Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

Berlin (Mil) — Berlin im­pozáns fejlesztési terve izgatja a sztárépítészeket. Milyen lesz a holnap „megacity”-je? Az amerikai Peter Eisenman épí­tész, minden eddigi kollégájá­nál merészebb tervvel állt elő. Berlin központjában, a Friedrichstrasse közelében va­laha a Hans Poelzig tervezte Nagy Színház állt, melyet Max Reinhardt, a zseniális rendező előadásai tettek iga­zán naggyá. E helyen a New York-i építész egy 150 méter magas házat képzel el, olyan épületet, amilyet a világ még nem látott: „Emlékmű a 21. század részére”. E fantázia­gazdag alkotás terve természe­tesen a legmodernebb kom­puterek segítségével készült. Meglepő a ferdeszögben el­hajló, elcsavart épületkolosz- szus. A „Max Reinhardt ház­nak” nem lenne jobb és balol­dala, első és hátsó frontja; mindenoldalú, pluralistán nyi­tott, alkotója szerint az új iro­daház konglomerát demokrati­kus lesz. Hogy a következő évezred­Az elképzelt épület ben élők látni fogják-e az Eisenman-épületet, több mint kérdéses. Az alkotó hivatkozik a pári­zsi Eiffel-toronyra, annak ide­jén azt is őrült ötletnek tartot­ták... Ha Berlinnek lenne egy Mitterrandja (a francia elnök pártolta Párizs legmodernebb negyedének a felépítését), akinek hatalmi szava van, a Hudson parton fogant álom, a Spree-partján valósággá vál­hatna — írja a németországi Kultur Krónika. Friss hírek a tudomány világából FÚRÓ A SZÍVBEN. A szív koronaereiben létrejött szűkü­let rontja a szív vérellátását. Ennek megszüntetésére eddig két lehetőségük volt az orvo­soknak: a szűk ereket ballon­katéterrel kitágították, vagy műtéthez folyamodtak. Az USA-ban most hivatalosan en­gedélyezték égy finom fúróké­szülék alkalmazását, amely a lerakódásokat az erekben po­ntja. A lecsiszölt anyag a ve­séken át távozik. A készülék egy gyémántszi­lánkokkal borított miniatűr fú­rófejjel dolgozik, amely per­cenként 190 ezer fordulattal forog. A puha érfal enged a nyomásnak, míg a kemény, merev lerakódást a fúró eltá­volítja. Engedélyezése előtt a készüléket 20 klinika 2000 be­tegén próbálták ki, 95 száza­lékos sikerrel. A betegeknek csak 2,2 százalékánál volt szükség utólag műtétre. ÁTMENETI MÁJÁTÜL­TETÉS. A múlt év októberé­ben a strassburgi kórházban idegen máj egy darabját ültet­ték egy súlyos májgyulladás­ban szenvedő négyéves kisfiú testébe a beteg máj tehermen­tesítésére, Miután mája meg­gyógyult, az idegen májdara­bot ez év januárjában eltávolí­tották. Az orvosok egyre gyakrab­ban alkalmazzák az ilyen áthi­daló megoldásokat. Ezek közé tartozik a mesterséges máj és a disznómáj. Nemrég az USA- ban egy fiatalember életét öt disznómájjal mentették meg. A beteg vére a testén kívül áramlott át a disznómájakon. LÁTHATATLAN HAJÓ. Kaliforniában nemrég mutat­ták be a nyilvánosságnak azt a Lockheed vállalat által épített, 50 méternél hosszabb hajót, amely a radar képernyőjén lát­hatatlan. Olyan, mint egy kata­marán és a radarral ugyancsak nem észlelhető F-117A harci­repülőgép keresztezése. A ha­jó szélessége a víz alatt 21 mé­ter, merülési mélysége öt mé­ter, és két dízel-elektromos meghajtású hajócsavarja segít­ségével 13 csomó sebességgel halad. Maga a hajó — a kísér­letek költségét nem számítva — 50 millió dollárba került. Sorozatgyártását egyelőre nem tervezik. KÍMÉLETES ÁTVILÁ­GÍTÁS — FÉNNYEL. Az orvosok eddig ultrahangot, erős mágneses tereket és főleg röntgensugarat használtak az emberi szervezet átvilágításá­ra. A Stanford egyetem kutatói most kidolgoztak egy új, telje­sen ártalmatlan diagnosztikai eljárást. Lényege, hogy az át­világításra fényt használnak fel. Persze, nem közönségeset, hanem lézerek által kibocsá­tott fénysugarakat. Sok üveg­szálból álló kábelt alkalmaz­nak, s ehhez több lézer csatla­kozik. Az intenzív fénysugara­kat vezeti az üvegszálköteg. Ennek végét az orvos a vizsgá­landó testrész fölötti bőrfelü­lethez érinti. A különféle szö­vetek tulajdonságaitól függ, hogy mennyi fényrészecskét, fotont nyelnek el, vagy hogy milyen mértékben térítik el azokat nyílegyenes pályájuk­tól. A test másik oldalán a megmaradt, kilépő fotonokat szuperérzékeny fotocellák fogják fel. A nyert adatokat számítógép dolgozza fel, és kimutatja, hogy például a lé­zersugár sűrű daganatszöve­teken hatolt-e át. A módszer tökéletesítésével esetleg majd az is megállapít­ható, milyen kémiai össze­tételű anyagon haladt át a lé­zersugár nyalábja. így talán még vérvizsgálatokat is el le­het végezni, anélkül, hogy a betegből vért vennének. Csak végig kell vezetni a letapogató készülék kábelének végét az erek fölötti bőrfelületen, és máris meg lehet állapítani a vér cukor- és koleszterinszint­jét, vagy például oxigéntar­talmát. Ha „ugrik” az autó MTI-Press — Az elhasz­nálódott lengéscsillapítók ve­szélyesek. Kanyarban az autó erősen megdől, a külső kere­kek teljesen berugóznak. A működésképtelen lengés- csillapító miatt a kanyarbelső hátsó kerék elemelkedik, a többi három kerék megcsú­szik. Az eredmény: az autó le­csúszhat az útról. Jó lengés- csillapítókkal a vezető ugyan­ebben a kanyarban tökéletesen ura autójának. A kerekek biztosan tapad­nak az útra, a kocsi tartja az irányt. Elhasznált lengéscsil1 lapítókkal a fékút is sokkal hosszabb. A kocsi eleje lesüllyed, az előre tolódott súlypont miatt a hátsó kerekek tapadása vi­szont veszélyesen lecsökken, és máris kész a baj. Bukkanó­kon vagy hullámos úton is elvesztik a kerekek a ta­padásukat, ha rossz a len­géscsillapító, ilyenkor az autó akár el is ugorhat az útról. Ezért a Monroe azt ajánlja, hogy az autósok húszezer ki­lométeren­ként szak­szervizben ellenőriztes­sék járművük lengéscsil- lapítóját, ahol azt szükség ese­tén ki is tudják cserélni. Ezt is ki kell bírnia Monroe felvétel Égi hibakeresés MTI-Press — A mosta­nában végzett autószerelő­nek — de a kocsijuk karban­tartásához, javításához csak konyítarii akaróknak is — sürgősen el kell végeznie egy komputerkezelési és elektronikus diagnosztikai tanfolyamot. A modern ko­csikon ugyanis csak ezek ismeretében lehet akárcsak szelepet, gyújtást vagy ada­golást állíttatni is. A csúcstechnikához szá­mító kocsikon a hibakeresés, diagnosztizálás eleve csak komputeren keresztül törté­nik. A motor erre kialakított, -rendszerint cégspecifikus (más gyártmányú kocsikhoz használhatatlan) soklábú csatlakozójába illesztik a hi­bakereső komputer a képer­nyőre sorban kiírja vagy ki­rajzolja a hibát, s megadja a kijavításának teendőit is. A Ford Mondeón lévő ér­zékelőket például a szak­szerviz (nálunk egyelőre csak Székesfehérváron) komputeréhez kapcsolják, s ha a helyi komputer nem ké­pes megtalálni a hibát, egy mfíholdas kapcsolaton ke­resztül rácsatlakoztathatják az angliai központ főkompu­terére, ahol aztán már a leg­rejtettebb hiba okaira is vá­laszt találhatnak. A nagyobb, multinacioná­lis autógyártók főkonstruk­tőrei rendszerint hetenként egyszer (és rendkívüli eset­ben, műholdas értekezletet tartanak, amelynek során a Japánban, Brazíliában, Dél- Afrikában, vagy Kölnben dolgozók a műholdas Satau- todata rendszeren át rajzol­hatják, írhatják fel egymás képernyőire a problémákat és azok megoldását. ________^___ • .......;____ : ___ Tigra a neve ennek az Opeí-Coupe tanulmány­nak, amely szeptemberben, a frankfurti nemzet­közi autószalonon kerül a közönség elé. A 2x2 üléses autó mindkét első helyén biztonsági légzsákok vannak. A16 szelepes, 1,6 literes mo­tor 109 lóerőt, több mint 200 km/órás csúcsse­bességet teljesít és 6,5 litert fogyaszt 100 kilo­méterenként ;z. AP-FELVÉta Relet-Magyarorszag / A XXL század épülete? 1993. augusztus 24., kedd Autótolvajok, rettegjetek! tist tudósítója szerint —- úgy látszik, megtalálta a megol­dást. Virginiai kutatók szel­lemes berendezést szerkesz­tettek. Ha jár a motor, és va­laki felrántja az ajtót, villog­ni kezdenek a lámpák, egy beszédszintetizátor angolul és spanyolul hangosan azt kiáltja: Takarodj a kocsim­ból! -— majd megszólal a sziréna és leáll a motor. Ha a rabló megijedt és elszaladt, a vezetőnek csak meg kell nyomnia egy rejtett gombot: a riasztójelek elnémulnak, a motor újraindítható, és a tu­lajdonos folytathatja útját. A berendezés mindössze 200 dollárba kerül, de a gyártó cég kétezret ígér an- ’ nak, akinél a szerkezet cső­döt mond. MTI-Press — Ameriká­ban rohamosan terjed az „autóeltérítés”, az autólopá­soknak egy új módszere. Amikor pirosra vált a közle­kedési lámpa, és megáll a kocsisor, a támadó odaront a kiszemelt autóhoz, felrántja annak ajtaját, kilöki a veze­tőt, és továbbhajt az ellopott járművel. Az ajtók bezárása nem so­kat segít, mert a támadó gyakran pisztolyt szegez a vezetőre az ablakon át, és így kényszeríti kiszállásra. Egyedül Los Angelesben 4671 ilyen autóeltérítés tör­tént tavaly, tehát átlagosan egy tucat naponta. A rendőrség tehetetlen az ilyen esetekkel szemben, de a technika — a New Seien­Műholdak segítenek ja ki, hogy az autómentők­nek, a rendőrségnek, a men­tőknek, vagy a tűzoltóság­nak kíván-e üzenni, illetve riasztani őket. A műszer ál­tal kibocsátott üzenetek a jármű típusán és rendszá­mán kívül öt méteres pon­tossággal a helyét is tartal­mazzák. Műszaki hiba ese­tén az üzenet az autó elekt­ronikus rendszeréből átvett adatokkal a hiba jellegét is közli. Ezt követően a műszer képernyőjén másodperceken belül megjelenik, hogy mi­korra várható a segítség ér­kezése. Ha lopott kocsiról van szó, a rendőrség a rendszám és a tulajdonos azonosítója alap­ján meghatározza a kocsi helyét, illetve mozgásának útirányát. ITJL Jl JL-JI. 1 ---- xvuu I1W11” csak a legtökéletesebb elekt­ronikát, hanem — mint a Spaceflight űrkutatási folyó­iratból megtudhatjuk — a műholdakat is bevetik az au­tótolvajok ellen. A Ford cég kutatói olyan olcsó eszköz fejlesztésén dolgoznak, amellyel pontosan megál­lapítható az ellopott autó helye, illetve ha az autós az országúton segítségre szo­rul, és nincs a közelben se­gélykérő telefon, egy gomb­nyomással működésbe hoz­hatja^ a helymeghatározó és segélykérő berendezését. A rendszer a mobil távközlési technikát, főleg a rádiótele­font és a GPS navigációs műholdrendszert használja. A műszerfalon a vezető gombnyomással választhat-:

Next

/
Oldalképek
Tartalom