Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-20 / 167. szám
1993. július 20., kedd Kelet-Magyarország ~J Reménykedő szatmári gyülekezetek Fehérgyarmat (KM) — A szatmári református egyházmegye jelenlegi határai a trianoni békeszerződés után alakultak ki, a mai esperesi székhely Fehérgyarmat. A települések zöme korábban a szatmárnémeti egyházmegyéhez tartozott, de voltak gyülekezetek, melyek a nagybányai, illetve nagykárolyi egyházmegyéhez kapcsolódtak. Szatmár nálunk maradt reformátusainak esperese Balogh Tihamér, egyházmegyei lelkésze pedig Szalai László, velük beszélgettünk az elmúlt évek gondjairól, örömeiről. A gyarmati esperesi hivatalból hetvenegy gyülekezet életét irányítják, s mintegy hatvannégyezer református lelket tartanak számon. E két adat már mutatja is az egyik legnagyobb gondjuk forrását. Ha ugyanis leszámítjuk az olyan nagy településeket, mint mondjuk Mátészalka, Fehér- gyarmat, Csenger, Nagyecsed, kiderül, rengeteg az apró falu, ahol oly kevés a hívek száma, hogy alig-alig tudnak eltartani egy lelkészt. — Sajnos azt kell mondanom, hogy talán sohasem volt olyan nehéz helyzetben a szatmári egyházmegye, mint manapság — fogalmaz Balogh Tihamér esperes. — A gyülekezetek fele, harminchat nem rendelkezik önálló lelkésszel, s közülük is, egy nemrég végzett felmérés szerint csak tizenkettő képes önálló lelki- pásztort fogadni, a családjáról gondoskodni. Az elnéptelenedett falvak elöregedett lakói jó ideje már az épületeiket sem képesek saját erőből fenntartani, így aztán sok templom, parókia romlásnak indult. Köztudomású pedig, hogy ezen tájon milyen ritka értékes egyházi épületekkel találkozhat az ember. A középkori templomok egész sorát láthatjuk itt, elég ha csak Csengert, Gacsályt, Gyarmatot, vagy Nagyszekerest említjük e helyütt. Nem is az iméntiekkel van a gond, hanem a két-háBalogh Tihamér romszáz lelkes gyülekezetek templomaival, parókiáival. De nemcsak az épületek állaga romlott, jelentős mértékben csökkent a hívek száma is. A Tisza, Szamos, Kraszna mentén rengeteg ember volt kénytelen vándorbotot fogni a kezébe, hogy munkára, megélhetésre találjon valahol mesz- sze, idegenben. A falvak fogyásával párhuzamosan mind kevesebben lettek a lelkészek is. — Ma már szinte hihetetlen, hogy húsz-huszonöt éve itt még szinte minden parókiának lakója volt — kapcsolódik a beszélgetésbe Szalai László. — Most viszont vannak olyan lelkészeink, akiknek háromnégy helyen is szolgálniuk kell. Ilyen bokrosításokban azonban kénytelenek vagyunk belemenni, hogy mindenütt hallhassák az igét a hívek. — A lelkészhiányt azonban nem csupán a szegény gyülekezetek magyarázzák — folytatja az iménti gondolatsort az esperes. — Országszerte kevés a lelkész. Az Állami Egyházügyi Hivatal ugyanis annakidején szigorúan megszabta, hogy a teológiákra ennyi és ennyi hallgatót lehet felvenni, szándékosan akadályozva ezzel is a hitélet gyakorlását. Hála az Úrnak azonban, az elmúlt években sokat javult a helyzet. Ma már nem kötik meg a debreceni teológia kezét, ráadásul Sárospatakon is megindult a képzés, így aztán reménykedhetünk... Tatarozzák a szamoskéri templomot A szerző felvételei akkor is kérdés marad: az apró települések vajon képesek lesznek-e eltartani őket, s a családjukat. S mi lesz addig is a templomok, az üres parókiák sorsa? — Létezik a megyei műemléki alap, az idén például tizennyolc gyülekezet kapott az idén ebből egy kis támogatást a templomokra — említi Szalai László. — Nem nagy ösz- szegek ezek, de nagyon jól jöttek. Ha már a pénzről beszélünk, mindenképpen meg kell említenünk a híveket, kiknek adományai nélkül aligha lehetett volna felújítani igen sok templomunkat, parókiánkat Nagyhódostól Ópályin át Tiszakó- ródig. Az egyház a gyarapodást természetesen nem csupán az épületek, de a lelkek gazdagodásában is méri. A lelki építkezést a hitoktatás szolgálja többek között. — Ha nem is látványosan, azért szép csendesen nő azon gyermekek száma, akik rendszeres hitoktatásban részesülnek — újságolja Balogh Tihamér. — Mi ennek temiészete- sen nagyon örülünk, de korántsem csak azért, hogy majdan gyarapodhat velük a hívek tábora. Ennél is fontosabb az a cél, hogy apját-anyját, népét tisztelő, szerető fiatalokat adjunk ennek a hazának. Szalai László A gondok mellett természetesen az örömteli eseményekről is beszámolhatnak Gyarmaton. A tiszántúli egyházkerület kilenc egyházmegyét ölel fel, s egyetlen egyházmegye sincs, mely annyi lelkészt, s hallgatót adna, mint a szatmári. A közelmúltban végzett, és a jelenlegi tanulók létszáma eléri a harmincat, s közülük egyre többen kezdhetik meg a szolgálatot a szülőföldön. Már lelkészi dinasztiákat is találhat itt az ember, s a lelkipásztorok életkorának átlaga is csökken, ma olyan harmincnyolc-negyven év körül alakul. Ha minden a tervek szerint sikerül, Szatmárban nyolc-tíz év múltán megszűnhet a lel- készhiánv. de a kérdés mée A teológia doktora Dr. Szűcs József Balogh Géza felvétele Tisztaberek (KM) — Szűcs József, Tisztaberek lelkipásztora ötvennyolc éves, és most a napokban szerezte meg a teológiai doktori címét. Két dolgon is elgondolkozik az ember: az életkorán, s a lakhelyén. Mert még sem szokványos az, hogy valaki ötvennyolc évesen,ráadásul a végeken doktori címet kapjon. A berki tiszteletes tősgyökeres szatmári, Nagyecseden született, s bármennyire is hihetetlen, már tízévesen eldöntötte, hogy ő bizony doktor lesz. Csak éppen nem a lélek, hanem a test doktora. Szemorvos szeretett volna lenni, ám rossz korban született. Kulák lett az apja..., a fiából pedig teológus Debrecenben. Majd segédlelkész a szülőfalujában, ahol hét évig szolgált. Aztán önállóságra vágyott, s megkapta a távoli Tisztaberket. — Hogy mondjam...? Igen szomorú állapotban volt az akkori parókia. Több mint negyedszázada, 1967-ben történt mindez, s a tiszteletes úr azóta is töretlen hűséggel szolgál Berken, meg Kis-, és Nagyhódoson. Mehetett volna pedig városra, gazdag gyülekezetek sora próbálta magához édesgetni, de ő nem hagyta a szegény, elesett keleti végeket. Ám a ragaszkodás kölcsönös..., nagy becsben tartja őt a három aprócska falu népe. Akik közül talán sokan nem is tudják, hogy doktor lett a nagytiszteletű úrból. Igaz, majd fél évszázadba telt, hogy megvalósuljon a gyermekkori álom, de megvalósult! — Ábrahám is kilencvenkilenc évesen kapta meg az ígéretet — mosolyog, — én sem késtem még le semmiről. Van Ben Gurio.nnak, az újkori zsidó állam megteremtőjének egy híres mondása, mely így hangzik: Le kell győzni a sivatagot, mert különben ő győz le minket. Ez a mondás járt a berki lelkipásztor fejében is, adaptálva persze a honi viszonyokra. Tanulni, pallérozni kell az elmét, mert különben eltunyul a szellém. Igaz ez ránk is, a vidéki értelmiség életét élőkre. Doktori értekezését Jürgen Holtmann teológiájának dimenzióiról írta, s cseppet sem kételkedünk abban, hogy rengeteg munkája fekszik benne. Még Bázelt, Zürichet is megjárta, hogy kellőképpen felkészülve álljon a debreceni professzorok elé. Egy évig élt, tanult Svájcban a doktori értekezés előtt, s a sors különös ajándéka, hogy fia, aki szintén a református teológia hallgatója, hamarosan követi az apa példáját, ő is Svájcba készül. Hogy a,.tán talán visszajöhessen a szülőföldre. Negyedszázada, mikor Szűcs tiszteletes Tisztaberekre jött, egy lakatlan parókiát, elvadult kertet talált. A berendezkedés után első dolgai között gyümölcsfákat telepített a kertbe. A fák már rég teremnek, s szárba szökött a vetés is, egyre több szülő küldi hittanra a gyermekét. Akik nemcsak az órákon tartanak össze, de a szabad idejüket is szívesen töltik együtt. Nemrég például Svájcban jártak... dr. Szűcs József vezetésével. Titkot rejtő parókiák Tunyogmatolcs (KM) — A szatmári egyházmegye bővelkedik látnivalókban. De nem csak a templomok, az öreg parókiák is titkokat rejtenek. Régi iratok várják, hogy fellapozzák őket. Az alábbi mondatok például a matolcsi templom építésével ismertetik meg az olvasót. „Az 1847. március 23-án kelt história domus szerint ’itten, 1696 Évbe építettek az akkori Lakosok leg először egy Reformáta Fa Templomot, melly történetet kellően be igazolja az: hogy azon Fa Templomból egy kis rövid tölgy fa szék az utánna épült második Templomba, a predicatios szék számára, A Katedra mellé vala be alkalmaztatott, s azon székhát- vetőjén, több régi metzések- kel azon írás találtatott: Készült 1696dik Esztendőben... Továbbá 1769dik évbe buzgó Lakosok, a Gróf Károlyi Ferencz Ur Ő Nagysága kegyes pártfogása ’s Lelkes ta- náts adásából indulva, a második Templomnak téglából való fel rakásához olly ki- csavaritott móddal fogtak, hogy egy egy darabot az óts- ka fa Templomnak falaiból ki bontottak, azt téglákból fel rakván mind addig fól- dozták, hogy végre a fa Templomból kő Templom emelkedett... Ezen Templom előtt állott egy igen régi Ótska Fa Torony is melly úgy mutatkozott, hogy az még az első Fa Templommal készülhetett, melly 1792dik évbe rontatott le, azon Fa Toronyba valá- nak kis harangok, mellyek- nek a nagyobbikján körül, a felső részen azon irás olvastatott: A Matóltsi Ref.Szent. Ekklésia öntette, 1754k Észt. A melly 1801 be hasadt vala el. A Matóltsi fen álló Toronynak Fundamentom köve le téetetett 1790dik évbe augusztus 9kén... a nagy Gombot 1791k évben De- cemb.lókn Csinos Istenes szertartással áts Mester Ka- kuk Imre több segéd társaival fel tévén, s annak tetején ottan fent ülve meg iván pohár borát, pohárát le hajítván a tetőről, úgy a több segéd társa is követvén azt, öt poharakból egy se tört el. — Ezen időbe Helybelli Lelkész vala Tiszteletes T. Váry Ferenc Ur, ki ezen munkálatba résztvéve nem kevéssé vala buzgó. Kő műves Maister Vinkler Jakab, áts mester Legények Kakuk Balázs, Medve György, kit nagy bátorsága oda emelt, hogy az ingadozó közép ár- butz fának magánoson álva a tetejibe mászott, s ott álva a Sátorfákat küzdve szegez- gette oda fennt az árbutz fához Őri István... Isten segedelmével három évek alatt szerentsésen végrehajtva be végezték azt... 1793k évbe hozzá fogván, már 1794kbe az ótska Templomot el bontván, azonnal ezen fen álló Templomnak fundamentom kövét le tették, ’s azon évbe falait félig felis rakták más következő évbe pedig a Templom fala fel rakását be- is végezték... mellynek áts mestere volt Kakuk Balázs legényei Öry István, Áts István és Illyés János.... Szabó Péter ... Gondoki hivatal fel vételével a Templom falait ki csinosittatván tökéllete- sen, a Kömíves munkát 1798kba be végeztette, s fejérrel ki meszeltette.” Szatmári esperesek 1. Szatmári István 1595— 1597, 2. Debreceni T János 1598-1604,3. Vállyi Miklós 1604- 1605, 4. Vári Tamás 1605- 1610, 5. Milotai Nyilas István 1611-1618, 6. Szepsi Láni Mihály 1618- 1628, 7. Margitay Péter 1621-1628, 8. Boros Jenőy Mihály 1633-1638, 9. Szatmári Lázár Miklós 1639- 1641, 10. Megyesy István 1641-1652, 11. Decsi Gáspár 1653-1659, 12. Tarczali Bogdány M.1660-1674,13. Sepsi Korócz András 1675— 1684, 14. P. Váradi Mihály 1684-1689, 15. Kismaijai Veszelin Pál 1690-1694,16. Bélteki János 1694-1708, 17. Dányádi György 1708- 1710,18. Karmacsi Vári Mihály 1710-1719, 19. Helme- czi K. István 1719-1723,20. Nagyari Jakab 1723-1724, 21. Solymosi Nagy Mihály 1724-1729, 22. Hamvai Igó György 1729-1735, 23. Rimaszombati V. Mihály 1735-1737,24. Jeremiás István 1737-1762, 25. Fáy József 1762-1771, 26. Újvárosi Nagy Sámuel 1771-1778, ,27. Marcsa Mózes 1778— 1795, 28. Kabay Ferenc 1795-1811, 29. Szakái Mihály 1812-1829, 30. Ozs- váth János 1830-1831, 31. Nagy Gedeon 1832-1836, 32. György József 1837— 1847, 33. Hegymegi Kiss György, 34. Mészáros István 1852-1860, 35. Kiss Áron 1860-1892, 36. Beczkes József 1892-1892, 37. Szarka Boldizsár 1892-1896, 38. Biky Károly 1896-1912, 39. Kiss Bertalan, 1912-1913, 40. Kovács Lajos 1914— 1919, 41. Sipos József 1919-1934,42. Tóth Sándor 1934-1941, 43. Török József 1941-1954, 44. Pótor Sámuel 1954-1960,45. Gaál Miklós 1960-1987, 46. Balogh Tihamér 1987-. Az oldalt összeállította: Balogh Géza A matolcsi templom \ Balogh Géza felvétele
