Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-19 / 193. szám
1993. augusztus 19., csütörtök HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Megőrizni a múlt értékeit Országos megyegyűlés Ópusztaszeren • Göncz Árpád beszédet mondott Ópusztaszer (KM — B. J.) — Árpád fejedelem szobrához nemcsak emlékezni jöttünk, hanem arról beszélgetni-, hogyan lehet hatékonyabban dolgozni, s megfogalmazni: milyen megye tud eredményesebben tenni a hazáért. Lehmann István a Csongrád megyei közgyűlés elnöke házigazda köszöntötte így tegnap délelőtt Ópusztaszeren az ország 19 megyéjének közgyűlését, akik a nemzet bölcsőjénél, Árpád földjén országos megyegyűlésen tettek hitvallást a megyerendszer fenntartása és továbbfejlesztése mellett. Az országos esemény vendégei / között üdvözölték Gönc: Árpád köztársasági elHIRDETÉS __________________ nököt, Szűrös Mátyást, az országgyűlés alelnökét, aki az ópusztaszeri emlékbizottság elnöke, Józsa Fábián belügyminisztériumi államtitkárt. Sinkovits Imre, a Nemzeti Színház örökös tagja, Kossuth- díjas színművész mondta el a Szózatot, majd Kőtörő Miklós, a megyei önkormányzatok országos szövetségének elnöke mondott bevezető beszédet. A múlt értékeit megőrizni, de meghaladni is kötelesség. Elfordulunk attól a vármegyeképtől, amely sokszor a fejlődés gátja volt — hangoztatta Kőtörő Miklós. Ezt követően nyilatkozatot fogadtak el a megyék képviselői, amelyben hitet tettek a megye szerepének erősítése mellett. Miután közfelkiáltással elfogadták a nyilatkozatot, a megyei elnökök aláírásukkal szentesítették azt. Göncz Árpád mondott ezután rövid beszédet. A történelmi előzmények ismertetése után kemény szavakat hangoztatott a jelenlegi államigazgatási rendszerről. Azt mondta többek között: a közelmúlt magyar történelme is számtalanszor bizonyította a mindentudó és csalhatatlan központi államhatalom veszélyeit. Ezért sem jó kétségbe vonni a megyék közgyűléseinek államhatalmi jogkörét, és korlátozni cselekvési lehetőségeiket. Ha a köztársasági megbízotti rendszer nem a törvényességi felügyelet intézménye, ha nem az államérdekek mértéktartó egyezkedésre hajlamos, egyeztetésre késztető szervezete, hanem a központi akarat kíméletlen érvényesítésére törekedve lehetetlenné teszi az önkormányzatok működését, akkor csak a kinyilatkoztatások szintjén válunk demokratikus jogállammá. A résztvevők megkoszorúzták Árpád fejedelem emlékművét, amelyen az eseményt megörökítő szöveg, és valamennyi megye bronzcímere látható. Az ország minden részéből ide érkezett vendégek ezután a nemzeti emlékparkkal ismerkedtek, és megnézték a restaurálás alatt álló Feszty- körkép 700 négyzetméteres kis részletét is. Ki mondta, hogy befektetni bonyolult? A Lakossági Kincstárjegy ma az egyik legbiztonságosabb befektetés. Mivel állami értékpapír, a kamatfizetésre és a törlesztésre maga az állam vállal garanciát. Nemcsak biztonságos, de igen kedvező kamatozású értékpapír is. 1 éves, rövid távú futamideje könnyen belátható időtartam az Ön számára. Ha Ön egy évre leköti pénzét, akkor a futamidő lejártával 19% kamatot kap. Ha időközben mégis váratlanul pénzre lesz szüksége, a Lakossági Kincstárjegyet már 2 hónap elteltével is visszaválthatja. És ami a legfontosabb, akkor is kamatozik! A Lakossági Kincstárjegy 1993. augusztus 23-tól az országban közel 500 helyen kapható. Később pedig a forgalmazó hálózat bármely tagjánál visszaválthatja Lakossági Kincstárjegyét. Ha tehát egyszerű, rövidtávú és kedvező hozamú befektetést keres, fektesse pénzét Lakossági Kincstárjegybe! A Lakossági Kincstárjegy a legegyszerűbb befektetési megoldás és 1993. augusztus 23-tól már On is megvásárolhatja. A Lakossági Kincstárjegy folyamatosan kapható az alábbi forgalmazóknál Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Budapest, Deák F. u. 5. • Budapest Bank Rt. valamennyi fiókja • OTP Bank Rt. kijelölt fiókjai • OTP Bank Rt. Nyíregyháza, Rákóczi út I. A megyék megtartásáért r Közös nyilatkozat Opusztaszeren M i, Magyarország megyéinek önkormányzati képviselői azért gyűltünk össze Opusztaszeren, hogy őseink és hagyományaink tiszteletéről szóló Szt. István-i intelmekhez híven kifejezzük a megyerendszer közel 1000 éves létének igenlését. Együttlétünkkel és összefogásunkkal hitet teszünk a nemzetével ellentétes érdekeket nem hordozó, országalkotó vidék mellett, mely 19 önálló, de el nem különülő megtartó oszlopa a honnak. Az egymásra mutogatásnak immár véget kell vetni. A készülődésnek ideje túl hosz- szúra nyúlik, egyre több a: el nem vetett, ki nem kelt mag, a földre hullott kenyér, az elveszett érték, amit együtt kell megmentenünk. Nem igaz, hogy csak egymás rovására épülhetünk. Nem csak elviselni, tisztelnünk kell a másikat, a másságot. Nem útitársai, hanem segítői akarunk lenni mindenkinek, aki akarja a jövőt. Az ország súlyos gondjai megoldásának kényszere munkál bennünk, amikor a társadalomhoz, a felelősséggel gondolkodókhoz fordulunk. A magyar közgondolkodásba évszázadok óta beivódott a megyei azonosságtudat. Működik ma is, hiszen az embert alapvetően meghatározza hol született, nevelkedett, hol él. És ami él, az természetes módon létezni is akar. Márpedig a megye létezik, ezért megtartása közös érdek. Bizonyosak vagyunk abban, hogy nincs, és nem is lehet a városok és községek többségétől elkülönülő, azzal ellentétes megyei érdek. Össznemzeti ügy tehát a határozott, szilárd és tartós ön- kormányzati törvény, amelyben az alkotmányosan megerősített megyerendszer meggyőződésünk szerint nélkülözhetetlen. Megszenvedett tapasztalatunk, hogy a megyei jogú városok elidegeníthetetlen részei a megyének. A közös szándékon alapuló szabályozott együttműködés a kirekesztés ellenszere. A törvényhozás előtt olyan önkormányzati választási rendszer kidolgozásának próbája áll. amely a települési önállóság tiszteletben tartásával együtt lehetőséget nyújt a területi érdekek kifejezésére. Az önkormányzati rendszer hatékonyságának mellőzhetetlen feltétele a települési és a megyehatárokon átívelő önkormányzati együttműködés és a társulás szabadságának ösztönzése. A történelmi hagyományok és a létező európai törekvések ismeretében hisz- szük, hogy a terület- és térségfejlesztő szerepet célszerűen a választott megyei testület töltheti be. Az állami és önkormányzati igazgatás szétválasztását szabályozott együttműködésre építve óhajtjuk. Nem hatalmat követelünk, hanem lehetőséget településeink és a polgáraik gyarapítására, érdekeik védelmére. így bátran remélhetjük: nem csak Európa érték számunkra, de mi, a képviseleti alapon szerveződő, demokratikus intézményként működő magyar megyék is lehetünk értékteremtők és közvetítők nemzetünk és Európa számára. Ha erőnk és tehetségünk bennünket úgy segít, részt veszünk világunk, szű- kebb-tágabb környezetünk lakhatóvá tételében, hogy határon innen s túl szép arcát is megmutathassa Magyarország. Közös akarattal már most elhatározzuk, hogy Árpád vezérre emlékezve a hon alapításának 1100. évfordulóján, 1996-ban ismét összegyűlünk Opusztaszeren. Reményeink megvalósulásában bízva kinyilvánítjuk, hogy most már nem lehet irányt véteni. Opusztaszer, 1993. augusztus 18. (A nyilatkozatot mind a 19 megyei közgyűlési elnök aláírta.) Gazdasági hátsó udvar Bonn (MTI) — Lengyel- ország, Magyarország és Csehország nemcsak értékesítési piac Németország nyugati fele számára, hanem az alacsony bérek miatt „gazdasági hátsó udvar” is — állapította meg szerdai jelentésében a kölni gazdaságkutató intézet (főleg a középeurópai bérmunkák rendszerét alapul véve.) A nyugatnémet tartományokból félkésztermékeket, know how-t és dizájnt szállítanak a három országba, ahonnan a kész tennék visszakerül Németországba. A kölni intézet kimutatásában azt is megállapította: a közép- és kelet-európai országokkal folyó kereskedelemben Kelet-Németország egyre inkább háttérbe szorul, a nyugatnémet tartományok részesedése ugyanakkor növekszik. A berlini fal 1989- es jelképes leomlása előtt a nyugatnémet szállítások értéke a közelebbről meg nem nevezett közép- és kelet-európai országokba 24,4 milliárd márkát tett ki, 1992-ben 30,1 milliárdot. A keletnémet export értéke a jelzett időszakban 29 milliárd márkáról hétmilliárd márkára esett vissza. Egy másik német gazdasági kutató intézet, a berlini DIW szerdán azt közölte, hogy a gazdaság motorját jelentő Nyugat-Németország- ban továbbra sem érzékelni a gazdasági javulás jeleit: az év első felében a termelési szint olyan magas volt, mint 1991 elején. A visszaesés tendenciája továbbra is egyértelmű, még ha a tempó le is lassult. A berlini intézet azt prognosztizálta, hogy a reálértéken számított hazai össztermék (GDP) éves átlagban legalább két százalékkal visszaesik. Ezen az sem segítene, ha 1993 utolsó negyedében kisebb javulás állna be, mindenesetre az év harmadik negyedében a termelés a második negyed szintjén állapodik majd meg.
