ EüM- PM rendelet alapján rendsze­res szociális járadékra az jo­gosult, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette és az életkorához előírt szüksé­ges szolgálati időt megsze­rezte, amely ebben az esetben öt év. A tanúmeghallgatás so­rán bebizonyosodott, hogy a kérelmező 1960-1965 között segítő családtagként dolgozott a termelőszövetkezetben, ezt azonban nem lehet szolgálati időként figyelembe venni. Mivel bejelentett szolgálati idővel nem rendelkezik, így az 1968 előtt született gyerekek után sem lehet szolgálati időt beszámítani. Tehát sajnos, nem jogosult rendszeres szo­ciális járadékra — válaszolta a társadalombiztosítási igaz­gatóság, amely új nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár). Nyerés vagy nyelés Vidéki utamról hazafelé tartva Fehérgyarmaton (mivel időm volt még a busz indu­lásáig) időtöltésként betértem egy fehérgyarmati bárba au­tomatán játszani. Nem akarom részletezni a játékot, amin nyertem végül is harminc­négyezer forintot. Billentyűs gyümölcskosaras nyerőauto­matán ezer forintos befektetés mellett játszottam. Az első meglepetés az volt, amit a gép­kezelő kisasszony az első ti­zenhatezer forintos nyeréskor említett, mégpedig, hogy a tu­laj a nyereményt nem fogja ki­fizetni. Ennek ellenére tovább­ra is játszottam elérve a har­mincnégyezer forintot. Később megérkezett a tulaj­donos, akinek első dolga az volt, hogy kirántotta a játék­gép zsinórját a dugaljból. Fe­nyegetőzött, hivatkozott arra, hogy a gép nem jó (befektetett pénzzel azért játszani mégis lehet), ő nem fizet egy fillért sem, a gépet meg viteti fel Pestre, mert nem jó. Az összegről (a nyereményről) ta­núk vannak. Rendőrségi jegy­zőkönyv is készült, amit, saj­nos nem írattak alá velem. Mi­lyen lépéseket tegyek annak érdekében, hogy a nyert ösz- szeget megkaphassam? Na­gyon bosszant az a tény, hogy egyesek gátlástalanul nyernek, gazdagodnak, de nem adnak érte semmit. Teljes név és cím Kettévágott akácfa Július 23-án pénteken dél­ben kivágták a nyíregyházi Debreceni út 2. számú ház előtti hosszú hibiszkusz sö­vényt, ráadásul derékban ket­tévágták a lilaakácfámat is. A sarkon a gyalogosátkelőnél egy élő gömbjuhar, azt tőből kiszedték. Állítólag a rendőr­ség kérte rá az önkormányza­tot, hogy vágják ki ezeket a növényeket, mert az Eötvös utca felől akadályozzák a belátást. Ezért én nem is háborgók, de nem értem, miért kellett a lilaakácot (én ültettem oda) derékban elfűrészelni? A levágott ágakat ráadásul a kép­keretező műhelye elé pakolták a járda és az út közötti sávra. Név és cím a szerkesztőségben Segítségre várva Július 20-án délelőtt fél tíz és fél tizenegy között a 4. számú főközlekedési úton Debrecenből Nyíregyháza felé haladva 40 kilométeres se­bességgel vonszolta magát műszaki hiba miatt az AXJ- 831 forgalmi rendszámú vilá­goskék, tetőtartós, Trabant Hycomat gépkocsi, a többszö­rös (túl)fogyasztás miatt sűrű füstöt okádva. Autós társai és utasaik rosszalló és megrökönyödött pillantásokkal kísérték, de egyiküknek sem jutott eszébe, hogy megálljának és megkér­dezzék, tudnak-e segíteni. Még a — feltehetően rendőr­ségi két darab kék villogóval felszerelt — terepjáró gépko­csi sem állt meg kétségbeesett integetésemre (mert én vol­tam), pedig legalább tőlük elvárható lett volna. Újfehértón segített rajtam a már elkezdett munkáját félbe­hagyva Rácz András autósze­relő mester önzetlenül, ellen­szolgáltatás nélkül. Segítő­készsége, emberséges maga­tartása nyilvánosságot és köszönetét érdemel. Álljon példaképéül minden országú­ton közlekedő embernek! Maróti László mozgássérült nyugdíjas Salgótarján, Kercseg út 30. Egy ígéretes üzlet tanulságai Nagyobb alapossággal, körültekintéssel sok bosszúság elkerülhető az autópiacon Nyíregyháza (KM — TMI) — A lóvásáron a gaz­da feldicséri az állatot, ám a vevő jól megszemléli, végig­tapogatja, a természetét is megpróbálja, mielőtt a gaz­da tenyerébe csap. Autót is ilyen alapossággal kellene adni és venni. A férfiak se mindig elővi­gyázatosak, hát még a nők! Műszaki tudással, szakérte­lemmel ritkán rendelkeznek, emiatt könnyen válnak rossz üzlet áldozatává. Még akkor is, ha eladók. T. Mária nyír­egyházi olvasónk jóhiszemű hibái miatt jutott keserves helyzetbe. Tartozásért láncot Tizenhárom év alatt szívé­hez nőtt „Piroska”, a Lada 1500-as autó. Ha baj volt vele, rögtön szerelőhöz vitte, mo­torikusán mindig ellenőriz­tette. De. rokkantnyugdíjazták olyan kevés pénzzel, hogy ab­ból ennivalóra is alig jut. El kellett adnia. Ismerőse ajánlott vevőnek egy Romániából át­települt asszonyt, aki másnap meg is jelent három férfival. Nézdegélték a kocsit, kívül­ről tetszett. Nyitott motor- háztetőnél beindították a mo­tort — hiba nélkül működött. — Megveszem — mondta az asszony, és megállapodtak nyolcvanezer forintban. Ebből hatvannégyezret rögtön kifi­zetett azzal, hogy a többit három hónap alatt, részletekben tör­leszti. Rögtön el is vitte „Pi­roskát”. Mária órákig sírt, úgy érezte, valamit elveszített. Mint­ha sejtette volna, mi vár rá... Pár napra rá az asszony fel­szaladt a lakásába az emelőért, csak dicsérte a kocsit. Egy hét múlva, amikor az első részle­tet kellett volna fizetnie, beje­lentette, hogy a Hardy tárcsát újra kellett cserélni, sok pén­zébe került: (Később a szakér­tő megállapította, hogy hasz­náltat tettek bele.) Le akarta alkudni a vételárat, Mária azonban nem ment bele, mert a gyógykezelésére gyűjtötte a pénzt. Ekkor az asszony fela­jánlotta a nyakában lévő aranyláncot az összes tartozás fejében. — Nem kell nekem — tiltakozott Mária, azt hitte, tréfálkozik. — Adja el és hoz­za a pénzemet. — Akkor vegye vissza a ko­csit! Hetvenezer kilométer Mária ideges lett, tizenhat- ezer forint majdnem három havi nyugdíja. Mire össze­gyűjti, talán már gyógyíthatat­lan lesz. Remegve odavágta: — Ha nem fizet, beperelem! így is tett, mert a nő három hónap múlva sem jelentkezett az adósságával. Am az el­lenkeresetet nyújtott be, hogy az eladó megtévesztette, a La­da műszaki hibás. Kérte, állít­sák vissza az eredeti állapotot, vagyis a pénze ellenében visz- szaadja az autót. Mária kis híján rosszul lett, amikor a műszaki szemlén meglátta „Piroskát”: díszlécei nélkül, ütött-kopottan álldo­gált. Láthatóan hosszú, nehéz utakat tett meg négy hónap alatt. Az óra szerint hetven­ezer kilométert, feleannyit, mint tizenhárom év során! A motorja csilingelt, kihagyott. Később az ismerőse világo­sította föl Máriát: az asszony családja örökösen Romániát járja, üzletelésből élnek... Az elsőfokú bíróság szerint, ha a vevő kissé alaposabban megnézte volna a Ladát (ezt a típust már nem gyártják), ész­reveszi a látható hibákat. így nem helytálló az érvelés, hogy az adásvételi szerződés ér­vénytelen, mert tévedésen ala­pul. Viszont voltak olyan rej­tett hibái, amiket szemre nem lehet felismerni. Ezért úgy ítélkezett, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot. Mária nem nyugodott bele: mi az eredeti állapot? Mert az asszony értelmezése szerint adja vissza a pénzt cserébe a roncsért. Fellebbezett, de a másodfokú bíróság helyben hagyta az ítéletet. A 64 ezer forinton kívül még különböző jogcímeken 13 500 forintot is kell fizetnie a hatezer forintos nyugdíjából. Letiltották a nyugdíját Mivel a szegény embert még az ág is húzza, meglehe­tős gyorsasággal sikerült letil- tatni a nyugdíja negyedét. (Másnál évekig eltart a végre­hajtás — eredmény nélkül.) Az asszony természetesen nem íratta át a maga nevére az autót, holott ez a vásárlástól számítva 15 napon belül kötelező. így a súlyadó be­fizetésére is Mária kapta a fel­szólítást. A pénzt azóta a gyógyke­zelésére fordította, a roncsot viszont nem hajlandó átvenni, hiszen neki mást jelent az ere­deti állapot: ahogyan ő átadta az asszonynak. Ám hajára aligha lesz orvosság, hiszen elkövette azt a nagy hibát, hogy eladás előtt nem vizsgál­tatta meg szerelővel „Piros­kát”. Nő létére fogalma sem volt a rejtett hibákról, de ez mind­egy. A dolgok nem tudása nem mentesít minket a fe­lelősség alól. Szerkesztői üzenetek K. Borbála, Székely: Jo­gászunk válasza szerint az ideiglenes munkavállalásnak nincs akadálya. A keresetét azonban össze kell vonni a járadékkal és amennyiben meghaladja az évi 108 ezer forintot, a fennmaradó rész után személyi jövedelema­dót köteles fizetni. Magyar- országon a törvény önadó­zást ír elő, ezért az adóbeval­lást mindig a tárgyévet kö­vető március 31-éig az adó­zónak magának kell elké­szíteni és az adóját befizetni. Kovács János, Újfehértó: Jogerős bírói ítélet ellen fe­lülvizsgálati kérelemmel le­het élni hat hét alatt, új bi­zonyíték esetén pedig az elsőfokú bíróságnál perújí­tást lehet kérni. Gazdag Csabáné, Fehér­gyarmat: A jogszabály sze­rint a vetélés hónapjára még megilleti önt a várandósági pótlék. Cs. Ferenc, Nyíregyháza: Nem jogszerűtlen, amit tet­tek. A határozatlan időre lé­tesített munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor meg lehet szüntetni. Elbirtoklás, elővásárlási jog Dr. Bartha Sándor Egy felső-szabolcsi olva­sónk 1981-ben a falujához közel földet vett. Mellette parlagon volt hosszú esz­tendők óta egy kerítetlen telek; benőtte a gyom, fel­verte a gaz. Levélírónknak nagyon bántotta a szemét, rendbehozta, aztán elkezdte kutatni a tulajdonosát, de se­hol sem találta. A sajátjával együtt ezt a földet is megművelte, mert úgy gondolta, megegyezik majd a használatért a gazdá­val valamilyen bérleti díj­ban, ha előkerül. Hat évre rá véletlenül kiderült, hogy a rossz földecske három test­véré volt, de a II. világhá­ború előtt kettő kiment Ame­rikába, hír sincs róluk. Fel­kutatta az itt maradt harma­dik testvért, aki kérésére alá­írta az adásvételi szerződést. Azóta több, mint egy év­tized eltelt. Egy ismerőse nemrég felvilágosította olva­sónkat, hogy most már övé az egész föld, elbirtokolta, hiszen tíz évig használta. En­nek ellenére a földhivatal nem akarja bejegyezni rá a tulajdonjogot, levélírónk nem érti, hogy miért. Mit kell még tennie? Aki a földet sajátjaként tíz éven át szakadatlanul bir­tokolja, elbirtoklás útján megszerzi a tulajdonjogát a Polgári Törvénykönyv 125. paragrafusa alapján. A tu­lajdonjog elbirtoklás jog­címén történő megszerzé­séhez megvannak a törvényi feltételek: tulajdonjogot csak per útján lehet szerezni, a hozott ítélet szerint jegyezi azt be a földhivatal. A pert az ingatlan-nyilván­tartásba bejegyzett tulaj­donosok ellen kell megindí­tani. Olvasónknak az isme­retlen helyen tartózkodóval szemben a kirendelt ügy­gondnok ellen kell az el­járást lefolytatni, ehhez jogi képviselő igénybevétele fel­tétlenül szükséges. „Szomorú édesanya” jeli­gével fordult lapunkhoz egy nyíregyházi olvasónk. Négy gyermeket szült, tisztesség­gel felnevelte és szakmára tanítana őket, pedig már ko­rán megözvegyült. A legki­sebb lánya a házban maradt, idehozta a férjét is. Édesany­jával hamar megromlott a viszonya. Jelenleg már olyan rossz a kapcsolatuk, hogy a mamát a férje segítségével meg is verte. A többi gyer­mek közömbösen figyeli a történteket. Az édesanya nem lát más lehetőséget, minthogy elköl­tözik máshová, minél mesz- szebb a lányától. Ehhez pénz kellene. Úgy gondolta, elad­ja a házrészét és a ház háta mögött elterülő szántóból a saját tulajdonát. A többi a gyermekei tulajdonában van. A lánya azonban nem haj­landó beleegyezni, aláírni a vételi szerződést, hogy „az ő házában ne járjon idegen, az ő földjén ne gazdagodjon más”. Megvenni sem akarja, mondván, hogy úgyis ő fogja örökölni. Olvasónk a házon és a tel­ken fennáltó részét termé­szetesen eladhatja, de a négy részt tulajdonban tartóknak — gyermekeinek — elővá­sárlási joguk van. Ajánlott levélben kell felszólítani őket ennek gyakorlására és kö­zölni velük a teljes terjedel­mű vételi ajánlatot. A vele egy portán lakó gyermekének tehát nem is kell aláírnia a szerződést, de ha él elővásárlási jogával, a kialkudott vételár általa tör­ténő megfizetésére tizenöt napos határidőt kell neki ad­ni. Azt tanácsolom levél­írónknak, hogy ha komoly vevője akad, fogadjon jogi képviselőt, aki az ügyletet lebonyolítja. Lehajtott tányérral szomjaznak a napraforgók Harasztosi Pál felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom