Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-16 / 190. szám
1993. augusztus i6., hétfő GAZDASÁG Az agrárválság megoldása a kormányzattal Nem akar mindenáron agrárdemonstrációt az érdekképviselet, nyilatkozta Csonka Zoltán Nyíregyháza (KM - MCS) — A Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége a magánvál- lakozókkal együtt nem akar mindenáron agrárdemonstrációt, nyilatkozta Csonka Zoltán, a megyei mezőgazdasági érdekképviseleti szövetség titkárhelyettese, aki hozzátette: a szövetség az agrárválságot kívánja megoldani a kormány segítségével. Az agrárválság tényét nem lehet tagadni, mondta a titkárhelyettes és azzal folytatta: mindez nemcsak a szövetkezeteket érinti, hiszen amikor az érdekképviselet a válság megoldásáról a kormánnyal tárgyal, akkor valamennyi mezőgazdasági kistermelőt is képviseli. Az is bizonyított tény, amennyiben a kormány nem érzi a fenyegetettséget, akkor a tárgyalások komolytalanná válnak. Az eddigi megbeszéléseken a kormánynak szakmailag a szövetség felvetéseire nem volt ellenérve, mindössze annyi, hogy nincs pénze a költségvetésnek. Létéért küzd a hazai mezőgazdaság — Három éve még nagyon jól hangzott, hogy tegyük versenyképessé a mezőgazdaságot, magyarázta Csonka Zoltán, most nemhogy verseny- képes, hanem egyenesen a létéért küzd a hazai mezőgazdaság, ráadásul a kormány képviselői politikai jellegű megbeszélésre készültek és nem szakmaira. 800 millió dollárral kevesebb az agrárbevétel, ami nyomasztólag fog hatni a gazdaságra, és ezt a hiányt más ágazat nem képes pótolni, folytatta Csonka Zoltán. Augusztus 29—31 -e között az ország ösz- szes településén a mezőgazda- sági szövetkezetek koordinálásával mindenütt közgyűlést szervezünk, amelyre meghívunk az ágazattal bármilyen kapcsolatban lévő embereket. Tájékoztatást fogunk adni a valós helyzetről. A legutóbbi, augusztus 9-ei megbeszélésen az érdekképviselet öt plusz egy pontot terjesztett elő, amelyre szeptember 2-án, a következő ülésen várja a kormánytól a megoldást. Az első pont a léjárt hitelek átütemezése, ugyanis ezeknek a hiteleknek a visszafizetésére sem a szövetkezetek, sem a magángazdálkodók nem képesek. A bankok és a kormány közötti tárgyalás, amelyre az érdekképviseletet is meghívták, augusztus 16-20-a között lesz. — Hiába beszélünk arról az erkölcsi kötelességről, hogy vessünk, de nincs miből — mondta Csonka Zoltán. — Most könnyű kijelenteni, hogy nem fogunk annyit vetni, mint eddig, mert nem is tudunk. Ebben a kérdésben már nem lehet húzni az időt. A másik pont a vetési források finanszírozása. Aki vet, az kapjon hektáronként tízezer forintos kedvezményes kamatozású hitelt, javasolja a szövetség. De a vetés megkezdése előtt és nem jóval utána. A harmadik pont a támogatások pontosítása. A költségvetésben is szerepel, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók hektáronként 1800 forint támogatást kapnak. A pénz ott van felhasználatlanul, a termelők nem kapták meg a 1,5 milliárd forintot. Ezt pedig augusztusban ki kell fizetni. Védeni kell a hazai termelőket — A negyedik pont az exporttámogatások elosztása. Alapelv, amit az első tárgyaláson a résztvevők elfogadtak, hogy az alapanyag-termelő kapja meg az exporttámogatások 80 százalékát. Ha figyelembe vesszük, hogy 30 milliárd forintról van szó, jelentős lehet a támogatás mértéke. Ugyanakkor a szövetség azt is hangsúlyozza, hogy aki importból behozott alapanyagból készít exportterméket, az ne részesüljön ebből a keretből, így kívánjuk a hazai termelőket védeni és erősíteni. Az ötödik pont a búza garantált ára. A szövetség a 8500/tonna ár mellett kardoskodik, legyen meg a termelőnek a garantált ár, ami legalább a leghatékonyabbak önköltségét fedezze. Szeptemberben a tej, a sertés- és a marhahús garantált árát is el kell dönteni. A termelőnek olyan biztonságot kell adni, ami alapján érdemes állatot tenyészteni vagy például búzát vetni. A kormány ugyan a 8200 forintot már jóváhagyta, de az érdekképviselet ragaszkodik a 8500 forinthoz, és még azt is megajánlotta, hogy a kvótát csökkenti 10 százalékkal. Aki vet, az aratni is szeretne — A plusz egy, amiben várjuk a kormánytól a megoldást az, hogy tisztázódjon: aki vet, az arat! Rendeződjenek a földkérdések, a tulajdoni viszonyok, ugyanis az állandó pereskedéseknek, a vitáknak nincs helye. Ezenkívül szeptember 1-15-e között számtalan dolgot kellene tisztázni a kormánynak: egyik ilyen, hogy államosították az üzemi utakat, pedig a szövetkezetek vagyonmérlegében ezeknek az utaknak az értéke szerepel, ráadásul ez az államosítás a kárpótlási jegyek értékét csökkenti. — A szeptember 13-ával kezdődő héten — a pontos nap még nincs megjelölve — megtartjuk az agrárdemonstrációt, amennyiben a kormánytól nem a megfelelő megoldási konstrukciót kapjuk. Az engedélyeket időben be fogjuk szerezni, de most is, hangsúlyozom, nem az a célunk, hogy mindenáron megtartsuk a demonstrációt. Vaján kárpótlási jegyért vásárolt gyümölcsöst az egyik magántermelő. Az első őszibarackszüret még javában zajlik, a friss gyümölcsöt saját maga értékesíti Harasztosi Pál felvétele Hármas gazdasági szövetség Különleges hatalom Caracas (MTI) — A venezuelai szenátus csütörtökre virradóra törvénybe iktatta, hogy Ramón J. Velasquez ügyvezető köztársasági elnököt különleges gazdasági hatalommal ruházzák fel, és kulcsfontosságú gazdasági rendeleteket bocsáthasson ki. A törvény arra irányul, hogy csökkentsék a délamerikai állam 3,5 milliárd dolláros költségvetési hiányát, hiszen már a bruttó nemzeti termék hat százalékát teszi ki. Arra számítanak, hogy általános forgalmi adóval és más adókkal változtathatnak az állapoton. A magánszektor az év végére konkrét lépésekre számít az elnöktől. Kijev (MTI) — Elhárultak az akadályok a gazdasági integráció elől — így értékelte, a kijevi televíziónak adott nyilatkozatában egynapos moszkvai villámlátogatását Leonyid Kucsma. A kijevi kormányfő ismételten visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, miszerint Ukrajna kapitulálna Oroszország előtt, ha aláírná a szeptemberre tervezett hármas gazdasági szövetségről szóló egyezményt. Az ukrán kormányhoz közelálló szakértők szerint végre sikerült mentőövet dobni többszáz ukrán nehézipari vállalatnak. A két ország közös beruházásokat kezd, így talán modernizálhatják az elevult nehézipari üzemeket. Nem mellékes, hogy ennek révén több millió dolgozó nemcsak megtarthatja állását, hanem folyamatos átképzéssel valódi munkát is végezhfet. Az ellenzéki RUH szerint Kucsma elárulja az ukrán nemzeti érdekeket és nem ad esélyt az önálló fejlődéshez. Vjacsesz- lav Csornovil, a RUH elnöke ismételten a miniszterelnök lemondását követelte, mondván: „Ez az egész még Gorbacsov idején indult, a hírhedt novo-ogarjevoi folyamattal. Most csak ennek felélesztéséről van szó és ez halálos csapás Ukrajnára”. A politikus szerint az újabb szoros szálak lehetetlenné teszik, hogy Kijev más szövetségekhez is csatlakozhasson. Vlagyimir Malinkovics, ismert kijevi politológus úgy véli: ha Ukrajna nem lép be ebbe a gazdasági szövetségbe, akkor még inkább függeni fog Oroszországtól. Az UNIAN hírszolgálatnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a katasztrofális ukrán gazdasági helyzet ékes bizonyíték arra, hogy lehetetlen elvágni a szálakat Oroszországtól illetve más FÁK-tagállamoktól. Az új szövetségekbe való integrálódáshoz hatalmas befektetések kellenek, ehhez pedig Ukrajnának nincs tartaléka. Ukrajna nem követheti az észt különválást. A Nyugat nem áldoz arányosan annyit Kijev- nek, mint Tallinnak. A tervezett szövetség segítségével talán még megállítható az a folyamat, amely már elkezdődött. Ez pedig nem más, mint az, hogy Moszkva az ukrán gyárak részvényeinek felvásárlásával, egyszerűen megveszi a hatalmas ukrán tartozásokat — fejtette ki a politológus. Dollársüllyedés Tokió (MTI) — Csütörtökön a II. világháború óta a legmélyebb pontjára süly- lyedt az amerikai dollár értéke a japán jenéhez képest — jelentették a hírügynökségek a tokiói tőzsde zárásakor. Egy dollár 103,20 jent ért, és a japán pénzügyminiszter azt üzente a Reuter révén, hogy jó volna összefogni az árfolyam stabilizálása érdekében. Pénzügyi illetékesek szerint a japán jen felértékelődése annak a nemzetközi spekulációs hullámnak a következménye, amely a japán valutában lát menedéket a gyengélkedő európai valutáktól. Az európai pénzügyi mozgások részeként a portugál központi bank csütörtökön 13 százalékról 12,75-re csökkentette a kölcsöntőke után számított központi kamatot, másodszor mérsékelve azt augusztus 2-a óta. (Augusztus 2-áig 14,5 százalékos volt.) A dán központi bank is nagy nyomás alá került, hogy csökkentse a kamatlábat. A kereskedelmi bankok és a munkaügyi, valamint a mezőgazdasági szervezetek egyaránt elégedetlenek a magas kamatláb politikájával. Dániában jelenleg 11 százalékos a leszámítolási kamatláb, egyes esetekben azonban még a 11,1 -et is eléri. Bezáratott különleges gazdasági övezetek Peking (MTI) — A kínai kormány bezáratta a helyi hatóságok által létrehozott különleges gazdasági övezetek nagy részét, hogy ezzel is hűtse a túlzott gazdasági növekedési ütemet, hiszen országos méretű gondokat okoz—jelentették a hírügynökségek. A főleg a partvidéken lévő 1200 ilyen övezetből a még májusban megkezdett felülvizsgálat nyomán csak kétszáz maradt, területük pedig 7500 négyzetkilométerről 1600-ra csökkent. A tartományi kormányzatoknak ezután nem lesz joguk ilyen övezetek létrehozására. A pekingi érvelés szerint az övezetek elszívták a tőkét a fontosabb beruházásoktól, nagy termőterületeket vontak ki miattuk a művelésből, és működésük felgyorsította az inflációt, amely a nagyvárosokban az idén már elérte a 21 százalékot. A kínai gazdasági növekedés az első fél évben 14 százalékos volt, de a különböző körzetek és gazdasági ágak egyenlőtlen fejlődése már komoly társadalmi feszültséget okoz, ezért a kormány lassítani akarja az ütemet. Olajerők Nigériában Lagos (MTI) — A nigériai olajipari dolgozók a termelés teljes megbénítását helyezték kilátásba arra az esetre, ha a katonai kormányzat nem távozik a hatalomból augusztus 27-ig — jelentette az amerikai hír- ügynökség. * Az olajipari szakszervezetek azt követelik Ibrahim Babangida tábomokelnök- től, hogy — ígéretéhez híven — adja át a hatalmat a június 12-kei elnökválasztásból győztesen kikerült szociáldemokrata Moshood Abiolának. Az olajipar Nigéria legfontosabb gazdasági ágazata — állapította meg az amerikai hírügynökség. Árfolyamok Tőzsde wmmmmmmmmmsm Index augusztus 9.: 892,81 (+55,98) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. augusztus 13. Valuta Deviza Pénznem ____Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 138,82 141.62 139.88 140,58 Ausztrál dollár 64,04 65,28 64,65 64,95 Belgaffank(lOO) 258.10 262.76 260.57 261,73 Dán korona 13,42 13,68 13,50 13.56 Finn márka 16,10 1630 16,15 16,25 Francia frank 15,71 15,99 15,78 15,86 Holland fonnt 49,17 50,03 49,46 49.68 ír font 12936 131,96 129,79 130,43 Japán jen (100) 92,86 94,06 j 9333 93,53 Kanadai dollár 71,97 73,37 72,79 73,13 Kuvaiti dinár 314,33 319,83 316,97 31835 Német márka 55,43 56,39 55,74 55,98 Norvég korona 12,70 12,94 12,77 . 12,83 Olasz líra(lOOO) 58,44 59,72 58,77 59,09 Osztrák sc.(lOO) 788,14 801,74 792,51 795,91 Port. esc.(lOO) 53,73 54,83 54,08 54,36 Spanyol pes.(lOO) 663! 68,03 67,08 67,46 Svájci frank 62,33 63,41 62,65 62,93 Svédkorona ' 11,61 11,87 11,57 11.63 USA dollár 94,85 96,41 95,51 95,91 ECU 105,50 107,46 106,02 10632 Kelet-Magyarorszag | o
