Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-23 / 195. szám

1993. augusztus 23., hétfő GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 A vékonyabb pénztár­cája autóvásárlóknál továbbra is sláger a Lada és a Samara. Képünk a MÁV eperjeskei átrakó állomásán készült, ahol a szerelvényekről legördülnek a gépkocsik Balázs Attila felvétele A kérdések kérdése: a dohány Gondolatok a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat privatizációja idején Dr. Borsos János Debrecen — A közvéle­ményt az utóbbi napokban erőteljesen foglalkoztatja a DOHÁNY, a szó szoros és átvitt értelmében, mivel nagy dohányt sejtenek meg­húzódni az ügyek mögött. A dohányról szóló hírek olvas­tán nem kellett nagy képze­lőerő ahhoz, hogy — valaki megállapítsa — itt rendkívül bonyolult és összetett kér­désről van szó, amely mögött — általában — megalapo­zatlanul cégeket, illetve sze­mélyi érdekeket sejtenek, vagy sejtetnek egyesek. Nbs, a dohányvertikum olyan gazdasági, társadalmi össze­függő rendszerben működik, hogy felületesen kezelve csak téves következtetésekhez juthatunk el. Ezért csaptak a felszínre képtelenebbnél, képtelenebb találgatások. Általában és a részletekben is igaz ebben az ágazatban a fogyasztói igények által meg­határozott piaci kereslet. Bár ezt sokan vitatják, s nagy je­lentőséget tulajdonítanak az információs behatásoknak. (Reklám, ismeretterjesztés, közvélemény, stb.) Ezzel együtt a feldolgozási láncolat egycsatornás. Naponta elha-' laszthatatlanul jelentkezik a vásárló igénye, s nem beszélve — mint befolyásolási tényező­ről — a fogyasztói ízlés karak­terről és fizetőképes kereslet belső strukturális változásai­ról. A mezőgazdasági termelés szempontjából a dohány azok közé a növények közé tarto­zik, amelyeknek a termeltetése több mint egy évszázada szer­ződés útján folyik, és a szárí­tott dohánylevél felvásárlása garantált. Ä homokteriileteken gazdálkodókat rendkívül érzé­kenyen érintené, ha ebben a rendszerben olyan változások történnének, amelyek a terme­lés feltételeit és a termeltetés stabilitását rontanák. Ezért alakultak ki a privatizáció kö­rüli viták és polémiák, neveze­tesen a kérdések kérdése az volt, kié legyen a termeltető vállalat, amely egyben a do­hányfermentálást is végzi. A legkülönbözőbb vélemé­nyek hangzottak el és szinte mindegyike nélkülözte az ala­pos összefüggések ismeretét, politikai aspektusok is megter­helték az elvárható reális mér­legelést. A termelés és a felvá­sárló közötti változó mértékű érdekeltségi, illetve érdekel- lentéti problémák feloldhatók az Agrárrendtartási Törvény adta lehetőségek és keretek között a Dohány Termékta­nácsban (amely szinte első­ként alakult meg a mezőgaz­dasági vertikumok sorában). A piaci mechanizmus adta feszültségpontok tisztázhatók a Dohány Terméktanács ügy­menetében, mivel a dohány- vertikum rendszerében a szük­séges tolerális feltételei ren­delkezésre állnak. Az alku- mechanizmus lehetővé teszi — törvényes keretek között — a garantált ár meghirdetését, s termelési szerződésben tör­ténő realizálását. Mindehhez elsőként kell tisztázni ebben a piaci viszonylatban — a ter­melőknek mihez fűződik ér­deke. Nyilvánvalóan olyan ár­bevételt szeretnének realizál­ni, amelynek nyereségtartalma elégséges a továbbfejlesztés­hez és természetesen az üzlet­vitel, a család stb. fenntartá­sához. Vagy ha nagyobb volu­menű vállalkozásról van szó, akkor pedig elégséges kell legyen a vállalkozás jó pros­peritásához. Nos, a jelenlegi termelési színvonalon a do­hánytermesztésben nem reali­zálódik akkor a jövedelem, amelyben a szükséges fejlesz­tési források-rendelkezésre áll­nak. Ennek két alapvető oka van, egyik a fajlagos termés- mennyiségében és minőségé­ben keresendő, a másik pedig az agrárolló hihetetlen mérté­kű nyílásában. Visszavárják a vevőket Nincs grivna Kijev (MTI) — Az ukrán kormány szóvivője szerdán ismételten cáfolta, hogy már a napokban bevezetnék az új fizetőeszközt, a griv- nát. Előzőleg a kijevi valu­tatőzsdén felére esett vissza a német márkához képest a karbovanyec árfolyama; mostantól már 7000-et ad­nak érte. A csütörtökön sor­ra kerülő dollárárverésen a mostani 5970-es átváltási szint várhatóan 10-12 ezer­re megy fel — vélekednek az ukrán bankszakemberek. Nyíregyháza (KM — N. L.) — A Nyíregyháza és Vidéke Áfész még mindig legnagyobb fogyasztási és értékesítő szö­vetkezete megyénknek. Több mint ötezer tagot számol a gondok, az átszervezések el­lenére. Majdnem nagyvállalati szinten működik. 1992-ben 1 milliárd 200 ezer forint volt az éves árbevétele. Ez év július 1- től Varga József személyében új főkönyvelője van a szövet­kezetnek. Tőle kaptuk a követ­kező információkat. Az ipari eredetű termékek és az energiaárak rohamos növe­kedése többszörösen sújtja ezt az ágazatot, mivel a dohány az egyik leginkább eszköz- és energiaigényes mezőgazdasá­gi kultúra. Az agrárgazdaság általában szerkezetátalakítási, működési zavarai mellett a do­hánytermelők helyzetét to­vább rontja az, hogy: — a föld tulajdonviszonyok változásai messze elmaradtak a dohánytermesztésben történt vállalkozások korai kibonta­kozásától, — a korszerű felszerelések megvásárlásához a tőkesze­génység mellett nem álltak rendelkezésre hitelek, — hiányoztak az ágazat be­fektetési perspektívái, — ehhez a leromlott köz- gazdasági, műszaki-technikai feltételekhez képest a dohány­felvásárlási árak nem tudtak felnőni olyan ütemben, ame­lyek kompenzálták volna ré­szint az elmaradást, részint forrást nyújtottak volna a do­hánytermesztés műszaki re­konstrukciójához. Közismerten a Magyaror­szágon működő négy dohány­gyár multinacionális cégek tu­lajdonába került, nyilván azért, mert a korszerűsítéshez szükséges tőkeigény nem állt az állam rendelkezésére. A ci­garettagyárak privatizációja után a szakmai közvéleményt erőteljesen foglalkoztatta a két fermentáló és termeltető vál­lalat további sorsa. Kiindulási pontként itt is a fermentált dohány iránti keresletet kell mérlegelni. Minden előrejelzés arra utal, hogy Magyarországon az ez­redfordulóra a cigarettafo­gyasztás 23-26 milliárd között fog stagnálni. (Többek becslé­se szerint a feketepiaci forgal­mat is figyelembe véve — az 1992. évi fogyasztás megha­ladta a 26 milliárdot.) Durván számítva ez 17 000 tonna ha­zai dohány előállítást igényel évente, s legalább 12 000 ha beültetett területet. A szövetkezet valaha oly hí­res szakcsoportjai gyakorlati­lag megszűntek. A felvásárló­tevékenység a tizedére csök­kent. Sok éven át a nyíregy­házi és a békéscsabai konzerv­gyárnak az egyik legnagyobb felvásárlója az áfész volt. Mindkét gyár csődbe jutott, a gyárak sok millió forinttal tar­toznak a szövetkezetnek. Emi­att a kintlévőség miatt negatív a gazdasági mérleg. A kintlévőségeket leszámít­va tavaly és az idei első fél Ezzel szemben az ültetvé­nyek nagysága évek óta nem éri el a 10 ezer ha-t, és az össztermés mennyisége is mé­lyen alatta van az igénynek, vagyis 5-70001 olyan importra szorulunk, amelyet Magyar- országon is meg lehetne ter­melni. Nem lehet tehát vitás, hogy csak a hazai fogyasztáshoz kapcsolódó piac a dohányter­meltetés bővítését és termé­szetesen erőteljes korszerűsí­tését igényli. Ezért a do­hányfermentáló vállalat tulaj­donlásában döntő tényező (társadalmi szempontból), hogy milyen garanciákat lehet látni a termés növelésére. Ha sarkítani akarom a felvetett kérdést, akkor a vita akörül mozgott — mozog —, hogy külföldi, vagy magyar befek­tető legyen a tulajdonosa a nyíregyházi dohányfermen­táló vállalatnak. Ezzel szemben én azt mon­dom, hogy a termelők szem­pontjából az a fontos, hogy az új tulajdonos tőkeerős legyen. Legyen lehetősége a dohány- termesztés korszerűsítését elő­segíteni és, hogy ehhez forrást tudjon akkumulálni. Legyen jelen a nemzetközi dohánypia­con, élvezze a bizalmát azok­nak a cégeknek, amelyek Ma­gyarországon cigarettagyárak­kal rendelkeznek. A jó műszaki fejlesztési kapcsolat csak megfelelő bir­toknagyság esetén (20-50 ha), szakmai felkészültség és jó üzleti terv esetén lehetséges. Ilyen összefüggésben a külföl­di tőkebefektetők bizonyára megtalálják saját számításu­kat, miközben nagyban hoz­zájárulnak a hazai dohány gaz­daság üzleti fejlesztéséhez. Nos, így látom én a kérdések kérdését, a hazai dohánygaz­daság ügyét. (írásunk szerzője a Do­hánykutató és Minőségfej­lesztő Intézet főigazgatója; professzor. írását rövidítve közöljük.) évben is eredményesen gaz­dálkodtak a nyíregyházi keres­kedők, jónak mondható a lik­viditásuk. Az eredmény főleg az ABC- áruházaknak köszönhető. Az áruházak némi átren­dezéssel, s a kellő árpolitiká­val vissza akarják csalogatni az elveszített vevőköröket. Új beruházásokra egyejőre nem jut pénz, ám az állag­megőrző fejlesztésekre gondot fordít a szövetkezet vezetősé­ge. Eredményes fél év Győr (MTI) — A Rába Rt. 101,2 százalékra teljesL tette első féléves árbevételi tervét, s ez azt jelenti, hogy 8,7 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. 120 száza­lékra teljesítette nyereség- tervét, így adózás előtti nye­resége 182 millió forint az év első hat hónapjában — állapítja meg az rt. igazgató­sága által elfogadott gazda­sági beszámoló. A dokumentum rámutat: a vállalat nettó árbevételének több mint 60 százaléka az exportértékesítésből szár­mazik. Ezen belül jóval je­lentősebbek voltak a nyugati eladások, mint a keleti piaci értékesítések. A cég pénz­ügyi helyzetében tavaly megindult kedvező folyama­tok az év eddig eltelt részé­ben folytatódtak, s alapot adnak ahhoz, hogy megte­remtődjenek a teljes pénz­ügyi stabilitás feltételei. A létszámcsökkenés ez évben meghaladta az ezret. Esze­rint a Rába Magyar Vagon és Gépgyár Rt. jelenleg 8 ezernél valamivel több al­kalmazottat foglalkoztat. Nagyobb arányú volt a ke­véssé kvalifikált munkaerő távozása. A gazdasági beszámolóval foglalkozó igazgatósági vi­tában szakemberek felhívták a figyelmet arra. hogy az erőforrásokat a fejlesztések­re kell összpontosítani. A Rába Rt. jelenlegi mű­ködése eredményesnek te­kinthető. Brüsszel (MTI) — Bel­giumban repceolajból pró­bálnak a dízelhez hasonló üzemanyagot előállítani egy nemzetközi kísérlet része­ként. A kísérletet a dél-belgiumi Dinant közelében végzik, 3 ezer hektárnyi földterületen, amely enélkül parlagon he­verne. A tervhez a benne részt vevő vállalatok mint­egy 800 ezer dollárnyi ka­matmentes állami kölcsönt kaptak. A kísérletre — amely egyébként az Európai Kö­zösségben összesen több mint 100 ezer hektárnyi te­rületen folyik — az EK kö­zös mezőgazdasági politiká­jában is áldását adta. Ezzel ugyanis nemcsak a parlagon heverésre ítélt földek ki­használtságát növelték meg, hanem biztosították a lehe­tőséget arra is, hogy előre­lépjenek a természetes üzemanyagok eddig megle­hetősen csekélyke sikerrel járó előállításának terén. A kísérlet tudományos alapjait felsőfokú oktatási intézményekben dolgozták ki: külön egyetemen zajlik a repceolaj átalakításának fo­lyamata, egy másik főis­kolán pedig valós helyzetek­ben próbálják ki a már előál­lított üzemanyagot. Jó a komlótermés Prága (MTI) — Csehor­szágban megkezdődött a komló betakarítása. A közel 10,4 ezer hektáron termesz­tett kultúrnövény várhatóan 9,5 ezer tonna termést ad, jobbat, mint tavaly. Az ITAR-TASZSZ beszá­molója szerint a komló be­takarításában a termelőszö­vetkezetek dolgozóin kívül tízezer önkéntes diák és egyetemista segédkezik. A cseh komlótermesztők­nek nincs gondjuk termékük értékesítésével. Hosszú távú megállapodások értelmében ugyanis az idei termés 70 százalékát külföldi vásárlók­nak adják el. Árfolyamok _____________ Tőzsde wmmmmmmmmmmm Index augusztus 18.: 903,75 (-14,01) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. augusztus 19. Valuta Deviza Kanadai dollár 70,96 72,36 71,96 72,30 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 312,51 318,01 315,53 316,91 Német márka 55,89 56,85 56,08 56,32 Angol font 141,98 144,78 141,66 142,36 Notvég korona 12,87 13,11 12,93 12,99 Ausztrál dollár 6334 64,78 64,32 64,62 Olasz líra(lOOO) 58,66 59,94 59,21 59,53 Belga frank(lOO) 264,99 269,65 266,09 267,25 Osztrák sc.OOO) 794,65 808,27 797,22 800,62 Dán korona 13,63 13,89 13,70 13.76 Port. esc.(lOO) 54,56 55,66 54,81 55,09 Finn márka 1621 16,61 16,32 16,42 Spanyol pes.( 100) 67,65 69,17 67,98 68,36 Francia frank 15,90 16,18 16,00 16,08 Svájci frank 63,19 64,27 63,17 63,45 Hollandforint 49.67 50,53 49,83 50,05 Svédkorona 11,91 12,17 11,86 11.92 ír font 13U6 133,86 131,86 13230 USA dollár 94,05 95,61 94,92 95,32 Japán jen (100) 92,37 9337 93,41 93,71 ECU 106,54 108,50 107,01 107,5 1 Biodízel repcéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom