Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-28 / 174. szám

HAZAI HOL-MI 1993. július 28., szerda Tüskés sarok Mások helyett Baraksó Erzsébet \T yugatról érkezett, na- 1V gyobb létszámú külföl­di csoport tagjait kalauzolja a város szívében az idegen- vezető, s közben-közben el­készülnek az itteni tartóz­kodást megörökítő fényké­pek. Ami csak az elhatá­rozás szintjén tűnik egysz­erűnek, a megvalósítást saj­nálatos akadályok nehezítik. A belvárosban kifordított kukák éktelenkednek, a sze­mét szanaszét szórva a dísz- burkolaton, gusztustalan, zsíros papírokat sodor a szél. Valakik épp itt fejezték be ebédjüket, s a hulladéktól úgy szabadultak meg, hogy ahol érték, teledobálták te­jeszacskóval, kiflivéggel, barackmaggal, cigarettás dobozzal az egyébként szé­pen gondozott parkot. Vendégeink lábujjhegyen lépdelve, utálkozva kerül­gették a mocskot, és megvolt a véleményük. Nekünk pedig az jutott eszünkbe: a spa­nyol néptáncfesztiválon este tízkor még bokáig jártunk az emeleti ablakokból üdvöz­lésünkre kidobált szerpen­tinben, konfettiben, de haj­nali fél 2-kor már egy mil­ligramm szemét sem volt az utcákon. Fénylett a frissen felmo­sott út, és nem csak a köz­területeken, hanem a lakók kapui előtt is. Külföldi vendégeink fur­csa pillantásokat váltottak egymás között, képzelhető, miket gondolnak a magya­rok környezeti kultúrájáról, mi pedig a csoport magyar kísérőiként szégyenkezhet­tünk — mások helyett, akik­nek úgy is jó, ha egy szemét­dombon élnek. Mindenféléi FOGADÓÓRA. Jakab Ferenc országgyűlési kép­viselő július 30-án 13 és 15 óra között fogadóórát tart Baktalórántházán, a Polgár­mesteri Hivatalban. PÓTVIZSGA. A nyíregy­házi Kölyökvár pótvizsgára felkészítő tanfolyamokat sz­ervez az általános iskolák alsó- és felső tagozatos tan­ulói részére. A kurzusok au­gusztus 4-én kezdődnek és 19-éig tartanak. Jelentkezni és a további tudnivalókról érdeklődni a Kölyökvárban személyesen vagy a 310- 357-es telefonszámon lehet. HAGYOMÁNYŐRZŐK. A sóstói falumúzeum au­gusztus 20-án fesztivált ren­dez Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye hagyományőr­zőinek. A rendezvényre vár­ják az énekes és táncos szó­listákat, zenekarokat, páva­köröket és a tánccsoporto­kat. Jelentkezni lehet a mú­zeumfalu címén: Sóstófür­dő, Pf. 1. 4431 Tel.: (42) Ramocsaházán a közelmúltban 25 fővel megalakult a Református If­júsági Egyesület helyi cso­portja. A napokban ifjúsági 310-659. Határidő: augusz­tus 10. ALMATELEPÍTÉS. Szakmai tanácskozást szer­vez az almatelepítésről a megyei FM Hivatal és az Europlant osztrák-magyar vegyes vállalat július 30-án 9.30-tól. Helyszíne: a me­gyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Tanácsterme. Szó lesz az in­tenzív almatermesztés beve­zetésének lehetőségeiről és az ültetvénytelepítések tá­mogatásáról. SZDSZ-VÉR. A megye vérellátásában kialakult ne­héz helyzetre tekintettel — ahogy arról tegnapi szá­munkban hírt adtunk —az SZDSZ nyíregyházi szer­vezete véradást szervez. Au­gusztus 3-án a Vérellátó Központban várják a párt azon tagjait és szimpatizán­sait, akiknek egészségi ál­lapota lehetővé teszi, hogy így segítsenek embertár­saikon. találkozót szerveztek, amelyre meghívták Berety- tyóújfalu, Bakonszeg, Ven- csellő fiataljait is. Az egye­sület augusztusban kerék­pártúrát szervez. Rendezvények Mozi KRÚDY MOZI: A terror is­kolája. Előadások: 16, 18, 20 óra. BÉKE MOZI: Cliffhanger. Előadások: 16, 18 és 20 óra. VIDEOMOZI: Halhatatlan szerelem. Előadások: 10, 14, 16 és 18 óra. Apáca show (premierfilm) Elő­adás: 2Ö óra. KABALÁS AUTÓSMOZI: Cliffhanger. Előadás: 21. óra. Kiállítások A nyíregyházi Városi Galériában a 17. Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep zárókiállításának anyaga és Zsák Zoltán fotóinak kiál­lítása tekinthető meg — hét­fő kivételével — naponta 10-18 óra között A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban az állandó kiállítások mellett a Letűnt korok, letűnt emlékek című gyűjtemény és kézimunka­kiállítás váija a múzeum­barátokat. Nyírbátorban, a Báthory István Múzeumban A ba­rokk a magyar népművé­szetben című kiállítás és au­gusztus 20-áig Szénássy At­tila grafikusművész művei láthatók. Varga Éva szob­rászművész a református templom sekrestyéjében mutatja be legújabb alkotá­sait. Színház A nyíregyházi szabadtéri színpadon július 28-án 21 órától a Mandala Dalszínház bemutatja a tavasszal már nagy sikert aratott Kőműves Kelemen című népszerű rockmusicalt. Élet (de milyen?) a gát tövében Nem üldözte el senki az ittenieket, elég volt egy építési tilalom, s csak a belső mag maradt Balogh Géza Kishódos (KM)-Ha Kis­hódos közelebb lenne vala­melyik nagyobb település­hez, a világ egyik legszebb kertvárosa lehetne. Hatal­mas, égig érő diósok, termés­től roskadozó szilva- meg körtefák, s valami végtelen csend és béke. Mindhiába. Ide a legköze­lebbi város, Csenger is majd harminc, Fehérgyarmat pedig jó negyven kilométerre van. A kis falu mind kevesebb lelket számlál, ma már kilencvenen sem lakják. Sokan elköltöztek Sűrű, apró szemű eső áztatja a tájat, s a főutcán teremtett lelket sem látni. Igaz, máskor sem tolongnak itt az emberek, de most, mintha csak elköltö­zött volna mindenki innen. So­kan nem is gondolnák, milyen közel járunk e feltételezéssel az igazsághoz. A kisebbik Hó­dosról ugyanis valóban renge­teg ember költözött el, csak éppen nem az elmúlt hetek­ben, hónapokban. A legtöbben talán már nem is emlékeznek a nagy, hetve­nes Számos-völgyi árvízre, amikor a szatmári községek tucatjai semmisültek meg. Az elpusztult falvak nagy több­sége persze újjáépült, öt köz­ségben azonban megállt az élet. Felépítettek egy hatalmas gátat, s öt falu mögéje szorult. A majdani ártérben Nagygéc már teljesen elpusztult, s úgy tűnt, Kishódos lesz a követke­ző áldozat. Nem, nem üldözte senki az ittenieket, elég volt csupán egy építési tilalom. Az össze­dőlt házak helyén nem lehetett másikat építeni, legközelebb Méhtelekre költözhettek a hó- dosiak. Magából a faluból csu­pán a belső mag maradt meg, a templom, meg a községháza környéke. Itt, az utóbbiban keresném a polgármestert, Czövek Zoltánt, ám egy öregasszony világosít Egyedül, öregen a hódosi főutcán fel. Jobb ha otthon keresem, hiszen nincs itt főállású pol­gármester, nem tudná eltartani a falu. A volt agronómus mel­lékállásban látja el a tisztét, s miután valamiből élni is kell, gazdálkodik. No nem valami nagy területen, vagy másfél hektáron. Egy kis búza volt benne, nemrég vágták le, s kint tárolják a volt téesztele­pen. Kínlódás a földön Eléggé vizes a termés, félő, hogy befülled, meg kell hát forgatni néha. Ezért szaladt ki a telepre a polgármester a tár­sával, Orosz Tiborral. Ám mielőtt utolérném őket, már jönnek is, végeztek a munká­val. Üljünk le a községházán, javasolják. A szomszédból előkerestetik a kulcsot, s nyomban a közepébe vágunk. — Összesen négy, úgy ahogy mondom, négy munka­képes korú ember él Kishódo­son — kínál hellyel a polgár- mester —, vészesen öreg­szünk. Van nyolc általános is­kolásunk, s két óvodásunk..., hadd ne folytassuk. A hódosiak nagy része ter­mészetesen itt is a téeszben dolgozott, de hogy az is meg­szűnt, még csak esélyük sincs munkát találniuk helyben, vagy a környéken. Marad te­hát a jószág, meg a föld. A leg­nagyobb területtel rendelkező gazdák egyike a másik beszél­getőtárs, Orosz Tibor, ő tizen­nyolc hektáron próbálkozik. — Hát, ez már nem is pró­bálkozás, hanem kínlódás — legyint. — Többe van a leves, mint a hús, ha összeszámoljuk a költségeket, kiderül, eléri, de talán még meg is haladja a bevételt. Ezért nem tolonga­nak itt az emberek a földért. A hódosi határ vagy nyolc­száz hektáros, s ellentétben sok más településsel, itt han­gos szó nélkül sikerült újból rendezni a földtulajdont. Az első liciten már túl is vannak, tizennyolc hektár szántó, s két hektár gyümölcsös talált gaz­dára. A következő árverésre augusztusban kerül sor, akkor negyvenöt hektár találhat új tulajdonosra. Hogy a többi földnek mi lesz a sorsa? Azt csak a jó ég tudná megmondani, hiszen az innen elszármazottak fejébe senki sem láthat bele. Nem le­het tudni, mihez kezdenek majd a földdel. — Még azt sem igen tudjuk, hogy a sajátunkkal mi lesz — mondja Orosz Tibor. — Az biztos, piacra nem érdemes A SZERZŐ FELVÉTELE termelni, én is csak a saját jószágaimra gondolok. Van három tehenem, négy növen­dék marhám, s van két ló is, a vagyonjegyért kaptuk a téesz- ből a polgármesterrel, meg Orosz Gusztival. Hát, majd meglátjuk, mire megyünk ve­lük. Komoly esély Hódoson sokáig úgy tűnt, mintha megállt volna az idő, két évtized múlt úgy el,"hogy szinte semmi sem épült. Most, hogy megint a saját gazdáik lettek, megmoccant valami. Végre elkészült a Hódosokat a Paládokkal összekötő műút, s ezzel megszűnt a bezártság. Felépítettek egy szép ravata­lozót, a nagyhódosiakkal kö­dösen vettek egy mikrobuszt, azzal hordják az iskolásokat Méhtelekre, s amit még most is nehezen hisznek, komoly esélyük van arra, hogy elve­zetik ide is a gázt. Talán még fizetniük sem kell annyit, mint a nagyobb, összehasonlíthatatlanul sze­rencsésebb helyzetben lévő te­lepüléseknek. Ha van igazság, akkor egy fillért sem kellene kifizettetni velük. Hoztak ők már épp elég áldozatot... Hiány... PENŐ-ből PENŐFI-k Nyíregyháza (F. Z.) — A Kossuth téren sétálva gyakran feltekintek az ott található épületek homlokzatára. Jó ide­je megakad a szemem egy kis hiányosságon. Nem kell kü­lönlegességre gondolni, egy apró dologról van szó, ami a Korona Szálló homlokzatán fedezhető fel. Ismert, a szálló templom felé néző homlokza­tán sokáig egy vörös csillagot láthattunk díszítő elemként. Azt hiszem ezen még a leg- elvhűbb pártharcosok is cso­dálkoztak, mit keres ez a jel­kép egy szálló homlokzatán. A rendszerváltás eltüntette a csillagot, azóta „lyukas” az épület. Lenne egy javaslatom, hogy minek kellene oda kerül­ni. Utalva a szálló nevére és arra, hogy a legenda szerint a magyar korona is megfordult a téren, szeretném, ha egy ma­gyar koronát mintázó dombor­mű vagy díszítmény kerülne a lyuk helyére. A városnak van még egy pontja, ahonnan nagyon hiá­nyolok egy emléktáblát. Le­galább másfél éve eltűnt az In- cézdy sor sarkán található em­léktábla. Jó lenne, ha vissza­kerülne. Nyíregyházának a vá­rosi jogot megszerző polgár- mestere megérdemelne ennyit Nyíregyháza (KM) — Kez­detben volt a PENŐ, majd né­hány hónap múlva PENŐFI lett belőle. De mit takar tulaj­donképpen a két rövidítés? A pedagógusok a saját bőrü­kön érzik, hogy az iskolai mindennapos munka kizárja őket a nagyobb közösséggel való kapcsolattartás alkal­maiból. Ez nem jó, de van en­nél rosszabb is. Amikor arra sincs idő, hogy megfeledkezve (ha egyáltalán lehetséges) az iskoláról, egy kipsit összejöj­jenek. Beszélgetésre, falato- zásra. Minden kötelezettség, kényszer nélkül. Ettől a szándéktól vezérel­tetve jött létre a nyíregyházi Széchenyi István Szakközép- iskolában a PENŐ, vagyis a pedagógus nők „klubja”. Min­den hónapban másutt találkoz­nak, egy kis szalonnasütésre, beszélgetésre. Nem magányos hölgyek társaságáról van szó, hiszen feleségek is vannak a „csapatban”, hanem sokkal többről: az összejövetelek so­rán erősödött az összetartozás érzése, a tagok azt mondják, emberileg is sokkal közelebb kerültek egymáshoz. Néhány hónap után kiderült, férfiak nélkül mégsem teljes a társaság, ezért úgy döntöttek, férfiakat is felvesznek a klub­ba. így változott az eredeti név PENOFI-re. (Pedagógus nők és férfiak.) Az alapszabály szerint a klub szigorúan iskola- és poli­tikamentes összejöveteieket szervez. Egész évben gyermeknap Mán László felvétele 1.1. ■irMariilflHnairti.itiiáifcMhiitiim .n rtftmi Ügy eletek Nyíregyházán a betege­ket sürgős esetekben a Szent Tstván u. 16 szám alatt lát ják el —este héttői reggel hétig. Á Rákóczi u. 16. .szám alatti gyógyszertár tart ügyeletet Nyíregyházán — este nyolctól reggel nyolc óráig állnak rendel­kezésre. _______________„MUMffiÉfctt. I I / I |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom