Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

1993. augusztus 2., hétfő GAZDASAG Éjjel-nappali segélyszolgálat Interjú Sulyok Józseffel, a Magyar Autóklub megyei szervezetének elnökével Tiszavasvári (KM - MCS) — Harmadik nekifutásra választotta meg a Magyar Autóklub megyei szervezete elnöksége Sulyok Józsefet, Tiszavasvári polgármesterét elnöknek. Interjúnk a vá­lasztás után vele készült. Q Alláshalmozó és biztos a pénzért csinálja, hallottuk a választást követően. Ön sze­rint? — Egyáltalán nem halmo­zom az állásokat, inkább töb­bet szerepelek a nyilvánosság előtt. A megyei közgyűlés tag­ja vagyok, a település önkor­mányzatok gazdasági bizott­ság elnöke és a múlt héttől a Magyar Autóklub megyei szervezetének elnöke. Mint megyegyűlési tagként a me­gyegyűlés sport- és ifjúsági bi­zottságának az elnöke is va­gyok. Sem tiszteletdíjat, sem költségtérítést nem kapok az autóklubos és a TÖOSZ-os megbízatásért sem. Mindez csak pletyka. □ A többi megyében megye­székhelybeli az elnök, kivétel a mi megyénk. Az előkészítő bi­zottság mennyiben mérlegelte mindezt? — Úgy ítélték meg, hogy az elnökségben több tag nem me­gyeszékhelybeli, a titkár vi­szont nyíregyházi, és az, hogy a társadalmi elnök mondjuk Tiszavasváriból való az nem fog a munka rovására menni. □ A Magyar Autóklub de­cemberi országos küldöttér­tekezletén általános megrökö­nyödésre Ön egyedül nem fo­gadta el a főtitkári beszámo­lót. Miért? — Úgy gondoltam, az Autó­klubnak az autósok érdekében a korábbinál többet kellene tenni, szemléletbeli változásra van szükség a szervezeten be­lül. És szerintem ennek az ér­dekképviseletnek a nem autó- klubosokra is vonatkoznia kell. Az nem jó reflex, hogy ahogy drasztikusan csökken az Autóklubtagok száma, an­nak arányában jelentősen emeli a szervezet a tagdíjat. A szolgáltatási színvonalat kell emelni és ezáltal megnyerni újabb autósokat tagoknak. Az én elméletem a sűrű fillér, és nem a ritka forint. Ez volt az egyik rész, amellyel nem értet­tem egyet a főtitkárral, a másik pedig a következő kijelen­tésével: a szervezet eddig min­denfajta költségvetési támo­gatás nélkül tartotta fent magát és dolgozott. Úgy gondolom, hogy az Autóklub részben ál­lami feladatot lát el és ugyan­úgy, mint más költségvetési szervezet igényelhetnek támo­gatást, például különböző pá­lyázatok alapján. □ Milyen új elképzelései vannak, amelyekkel például a tagság drasztikus csökkenését (jelenlegi taglétszám 6500, három éve 23 000 volt) megál­lítaná? — Az önkormányzatiságból fakadó szervezéselméletet szeretném segítségül hívni. Városi és nagyközségi pol­gármestereket fogom egy kör­levélben megkeresni, amely­ben vázolom az elképzelé­seimet. Ezek között elsősor­ban az alapsejtek létrehozása szerepel, valamint a bővebb információadás, ugyanis a leg­utóbbi küldöttértekezletünkön azt tapasztaltuk, hogy kevés információ jut el a tagokhoz. Amikor Módi Elek titkár is­mertette a lehetőségeket, ak­kor kicsit elámultak a részt­vevők. Példaként említem, hogy éjjel-nappali segélyszol­gálatot alakított ki a szervezet, rádiótelefonon lehet keresni Őket, az országos segélyhá­lózat pedig garantálja, hogy az ország bármely pontján a hí­vástól számított 90 percen be­lül odaér a segélykocsi. A szolgálatot a 088-as telefon- vonalon lehet hívni. Nemcsak a gépjármű javításában segí­tenek, hanem komplex szol­gáltatást nyújtanak. Azt is ke­vesen ismerik, hogy Európa 12 országában 100 lakókocsit telepített a szervezet, a turis­taúthoz 1000 svájci frankot érő hitellevelet tudunk adni, amelyben 60 000 forintot érő hazaszállítási szelvény is talál­ható. □ Várható-e tagdíjemelés? — Nem, új formák beveze­tését javasoljuk ehelyett. A mozgássérülteket szeretnénk bevonni a klubtagok közé, ne­kik kedvezményt adnánk a ja­vításokhoz. A motorosokat is szeretnénk összefogni, tavaly például Tiszavasváriban meg­rendeztük az első motorosta­lálkozót. Idén megtartottuk a másodikat, igaz Nyíregyháza is rendezett hasonlót. Ki sze­retnénk használni azt az igényt, hogy a fiatalok szeret­nek motoron villogni, ezért nekik rendeznénk ügyességi versenyeket. A műszaki ellá­tás színvonalának emeléséhez társszervektől és az országos szervezettől is várnánk segít­séget. Egy országos felhívást, is közzé kívánunk tenni: né­hány miniállomás létrehozását tervezzük Erdélyben, amely az odautazó magyar autósoknak nyújtana segítséget, ehhez vi­szont anyagi támogatókat vá­runk. A gavavertcsellői határban a magyar-olasz érdekeltségű Borriero Kft. új terméket honosít meg Magyarországon, a cikória salátát Nábrádí Lajos felvétele Változik a valutakosár Szuper­infláció Rio de Janeiro (MTI) — Brazíliában júliusban 31,25 százalékos inflációt tapasz­taltak, három éve az egyik legmagasabb havi ütemet — jelentette az AP-DJ. Júniusban 31,49 száza­lékkal csökkent a pénz vá­sárlóereje, az év eleje óta pedig összesen 488 száza­lékkal. 1992 júliusa óta 1697 százalékos inflációt jegyeztek fel. A legjobban a ruházkodás, a lakbér és a közlekedés drágult, ezt kö­vetően pedig az orvosság és más egészségügyi kellékek. Mint már jelentettük, Brazíliában a csillagászati infláció miatt immár több milliós címletű bankjegye­ket hoznak forgalomba, — egy dollár megközelítőleg nyolcvanezer cruzeirót ér — az államfő pedig bank- jegycserét szorgalmaz új névértékek kialakításáért. Budapest (MTI) — A Ma­gyar Nemzeti Bank hétfőtől megváltoztatja a forint árfo­lyamának megállapítására szolgáló valutakosár összeté­telét. Eddig 50 százalékban a dollárt, 50 százalékban az ECU-t vették figyelembe, most az ECU helyét a német márka veszi át — tájékoztatta pénteken a Magyar Nemzeti Bank illetékese az MTI-t. Az európai monetáris rend­szer tavaly szeptemberi meg­ingásakor kapott felhatalma­Athén (MTI) — Románia első teljesen külföldi tulajdon­ban levő bankját pénteken megalapította a görög Hitel­bank és az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) közös tőkebefektetéssel. A Bank of Bucharest nevű új bank alaptőkéjéből 60 szá­zalékot a görög bank, 25 szá­zalékot az EBRD jegyez, a zást a Magyar Nemzeti Bank a kormánytól arra, hogy szük­séghelyzetben a valutakosár­ban az ECU helyett a német márkát szerepeltesse. Az euró­pai monetáris rendszer feszült­ségei az elmúlt időszakban szélsőséges piaci árfolyam-in­gadozásokban nyilvánultak meg. Ezek ismét megkérdő­jelezték az árfolyam-mecha­nizmus működtethetőségét, il­letve az ECU piaci szerepének fenntarthatóságát. A forintárfolyam-számítás­fennmaradó 15 százalék pedig a Hitelbank egyik fiókválla­latának, az Alpha Finance of Greece-nek a tulajdona — je­lentette pénteken az AP-hír- ügynökség. Az Alpha feladata lesz az új bank működési szerkezetének kialakítása. A román nemzeti bank a Nemzetközi Valutaalappal kor alkalmazott valutakosár­ban a piaci mozgások pontos és megbízható követésének ér­dekében tartja indokoltnak az MNB a megingott piaci hely­zetű ECU helyett a német már­ka szerepeltetését. A német márka alkalmazását a valuta­kosárban az indokolja, hogy a márkának és a hozzá kapcso­lódó valutáknak egyre jelen­tősebb szerepe van a magyar külgazdaságban. A változtatás a forint árfolyamszintjét ér­demben nem befolyásolja. (IMF) folytatott tárgyalásokat követően egyébként bejelen­tette, hogy stabilizáló lépése­ket tesz a lej érdekében. Első lépésként a központi bank au­gusztustól licitálás révén meg­indítja a bankok refinanszíro­zásának programját. A licitá­lásban felhaszált pénz meny- nyisége pedig az árak feltéte­lezett alakulásától függ majd. Külföldi tulajdonú bank Romániában Szerződési almabizonytalanság Nyíregyháza (KM ­MCS) — Már nagyon sok­szor felemlegettük az 1991- es évet, amikor a gyümölcs­fronton óriási kereslet volt a szabolcsi termény iránt. A meggyszezon kezdetekor a termelők kissé bosszúsan nosztalgiáztak, és a két év­vel ezelőtti árakat emleget­ték. Az almatermesztők is hasonló hangulatban van­nak, illetve fogadkoznak: csak annak adnak almát, aki azonnal, akár a fa alatt fizet, illetve annak, aki évek óta megbízható partner. A tavalyi exportbonyodal­mak, az alacsony belföldi fogyasztás, valamint az el­múlt évi aszály és rekkenő hőség okozta húsbamulás miatt egyre jobban előtérbe kerül a „szabolcsi arany” hasznosítása léalmaként. Az árak nemigen kecsegtettek valami irtózatos haszonnal, hiszen az alig tíz forint ne­migen fedezi a költségeket, főleg akkor nem, ha étkezési almát kényszerül a termelő léalmaként értékesíteni. Idén éppen ebben a témában kaptunk számos olvasói le­velet, amelyek éppen a léal- ma-felvásárlók tartozásait emlegették. Persze nemcsak a szabolcsi feldolgozó üze­mek keresik a léalmát, ha­nem a német cégek is. A né­met Elisabeth E. Kandel il­letve a magyar Eszter-Ker Kft. képviselőivel a szezon előtt beszélgettünk, elsősor­ban árakról és szerződési feltételekről tudakozódtunk. A német cég két éve a Németországba irányuló szabolcsi léalmaexport 47 százalékát bonyolította. Ta­valy 3-5 ezer tonna léalma felvásárlását tervezték, ak­kor viszont a régi partnerei közölték a cég képviselőjé­vel, hogy a Vajafrukt többet ad érte, inkább neki szállí­tanak. Hiába győzködte őket, hogy nem reális a vajai ár, amely magasabb a piaci árnál, nem kötöttek velük szerződést. Azóta, mint ki­derült jelentős összeggel tar­tozik a Vajafrukt a terme­lőknek. Idén az 1991-es szállítás­sal azonos mennyiségű léal­ma exportját tervezi az Eli­sabeth E. Kandel, amely ko­moly partnerei között első­sorban a Zóna Kft.-t em­lítette. Az árról a cég kép­viselője annyit nyilatkozott, hogy az elsősorban a német- országi terméstől függ il­letve attól, hogy az osztrá­kok, olaszok, és főleg a cse­hek valamint a lengyelek mennyire nyomják le az ára­kat. Információja szerint Né­metországban ugyan van al­ma, de kereslet is van iránta, bár nem olyan, mint 1991- ben, amikor lefagytak az ül­tetvények. A magyar terme­lők várhatóan augusztus 10- 20-a között határozzák meg az indulóárat. A korábbi évek fizetési bizonytalansá­gai miatt bankgaranciát kér­nek a német cégtől, viszont úgy nyilatkoztak, ha ez meg van, akkor sem kötnek fix­áras szerződést, mert ha va­laki többet kínál, akkor in­kább annak szállítanak. A német cég szerint ez a szer­ződési bizonytalanság jel­lemzi az egész magyar pia­cot, hiszen nemcsak a terme­lő, hanem a feldolgozó kon­zervgyár sem köt szerződést éppen az ingadozó árak mi­att. Senki nem akar kockáztat­ni. A német cég viszont az­zal érvel, hogy a nyugati partnere konkrétan kéri tőle a mennyiségi, minőségi szá­mokat és főként az árat, va­lamint a szállítások üteme­zését. Az Eszter-Ker Kft. képvi­selőjének is egyező a véle­ménye, szerinte a csehektől és a lengyelektől annyival olcsóbb árat kell kialaldtani a léalmafronton, amely a szállítási költséget kompen­zálja, hiszen a csehek és a lengyelek közelebb vannak Németországhoz. Hogy eze­ket az anomáliákat kiiktas­sák, a télen egy olyan straté­gia felállításán gondolkoz­nak, amely alapján a terme­lők által szolgáltatott adatok alapján egységesen ajánla­nák ki a szabolcsi ter­ményeket nyugatra. Árfolyamok Tőzsde H99 Index július 30.: 831,12 (+5,35) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. július 30. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 141,28 144,08 142,47 143,17 Ausztrál dollár 65,13 66.37 65,90 Élt Belga frank(IOO) 262,79 267,45 264,92 266,08 Dán korona 14,09 1435 14,19 1435 Finn márka 16,07 16,47 16,20 16,30 Francia frank 16.08 1636 16,12 1630 Holland forint 48,80 49,66 49,38 49,60 ír font 132,03 134,63 13331 133,91 Japán jen (100) 90,49 91,69 91,78 92,08 Kanadai dollár 74,15 7555 74,79 75,13 Kuvaiti dinár 31634 321,74 318,61 219,16 Német mátka 54,89 55,85 5533 5557 Norvég korona 12,75 12,99 12,90 12,96 Olasz líra(lOOO) 59,11 60,39 5953 59,85 Osztrák sc.(100) 780,45 794,05 786,75 790,15 Port. esc.(lOO) 53,81 54,91 53,66 53,94 Spanyol pes.(lOO) 66,61 68,13 66,57 66,91 Svájci frank 6256 63,64 63,09 63,37 Svéd korona 1158 11,44 11,62 11,68 USA dollár 95,46 97,02 96,23 96,63 ECU 106,17 108.13 106,69 107,19

Next

/
Oldalképek
Tartalom