Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-30 / 201. szám

Kelet-Magyarország 13 Exportuborkák bérmunkában A fehérgyarmati konzervüzem vételére érdeklődő van, árban viszont egyezkedni kell Fehérgyarmat (M. K.) — Az aszaló, a konzervüzem és a hűtőház, illetve a döntően bérbe kiadott raktárak je­lentik a Nyíregyházi Zöldért Rt. fehérgyarmati üzemének birodalmát. A jelenlegi 150 dolgozóból mintegy hatva- nat júliusban vettek fel. Többségük bérmunkában a nyírtassi Papp-Ker Kft. ex- portkonzerveit készíti. A gyarmati üzem közel 80 állandó munkása jól előkészí­tette a nyári szezont. Július 12­én a meggy feldolgozásával kezdtek a gyarmatiak. A na­pokban az uborkanegyedelés- sel végeznek. A konzerveket egy Németország nyugati felé­ben működő üzletlánc értéke­síti. A szatmári gyárral a Papp- Ker Kft. tartja a munkakap­csolatot. Ők szállítják a REWE-cégnek a kész kon­zervipari terméket. A tárgyhó­napban legyártott termékek munkadíját a következő hónap ötödikéig fizeti ki. — A kapcsolat már az előző évre datálódik. A fizetéssel so­ha nem volt probléma - mond­ja Koncz Ferenc üzemvezető. - Az ár (munkabér, ráfordítás) mindenkor alku témája (10-20 százalék haszonnal lehet kal­kulálni). Szatmárban viszony­lag olcsóbb a munkaerő, ezért is gazdaságos a felvásárlási hely közelében végezni a fel­dolgozást. A kft. a saját tulaj­donú nyírtassi gyára mellett bérli (egész évre) a vajai tsz- konzervüzemet és a fehérgyar­matiakra is számít. A termék­fajták közül a nagyméretű uborka feldolgozása került ide. Üveget, alapanyagot, aro­mát, technológiát, mondhatni mindent a kft. ad. A társaság egy szakembere állandóan itt tartózkodik, folyamatosan el­lenőrzi a minőséget. — A bevételből fedezzük a működés, a kisebb-nagyobb felújítások, a végkielégítés költségét. Ezen túlmenően, a valamikor Zöldért vállalat 3-4 egysége, ha szükséges kisegíti egymást, hosszabb-rövidebb időre. Mivel a Zöldért felszá­molás alatt áll, valamennyi lé­pést egyeztetni kell a felszá­moló Kossuth Holding kép­viselőjével, Szarvas Péterrel. Az előző hónapokban több komoly (vagy annak látszó) vevő jelentkezett, illetve ér­deklődött. (Korábban a felszá­moló már eladásra meghirdet­te a fehérgyarmati üzemet, vi­szont a pályázók a felszámoló szerint olyan alacsony árat kí­náltak, hogy nem jött létre az alku, így újra kínálják megvé­telre az üzemet.) A továbblé­pést eddig mindenki úgy kép­zelte el, hogy az évek során begyakorlott munkásokat át­veszik irányítóikkal együtt. Ez összességében nyolcvan ál­landó dolgozót jelentene, ha nem lenne profilbővítés. A dolgozók egyaránt képesek az alma, az uborka, a meggy, a bodza illetve más zöldség­gyümölcs feldolgozására. A hűtőházban bérhűtést vállaltak (egres, meggy, bodza stb.), s jelenleg is, míg el nem szál­lítják, több készítményt hely­ben hűtenek, tárolnak (kajszi- és sárgabarack, szilva). A bodzaszárítmány, mely a korábbi években jelentős munkát adott, most elmaradt. „Leült” a piac. Az energiakölt­séget szinte nem lehet megfi­zettetni. így az idén nem adott munkát, és nem hozott árbevé­telt a bodza. (Nyersexportra szállítottak, de ez csak hűtési feladatot jelentett.) A jövőről is kíváncsiskod­tam. A gyarmatiak úgy tudják, az uborka kitart szeptember­ben. Ezt követően almapapri­kát, majd negyedelt pritamin- paprikát gyártanak. A szerző­dés szeptember 30-ig tart, de ha lesz tennivaló, tovább is. A helyiek még az októberi mun­kalehetőségben is reményked­nek. A nyíregyházi almatároló leszerződött ezer vagon almá­ra. A tervek szerint bérmunká­ban a gyarmatiak segítségére is szükség lesz. Ez újabb mun­kalehetőséget kínál. így nem lenne gond a folyamatos fog­lalkoztatás. Az igazi megoldás az lenne, ha egy új tulajdonos, hosszú távra szóló, biztos programmal teremtene létbiz­tonságot. Erre azonban csak a remény van meg egyelőre Gyarmaton. Gázlángok ontják a hőséget — akkor is, amikor kint is meleg van — a General Elektric Tunsgram Rt. Kisvárdai Gyárában, ahol egy nagy teljesítményű géppel halogén autó világító lámpákat gyártanak Tájékoztatnak Budapest (MTI) — Kö­zös tájékoztatási pavilont nyitnak az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár területén újdonságaként a fogyasztói érdekeket védő szerveze­tek. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FFF) — az új szolgáltatás szervezője — információs és panasz­irodát is működtet a BNV idején. Újra gyártják a bogárhátút Sao Paulo (MTI) — Több mint hatévi szünet után hétfő óta Brazíliában újra gyártanak bogárhátú Volkswagent — közölte a német cég. A 94-es modell technikai színvonala a brazil igé­nyekhez igazodik, s kiváló­an megfelel a dél-amerikai, olykor igen mostoha útvi­szonyoknak. A szándéknyilatkozatot még februárban írták alá. Eszerint az Autolatina — a Volkswagen AG 51 száza­lékos brazíliai leányvállala­ta — 30 millió dolláros be­ruházással 800 közvetlen és 2400 közvetett munkahely megteremtésével, a mai na­pon újraindítja a termelést a Sao Bernardo do Campo-i gyárban, a Sao Paulo-i ipar­vidéken. Vállalkozás Hevesen Hamarosan kiépülhet a vidék bankja Heves (MTI) — Bankkon­szolidáció nélkül semmilyen előrelépésre nem lehet számí­tani a hitelek területén, ezért a kormány tőkeemléssel kívánja megoldani a bankok konszoli­dációját, amihez a Világbank is várhatóan segítséget nyújt — jelentette ki Szabó Iván pénzügyminiszter kedden He­vesen, a helyi önkormányzat által létrehozott vállalkozói klub nyitó fórumán. Mint mondta: ha a bankok tőkéhez jutnak, csökken a koc­kázat és csökken a kamat is, ami a vállalkozói kedvet élén­kíti. Ehhez azonban egy kon­szolidált költségvetés elfoga­dására is szükség van. A miniszter rámutatott: az adatok azt mutatják, hogy az ipari termelést sikerült rendbe tenni és megállítani az ágazat­ban a visszaesést. Most az a legfőbb feladat, hogy a növe­kedést általánossá tudjuk ten­ni. Ezért a költségvetés terve­zetében prioritást kapnak me­zőgazdasági támogatások és az infrastrukturális beruházá­sok. Ezenkívül tervezik az adófizetés ellenőrzésének meg­szigorítását, mivel tarthatatlan az az állapot, hogy a társada­lom egészének adóját a lakos­ság egy hányada fizeti be. Szabó Iván bejelentette: pár héten belül a kormány elé ke­rül az a javaslat, amely „vidék bankja” hálózat kiépítését ter­vezi, a Takarékszövetkezetek­re alapozva. A vidéki bankok nagy segítséget nyújthatnak a mezőgazdászoknak és a falusi vállalkozóknak. Energetika Budapest (MTI) — Energe­tikai együttműködési keret­megállapodást kötött szerdán Izrael és hazánk energia­ügyekben illetékes minisztéri­uma. A megállapodást Lator­cai János ipari és kereskedel­mi miniszter, valamint Moshe Shachal izraeli rendőrségi és energiaügyi miniszter írta alá, aki Boross Péter belügymi­niszter meghívására tartózko­dik Magyarországon. A megállapodás értelmében létrehoznak egy energetikai együttműködési állandó ve­gyes bizottságot, amely rend­szeresen áttekinti a közös pro­jekteket, illetve újakra tesz ja­vaslatokat. Az energetikai együttműködés elsősorban műszaki és tudományos infor­mációcserét, közös kutatási fejlesztési és gyártási progra­mokat jelent majd. Nicosia (MTI) — Kaviár- kartell létrehozását sürgette Irán Oroszországgal, Azerbaj­dzsánnal, Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal, hogy együtt megakadályozzák a vi­lág leghíresebb kaviárfajtájá­nak, a Kaszpi-tengerinek a vi­lágpiaci leértékelődését — je­lentette a Reuter Nicosiából. Egy iráni lap jelentése sze­rint „a világ egyik legbecse­sebb ínyencsége” — rangjá­hoz képest — túl alacsony áron kerül a pultokra, mert az érintettek — a Szovjetunió fel­bomlása óta — figyelmen kí­vül hagyják a többiek érdekeit, és kizárólag saját kontójukra dolgoznak, megfeledkezvén arról, hogy szertelen versen­gés helyett valamennyiüknek kifizetődőbb volna az egyezte­tett kereskedelem. Irán ebben az értelemben ja­vasolt regionális tanácskozást a nevezetteknek. Valamennyi­en a Kaszpi-tengeri tokhalból nyerik a kaviárt, s ebben a mű­fajban a világ termelésének 90 százaléka származik tőlük. A kaszpi tokállomány nagymér­tékben csökkent az elmúlt években, hiszen halpusztulást idézett elő az ipari és a mező- gazdasági környezetszennye­zés, és a gátlástalan lehalászás is. Irán a maga részéről halgaz­daságot létesít azért, hogy új­ból benépesítse a Kaszpi-ten- gert tokhallal. Kubai dollárboltok Havanna (MTI) — A ku­bai dollárboltok különösebb zavar és fennakadás nélkül tértek át arra a rendszerre, hogy immár korlátozás nél­kül szolgálhatják ki a ke­ményvalutával rendelkező hazai polgárokat is — össze­gezte a Prensa Latina hír- ügynökség hétfő esti jelen­tésében az intézkedés óta el­telt első tíz nap tapasztalata­it. A tudósítás szerint az első napokban több volt a szem­lélődő, mint a tényleges vá­sárló a hazaiak közül ezek­ben az üzletekben, de hama­rosan emelkedett a forga­lom, elsősorban az élelmi­szerekből. (Arra azonban a hírügynökség nem tér ki, hogy a korábbi vásárlókö­zönség: a Kubában dolgozó külföldiek és az ide látogató turisták viszont mindinkább elkerülik e boltokat, nem­csak az állandósult zsúfolt­ság miatt, hanem mert a ket­tős valutarendszer legalizá­lásával egyidejűleg ötven­százalékos, egyes cikkeknél még magasabb áremelést hajtottak végre.) A 80 dekás kenyér például az eddigi kettő helyett 3 dol­lárba, az egydolláros literes tej 1,50-be, a tojás darabja 0,15 helyett 0,25 dollárba, a kilónkénti hatdolláros mar­hahús (dió) 9,15-be kerül. A súlyos gazdasági vál­sággal közdő havannai kor­mányzat keményvaluta-szer- zési igyekezete, amely még az ideológiai megfontolá­soknál is erősebbnek bizo­nyult, így végül is a sziget- országban élő külföldi ál­lampolgárokat sújtja a legin­kább. A turisták legfeljebb meggondolják, hogy legkö­zelebb is Kubában töltsék-e szabadságukat, hiszen az amerikaihoz már korábban is hasonló, immár jóval ma­gasabb árszínvonal koránt­sem párosul megfelelő szin­tű szolgáltatásokkal. A hatóságok közvetve el is ismerték, hogy az áreme­lésnek nem volt más indoka, mint a lakossági valutakész­letek gyors lecsapolása, mert a diplomáciai testület tagjai­nak a főváros egyetlen dip­lomataáruházában visszaté­rítik az élelmiszerek árnö­vekményét (de csak ebben az egy boltban, s csak az élelmiszerekét). Mindenki másnak azonban hirtelen a világ egyik legdrágább or­szágává vált Kuba. Német exporttúlsúly Hamburg (MTI) — A ke- let-közép-európai országok­kal, köztük a Magyarország­gal folytatott kereskedelem­ből a nyugatnémet, nem pe­dig a keletnémet vállalatok húzzák a legnagyobb hasz­not — állítja a hamburgi HWWA gazdaságkutató in­tézet kedden közzétett tényfeltáró elemzésében. Az AP-DJ idézte anyag szerint Németország „ösz- szességében uralja a kelet­európai országokkal folyta­tott kereskedelmet”. Tavaly német cégek adták el Kelet- Európának az Európai Kö­zösségből származó áruk és szolgáltatások 53,5 száza­lékát, s ebből a nyugatnémet vállalatokra esett az export 43,2 százaléka. További jel­lemző adat, hogy Németor­szág az EK-államok minden relációra vonatkozó összex­portjának 10,3 százalékát adja. Kelet-európai exportján belül Németországnak Ma­gyarországra, Csehország­ba, Szlovákiába és Lengyel- országba, az úgynevezett re­formországokba irányuló ki­vitele 60,2 százalék. A jelentés szerint német szempontból fokozódó ér­dek fűződik w. utóbbiakkal való kereskedelem kibőví­téséhez, tekintettel a többi kelet-európai országban, fő­ként a volt Szovjetunióban tapasztalható bizonytalan­ságra. Árfolyamok Tőzsdei Index augusztus 27.: 266,78 (+64,05) Hivatalos árfolyamoki Érvényben: 1993. augusztus 27. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angolfont 141,21 144,01 142,18 142,88 AnsztóláoiMr 62,45 63,69 62,85 63,15 Belga frank(lOO) 262,69 267,35 263,86 265,02 Dán korona 13,62 13,88 13,69 13.75 Finnmáika 16,09 16,49 16,14 16.24 Francia Étánk 1603 16,31 16,13 1621 Holland forint 49,91 50,77 50,24 50,46 Írta 130,64 13324 13158 13222 Japán jen (100) 89,77 90,97 90,70 91,00 Kanadai dollár 71,05 72,45 71,56 71,90 Kuvaiti dinár 310,72 31622 31320 31438 Német márka 56,11 57,07 56,46 56,70 Nocvég korona 12,89 13,13 12,95 1301 Olasz líradOOO) 58,77 60,05 59,00 59,32 Osztrák sc.í 100) 79721 811,41 802,82 80622 Pon.esc.000) 54,99 56,09 5521 55,49 Spanyol pes.(100) 68,97 70,49 69,46 69.84 Svájci frank 63,66 64,74 63,98 6426 Svédkomna 1136 1132 11,60 11,66 USA dollár 93,70 9526 94,28 94.68 ECU 106,79 108,75 107,24 107,74 ■ gazdaság mumm 1993. augusztus 30., hétfő Kaszpi kaviárkartell

Next

/
Oldalképek
Tartalom