Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-12 / 187. szám

1993. augusztus 12., csütörtök Gemenci erdő megye iparában. A gazdaságát jellemző termékek közül or­szágos, sőt export jelentőségű­ek voltak a közelmúltig, illet­ve szőkébb körben még ma is azok, a húsipari termékek, a gyümölcs- és főzelékkonzer- vek, a tejtermékek, a puhabőr­lábbelik, a zománcozott és tef­lon háztartási edények, csavar­áruk, nyers pamutszövet, ve­gyi szálból terjedelmesített se­lyem, frottírtermékek és vil­lamosenergia. A mezőgazdaság fontos sze­repet játszik a kitűnő talaj- és éghajlati^ adottságokkal ren­delkező megyében, kiváló le­hetőséget teremtve a növény- termesztés és állattenyésztés számára. A mezőgazdasági know- how-szint magas, és az egyéni gazdálkodás hagyományai is virágoznak. Főbb területei: szőlő-, bor-, gyü­mölcs- és zöldség- termelés, hússpeci­alitások, fűszer- és gyógynövényter­melés, baromfite­nyésztés. Gazdasági életé­nek fellendülése el­sősorban — a piac- gazdaság követel­ményrendszeréhez alkalmazkodni tudó — új vállalkozá­soktól várható. Az elmúlt néhány év­ben a gazdálkodó szervezetek száma fokozatosan nőtt. E gazdasági egy­ségek túlnyomó többsége korlátolt felelősségű társa­ság. Tájai a mai turiz­mus legnagyobb „hiánycikké­ben”, a csendben, nyugalom­ban és az aktív kikapcsolódás lehetőségeiben bővelkednek, tájvédelmi körzetei, vadrezer­vátumai, a gemenci és a gyula- ji erdők, műemlék kastélyai és hőforrásai — termálfürdők Dombóvár és Tamási területén ismertek — egyre több láto­gatót vonzanak távoli orszá­gokból is. A szekszárdi domb­vidék leghíresebb borvidé­keink egyike. A Szekszárdtól délre fekvő sárközi tájegység a népművészet kincsestára. A megye jó lehetőséget kí­nál azoknak a vendégeknek, akik kedvelik a falut, a termé­szethez közelebb álló életfor­mát. A falusi turizmusba bekap­csolódó települések, néhányat kiemelve: Mórágy, Szálka, Mőcsény, Váralja. Az egri Bazilika közüzemi ivóvízellátást. A közcsatomázásuk 27 százalék körüli, némileg elmaradva az országos vidéki átlagtól. A közcsatorna hossza megköze­líti az 500 kilométert. A me­gye közúthálózatának részese­dése az országos közútháló­zatból 3,5 százalék, ugyanez a megye gépjármű-állományá­nál 3,1 százalék. Az országos átlagnál sűrűbb megyei közút­hálózat néhány kiegészítő új főút és összekötő út megvaló­sításával megfelel a település- hálózat struktúrájának, az áru- szállítási és személyforgalmi igényeknek. Heves megye adottságai alapján hazánk egyik idegen- forgalmi központja. Ritkán találkoznak egyazon területen a természeti szépségek és a történelmi műemlékek. Heves megye kivétel, itt nem csak az erdők, hegyek és üdülőhelyek, tehát a pihenés, kirándulás cél­pontjai találhatók. Gyógyvi­zei, történelmi műemlékei, néprajzi hagyományai, szőlő- és borkultúrája, rendezvényei számos hazai, külföldi turistát vonzanak. Az iskolarendszerű oktatás folyamatos fejlesztése, kor­szerűsítése kiemelt feladataik közé tartozik, ezáltal az általá­nos iskolai ellátottság, az egy osztályteremre, az egy tanuló- csoportra jutó tanulólétszám tekintetében az országos át­lagnál kedvezőbben állnak. Középfokú oktatási intézmé­nyekben (melyek száma 23) az általános műveltséget biztosí­tó gimnáziumi oktatás mellett speciális képzést biztosítanak az egészségügyi, kereskedel­mi vendéglátó, mezőgazdasá­gi, ipari szakközépiskolák, szakmunkásképzők. A három főiskola közül Egerben az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola általános iskolai tanárokat képez, Gyön­gyösön a Mezőgazdasági Fő­iskola pedig elsősorban rend­szerszervező szakemberek képzését segíti a mezőgaz­daság fejlesztését. Nagy múltú az egri Hittudományi Főisko­la. Gazdag népművészeti ha­gyományaik közül különösen híres a megye északi részén élő palócok és a hevesi vidék népi kultúráik, szőtteseik, hímzett textiléi a születéstől a halálig végig kísérik az embe­rek mindennapjait. A tárgyalkotó népművészet mellett kiemelkedő szerepet játszanak népdalköreik, cite- razenekaraik, néptáncegyütte­seik a hagyományőrzés terü­letén. A 434 ezer lako­sú Csongrád megye nap­fényben az or­szág leggazda­gabb tája. A napsütéses órák száma átlagosan meghaladja az évi 2100-at. Az Alföld ezen dél-keleti vége többnyire oly sík, mint egy biliárdasztal, egy csúcsa van csak, az is negatív: az ország legalacsonyabb pontjaként a Tisza és a Maros összefolyásánál mindössze 76 méter a tengerszint fölötti ma­gasság. Nem tréfa viszont, az olaj után kutató geológusok mélyfúrásai igazolják, hogy e tájon valaha olyan óriáshegy­ség húzódhatott, melynek szintkülönbségei meghaladták az Alpok legmélyebb völgyei és legmagasabb csúcsai közöt­ti értékeket. Igaz, ennek már vagy 20 millió éve... De nem­csak hegyeink vannak a föld alatt, hanem legjelentősebb ás­ványkincseink a kőolaj és a földgáz, valamint az ország összes termál- és hévíz készle­tének 20 százaléka. A megye területén hét or­szágos és tizenkét helyi jelen­tőségű védett természeti érték található, több mint 32 ezer hektáron. Növény-, de különö­sen madárviláguk sajátos vonzerőt jelent a kutatók s az amatőr megfigyelők számára egyaránt. A természetföldrajzi adott­Kápráztató napfény: Csongrád Szeged ságok alapján, s a gazdasági teljesítőképesség eredőjeként Csongrád megye az ország közepes ipari fejlettségű térsé­ge. Az innét kikerülő termé­kek némelyike országos jelen­tőségű produktum: félpor­celán, lakásfelszerelési cik­kek, kenderfonal, kőolaj- és földgázszármazékok, propán­bután gázkeverék, stabil ga­zolin, mérlegek, gyufa stb. A gazdasági szerkezet megha­tározó eleme a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, világhírű a Pick szalámi, a makói hagy­ma, a szegedi paprika, közis­mert és keresett a szentesi zöldpaprika, és a virág. A nemzetgazdaság egészére jel­lemző negatív tendenciák nem kerülték el ezt a megyét sem. A piacvesztés, fizetésképte­lenség, a veszteségesség, a csődhullám, a felszámolás, az elbocsátások e térségben is ke­serves jelenvalóság. A gazda­sági élénkülés jelei pedig még sehol. A sült madarak szájba repülésének ideje lejárt. A gazdaság mai földrevertségé- ből egyedül feltápászkodni képtelen. Legalább a kapasz­kodókat, a diagnózist, a lehet­séges felemelkedési irányokat meg kell találni. Közösen. A megye közgyűlés bábáskodásával ta­valy ősszel elindult az ECOS kooperá­ciós program, mely az Európai Közös­ség szakértőinek bevonásával e tér­ség fejlesztési le­hetőségeire igyek­szik ajánlásokat megfogalmazni. Tavaly 155 régiót vettek górcső alá, s 188 kritérium alap­ján állították ki az egykori blokkhoz tartozó térségek bi­zonyítványát. E szi­gorlaton Csongrád megye — Győr- Moson-Sopron után — a 2. legjobb he­lyezést érte el. Kap­tunk is meghívót a legutóbbi kölni né­met-magyar befektetési fó­rumra. Ahol leginkább azt kel­lett bizonygatnunk, hogy tény­leg a béke és stabilitás szigete vagyunk, nem lőnek szegeden. Ékes példája helyzetünknek, hogy a külföldi tőke az ala­pítói vagyonnak mindössze 5 százalékát képviseli vállalko­zásainkban. Csongrád megye legfőbb feladata, hogy elismert poten­ciális gazdasági lehetőségéhez és képességéhez igazodva, ki­mozduljon az érdemtelenül vi­selt perifériasorsból, melyhez az ország torz térszervező­dése, fejlettségi egyenetlensé­ge is jócskán hozzájárult. A megyének egyelőre még nincs gyorsforgalmi útja, de az M5-ös továbbépítésére kiírt nemzetközi tender ez év végé­re már a koncessziós szerző­dés aláírásáig juthat. A gaz­dasági felemelkedésben ugyancsak jelentős szerepet betölthető Déli Autópályáról viszont még mindig csak a remény szintjén beszélhetünk. Új határátkelők megnyitására már konkrétabbak az ígéretek. Egy másik nagy lehetőség a Tisza, mint víziút hasznosí­tása. A személyforgalom be­indítása mellett a teherszállítás ügye is megmozdult, a fejlesz­tés alatt álló medencés kikötő vasúti és közúti összeköttetést kapott. Újraéled a légiközle­kedés is, nemcsak Szegeden, de Vásárhelyen és Szentesen is fogad a reptér. A jövő irányait megcélozva Csongrád megyében a szegedi tudományos műhelyekre, ku­tatóintézetekre gondolva, a híres kaliforniai szilícium­völgy analógiájára valamilyen bio- vagy medicovölgy lehető­sége sejlik fel. A magas szintű innovatív kutatások a mező- gazdasági és ipari fejlesztések döntő bázisát képezik. Az ilyen irányú fejlődést tudo­mányos-ipari parkok létreho­zásával, ösztönzésével lehet elindítani. Egy másik kitörési lehetőség a regionális együtt­működésben rejlik. A megyei közgyűlés eredménynyel szer­vezi egy Tisza-Maros Menti Európai Régió formálódását Arad, Temes, Csongrád, Bé­kés és Bács-Kiskun megyék, illetve a Vajdaság részvételé­vel. Az egymásra találás ko­molyságát konkrét gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok fémjelzik. Ha már hármas ha­tárnál fekszik e megye, élni kell vele. Csongrád megye egyébként tagja az Európai Régiók Tanácsának. Csongrád megyében egyre inkább általános a felismerés: az idegenforgalom nem vélet­lenül a világ legdinamikusab­ban fejlődő, a legtöbb hasznot hozó, s legtöbb munkahelyet teremtő ágazata. A szinte már jelképszerű Szegedi Szabad­téri Játékok mellé felsorako- zóban Ópusztaszer a Nemzeti Történeti Emlékparkkal, ben­ne a nem csupán művész lát­ványt nyújtó, hanem történel­mi önbecsülésünket is jelképe­ző Feszty-körképpel, melynek restaurálási munkái szépen ha­ladnak. 1996-ban a Honfogla­lásunk 1100. évfordulóján, az Expo évében, különösen is igaz lesz a Csongrád megyei szlogen: „Életében minden magyar látogasson el Ópuszta­szerre a Nemzeti Történeti Emlékparkba!” 1 f) Kelet-Masvarofszáe Új tanúságtétel Ópusztaszeren Augusztus 18-án a köztársasági elnök jelenlétében tartják a megyei önkormányzatok első országos gyűlését Jelentős esemény színhelye lesz Ópusztaszer augusztus 18-án. Göncz Árpád köztár­sasági elnök részvételével akkor rendezik meg hazánk 19 megyei önkormányzatának országos gyűlését. A megyei önkormányzatok — így a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei is — határozatképes létszámban lesznek jelen, s a tervek szerint elfogadnak egy közös dokumentumot. Áz eseményre készülődve mutatjuk be Magyarország megyéit. Vendégváró Tolna T olna megye a Dunántúl délke­leti részén, a Duna mentén he­lyezkedik el. Te­rülete 3704 négyzetkilométer, az ország területének 4 száza­léka. Az ország lakosságának 2 százaléka él itt, a megye je­lenlegi népessége 253,7 ezer fő. Felszíne változatos, völ­gyekkel szabdalt hegyvidéki jellegű. Az éghajlati viszo­nyok általában jók, különösen értékes, hogy a terület nagy ré­sze napfényben gazdag, a nap­sütéses órák száma meghalad­ja éves szinten a kétezret. A megye székhelye és leg­nagyobb városa Szekszárd (36 857 fő), gazdasági-szellemi és közigazgatási központ. A me­gyére a középfalvas település­szerkezetjellemző. A 108 tele­pülésből 7 város — Dombó­vár, Paks, Bonyhád, Tamási, Dunaföldvár és Tolna —, itt él a népesség 49 százaléka. Lakónépessége az utóbbi évtizedben csökkenő, a termé­szetes fogyás és a vándorlási veszteség miatt. Közel 30 olyan település van, ahol az időskorúak aránya meghaladja a 25 százalékot. Sokáig az ország iparilag el­maradott megyéi közé tarto­zott. Az 1960-as években kez­dődött meg itt a szervezett iparfejlesztés, nagyvállalati gyáregységek és üzemek tele­pítésével. A 70-es évek máso­dik felétől megvalósult állami nagyberuházások — Paksi Atomerőmű, Szekszárdi Húsi­pari Vállalat, Simontomyai Bőrgyár-rekonstrukció, Tolna Megyei Tejipari vállalat — meghatározó jelentőségűek a Hegyek, völgyek között eves megyeoen H 338 ezer lakos él, amely az or­szág népessé­gének 3,24 százaléka. Területe 3637 négyzetkilométer, az ország területének 3,9 százaléka. A települések száma 118, ebből a városoké 6. Az ipar a vá­rosokban, továbbá a megye nyugati, illetve északkeleti területein összpontosul. Or­szágos jelentőségű a Mátra- és a Bükkhegység határában a szőlő- és a gyümölcstermelés, a déli, alföldi területeken a zöldségkultúra. Az élelmiszeripar legjelen­tősebb üzemei: a Hatvani Konzervgyár, a Mátra vidéki Cukorgyár, az Egri Dohány­gyár, a Borgazdasági Kombi­nát. A megye három sajátos táj­körzetén belül a középső sáv­ban. Mátra-Bükk déli lejtőin meghatározó a szőlő-bor kul­túra. A Mátra alján elsősorban a jó minőségű fehér borokat adó szőlőfajták (tramini, olaszrizling, muskotály), míg Eger körzetében a testesebb, markánsabb vörösborok híre­sek. Jelentős, főként a Mátra alján a csemegeszőlő-terme­lés. A megye déli síkvidéki terü­lete, része az Alföldnek. A ha­gyományos gabonatermesztés mellett főleg a hevesi homok­hátakon elterjedt a zöldségter­melés (paprika, paradicsom, dinnye stb.) A hevesi néven termelt görögdinnye országha­tárainkon kívül is közked­velt. Infrastruktúra ellátottságuk országos viszonylatban köze­pesnek minősíthető. A megye lakossága az országos átlagot meghaladó mértékben, 90 szá­zalékban ellátott vezetékes ivóvízzel, a közműves vízhá­lózatba bekapcsolt lakások aránya 60-65 százalék. Rövid távon teljessé szeretnék tenni a

Next

/
Oldalképek
Tartalom