Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

1993. július 7., szerda Kelet-Magyarország 7 A tiszavasvári 1. Sz. Óvoda udvarán játszanak a gyér* mekeink Amatőr felvétel Ismét a parkírozásról Nyírtelken lakom, június 25-én délelőtt bementünk fe­leségemmel Nyíregyházára az Állami Biztosítóhoz. A Nyírfa oldalán, a biztosítótól az ötö­dik beállóban parkoltam le. A feleségem bement az ügyet in­tézni, én kis idő múlva utána- menten, hogy megtudjam, meddig lesz ott. Maximum négy-öt percig lehettem távol a kocsitól. Amire visszaértem, egy hölgy már kitöltötte a 400 forintos büntetőcédulát, és a kocsi szélvédőjére tette. Vagy tíz nappal előtte parkí­roztam ugyanott, akkor a park­őrtől vásároltam négy darab tíz forintos jegyet, úgy tájé­koztatott, hogy azzal egy óráig várakozhatok. Abban a- hi- szemben voltam, hogy most is fogok vásárolni ott a parkoló­ban ilyen jegyeket, mondtam a hölgynek, ne büntessen meg, mert máris váltok négy jegyet, mint a múltkor. Erre közölte, hogy amit akkor vettem, már nem érvényes, ő megbüntethet engem. Később elmentem a kft. Szarvas utcai székhelyére, hogy ott kifizetem a büntetést de előtte elmondom a prob­lémámat. Egy fiatalember fogadott, mereven elzárkózott azzal, hogy ki van hirdetve az új par­kolási rendszer, akkor azért adtak ilyen jegyet, mert elfo­gyott a hivatalosan rendsze­resített kártyájuk. Amit a park­őrtől kaptam, az csupán két napig volt érvényes (ám erről senki nem tudott)! Felháborító volt, ahogy ragaszkodott a büntetés érvényességéhez, az­zal indokolta, nem köteles közölni mindenkivel, milyen parkolási gondjai voltak a kft.­nek. Aki parkol, annak ismer­nie kell az érvényes rendelke­zéseket. Tudom, hogy ebben az ügy­ben már volt egy parkírozó polgár és a kft. között pen­geváltás, mégis szóvá kell ten­nem. Ugyanis ott az irodában voltunk vagy nyolcán, akiket megbüntettek, köztük felhá­borodott miskolci lakosok, elég hangosan tiltakoztak az eljárás miatt. M. J. Nyírtelek A pótlék adómentes Már több helyen igyekeztem utánanézni a dolognak, de konkrét választ sehol sem kap­tam. Gondolom, ez azért van, mert a várandósági pótlék ez év elejétől lépett életbe. Az új törvény mindent nagyon szé­pen leír, csak azt nem, hogy ez a pótlék adóköteles-e? Tőlem ugyanis adót vont le belőle a munkahelyem. Ezek után szeretném meg­tudni, hogy mindenhol egyfor­mán érvényes-e az új törvény, mert aki postán kapta a tár­sadalombiztosítási igazgató­ságtól, azoktól nem vontak le semmilyen adót és jóval ki­sebb tortúrával járt az igény­lése is. Nagyon felháborító, hogy miért jár jobban az, aki nem a munkáltatón keresztül kapja a várandósági pótlékot. Mi az igazság? Teljes név és cím (A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló többször módosított 1991. évi XC. Tv. módosítására kiadott 1993. évi XL1 tv. 1. paragrafusának rendelkezése szerint az 1992. évi LXXIX. tv. alapján folyósí­tott várandósági pótlék adó­zási szempontból családi pót­léknak minősül. A családi pót­lék — így a várandósági pót­lék is — az SZJA törvény 7. paragrafusának (1) bek. 2. pontja szerint mentes az adó alól. Ennek alapján azt egyéb jövedelmekkel összevonni, ab­ból adóelőleget levonni nem kell — kaptuk a tájékoztatást az APEH Megyei Igazga­tóságának Ügyfélszolgálati és AFA-visszatérítési Osztályá­tól.) Táborozás Eddig még nem próbált do­logra vállalkozott a nyíregy­házi 19. Sz. Óvoda két óvónő­je, akik egy hetes táborozás­ra vitték az arra vállalkozó gyermekeket. A természet alapos megis­merésére, szeretetére, védel­mére nevelés során évek óta túrákat, kirándulásokat szer­vezünk, az utóbbi két évben már a szülők, nagyszülők részvételével. Ez után merült fel a táborozás ötlete, amit a szülők támogattak. így jutot­tunk el a tiszavasvári Termé­szetvédelmi és Ifjúsági tábor­ba. A vendéglátóknak, az 1. Sz. Óvoda vezetőjének és minden dolgozójának ezúton is sze­retnénk megköszönni a fi­gyelmet, a gondoskodást. Szo­rongásunk, izgalmunk indoko­latlan maradt, mert még az esti lefekvések idején sem volt sírás, honvágy. Volt viszont rengeteg szép élményünk, pl: az erdei túrák, a napi stran­dolás, tábortűz, bográcsban főzés, stb. Szeretném elmondani, hogy mindezt olyan lelkes óvó­nőknek és dajka néniknek kö­szönhettük, mint Barna Mi­hály né és Paszternák Istvánná óvónők és Kőszaga Béláné dajka, akik erre az időre csa­ládjukat hagyták a párjukra és felejthetetlen élményekhez juttatták a neveltjeiket. Kiss Józsefné 1. Sz. Óvoda, Nyíregyháza Enyhítik a szociális feszültséget Aki megment egy életet, egy világot ment meg — tartják az alapítványnál Nyírpazony, Nyíregyháza (KM - TMI) — Szürke, cse- pergős vasárnap volt. Szőke, zömök férfi, jobbjában sá­padt arcú kisfiúval téblábolt a nyírpazonyi főúton. A Nyírség Jóléti Szolgálat Ala­pítvány közösségi házát ke­resték. — Arra lesz a Forgácsta­nyán — igazította el őket egy helybéli asszony. — Nagyon éhes vagyok — nyafogott a gyermek. — Mi­kor érünk már oda? — Nemsokára — csitította az apja. — Ott kapsz enni, le­het, hogy ruhát is adnak. Játsz­hatsz más gyerekekkel... — és nyakába ültetve kisfiát, sie­tősen lépkedett a földúton a menedék felé. Tartós munkanélkülieknek Talán ezer rászoruló is meg­tette már ezt az utat a Forgács­tanyáig, amióta felépült az alapítvány emeletes közösségi háza. A kétholdas telket, amin áll, a szomszédban lakó Bar- tha László adományozta. Ő, a nyíregyházi Szokol László és Zoltán, valamint az országos szervezetet létrehozó Nép­jóléti Minisztérium az alapító tagja a tavaly májusban be­jegyzett, tartós munkanélkü­liek foglalkoztatására, szoci­álisan hátrányos helyzetű em­berek megsegítésére alakult jóléti szolgálatnak. — A ház funkciója — mu­tatja Demjanovich Emil ügy­vezető igazgató a kellemes hangulatú társalgó-ebédlőt —, elsősorban a szociálisan peri­fériára sodródott emberek összefogása. Itt mi minden hétvégén közösségi együttlétet szer­vezünk, tartalmas programot biztosítunk gyerekeknek, idő­seknek egyaránt. Ebéden is vendégül látjuk őket, általában hatvan, ünnepeken több száz adag étellel... A közösségi ház mellett van az alapítvány 16 személyes vendégháza. Lakói (bérleti dí­jat nem fizetnek) között van egy hetven százalékban látás­sérült férfi, négy volt állami gondozott fiú is. — Addig laknak itt, amíg önálló életvitelre egészségi­leg vagy erkölcsileg alkal­massá válnak — folytatja az ügyvezető igazgató. — Ne­künk nem elég, hogy me­nedéket nyújtunk a rászorul­taknak, közben formáljuk is őket, segítünk megtalálni az életcéljukat, megadjuk a lehe­tőséget az elindulásukhoz. Egyre több a rászorult A Nyírség Jószolgálati Ala­pítvány legalább száz embert gondoz szociálisan, van köz­tük 18 éves, de nyugdíjas is. S számosán olyanok, akik nem látogatják a közösségi házat, az alapítvány munkatársai jár­nak hozzájuk, például a Gu- szevba. — Egyre többen szorulnak segítségre — mondja Dem­janovich Emil. — Sajnos, egy­re komolyabb, megoldhatat- lanabb élethelyzetekkel talál­kozunk. Gyakoribb az anyagi­akban segítséget várók száma, de ők általában lelkileg is sé- rültebbek. Mindenkinek rend­kívül jól esik, hogy elbeszél­getünk velük, hogy hétvége­ken társaságra találnak nálunk. Ezt a karitatív tevékenységet nem lehet gépiesen csinálni, csak teljes hittel és meggyő­ződéssel. A talmudi bölcses­séget választottuk mottónkul: „Aki megment egy életet, egy világot ment meg”, és mi igyekszünk nagyon sok vilá­got megmenteni... Persze, az alapítványnak nincsen mesebeli bőségzsákja, gazdálkodnia kell, hogy le­gyen pénze segíteni az em­bereken. A tanyára 5,5 hek­táron 15 500 darabos szuperin- tenzív fajtájú almást telepítet­tek, egyre pedig konzervipari uborkát. Ez a mezőgazdasági bázisuk, és a Debreceni úton egy hűtőházból a boltinál ol­csóbban árulnak vágott ba­romfit. A jó gazdálkodásnak kö­szönhetően a kezdeti 4,75 mil­lió forintos törzstőkéjük 16,1 millió forintra nőtt. A nye­reségből nemcsak segítenek, hanem fejlesztenek is. Terveik között szerepel az almaül­tetvény duplájára növelése, a baromfiárusítás (az árut egy szentesi vállalkozó támoga­tójuktól kapják) bővítése. Je­lenleg 12 alapítványi dolgo­zójuk van, még további mun­kanélkülieket akarnak felven­ni. Minigarzonokat építenének A közösségi ház tetőterében 6 minigarzon felépítéséhez pá­lyáztak meg 4,5 millió forin­tot, ám a Népjóléti Minisztéri­um elutasította. Szomorú, mert ez kisebb fajta, ingyen tömegszállás lenne férfi és női hálóteremmel. A nyíregyházi önkormányzattal már meg is állapodtak, hogy ha elkészül, 20 hátrányos helyzetű embert odaszállásolnak. Az ő pénzük kevés, kellene még rá hatmil­lió forint. Tavaly három általános is­kolában osztottak használt ruhát a hátrányos helyzetű gyerekeknek, június 23-án a Márai Sándor Szociális és Ifjúságvédelmi Egyesület já­téknapján vadonatúj ruhane­műt kaptak tőlük a gyerme­kek. Nekik nincsenek anyagi tá­mogatóik, karitatív, ember­mentő céljaik megvalósításá­hoz várják a jószívűek ado­mányait a Magyar Takarék­szövetkezeti Bank Rt. 449- 98912/106-14218-as számla- számra. Az adomány leírható az adóalapból. Szerkesztői üzenetek F. Miklósné, Kisvárda: A jelenlegi jogszabály alapján a lakóhely szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztár­nak (ez a Társadalombizto­sítási Igazgatóság új neve) van joga a hozzátartozók biztosítási kártyáját érvé­nyesíteni. Ehhez a valóságnak meg­felelően ki kell tölteni az ott kapott nyilatkozatot és alá­írni. Dankó Ferenc, Nyíregy­háza: Helyesen tájékoztat­ták, mert a rendszeres szoci­ális segély csak annak adha­tó, aki legalább 67 százalék­ban elveszítette a munka- képességét. Válaszol az illetékes ___________ Nem munkaviszony Még mindig sokan kémek választ a munkanélküli-já­radékkal kapcsolatos prob­lémákra. így K. Cs. nyíregy­házi olvasónk, aki 1985 januártól 1992 szeptember végéig volt kisiparos, utána munkába állt, de ez év június elsejével felmondtak neki. A Munkaügyi Központ kiren­deltségén azt mondták, hogy a munkanélküli járadék nem illeti meg, mert a kisiparos­ként eltöltött időt nem szá­mítják bele a munkaviszo­nyába. Olvasónk nem érti ennek az okát. Munkaviszonyon a ma­gyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt kell érteni. A munkatörvény értelmében a kisiparosként eltöltött idő nem munkaviszony, így a munkanélküli járadékra való jogosultság megállapításánál az 1991. évi IV. törvény sze­rinti négyéves időtartamba nem számítható bele. A munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján munkanélküli jára­dék illeti meg azt, aki mun­kanélküli; öregségi, rokkant­sági nyugdíjban nem része­sül; számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet találni, de a munkaügyi központtal együttműködik; emellett a törvény által előírt munkaviszonnyal rendelke­zik. A jogosultság megálla­pításánál a kirendeltségen történő jelentkezést megelő­ző négy évet kell vizsgálni, a jogosultság akkor állapítható meg, ha a munkanélküli ez alatt az idő alatt minimum 360 nap munkaviszonnyal rendelkezik. Szintén a megyei Munkaü­gyi Központ adott tájékoz­tatást azoknak a levélírók­nak, akik sérelmezték, hogy vissza kell fizetniük a rend­szeres szociális járadékukat, mert ugyanakkor munka­nélküli-járadékot is kaptak: A megváltozott munkaké­pességű dolgozók foglalkoz­tatásáról és szociális ellá­tásáról szóló 8/1983. (VI.29.) Eüm-PM. együttes rendelet értelmében nem jogosultak átmeneti járadékra, rendsze­res szociális járadékra azok, akik munkanélküli ellátás­ban részesülnek. Két ellátás nem jár Amennyiben az igénylő egyidejűleg mindkét ellátás­ra jogosult lenne, részére először munkanélküli-ellá­tást kell megállapítani és át­meneti, illetve rendszeres szociális ellátást csak a mun­kanélküli-ellátásra való jo­gosultság megszűnését kö­vetően lehet folyósítani. Ha az igénylő számára az átmeneti járadékot már meg­állapították, és ezt követően munkanélküli-ellátásra jogot szerez, az igényjogosultnak ezt a körülményt be kell je­lenteni, amelynek alapján a társadalombiztosítási szer­vek az ellátását a munkanél­küli-járadék folyósítása alatt szüneteltetik. A munkanélkülit fel kell világosítani * arról, hogy amennyiben mindkét ellátás­ra jogosult, azok együttesen nem folyósíthatok. (A fent idézett jogszabály 1992. szeptember 1 -jén lépett hatályba. Ez időponttól a munkanélküli és szociális járadék párhuzamosan nem folyósítható) Hogy áll az új ruhám? — A Nyírség Jóléti Szolgálat Alapítvány tavaly három általános iskolában osztott ruhát a hátrányos helyzetű gyerekeknek, június 23- án a Márai Sándor Szociális és Ifjúságvédelmi Egyesület játéknapján vadonatúj ruhaneműt kaptak tőlük a gyermekek Szekeres Tibor felvétele Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom