Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-26 / 198. szám
12 Kelet-Magyarorsaág KULTÚRA 1993. augusztus 26., csütörtök Hadak története Évadnyitók színházról színházra Budapest (MTI-KM) — Állandó kiállítás látható a budapesti Hadtörténeti Múzeumban A hadak története Magyarországon 896-1648 címmel, amely mindenek előtt a történelem iránt behatóbban érdeklődők, és természetesen a tanuló ifjúság, az oktatásügy illetékeseinek figyelmébe ajánlható. A tárlat egyben tisztelgés állam- alapító királyunk, Szent István emléke előtt. A kiállítás bemutatja a katonák, a nemesi bandériumok, valamint a korszak fontosabb csatáinak történetét a honfoglalástól kezdve I. Rákóczi György halálának évéig. A tárlókban helyet kaptak a hadifelszerelés különféle tárgyai között például sarkantyúk, kengyelek, tarsoly- lemezek, sodronyingek, kardok, töltényövek, puskák, gyalogos és lovas harcos fegyverei. Az érdeklődők térképeken követhetik nyomon az Árpád-házi királyok, Nagy Lajos fontosabb hadjáratait. Megtekinthetők a Képes Krónika csatajeleneteinek másolatai is. A Hadtörténeti Múzeum új állandó kiállítása a XVII. század közepével véget ér. A gyűjtemény szakemberei termé- szesetesen alapvető feladatuknak megfelelően folytatják a magyar katonatörténet tudományos feldolgozását. Kolibri fesztivál Budapest (MTI-KM) — Második alkalommal rendezik meg a Kolibri Nemzetközi utcai Bábjátékos Fesztivált augusztus 27-29. között Budapesten. A három nap alatt több mint húsz ingyenes előadást láthatnak a gyermekek és a felnőttek a Kolibri bábjátszó színpadokon, a VT. kerületi Jókai téren. Gerendás Péter koncertjét és felnőtt bábfantázia előadást hallhatnak és láthatnak az érdeklődők a Kolibri fesztivál nyitónapján, augusztus 27-én. A mazsoret- tek, óriásbábok felvonulása a Vörösmarty térről indul majd augusztus 28-án. A Ci- róka Bábszínház, a Rinaldi Cirkusz lép fel többek között a szombati programban. Michel Indali, azaz Indali Mihály Franciaországban élő festő- és marionettművész — az 1992. évi rendezvény- sorozatot követően — már másodszor lesz vendége a rendezvénysorozatnak. A nagyváradi Matyi Műhely, a budapesti Figurina Bábszínház produkcióját láthatják az érdeklődők augusztus 29-én, vasárnap. A hazai bábművészet világszerte ismert művésze, Kemény Henrik is fellép a zárónapon. Vitéz László című műsorát tekinthetik meg a bábjátszótér vendégei. A Kolibri Színház második évadját kezdi meg az 1993/94-es szezonban. A fiatal társulat aktív pihenéssel töltötte a nyári hónapokat. A társulat részt vett az első Balaton Fesztiválon, és játszottak a Kapolcsi Művészeti Napokon. A Kolibri művészei felléptek Itáliában is. A Pilinszky-mesékből összeállított A nap születése című műsorukat mutatták be Pesaróban és Porto Sant El- pidióban. A Kukacmatyi és a Marcipán mester című előadásával vendégszerepei majd a Kolibri társulata októberben a canterburyi fesztiválon. Nevelők konferenciái Budapest — Hajdúböszörmény (MTI - KM) — Az országban és a világban napjainkban végbemenő radikális változások különösen indokolják, hogy a pedagógus társadalom szembenézzen a nevelésügy új követelményeivel — mondotta Fónagy Erzsébet, az augusztus 25-étől 28-áiig Budapesten megrendezendő VI. Nevelésügyi Kongresszus szervező titkára. Rámutatott: a kongresszus célja, hogy felelevenítse és folytassa a magyar pedagógus társadalom progresszív örökségét. Az ülésszakon a hazai és nemzetközi neveléstudomány és gyakorlat képviselői mellett a társtudományok jeles művelői is kifejtik neveléssel kapcsolatos álláspontjukat. Negyedik alkalommal kezdődött meg a hajdúböszörményi óvóképző intézetben a határon túli magyar óvodapedagógusok kéthetes szakmai továbbképző tanfolyama. A kéthetes kurzuson drámajátékokkal, az óvoda- pedagógusoknak a családi nevelésben betölthető szerepvállalásával, az olvasási zavarok megelőzésével és a vallási tolerancia óvodai gyakorlatával is megismertetik a résztvevőket. Hét táncegyüttes lesz a szereplője annak a moderntánc gálának, mely a nyíregyházi városi művelődési központ hangversenytermében augusztus 29-én, vasárnap délután 5-kor, illetve este fél 8-kor kezdődik. Képünk a Slip TSK próbáján készült Harasztosi Pál felvétele Budapest - Debrecen - Nyíregyháza (MTI — KM) — Ezekben a napokban sorozatosan hírt ad arról a sajtó, hogy színházainkban a nyári vakáció elteltével megtartják az évadnyitó társulati üléseket, elkezdődnek a próbák és a közönség hamarosan újabb produkciók megszületésének lehet tanúja. Összeállításunkban egy fővárosi új társulat, valamint egy szomszédvár évadkezdéséről tudósítunk, s természetesen hazai hírekkel is szolgálunk. Jót és jól játszani! Ennyire könnyű, s ebből adódóan ennyire nehéz is a Művész Színház feladata. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Tör öcsik Mari hétfőn a Művész Színház első évadnyitó társulati ülését a Nagymező utcában. A színház az első bemutatókat októberre tervezi, de már augusztus elején megkezdődtek a Vízkereszt, az Üvöltő szelek, illetőleg a Koldusopera próbái. Szabadúszó színészek szerződtek A Művész Színház társulatához szerződött jó néhány úgynevezett szabadúszó színész, például Eperjes Károly, Gáspár Sándor, Bubik István. Az együttes tagja továbbá Bánsági Ildikó, Bitskey Tibor, Darvas Iván, Garas Dezső, Győry Emil, Harkányi Endre, Hernádi Judit, Hirtling István, Hollósi Frigyes, Iglódi István, Nagy Gábor, Ráckevei Anna, Tóth Auguszta is. A művészeti vezető tisztét Taub János látja el, Schwajda György pedig a társulat művészeti igazgatója. A színházi világ nem igazán találja az új időkhöz illő új dalokat, talán ezért is uralkodott el a színfalak mögött a bizalmatlanság, az intrika, a meghátrálás — mondotta évadnyitó beszédében Lengyel György, a debreceni Csokonai Színház új igazgatója. Az immár 128. alkalommal tartott évadnyitó társulati ülésen a színigazgató elmondta: a színházvezetés egységének megteremtésére és arra törekszik, hogy a társulat hittel és alázattal szolgálja Debrecen közönségét. A színház arculatának megfogalmazásakor alapvetőnek tekinti a városhoz való kapcsolódást. A 128. évad a magyar drámáé Meghatározó lesz a műsortervben a magyar dráma. Az idén hét magyar művet mutatnak be, de színháztörténeti jelentőségű bemutatóra is készülnek. Bejelentették, hogy Kocsár Balázs személyében új zeneigazgató kezdi meg működését, az operatagozat új vezetője Félix László, a balett művészeti vezetője Bakó Gábor lett. Pinczés István továbbra is főrendezőként dolgozik a színházban, amelynek társulata 23 új taggal bővült. Az évadot szeptemberben a Kölcsey Művelődési Központ színházában, Szabó Magda színművének bemutatójával nyitják, a Kossuth utcai nagyszínházban pedig elsőként Shakespeare Julius Caesar című tragédiáját mutatják be. Keddi gyors tudósításunkban röviden beszámoltunk már arról, közönség- és művészcentrikus teátrum kialakítását ígérte Verebes István, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház új igazgatója a társulat évadnyitó ülésén. Bemutatkozásakor egyebek között azt hangsúlyozta: olyan műsortervet igyekezett összeállítani, amely reményei szerint kielégíti majd a közönség igényeit, s egyben lehetőséget ad a színészeknek tehetségük és sokoldalúságuk bizonyítására, kibontakoztatására. Megtartották már a nyíregyházi színház művészei a nyáron az új évad első bemutatóját: a Kisvárdai Várszínházban volt a premierje a Pippin című vígjátékuknak. A nagy közönségsikert aratott darab előadásáról a direktor elismerően szólt, amint mondotta: az első grádics megfelelő volt. Ezt a művet október 30-ától játsszák Nyíregyházán. Tíz új színművész Nyíregyházán A következő premierdarab lesz az Othello, melynek bemutatóját szeptember 25-ére tűzték ki. A további tervekben szerepel a Sanda bohóc, a Tangó, a Nyitott ablak, a Koldusopera, a Sári bíró, a My Fair Lady, a Milton, A tűz balladája, a Kicsengetés és a Császármorzsa című mű bemutatása is. Az utóbbit a tervek szerint a Nemzeti Színházzal közösen állítják színpadra és többször játsszák Budapesten is. Tíz művészt szerződtetett a nyíregyházi társulathoz Verebes István: Avass Attilát, Gosztola Adélt és Réti Szilviát Zalaegerszegről, Bede Fazekas Szabolcsot és Németh Zsuzsannát a Színművészeti Főiskoláról, Csorna Juditot Szegedről, Felhőfi Kiss Lászlót az Utolsó Vonal társulatától, Kerekes Lászlót Szolnokról, Per- jési Hildát az Operettszínház stúdiójától, Schnell Adámot a Madách Színháztól. A társulat eltávozott tagjai közül Csikós Sándor és Simor Ottó Debrecenbe, Schlanger András Miskolcra, Horváth István a Nemzeti Színházhoz szerződött. Megyénk múzeumi kiállítóhelyeinek száma eggyel gyarapodott a napokban: Máriapócson megnyílt az egyháztörténeti kiállítás és a hozzá" kapcsolódó tájház. A vallástörténeti és kultúrhistóriai szempontból egyaránt jelentős eseményen szép számmal jelentek meg a hívek és az érdeklődők. Képünkön a kiállítás első látogatói a polgárház berendezéseit tanulmányozzák Balázs Attila felvétele Kismadár, kismadár... Évadzáró népszínmű a kisvárdai Várszínházban Minya Károly Kisvárda (KM) — A tudatos darabválasztásnak köszönhetően az idén színvonalas évadot tudhat magáénak a Várszínház. A Kisvárdán bemutatott előadásoknak több feltételnek is meg kellett felelniük: legyen szabadtéri, könnyed, illeszkedjék valamelyest a környezethez, továbbá legyen változatos. Ez utóbbiról elmondható, hogy a rendezők a műfajok széles skáláját nyújtották, hisz láthattunk vígjátékot, kabarét, musicalt és végezetül egy népszínművet. Móricz-. Kismadár című darabjának kiválasztásával és színrevitelével egyértelműen a színvonal volt a rendező Horváth Z. Gergely szeme előtt elsődleges szempontként. A mű többrétegű Móricz más színpadi műveihez képest, a rendezés pedig a szórakoztatáson kívül többet akart adni és adott is. így nem lett a darabból utánzat, úgy, ahogy a lakodalmas rock hasonlít az igazi népdalhoz. „Csipkés kombinés” imitáció helyett egy reprezentatív, magyar folklórt bemutató darab született. Ennek egyik alappillére a Vasas Művész- együttes Tánckara volt, aminek főleg a második felvonás táncos mulatságának megele- venítésében volt szerepe, valamint az Újstílus Zenekar, amelyből egy hegedűvirtuóz színre is lépett a befejezéskor. Egyébként Móricz első sikeres darabja a Sári bíró volt, s ezután fáradhatatlanul fogott újra és újra darabírásba mindannak ellenére, hogy az ő igazi világa nem a színház volt. Schöpflin Aladár szerint ilyenkor két dráma folyik előttünk: a tulajdonképpeni színdarab és az író viaskodása a színházzal. A Kismadár, az 1917-es Pacsirtaszó című dráma érettebb, erősebb változata, 1939-ben született. S míg Móricz műveiben gyakran a környezeténél többre érdemes, de kiemelkedni nem tudó férfi a főhős, addig itt egy nő áll a középpontban, s neki sikerül a „kitörés”, bár kissé paradox módon úgy, hogy nem kíván tovább nagygazdáné maradni, egy belső és külső viaskodás után visszatér az első szerelméhez, a szegényhez de az igazihoz. A kövér büdösség- ből hazaszáll a kismadár a szegények országába. A címszerepet alakító Marozsán Erika főleg a hangsúlyos jelenetekben volt kellően szenvedélyes és magabiztos, egyébként néha ki-kisiklott, mintha kevésnek bizonyult volna kifejezéskészlete. Miska szerepében Kardos Róbert a kevés szereplési lehetőség ellenére jól bontotta ki a jellemet. A Kismadarat kalickába záró gazda. Miske László határozott és biztos kézzel jelenítette meg a pénz és a vagyon felülmúlhatatlanságába vetett hitét. A legkiemelkedőbb alakítást Czintos Józseftől láthattuk: a szemünk előtt győzte le a rátámadó sejtelmes féltékenységet, s látta be szinte panteisztikus színezettel a természet törvényszerűségét: a kismadár akkor boldog, ha szabad. A sógornő és a négy sógor szerepében kitűnő karakterek villantak fel Lőrincz Agnes valamint Holocsi István, Makra Lajos, Ropog József és Kassai Csongor jóvoltából. Néhány fölösleges elemtől eltekintve (benzinszag, cséplőgép, galamberegetés) ösz- szességében elmondhatjuk, hogy a határon túli színházak vezető és díjazott színészeiből válogatott társulat méltóképpen zárta le az évadot. A kisvárdai szervezőket pedig dicséret illeti a színházért és az összmagyarságért végzett missziós tevékenységükért. Osztályfőnöki ankét Debrecen (MTI - KM) — Debrecenben a Med- gyessy gimnáziumban rendezik meg ezen a héten az osztályfőnökök ankétját, amelyen a 120 hazai általános- és középiskolai osztályfőnök mellett Erdélyből és a Felvidékről is érkeztek pedagógusok. Jelezték részvételüket kárpátaljai, illetve vajdasági tanárok is. Az immár hagyománnyá vált osztályfőnöki ankétot modellértékűnek tartják a szakemberek, mivel nem elsősorban oktatási kérdésekkel, hanem az iskolai nevelés problémáival foglalkozik. Ez utóbbi egyre nagyobb szerepet kap az intézményekben, miután a gazdasági nehézségekkel küszködő családokban kevesebb idő jut a gyerekek érzelmi nevelésére. Nem véletlen tehát — hangzott el a konferencián —, hogy a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem pedagógiai-pszichológiai tanszéke is felkarolta a Medgyessy Gimnázium osztályfőnöki munkaközösségének korábbi kezdeményezését, s aktívan bekapcsolódott a programba.
