Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-16 / 190. szám
1993. augusztus 16., hétfő TÚL A MEGYÉN • Kelet-Magyarország 9 Amerikai cég vette meg a Nyidofert Első beruházásként Közép-Kelet-Európában fejleszteni kívánják a műszaki színvonalat Budapest-Nyíregyháza (MTI) — Az Universal Leaf Tobacco Company (ULT) vette meg a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Részvénytársaságot, a Nyidofer Rt.-t. Az erről szóló szerződést pénteken az ÁVÜ-ben írta alá Csépi Lajos, az AVÜ ügyvezető igazgatója és Hugh C. Barton, az ÜLT elnökhelyettese. Az ünnepélyes aláírást követő sajtótájékoztató Csépi Lajos elmondta: azért választotta a vagyonügynökség az ULT-t a Nyidofer partneréül, mert a pályázó ajánlotta a legjobb feltételeket. Nemcsak névérték felett vásárolta meg a több mint 1 milliárd forint alaptőkéjű céget, hanem ígéretet tett és erre garanciát is vállalt, hogy fejleszti a cég műszaki színvonalát, a dohányfeldolgozást. Emellett kedvezményes hiteleket nyújt a termelőknek és más módon is támogatja a dohánytermesztést. Az ÜLT elnökhelyettese közölte: a cégnek ez az első beruházása Közép-Kelet-Euró- pában. Azért jöttek Magyarországra, mert úgy vélik, itt sikerrel fejleszthetik az ágazatot, és új piacokhoz is jutnak. Nemcsak a dohányfeldolgozásban, hanem már a termesztésben is szeretnének mihamarabb előre lépni. Ennek érdekében öntözési programot indítanak. Erre a tervek szerint öt év alatt kétmillió dollárt fordítanak. Ugyancsak kétmillió dollárt költenek a következő 12 hónapban a nyíregyházi dohányfeldolgozó műszaki színvonalának fejlesztésére: űj gépek beszerzésére, munkába állítására. Kérdésre válaszolva Csépi Lajos elmondta: nehezítette az alkufolyamatot, hogy. éppen a tárgyalások idejére esett az a képviselői interpelláció, amely nyomán az ÁVÜ-nek nyilvánosan kellett bizonygatnia: az ÜLT ajánlata kiváló. Ez azonban végül is nem rontotta az ÁVÜ pozícióját, a világ egyik legtekintélyesebb dohányipari szakvállalata nem módosította ajánlatát. A tranzakcióval az USA-be- li Virginia központú multinacionális cég a Nyidofer Rt. részvényeinek 57 százalékát vásárolta meg. A vételár közlésétől a külföldi partner elzárkózott. Kárpótlási jegyre 15 százaléknyit különítettek el a vagyonból, az önkormányzat 9 százalékban részesedik a cégből. A Nyidofer rendelkezett 20 százaléknyi Hungarotabac részvénnyel, ezt az AVÜ váltotta meg. Razzia Siófok (MTI) — Az idén már negyedik alkalommal tartottak közlekedésbiztonsági és közbiztonsági ellenőrzést a Balaton partján. Minderről Kántor Géza, a BRFK osztályvezető helyettese számolt be a sajtó képviselőinek vasárnap Siófokon. Az idén 20 százalékkal kevesebb bűncselekményt követtek el a Balaton partján. Felére csökkent a gépkocsilopások száma, és kevesebb volt a halállal végződő közlekedési baleset is. Máris megállapítható, hogy a gyakori ellenőrzések miatt javult az üdülők biztonságérzete. A nyáron 300 máshonnan idevezényelt rendőrrel és 120 rendőrtiszti főiskolással erősítették meg a balatoni kapitányságokat. A Tisza másik oldalán Ci- gánd határában markoló harapja a földet, munkások készítik a híd szerkezetét, emelik a töltést, amely majd a hídra felvezető közút alapja lesz. A földmunkálatoknái és a hídépítésnél a Miskolci Vízügyi Igazgatóság és a Budapesti Hídépítő Vállalat szakemberei dolgoznak Harasztosi Pál felvételei Egy amerikai hírszerző Magyarországon A magyaroktól akarták megtudni, hogy»az oroszok mit forralnak • Egy titkos háború (1.) Christopher Felix „Először 1946 nyarán láttam Budapestet. Egy azóta megszűnt hírszerző szervezet — akkor még nem létezett a CIA — tagjaként, mint álcázott ügynök érkeztem a városba. Azért kaptam ezt a megbízatást, mert beszéltem oroszul, és elsősorban a kelet-európai ügyek iránt érdeklődtem. És 1946- ban Budapest legalább any- nyira volt orosz, mint magyar probléma.” írja Christopher Felix, azaz James McCargar, aki akkor kezdte titkos háborúját Magyarországon, amikor elhallgattak a fegyverek. Részleteket közlünk a könyvéből, amely az Európa kiadásában jelenik meg. 1. Magyar dráma, grúz rendezővel Amikor felgördült a függöny, hogy elkezdődjék a magyar dráma, ugyanez a darab, ugyanezzel a rendezővel, már egy ideje ment Lengyelország, Románia és Bulgária színpadán. Ezekben az országokban a cselekmény már eléggé kifejlődött, s a kérdés csupán az volt, hogy a tehetséges, de mono- és megalomániás grúz rendező ugyanolyan látványossággal nyitja-e meg a darabot Budapesten is. Korának David Merrickjeként jól tudta, hogy csekély anyagi sikerrel kecsegtet, ha a közönség az első felvonás közepén elhagyja a színházat. Ezért vonakodott közölni a darab címét — ami enyhe izgalmat okozott a kritikusok körében —, és világos volt, hogy semmit sem tudhatunk meg a rendező munkatársaitól, a magyarországi oroszoktól sem. Ezért a társulathoz, a magyar kormányhoz fordultunk abban a reményben, hogy előbb-utóbb csak megsúgják nekünk a címet. Egyszóval a magyaroktól akartuk megtudni, hogy az oroszok mit forralnak Magyarországon. Részben ez volt a magyar kormány hírszerzési szerepe. Másrészt magáról a kormányról volt szó. Ha Sztálin ugyanazt a régi darabot szándékozik színre vinni, akkor a magyarokról is bőven kell információt szereznünk: mely frakciók, vélemények, személyiségek a legfontosabbak, kik készek az ellenállásra (és miért, hogyan?), és kik nem (és miért nem?); kik tudnak együtt dolgozni, és kik nem; milyenek az ország forrásai és lehetőségei — végtelen és kiapadhatatlan azoknak a kérdéseknek a sora, amelyekre egy nemzet megítélése során választ kell találnunk. A magyar kormány iránti érdeklődésünk ugyanakkor nemcsak hírszerzői érdeklődés volt. Az Egyesült Államok Magyarországon is arra törekedett, amire egész Kelet-Eu- rópában, a stabil béke megteremtésére, hiszen a nagyhatalmak számára ez a térség addig állandó kísértést és harci terepet jelentett. Nyilvánvalóan ezt a célt szem előtt tartva is ki akartuk terjeszteni befolyásunkat a magyar kormány irányába. Ha pedig a legrosszabb sejtéseink válnak valóra — ami az orosz előadás tapasztalt nézői számára nem is csak sejtés volt —, akkor el kell döntenünk, hogy az amerikai kormány tegyen-e ellenlépéseket, és ha igen, hogyan és milyen mértékben. Ezek még eldöntetlen kérdések voltak. De a döntéstől függetlenül is világos volt, hogy Magyarországot a magunk oldalára akarjuk állítani. Ennek legközvetlenebb, bár nem egyedüli eszközét a magyar kormány jelentette. így ennek a megszállók kegyéből létező keverék kormánynak komoly politikai jelentősége volt a nemzetközi színtéren. Nem volt könnyű álcáznom magam. Az oroszok mindenkit ellenőriztek, aki beutazott Magyarországra; ebben nem ismertek tréfát. Csak a hivatalos küldöttségek tagjait engedték be — és még nekik is sokáig kellett várniuk —, illetve néhány tudósítót és a Magyarországon működő amerikai cégek képviselőit. Mivel a Magyarországon — főleg elektromos berendezések gyártásában és az olajiparban — érdekelt amerikai vállalatoknak szükségük volt minden beutazási engedélyre a saját embereik számára, s mivel sem az amerikaiak kelet-európai beruházásait nem akartuk kockáztatni, sem azt, hogy nyugati tudósítók ne juthassanak be a szovjetek által ellenőrzött területekre, nem volt lehetőség olyan magánfedésre, amely biztosíthatta volna huzamos ott-tartózkodásomat. Ezért olyan döntés született, hogy az intézményi fedés az egyetlen lehetőség. Ami azt jelentette, hogy választani kellett az amerikai követség és az amerikai katonai misszió között, mely utóbbi a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai képviselete volt. Mivel küldetésem bizonyos kockázattal járt, a követséget, vagyis állandó diplomáciai képviseletünket természetesen nem akartuk veszélybe sodorni, s így végül a katonai misz- szióhoz rendeltek. Az oroszoknak persze meg kellett magyarázni, hogy mit keres egy polgári tanácsadó a katonai misszióban, s ennek érdekében magának a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak a funkcióira hivatkoztunk. Az amerikai kormány abban az időben „Safehaven” fedőnéven indított egy titkos műveletet. amelynek célja a Németországon kívül rejtőzködő nácik és vagyontárgyaik felderítése volt. Ugyanakkor a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak épp az volt az egyik nyilvános funkciója, hogy felszámolja a nácizmus maradványait. Ezért a szovjeteknek azt a magyarázatot adtuk, hogy a rejtőzködő nácik és a náci vagyon felderítése a megállapodásnak megfelelően civil funkció, és ezen a téren rendelkezésükre állok bármilyen általuk hasznosnak ítélt együttműködésre. Reményeink szerint ezzel nemcsak civil státusomat magyaráztuk meg, hanem azt is biztosítottuk, hogy kapcsolatba léphessek az oroszokkal, amit valamire nyilván ki lehet használni. Sőt, mindez még arra is jó magyarázat volt, hogy miért beszélek oroszul. (Következik: Diplomáciai futárpostával) Nyitott nap Szabadkígyóson Szabadkígyós (MTI) — A környező megyék MDF- szervezeteinek nyitott napja alkalmából vasárnap lakossági fórumot rendeztek a Békés megyei Szabadkígyóson. Szabad György, az Országgyűlés elnöke nyitóbeszédében a magyarság történelmi múltját taglalta, s beszélt a kormány hároméves törekvéseiről. Kitért a világot, Európát és ezen belül Magyarországot is sújtó gazdasági megrázkódtatásra, majd így folytatta: — A többpárti alapon lévő, működő parlament mindig képes viszonylag józan döntést hozni. Többségi kormányzatunk Antall József és politikustársai vezetésével képesnek bizonyult, hogy a legnagyobb nehézségeket kivédve Magyarországot független országként, békéjét megóvva, gazdaságát átalakítva jó irányba vigye. Hatalmas erőfeszítéssel hazánk jogállammá vált. Szabad György beszédét követően a fórum résztvevőinek kérdéseire a jelenlévő Balsai István igazságügy-miniszter, Latorcai János ipari miniszter, Katona Tamás államtitkár, Lovászi Csaba FM helyettes államtitkár, Rubovsz- ki András MDF-pártigazga- tó válaszolt. Csökkent a bűnözés, javult a bűnfelderítés Budapest (MTI) — Csökkent a bűnözés és javult a felderítő munka eredményessége. Ezt tartalmazza a bűnözés és a bűnüldözés 1993. első félévi alakulásáról készített legfőbb ügyészségi tájékoztató. Az országban idén ismertté vált bűncselekmények száma 6,9 százalékkal (210 867-re) csökkent a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A csökkenés jellemző szinte valamennyi bűncselekménycsoportra: legnagyobb mértékű a változás a házasság, család, ifjúság és a nemi erkölcs elleni (26,4 százalék), a közrend elleni (20,2 százalék) és a gazdasági bűncselekmény (19,4 százalék) kategóriákban. Egyes kiemelt csoportoknál viszont emelkedés mutatkozott: például a visszaélés kábítószerrel (95,7 százalék), a csalás (51,5 százalék). A megyék közül jelentősebb emelkedés volt Tolna (36,3 százalék), Békés (17,2 százalék) és Zala (12,5 százalék) megyében. A fővárosban és Heves megyében 3,8 százalékkal, Veszprém megyében pedig 1,7 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma. Az összes többi megyében csökkenés volt. A Budapesten ismertté vált bűncselekmények száma 77 274, ez 2800-zal több, mint az előző év azonos időszakában volt. Bankközi kamatláb Budapest (MTI) — Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. a hazai pénzpiacon eddig még nem létező irányadó bankközi kamatláb megteremtésén fáradozik. A bankközi pénzpiacon körülbelül egy hónapja olyan kamatlábat jegyez a rövid lejáratú egy, két, három hónapos kihelyezésekre, amelyek később mércéül szolgálhatnak mind a bankok, mind a hitelkeresetet támasztó gazdálkodói szektor számára — nyilatkozta Wolf László, a pénzintézet ügyvezető igazgatója. Wolf László szerint az OTP már tavasz óta készül a bankközi pénzpiacon egy irányadó kamatláb megteremtésére. E mutató hiányában a bankok egyedileg, az egyoldalú változtatás jogát is fenntartva állapítják meg kamatlábaikat. A jobb gazdasági teljesítménnyel rendelkező vegyes vállalatok esetenként már nem fogadják el az egyoldalúan változtatható kamatokat, emiatt mindenképpen szükség van valamilyen kalkulációs bázisra, legelőször is a bankközi pénzpiacon. Az OTP körülbelül egy hónapja naponta olyan kamatlábakat közöl, amelyek a tényleges pénzpiaci helyzetet tükrözik a kereslet-kínálat alapján. A rövid lejáratú bankközi hitelek esetében az OTP kétoldalú kamatlábat jegyez: egyrészt a pénzintézet naponta közli, hogy milyen legalacsonyabb áron vesz fel hiteleket, valamint azt is nyilvánosságra hozza, milyen legmagasabb kamaton helyez ki hitelt a bankok részére. A kétoldalú jegyzés alapján a hitelek kamata között mintegy másfél-két százalékos a kamatrés. Az OTP később ehhez az irányadó kamatlábhoz szeretné igazítani nemcsak a rövid lejáratú hitelek kamatait, hanem a rövid lejáratú értékpapírok és a rövid lejáratú állampapírok másodlagos piacát is. Tőzsdeforgalom Budapest (MTI) — A Budapesti Értéktőzsdén immár harmadik hete folyamatosan nő a részvények forgalma. A tőzsde szakemberei azonban egyelőre óvatosak annak megítélésében, milyen okokra vezethető vissza ez az előző évekhez képest kiugróan magas részvényforgalom. Az elmúlt három hét alatt a részvények adásvétele mintegy 2,5 milliárd forintos forgalmat ért el. Augusztus első hetében a részvényforgalom 900 millió forintot tett ki. Egyes szakemberek a jelenséget arra vezetik vissza, hogy a Budapesti Értéktőzsde részvényeladásai követik a bécsi tőzsde mozgását, azaz az osztrák tőzsde „húzza magával” a budapesti nyilvános értékpapírpiacon történő eseményeket.
