Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

1993. július 1., csütörtök Kelet-Magyarország ^ 7 A környezetvédelem nem kampánymunka Ázsia kapuja vagyunk, ami sokkal nagyobb terhet jelent a határmenti megyéknek Nyíregyháza (KM) — A csernobili reaktorbaleset kö­vetkeztében sokféle radioak­tiv izotóp került a környezet­be, érintve természetesen az embert is — többek között erről volt szó a napokban tartott Környezetvédelmi Koordinációs Bizottság ülé­sén Nyíregyházán a Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség székházában. A csernobili katasztrófával szinte az egész északi földrész szennyeződött. _ Dr. Hajdú Bertalan, az Állategészségü­gyi és Élelmiszerellenőrző Ál­lomás vezetője elmondta, hogy egyes növények (széna, saláta), valamint tej, hús vizs­gálata alapján megállapítható, hogy az 1986-88-as magasabb értékek után az élelmisze­rek radioaktivitása jelentősen csökkent, jelenleg a háttérsu­gárzásnak felel meg. Visszatartó erő A robbanás idején volt olyan eset, hogy a bab virág­zás után nem csövesedett, ha­nem újra virágzásnak indult, s így emeletes bab lett belőle. Az újszülött állatok közül is jó néhány elpusztult hatalmas pajzsmirigy-túltengés miatt. Az ülésen felvetődött, hogy vizsgálják-e a külföldről beho­zott árukat. Dr. Hajdú Berta­lan válaszából megtudhattuk, hogy amit Magyarországról exportálnak, azt minden eset­ben vizsgálják, hiszen ez a szállítás egyik feltétele. A be­hozott termékek ellenőrzése azonban elsősorban az impor­tőr feladata. (A kérdés az, va­jon eleget tesznek-e ebbéli kö­telezettségüknek. Egyáltalán érdeke-e az importálónak?) Emissziómérés A Közúti Igazgatóság mun­katársai a közút menti terüle­tek szennyezettségéről, az ille­gális szemét-lerakóhelyek ál­lapotáról tartottak beszámolót és mutattak be egy videofil­mét. Szamos István elmondta, hogy kettőezerötszáz kilomé­ter hosszan, 850 hektár zöld területen évente körülbelül kettőezer köbméter szemetet szednek össze. Ez közel tíz­millió forint költséget jelent. Az útkezelő szerv dolgozói igyekszenek fenntartani a tisz­taságot, de munkájukat a kül- és belföldi szemetelők ered­ménytelenné teszik. A ren­delkezésre álló szankcionálási lehetőség — a szabálysértési bírság — a hulladékot lerakók számára nem jelent visszatartó erőt. Takács Miklósné, a nyíregy­házi polgármesteri hivatal munkatársa az illegális sze­meteléssel kapcsolatban egy praktikus megoldásról tájé­koztatta a jelenlévőket. A vál­lalkozás engedélyezésének ugyanis egyik feltételéül szab­ták, hogy a kérelmező nyilat­kozzon a hulladék elhelyezé­séről, és a továbbiakban bi­zonylatokkal igazolja is ezt. így feltehetően elkerülhető lesz a különböző vállalkozá­sok hulladékának illegális el­helyezése. Olasz Tamás, a Közlekedési Felügyelet osztályvezetője is­mertette a felügyelet által szer­vezés alatt álló környezetvé­delmi nap programját. Július 17-én 8—13 óra között két helyszínen, az ÖMV benzin­kútnál és az Árok utcai MÓL Rt. üzemanyagkútnál ingye­nes gépkocsi emissziómérést végeznek. A különböző in­tézmények, szervezetek bevo­nására az idő rövidsége és a nyári szabadságolások miatt most nincs lehetőség. Átgondolandó, hogy 1994- ben milyen formában kerüljön sor, — nem kampányjelleggel, hanem az egész év folyamán — környezetvédelmi szemlé­letet, tudatformálást segítő rendezvényekre, intézkedé­sekre. Az ehhez szükséges anyagi feltételek megteremté­séhez a bizottság keresi a lehe­tőségeket. A Környezetvédelmi Koor­dinációs Bizottság tagjainak véleménye szerint területünk hátrányos helyzetben van a ha­tár-átkelőhelyek környékének rendezetlensége, a Keletről jö­vő turizmus által okozott köz- tisztasági és hulladékelhelye­zési problémák miatt. Keletről jönnek Ez az állapot a különböző szerveknek, önkormányzatok­nak többlet feladatot és költ­séget jelent. A probléma csak központi segítséggel oldható meg, ezért a bizottság megke­resi az illetékes országos szer­veket, intézményeket, hogy közreműködjenek a térségün­ket közvetlenül érintő környe­zeti veszélyek csökkentésében illetve megszűntetésében. Tudomásul kell vennünk, hogy nem Nyugat, hanem el­sősorban Ázsia kapuja va­gyunk — hangzott el a bizott­ság ülésén. Térségünk az or­szág más megyéihez képest plusz feladatokat lát el, ami azonban pénzt igényel. Az 1996-os Világkiállításra min­denek előtt ki kell takarítani az országot, ezt valahol pedig el kell kezdeni. A Hortobágyi Nemzeti Park ünnepe Nemzetközileg is felfedezték és elismerték hazánk e jelentős természeti kincsét Debrecen (KM) — A Hor­tobágyi Nemzeti Park alapítá­sának 20. évfordulóját ünne­pelték nemrég Debrecenben. Az Arany Bika Szállodában rendezett sajtófogadáson jelen volt dr. Gyurkó János, környe­zetvédelmi és területfejlesztési miniszter is, aki a nemzeti park létrejöttét a magyar ter­mészetvédelem mérföldkövé­nek nevezte, és egyben a nem­zetközi nívóra emelkedő mo­dem magyar természetvéde­lem alapkövének is. Nemzetközileg is felfedez­ték és elismerték hazánk e je­lentős természeti kincsét. Nem hiányzik a hazai elismerés sem, a park ez évben kapta meg a legmagasabb természet- védelmi kitüntetést, a Pro Na­A képen Kovács Gábor Vadlúdhúzás című fotója lát­ható, amely a most megjelent Hortobágyi Krónika ki­adványban szerepel tura-díjat. A kétnapos rendez­vényen a meghívott vendégek és szakemberek több előadást is hallhattak. Rakonczay Zol­tán a park kialakításának kez­deti nehézségeiről beszélt, dr. Tardy János Magyarország természetvédelmi helyzetéről tartott beszámolót. Nagy érdeklődés kísérte dr. Varga Zoltán tájékoztatóját a Hortobágyi Nemzeti Park bi­ológiai sokféleségéről, végül dr. Aradi Csaba a nemzeti park jövőjéről szólt. Az em­lékülés másnap hortobágyi kirándulással folytatódott. A vendégek megnézték a Kun- kápolnási mocsárt, Tiszacse- gén a gólyakolóniát, lovasko­csival bejárták a szálkahalmi részt... Szabolcsi filmsiker született Nagykőrösön A nemzetközi környezetvédelmi, egészségügyi filmszemlén első lett Nyíregyháza Nagykőrös (MTI) — Ma­gyar alkotócsoport Dul- janszki Tibor, Szép Tibor és Bélteky Zoltán nyerte az első díjat a környezetvédelmi ka­tegóriában Nagykőrösön, a vasárnap befejeződött XII. Környzetvédelmi és Egész­ségügyi Nemzetközi Amatőr Film- és Videofesztiválon. A kilenc ország versenyzői között szép eredmény, hogy magyarok győztek, de külön büszkesége lehet a megyének, hogy a nyertesek nyíregyhá­ziak. A Video-Tiscia Stúdió ke­retén belül működő csoport olyan természetfilmeket ké­szít, melyeken keresztül be­mutatják a megye állatvilágát, értékes növényzetét, igazi ter­mészeti kincseit. A filmek ké­szítésénél szakemberek, így többek között biológusok is közreműködnek, akik nagy fi­gyelmet fordítanak arra, hogy bemutassák egy-egy állat szokásait, környezetét. A Fel- ső-Tisza vidékéről, a parti­fecskékről, a tiszavirágról ké­szített összeállítást láthatták az érdeklődők a mostani nagykő­rösi fesztiválon. A csütörtökön kezdődött, napjaink két időszerű témájá­val foglalkozó esemény a kör­nyezetvédelmi és területfej­lesztési, valamint a népjóléti tárca támogatásával jött létre. A zárónapon jelenlévő Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium államtitkára rendkívül fontosnak nevezte a kezdemé­nyezést, hiszen a kilenc or­szágból érkezett 31 alkotás kö­zül húsz — megítélése szerint magas színvonalon — a kör­nyezetvédelem ügyével fog­lalkozott. A filmszemlén egészségü­gyi kategóriában az Amerikai Egyesült Államokat képviselő Pam Walton érdemelte ki az első helyet, Gay Youdh című filmjével. E kategóriában a további két helyezést magyar alkotók szerezték meg. A kör­nyezetvédelmi kategóriában az első díjat nyert magyar al­kotócsoport francia, illetve ro­mán szerzőket előzött meg. A Független Amatőr Film és Vi- deoszövetség különdíját az olasz Elena Nessarinak ítélte oda a zsűri „Yellowstone,” cí­mű filmjéért. A másik különdíját — Arany Hippohater, Sztampa Medika elnevezéssel — szin­tén hazánkbéli filmes kapta: Kondor Ferencné Színes csend című alkotásáért. Nagy­kőrös város fődíját három kanadai Heather Frise, Wel- trow Ripper, Bard Turner al­kotó kapta a The Road Stops Here című filmért. Megkövült csigaház Szekeres Tibor fel1vétele Gólya a szénaboglyán D. Bojté Gizella A zt mondja a kilencvene­dik évében járó bátyó: nem fiam, nekem csak az a föld kell, ahol megszülettem és felnőttem. Ott volt a ta­nyám, az udvaron szénabog­lya, rajta gólyafészek... Környezetvédőkém is hajt­ja a magáét. —De bátyó, ott fészkel az a madár, amiből tán nincs is több az ország­ban, lehet még Európában se nagyon. Azt a kis földet tessék már nekünk adni. — Nem fiam, nekem csak az a föld kell, ahol megszü­lettem és felnőttem. Ott volt a tanyám, az udvaron széna­boglya, rajta gólyafészek... — Tudja, mit bátyó! Adunk magának, a régi földtől nem messze, csak egy kilométerre ugyanannyi területet. Fel is szántjuk, be is vetjük! — Nem fiam, nekem csak az a föld kell, ahol megszü­lettem és felnőttem. Ott volt a tanyám, az udvaron széna­boglya, rajta gólyafészek... — Hát ennyire tetszik sze­retni azt a földet. Ugyan tes­sék már elárulni, mégis mit kezd majd vele? — Eladom jó pénzért. Ne­ked, fiam. A védett földekről Nyíregyháza (KM) — A természetvédelmi oltalom alatt álló területeket az átme­neti törvény szerint (a lakott tanyához tartozó termőföld kivételével) kisajátítási eljá­rás keretében a magyar ál­lam tulajdonába és az illeté­kes természetvédelmi ható­ság kezelésébe kell adni. A törvény különbséget tesz kiemelt és egyéb termé­szetvédelmi területek között. Kiemelt természetvédelmi területek a nemzeti parkok, a nemzetközi egyezmény ha­tálya alá tartozó területek és az úgynevezett fokozottan védett természetvédelmi te­rületek. Minden más termé­szetvédelmi terület az egyéb kategóriába tartozik. Az egyéb természetvédelmi te­rületen a szántó, a gyümöl­csös, a kert és a szőlő az il­letékes természetvédelmi ha­tóság engedélyével jelölhető ki a tagok, a kívülállók, il­letve a szövetkezet rész­aránytulajdonának fedezeté­ül szolgáló földként is. Ha a szövetkezet tulajdo­nából állami tulajdonba ke­rül természetvédelem alatt álló földterület, akkor a szö­vetkezet azonos értékben ol­talom alatt nem álló, a ma­gyar állam tulajdonában lévő cserefölddel — ha ezt a tu­lajdonos nem fogadja el: pénzben — kártalanítani kell. Bioszférakiállítás Budapest (KM) — Nem­zetközi Környezetvédelmi és Egészséges Életmód Szakki­állítást rendezett a SEDAN Kft. június 24—27 között Bu­dapesten a Népstadionban. A ,3IO-SZFÉRA 93” kiál­lításon felhívták a figyelmet az életünket veszélyeztető környezeti problémákra. A résztvevő szakemberek tájé­koztatókat tartottak a kutatá­si eredményekről, bemutat­ták a legújabb környezetba­rát technológiákat az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés területén. A rendezvényen előtérbe került az egészséges élet­módra nevelés fontossága. Dr. Tomcsik Miklós tudomá­nyos munkatárs véleménye szerint az utóbbi időben egy­re inkább hangsúlyt kapott az a gondolkodásmód, mely előtérbe helyezi az egészség megőrzését. A „health pro­motion” egy olyan új kon­cepció, amelynek célja ki­zárni a megbetegedéseket elősegítő tényezőket. Az Egészségügyi Világ­szervezet égisze alatt Otta­wában 1986-ban elfogadtak egy chartát, amelynek egyik pontja az egészséget segítő természeti és gazdasági tár­sadalmi környezet kialakítá­sa. Másik — szintén sarkala­tos pontja — támogatni a mindennapi élet alternatívái­ban az egészségesebb vá­lasztásra való egyéni képes­ség fejlesztését. Jó példája ennek az olyan típusú prog­ram, mint az „egészséges iskola”, amely keretén belül megoldható az egészséges táplálkozás, szükséges moz­gás biztosítása, a pszichés terhelés nem káros szinten tartása, adott lehetőségen belül környezet (levegő) szennyeződés ártalmas színt alá csökkentése. / A kiállításon Göncz Ár­pád, a Magyar Köztársaság Elnöke is részt vett, köszön­tőjében elmondta, több ilyen jellegű rendezvényre van szükség, ami hozzászoktat mindnyájunkat a környezet védelméhez, a egészséges életmód kialakításához. Az oldalt összeálította: D. Bojté Gizella

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom