Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám

1993. augusztus 26., csütörtök Kelet-Magyarország 7 Drága hulladékégető technológia A környezeti károkkal mindig a jelenben kell számolni, mert később nagyobb árat fizetünk Jegyzet ____________________ A belga öko-adó Nyíregyháza (KM - NyZs) — Ez év július 1-jén lépett életbe az új, hulladékégetők működtetésére vonatkozó miniszteri rendelet, amely — egyes források szerint — a kibocsátási határértékeket tekintve világviszonylatban a harmadik legszigorúbb kö­vetelményeket támasztja az üzemeltetőkkel szemben. Az viszont már kérdéses, hogy ez az elvárás mennyire lesz reális és számonkérhető az országban, s itt a megyében is. Az előzmények 1991-ig nyúlnak vissza, ekkor született meg a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter rendelete, amely a hulladék- égetés technológiai kibocsá­tási határértékeit és azok alkal­mazására vonatkozó szabályo­kat tartalmazta. A rendeletben foglalt normák teljesítéséhez kétéves türelmi időt kaptak az érintettek, de úgy tűnik, a be­tartásához szükséges beruhá­zási források előteremtésére ez az idő sem volt elegendő. Ezt a következtetést támaszt­ják alá a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelő­ség vizsgálatai és statisztikái. — A rendelet hatálya a nem szennyezett, illetve vegyi anyaggal nem kezelt növényi hulladékok égetői kivételével kiterjed valamennyi olyan be­Ártalmas teknőcök Párizs (MTI) — Sok szülő vásárolja gyermekei­nek a két-négy centiméte­res állatokat, mert csende­sek, nem piszkítják tele a lakást és nem kell őket sé­tálni vinni. A gyermekek ráunnak, legkésőbb a nya­ralás megkezdése előtti na­pon kiteszik valamelyik tó vizébe. Az amerikai teknő­cök azon nyomban feléled­nek. Problémamentesen át­telelnek, és még utánpótlás­ról is gondoskodnak — kü­lönösen Dél-Franciaország- ban. Ami azonban gondot okoz a teknőcök húsevők, és ha egyszer 30 centiméte­resre nőttek, nincs már ter­mészetes ellenségük Fran­ciaországban. Érmek követ­keztében egész halastavak szaporulatát felzabálják. A radikális javaslatokban so­hasem szűkölködő horgá­szok azt indítványozták például, hogy erős áram­ütésekkel „teknőctelenít- sék” a Var megyében levő Saint-Cassien tavat. A nyári uborkaszezonban pedig egyesek már cápaveszélyt vélnek felfedezni, s azt ál­lítják, hogy felnőtt teknő­cök könnyen leharaphatják fürdőző gyermekek lábát... Környezetvédők azonban figyelmeztetnek, hogy a teknőcök roppant falánk­ságukkal éppen olyan ka­tasztrófát hozhatnak a kör­nyezetre, mint például az ugyancsak az Egyesült Ál­lamokból importált mosó­medvék, vagy a különböző algák. rendezés létesítésére és üze­meltetésére, amelyben hulla­dékot égetnek — utal beveze­tőjében a hivatalos formulákra Dr. Balogh Árpád, a felügye­lőség igazgatója. — A jelenle­gi mérések alapján a tapaszta­lat az, hogy a légszennyező anyagok összetevőinek nagy részére tarthatóak az előírt ha­tárértékek. Más komponen­seknél, mint például a főként kórházi veszélyes hulladék­égetőknél keletkező dioxonok esetében viszont a megenge­dett mennyiségnél jóval több kerül a levegőbe. E tény kö­vetkezményeit az utóbbi ége­tőtípusoknál még sok esetben tetézi az is, hogy a berendezé­sek gyakran lakott területek közelében működnek. A két évvel ezelőtt megho­zott rendelet az akkor már üze­melő hulladékégetőket érin­tette, illetve újak építéséhez 1991. májusától csak a kibo­csátási normák tartására ké­pes, korszerű technológiájú égetők kaphattak hatósági en­gedélyt. A szigorúbbá váló normák nyilvánosságra hoza­tala általános reakciókat vál­tott ki: országszerte csökkent az égetők száma, s megnőtt a veszélye annak, hogy a hulla­déktól szabálytalan, ellenőriz- hetelen módszerekkel próbál­nak megszabadulni. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében sem alakult ez másképp: két évvel Debrecen (KM - D. B. G.) — A teremtést nincs jogunk emberi beavatkozással meg­változtatni... — jelentette ki Gyurkó János környezetvé­delmi miniszter Debrecen­ben az augusztus elején meg­rendezett nemzetközi kon­ferencián. — Az elmúlt két­száz évben, az ipari forra­dalomtól napjainkig a vész- harang-kongatáson kívül semmi nem történt, s immár az is világos és nyilvánvaló, hogy a globális felelősség nem hatja át az emberiség vezetőinek cselekedeteit. A háromnapos találkozón a hazai meghívottak mellett részt vettek a szomszédos or­szágok szakemberei, egyetemi tanárai is, valamint orvosok és diákok. A rendezvényt immár harmadik alkalommal szer­vezték meg, mely lassan ha­gyományt teremt. A kezdemé­nyező a Tiszántúli Környezet­védelmi Koordinációs Bizott­ság volt. A tagok abból a meg­fontolásból indították el a ta­nácskozást, hogy a földrajzi­ökológiai egységet képező Kárpát-medence környezet- és természetvédelmi problémái — politikai határoktól függet­lenül — csak az itt élő népek együttműködésével oldhatók meg. Határok nélküli egység Sitery Csaba, a III. Kárpát­medencei Környezetvédelmi Konferencia egyik főszerve­zője elmondta, hogy a jövőben még inkább erősíteni szeret­nék a kapcsolattartást, az in­formációcserét, a kölcsönös tájékoztatásra ugyanis óriási szükség van. A tervek szerint 1994-ben is megtartják a Kár­ezelőtt még 30-nál több hul­ladékégető működött, ma már csak 12 üzemel közülük. A többségét felszámolták, a hul­ladékot máshová, a dorogi vagy az aszódi égetőkhöz szál­lítják. Ami pedig az illegális megszabadulástól való félel­meket illeti, csak reménykedni lehet a szankciók nagyobb el­rettentő erejében. Előírás köte­lezi az égetők üzemeltetőit az égetési napló vezetésére, amely tartalmazza a hulladék fajtáját, mennyiségét, a tech­nológiai feltételeket. Vagyis a hulladékkal el kell számolni egy bizonyos anyagforgalmi diagram alapján. S hogy miért éri meg a tá­volabbi, országos központi égetőkhöz szállítani a hulladé­kot, arra a legkorszerűbb tech­nológiák beszerzésének hi­hetetlenül magas költségei szolgálnak magyarázattal. To­vább nehezítik a helyzetet az emissziós mérések előírásai, s annak anyagi vonzatai. A di- oxinokra vonatkozó egyszeri bemérés 4-500 ezer forintba kerül, míg egy folyamatos mé­résre alkalmas, az égetési technológia vizsgálatára szol­gáló hőmérő beépítése milliós nagyságrendű összegeket emésztene fel. A külön-külön tőkehiánnyal küszködő üze­meltetők összefogásával lehet­ne csak beszerezni a korszerű technológiát képviselő, az új pát-medencei találkozót, bár ez nemcsak szervezési, hanem anyagi kérdés is. Ä konferencián elhangzott előadások egyrésze felölelte az egész földkerekség, benne térségünk egy-egy kiragadott szakterületének problémáit. Dr. Varga Zoltán egyetemi ta­nár a biológiai diverzitás meg­őrzésének szükségességéről beszélt. Szó esett a természet- védelmi rekonstrukciós lehe­tőségekről Dr. Aradi Csaba előadásában. Az egész Kárpát­medencében hasznosítható ér­tékelési módszert ismertette Dr. Szabó Józsefe KLTE, tan­székvezető tanára a „légifény­képek és űrfelvételek inter­pretációs lehetőségei” cím­mel. A környezeti kárelhárítás gyakorlatáról számolt be Ko­vács Gyuláné dr. a kunmada- rasi volt szovjet repülőtér pél­dáján. Összekötnek folyóink A programok másik része egy szűkebb területet ölelt fel, szorosabban kapcsolódott a Kárpát-medencéhez. Ilyenek voltak az élővizek helyzetét elemző tanulmányok. Ezek már csak azért is érdekesek, mert folyóvizeink mind a ha­tárainkon kívül erednek. A résztvevők áttekintést kaptak Kolozsvár talajának és ivó­vizének radioaktivitásáról és arról, hogy a csernobili baleset milyen szennyeződést okozott a Kárpát-medencében. Elő­adások hangzottak még el a dohányzás és a drog szerepé­ről Magyarországon, a kör­nyezetvédelmi oktatás fontos­ságáról és az önkormányzatok szerepéről ebben a munkában. A konferencia résztvevői — a miniszter nemzetközi ta­határértékeket tartani képes berendezéseket. Mivel a me­gyében 12 veszélyes hul­ladékot is égető kazán, ebből négy kórházi hulladékégető üzemel, az egyetlen járható út: együttes erővel létrehozni és fenntartani egy regionális ége­tőt. Lehetőség kínálkozott vol­na erre például Nyírbátorban, ahol a helyi önkormányzat ter­vezi az egészségügyi intézmé­nyekben keletkező hulladék megsemmisítésére is alkalmas égető építését. — A környezetvédelmi hiá­nyosságok több oldalról köze- líthetőek meg — állítja Balogh Árpád. — Nincs még megfe­lelő műszaki megalapozottsá­gon nyugvó jogi szabályozás, továbbá a gazdasági alapok hi­ánya mellett az egyéni, emberi hozzáállás sem megfelelő. Re- ménykeltőek azonban a közel­múlt történései. A levegő tisz­taságának védelmében átfogó, új szabályozási módszer vár­ható, amely a jelenleg érvény­ben lévő határérték szemlélet­tel szemben technológia elvű lesz. Ez a szigorú paraméterek megtartása mellett már a vá­lasztott műszaki megoldásokat is vizsgálja és ellenőrzi, egy­fajta megelőző szereppel fog tehát működni. A környezeti károkkal mindig a jelenben kell számolni, mert később sokkal nagyobb árat fizetünk érte. pasztalataira, hozzászólására is utalva — arra a következte­tésre jutottak, hogy környezeti bajainkat saját magunknak kell megoldani. A miniszter szerint a különféle szervezetek — köztük az Európai Közös­ség — a nyugati államok ön­védelmét szolgálják. Önmagunkra számíthatunk A fogyasztói társadalom ve­szélyes hulladékát, a már kifu­tott technológiát pedig többek között a keleti országokba ex­portálják. Igaz, vannak cso­portosulások nyugaton is, amelyek már felismerték, hogy az élet alapanyagai és feltételei a víz, a levegő — egyetemes értékek, melyeket az egész világon tisztán kell tartani. A kárpát-medencei tanács­kozáson az is felvetődött; ne csatlakozzunk minden áron Európához! Ezzel kapcsolat­ban egy zárónyilatkozatot fo­gadtak el. Azokat a hibákat, melyeket az iparilag fejlett or­szágokban a fejlesztés során el­követtek, a kelet-európai szak­embereknek el kell kerülniük. Igaz, hogy a csúcstechnoló­gia ma mindent tud, ugyan­akkor több olyan terméket állít elő, amellyel — miután el­használódott — nem lehet mit kezdeni, mert a természettől idegen anyagokról van szó. Ja­vítani kell a lakosság életkö­rülményein, de a szűkebben vett gazdasági érdekeket a jó­zan ész által irányított dönté­sek határozzák meg. Még nem késő, még csak az átalakulás elején vagyunk, de a „fogyasztói társadalom” kár­tékony jellemzőit nem sza­bad „becsempészni” az or­szágba. D. Bojté Gizella A zt szokták mondani, a bölcs ember a természet rendje szerint él és cselek­szik. Hogyan lehetséges azonban ezt ma már betar­tani, mikor lassan kifordítjuk a természetet megszokott ke­rékvágásából? A természet törvényei egyelőre még bír­ják a terhelést, a civilizáció támadásait. Jó néhányon azonban belátják, és tesznek is azért valamit, hogy az em­ber kártékony tevékenységét megállítsák. A természet- és környezet- védelemnek a legkülönbö­zőbb eszközeit választják a természetbarátok. Lengyel- országban példáid egy kis­város környezetvédői és anarchistái a McDonald's gyorsbüfé megnyitása ellen tiltakoztak. Súlyos vádakkal illeték a világcéget. Azt ál­lítják, hogy a cég bűnös a latin-amerikai erdők kivágá­sában, a harmadik világ or­szágainak kizsákmányolásá­ban. Sőt, hogy egészségtelen élelmiszereket készít. Nyíregyháza (KM) — A megyében sokan foglalkoz­nak dohánytermeléssel, egye­lőre a dohánynak piaca van és jól is fizetnek érte. A jö­vőben úgy tűnik, még inkább megéri majd dohányt ültetni, a Nyidofer Rt. ugyanis új, öntözéses agrártechnológiát szeretne elterjeszteni, amivel növelhető a termelés és a mi­nőség. Csakhogy az öntözés­hez víz kell, nem is kevés. Megyénkben több, mint száz kutat akarnak fúrni a dohánytermelésre alkalmas, kissé homokos területeken. A Felső-Tisza vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség tanulmánya alapján azonban ez döntően befolyásolja majd talajvíz-készletünket. A termelő kutak körül kiala­kul egy úgynevezett dep­A belga parlament nem tüntetést szervez, hanem tör­vényeivel akar keményen le­sújtani a környezetszennyező cégekre, ugyanis Európában egyedülálló adót kíván meg­szavazni a tisztelt ház. A cél az, hogy a fogyasztókat rá- kényszerítsék a környezetre kevésbé ártalmas termékek vásárlására. így többek kö­zött magasabb lesz az adójuk az eldobható fényképezőgé­peknek és borotváknak, egyes ragasztóknak, gyom­irtó szereknek. Külön adó terheli majd a sörös- és borosüvegeket, a vizespalac­kokat. A döntés jó néhány céget érzékenyen érint, külö­nösen a műanyag és vegyi áruk gyártóit, hiszen így elveszíthetik fogyasztóikat, és ez csőddel fenyeget. M iközben Európa nyu­gati részén az újra fel­dolgozható pévécé és a visz- sza nem váltható vizesüve­gek ellen is törvényt alkot­nak, addig keleten ezeknek a termékeknek van a legna­gyobb reklámjuk. „Egész­ségtelenségünkre!" ressziós tölcsér, ennek a mi­lyenségét meghatározza a ta­lajvízszint helyzete, a föld vezetőképességének térbeli elhelyezkedése, elosztása... A szakemberek az öntözővíz termelése által kiváltott dep­ressziós hatásról egy modellt készítettek. Az eredmény az, hogy egyes területeken a víz­készlet kimerülése várható. Elképzelhető, hogy további területek kiszáradnak és a ter­méshozamok — ha nem is a dohányé, de a mellette lévő kukoricáé például —jelentő­sen csökkenhet. Egyelőre még van víz, de a másik dilemma az, mi lesz akkor, ha jövőre a cukorrépa vagy az almáskertek gazdái akarják öntözéssel növelni terméshozamukat? Nekik már cseppek maradnak! Az oldalt összeállította: D. Bojté Gizella Vészharang a Kárpát-medencében A tiszalöki vízierőmű szomszédságában, 27 hektá­ron terül el a TIVIZIG kezelésében lévő parkerdő Harasztosi Pál felvétele Drága lesz a dohány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom