Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

14 iCefet-lNÍagyarország CSUPA ÉRDEKES 1993. augusztus 24., kedd Nyári pillanatok Gulyásparti... ...és kosárfonás Harangodon Harasztosi Pál felvételei A paszabi táncegyüttes... .és a tivadari harangtorony a múzeumfaluban Balázs Attila felvételei Az AIDS és a gyerekek Fokozott veszélynek vannak kitéve • Erősíteni kell az egészségügyi ellátást (MTI-Panoráma) — A WHO (Egészségügyi Világ- szervezet) becslése szerint 1992 végére a világon 13 mil­lió felnőtt fertőződött meg HIV-vírussal és ebből 2,5 mil­lióan lettek AIDS-esek. Min­dennap megközelítőleg továb­bi 5 ezer ember fertőződik meg — derül ki az UNICEF 1993-as éves jelentéséből. A HIV-fertőződések a nők és a gyermekek körében gyor­san terjednek, ennek eredmé­nyeként a gyermekek fokozott veszélynek vannak kitéve. Becslések alapján a HÍV fertő­zött anyák minden harmadik gyermeke — még mielőtt elér­hetné az ötéves kort —- az AIDS áldozata lesz. Még ha a gyermekek nem is fertőzöttek, mégis szenvednek a betegség következményei miatt, ha szü­leik megfertőződnek. Afrika szaharai térsége a legsúlyo­sabban fertőzött terület, ezzel együtt korunk pestise fokozot­tan szedi áldozatait világszerte —, országhatárok nélkül, az egész Földet érinti az AIDS kérdése. A szakemberek egyre in­kább elismerik, hogy nem egyszerű beavatkozásra vagy hozzáállásra van szükség ah­hoz, hogy megfékezzék a kor terjedését. Az AIDS elterje­dése közvetlen kapocsolatban van a a nők helyzetével: a sze­gényebb nők és a fiatal le­ányok a legveszélyeztetebbek a társadalmon belül. Ebből adódóan, az UNICEF az AIDS megakadályozása érdekében tett erőfeszítéseit többoldalú megközelítésben a fiatalokra és a nőkre összpontosítja. 1992-ben a az UNICEF Végrehajtó Bizottsága elfo­gadta, hogy az AIDS megaka­dályozására és kezelésére ki­dolgozott stratégiával párhu­zamosan, az UNICEF támo­gassa a következő tevékenysé­geket: a fitalok iskolán belüli és azon kívüli felvilágosítása; a fiatalok szervezeteinek és a problémáikkal foglalkozó cso­portoknak segítségével erősí­teni az egészségügyi ellátást és támogatni az AIDS-es csalá­dokat. A segítségnyújtás fon­tos része, hogy a társadalom minden szintjén elterjesszék az ismeretet — főleg a fiatalok és a nők körében —, és növel­jék a politikusok és a társada­lom egyéb vezetőinek elköte­lezettségét. Afrika keleti és déli részét továbbra is a legnagyobb mér­tékben súlytja az AIDS terje­dése. Más térségekhez hason­lóan, több tényező játszik sze­repet a HIV-vírus terjedésé­ben. így a nők és a leányok alacsony szintű társadalmi és gazdasági helyzete. Ezen tényezőket figyelembe véve, az UNICEF szerint erő­síteni kell a faluközösségek fe­lelősségét a probléma iránt. Ugandában a kormánytól független szervezetekkel szö­vetségben fejtik ki mind a megelőző tevékenységeket, mind az árva gyermekek vé­delmét. A fiatalok állnak tevé­kenységük középpontjában. A térség majdnem minden orszá­gában az UNICEF-segélyek jelentős része a fiatalok közöt­ti HIV-fertőződések megaka- dályozásásra irányul. Ruandában programot dol­goztak ki, amelynek keretén belül a fiatalok kiválaszthatják vezetőiket, fejleszthetik tudá­sukat, Ez a program 1992-ben sikeresnek bizonyult, s a jövő­ben szélesebb körben is alkal­mazni fogják más országok­ban is, mert alkalmasnak vélik a HIV-fertőződések megaka­dályozására. Zambiában a nőkre fokozot­tan odafigyelnek. Az UNICEF támogatja a vérbaj elterjedésé­nek megakadályozását, és el­lenőrzését az anyák körében. Ez a tevékenység hozzá fog já­rulni a halálesetek csökkené­séhez, valamint megakadá­lyozza a HTV-fertőződés terje­dését is. Nyugat- és Közép-Afri-ká- ban az AIDS továbbterjedésé­nek egyik fő oka a lakosság vándorlása. Ezért az UNICEF olyan megelőző programot dolgozott ki, amely a szom­szédos országokat is érinti. A HIV-fertőződések leg- vészjóslóbb arányú növekedé­se Ázsiában figyelhető meg. A probléma létezését az érintett országok egy ideig tagadták, de manapság kezdenek reagál­ni a helyzet súlyosságára. Ez a legnyilvánvalób Thaiföldön, ahol a kormány kampányt in­dított a prostitúcióba kénysze- rített leányok felszabadítására. Az UNICEF segítséget nyújt társadalmi újrabeilleszkedé- sükhöz. A latin-amerikai és a karibi térségben az UNICEF-nek az AIDS elterjedésének megaka­dályozására tett erőfeszítéshez nyújtott segítsége a különösen hátrányos helyzetű gyerekek­nél a már elindított tevékeny­ségére épít. Itt is a fokozott ve­szélynek kitett fiatalokra kon­centrálnak. Az AIDS-szel jelenleg leg­kevésbé fertőzött térség a Kö­zel-Kelet és Észak-Afrika. Az UNICEF itt is támogatja a fel- világosító tevékenységet, hogy meggyőzze a kormányo­kat a probléma létéről. Progra­mokat dolgoz ki azért, hogy azokra a problémákra irányít­sa a figyelmet, amelyek hoz­zájárulnak a vírus rohamos terjedéséhez. Marokkóban támogatják a szexuál higiéniát és az asszo­nyok és lányok általános hely­zetét ismertető programok ter­jesztését. Az UNICEF 1992-ben szá­mos lépést tett mind az ENSZ keretén belüli, mind a világ- szervezeten kívüli szerveze­tekkel való jobb együttműkö­dés és koordináció érdekében. Továbbra is a WHO AIDS-el- leni Globális Programjával van a legszorosabb kapcsolata az UNICEF-nek. A tavaly ki­fejtett közös tevékenység ki­terjedt a HIV-fertőződés és a szoptatás szakértőinek konzul­tációira. valamint egyes orszá­gok AIDS-helyzetének a fel­mérésére. Olasz étkezési szokások Róma (MTI) — Étkezési szokásaikban az olaszok fity- tyet hánynak a táplálkozástu­dományi felismerésekre; sokat esznek — a kelleténél sokkal többet —, viszont egyre in­kább hűtlenné válnak borivói hírnevükhöz — egyebek közt ezek derülnek ki az Istat olasz statisztikai intézetnek a táplál­kozási szokások változásáról frissen közzétett adataiból. Az olaszok minden más eu­rópai népnél több gabonater­méket (főleg sok tésztát), ugyanakkor mindenki másnál kevesebb (34 kilogramm) bur­gonyát (egyharmadát a spa­nyolországinak) fogyasztanak. Zöldségféléből kétszer annyit esznek, mint a németek. Borból egyre kevesebbet isznak. A századforduló fejen­kénti 120 literes borfogyasztá­sa 1981-ben 92 literre, további 10 év alatt pedig 57 literre csökkent, s ha a prognózis va­lóra válik, 2001-ben már csak 44 liter lesz a fejadag. A húsfogyasztás 1900-hoz viszonyítva hatszorosára, 15- ről 88 kilóra, a cukoré kilenc­szeresére, 27 kilóra emelke­dett, míg tejből kétszer annyit (75 litert), gyümölcsből pedig háromszor annyit (88 kilo­gramm) esznek, mint a szá­zadfordulón. A húsfogyasztás még negyven évvel ezelőtt is csak 22 kilogramm volt, meg­duplázódott az étolaj-, s 54-ről 82 literre emelkedett a tejfo­gyasztás. Az Észak és Dél közti kü­lönbség apránként kiegyenlí­tődik, legalábbis ami a tészta­féléket, a déliek hagyományos eledelét illeti. A tészta egyre nagyobb teret hódít Északon is, a piemon- teiek például négy év alatt 24- ről 32 kilóra növelték a tész­tafélék fogyasztását, s hasonló a tendencia a többi tartomány­ban is, míg a Délvidék (43,4 kilós átlag) egyre kevésbé tésztaevő. (A híres olasz tésztaételeket — a spagettit, a makarónit, a raviolit, a lasagnét, a tortellinit és a többieket — egyébként szerte a világon megkedvel­ték; egy előrejelzés a fogyasz­tás jelentős emelkedését prog­nosztizálja szerte a világon, de főként az Egyesült Államok­ban, ahol öt év alatt 16 száza­lékkal növekedhet a termékek piaca.) Az Észak-Dél különbség szinte minden élelmiszer fo­gyasztásában tetten érhető: a déliek csak 42 liter bort isz­nak, míg az északiak 61-et, a dél több halat eszik (18, illetve 12 kiló), viszont kevésbé ked­veli a tejet (73 liter 83 helyett). A kenyérnek sokkal nagyobb a szerepe Délen (78 kiló), mint Északon (60 kiló); az országos átlag 66,7 kilogramm. Kalácskutatás MTI-Press — Angliá­ban kidolgoztak egy olyan komputerprogramot (szoft­vert), amely lehetővé teszi a pékeknek, hogy feleannyi idő alatt süssék meg külön­féle új termékeiket — még­hozzá tökéletesen, optimá­lisan. A hertfordshirei Malom- és Sütőipari Kutatóintézet komputerprogramja alapján a „kalácskutatók”, mert Angliában ilyenek is van­nak, előre meghatározhat­ják a benne lévő anyagok alapján, hogy egy új sütői­pari termék mennyi ideig áll el a polcon anélkül, hogy megpenészedne, vagy a mi­nősége romlana. Eddig úgy állapították meg, hogy megmérték azt az időt, ami a sütéstől a pe­nészedés kezdetéig eltelt a tárolás során. Titokzatos járvány a japán kórházakban MTI-Press — Az antibioti­kumok túlzott fogyasztása Ja­pánban is gondot okoz. Egy tokiói tudósításban olvassuk, hogy baktériumok okozta va­lóságosjárvány lépett fel a ja­pán kórházakban. Az oka, hogy az orvosok túl sokszor és feleslegesen sze­detnek antibiotikumokat páci­enseikkel. Az egészségügyi minisztérium megállapította, hogy csak egyetlen kórházban hat hónap alatt nyolcvan beteg halt meg baktériumok okozta fertőzés következtében, mert a rendelkezésre álló antibiotiku­mok hatástalanok voltak. A „tettes”, pontosabban a járvány kórokozója a Staphy­lococcus aureus. Ez a baktéri­um főleg a legyengült szerve­zetet, például a műtét után lá­badozó pácienseket támadja meg. Különféle antibiotiku­mokkal, például methicillinnel általában gyógyítható. E gyógyszer túladagolása miatt azonban kialakult egy olyan törzs (MRSA-nek nevezték el), amely ellen az antibiotiku­mok teljesen hatástalanok. 590 nagy kórházat vizsgál­tak meg, és kiderült, hogy 90 százalékukban megtalálható az MRSA, és a betegeknek több mint a fele nem reagált a methicillinre. Az antibiotikumok túlzott fogyasztásának egyébként a New Scientist tokiói tudósítója szerint az az oka, hogy az egészségügyi minisztérium hi­vatalos gyógyszertárai nem kö­vetik minden esetben a gyógy­szergyárak készítményeinek esetleges árcsökkenéseit. Ezért a cégek bőkezű visszatérítést ajánlanak fel az orvosoknak, ami a 27 százalékot is elérheti, így ha több gyógyszert ír fel az orvos, nagyobb a jövedelme. A minisztérium becslése sze­rint ez a visszatérítési kom­penzáció elérheti a 7 milliárd angol fontot. Japán az Egye­sült Államok után a világ má­sodik legnagyobb gyógyszer­gyártója, de az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás a sziget- országban 40 százalékkal ma­gasabb, mint az Egyesült Ál­lamokban. januárban az egész­ségügyi minisztérium 8,1 szá­zalékkal csökkentette a gyógyszerárakat, és 1997-re a hagyományos és a valóságos ár közötti különbséget 10 szá­zalékra akarja lecsökkenteni. A különféle gazdasági intéz­kedések mellett a minisztéri­um azzal is igyekszik enyhíte­ni a problémát, hogy az antibi­otikumok dobozait figyelmez­tető felirattal látja el, amely azt tanácsolja az orvosoknak, hogy csak annyi antibiotiku­mot írjanak fel betegeiknek, amennyi valóban szükséges. A kórházakat pedig arra kötele­zik, hogy gondosan tisztítsák, fertőtlenítsék a kórtermeket, és rögtön különítsék el az MRSA-val, tehát az antibioti­kumoknak ellenálló baktéri­umokkal fertőzött betegeket. Japánban újabb antibiotiku­mokkal is kísérleteznek, de egyesek attól félnek, hogy ezek túlzott használata követ­keztében újabb ellenálló bak­tériumtörzsek alakulhatnak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom