Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-20 / 167. szám
1993. július 20., kedd GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Döntés az agrárszféra jövőjéről Pro és kontra: módosítani kell-e a szövetkezeti törvényt? • A vagyonkivitel szabályozása Aratás a tiszavasvári Munka Szövetkezetben Balázs Attila felvétele Budapest (ISB) — Mekkora károkat okozhat a mezőgazdaságnak a tavaly elfogadott szövetkezeti törvény módosítása? E meglehetősen fajsúlyos kérdésre többféle válasz is létezik, ám lényegüket tekintve két markáns csoportba sorolhatók. Az egyik tábor álláspontja szerint önmagában véve már az is beláthatatlan károkkal jár, hogy a módosítást a koalíciós képviselők nyomására napirendjére tűzte a t. Ház. Ezzel szemben a másik fél úgy véli, mindenképpen lehetővé kell tenni a kívülálló tulajdonosoknak azt, hogy szabadon dönthessenek vagyonrészük működtetéséről, s így módon megakadályozzák vagyonuk felélését. A vita jelentőségét mutatja, hogy a hazai szövetkezeti mozgalom képviselői levélben tiltakoztak a módosítás ellen, míg a javaslat által leginkább érintett gazdálkodókat tömörítő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) demonstrációt hirdetett. Igaz, a tegnap kezdődött szakértői tárgyalások hírére egyelőre elálltak tervük megvalósításától. A kérdés: mikor? A szóban forgó módosítás lényege, hogy 10 millió forintos értékhatár fölött a törvény ismét lehetővé tenné a vagyon kivitelét a szövetkezetekből. S ha a kiválni akarók nem tudnak megegyezni a szövetkezetekben maradókkal, akkor a bíróság mondja ki a döntő szót. A kérdés csupán az, mikor? A bíróságok jelenlegi leterheltsége mellett ugyanis két-három év is eltelhet egy- egy döntés megszületéséig. Súlyosbítja a problémát, hogy eközben a szövetkezetek bizonytalan vagyoni körülmények között kénytelenek gazdálkodni, s valószínűsíthető, hogy a kereskedelmi bankok nem hiteleznek olyan gazdálkodó szervezeteknek, amelyek nem tudnak biztos vagyoni fedezetet nyújtani számukra. Ebben a tekintetben tehát nem igazán jó megoldás az sem, ahogyan a kormány illetve a parlament elhalasztotta a módosítással kapcsolatos döntését, hiszen ezáltal a bizonytalanság továbbra is fennmarad — hallhattuk Nagy Tamás független képviselőtől. A MOSZ elnöke kérdésünkre válaszolva elmondta: a módosítás törvénybe iktatása teljesen szétzilálja a szövetkezeteket, hiszen így az állandó bizonytalanságban élő vezetőket is arra kényszerítik, hogy vagyonukat vigyék ki a szövetkezetekből, s a maguk lábára álljanak. A szinte semmire sem jó vagyonrészek pedig a már életképtelen szövetkezetek, s a vállalkozásra alkalmatlan emberek birtokában maradnak. Önálló döntést A szövetkezeti törvény módosítását pártolók egyik legfontosabb érve: a kívülálló tulajdonosok számára is lehetővé kell tenni az önálló döntést, miszerint szövetkezetben akarják-e működtetni a vagyonukat vagy sem? Zsúpos Lajos (MDF-frakció) ezzel összefüggésben megjegyzi: különösen aktuálissá teszi a kérdést az, hogy egyrészt a kívülállók korábban, ha akarták volna sem tudták volna kivinni a szövetkezetekből a vagyonrészüket, másrészt ma sincs lehetőségük arra, hogy beleszóljanak saját tulajdonuk működtetésébe akkor, amikor a szövetkezetek többségében vagyonfelélés folyik. A vagyonkivitelt természetesen szabályozni kell, s ezért az esetek többségében a korábban elfogadott szövetkezeti törvény paragrafusai lesznek az irányadóak — mondta Zsíros Géza (FKgP- frakció), a törvénymódosítás egyik szorgalmazója. A képviselő érvei a következők: azt akarják elérni, hogy a tulajdonos a saját belátása szerint dönthessen vagyonáról, s úgy működtethesse ahogyan szerinte a legtöbb hasznot hozza. Zsíros Géza a tényekre apellálva leszögezi: figyelembe kell venni, hogy ma 300 ezer aktív szövetkezeti tag dönt a vagyon hasznosításáról, s ennek során lassan feléli a 600 ezer kívülálló tulajdonos vagyonát is. A mezőgazdasági szférában például 40-60 milliárd forintos vagyon tűnik el évente, könnyen ki lehet tehát számolni, mikorra élik fel a durván 300 milliárdosra tehető összes vagyont — érvel a módosítás szükségessége mellett a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke. Mélyebb megközelítés A vita lényegéhez tartozik egy mélyebb megközelítés is: Nagy Tamás szerint a mezőgazdaság legnagyobb problémái abból adódnak, hogy az agrárszféra jövedelemtermelő-képessége nagyon gyenge, s ennek következménye a vagyonfelélés is. A gondolatmenetet tovább folytatva kikövetkeztethető: ha az ágazatban lekötött tőke és vagyon jól jövedelmezne, nem lenne probléma az üzletrészekkel sem. Egyrészt a kívülálló tulajdonosok osztalékot kapnának üzletrészük után, s eközben még vagyonuk értéke is nőne. Ha pedig pénzzé szeretnék tenni üzletrészüket, könnyűszerrel megtehetnék. A jó hasznot hozó üzletrész ugyanis bármikor eladható lenne. Illúziók Nyéki Zsolt A közelmúltban Nagy kálióba látogatott az egykori pénzügyminiszterünk, Kupa Mihály, akit Kállay Kristóf országgyűlési képviselő hívott meg. A helyi művelődési ház nagytermében szép számmal megjelent érdeklődők előtt mi másról is lehetett szó, mint a nemzet kül- és belpolitikájáról, gazdasági helyzetéről. Nem mondhatni, hogy helyzetelemzésében az előadó rózsaszín képet festett volna, de tény: hamis illúziók táplálása helyett jobb tisztában lenni a valós, reális állapottal, legyen az bármennyire kedvezőtlen vagy bizonytalan elemekkel teli. Az elmondottak szerint a külpolitikában nyugtalanító a szomszédos országok némelyikével fennálló feszült viszony, amelyet nem igazán enyhít a Visegrádi Hármak (azóta többek) találmánya, a jó kapcsolatokra való törekvés. A belpolitikai kérdésekben központi helyett kaptak a pártokon belüli nélkül konfliktusok, melyekből kiderült: azonos fogalmak alatt különböző dolgokat értenek a közélet szereplői. Az országot, s ezen belül a megyét hatványozottan érintő agrárágazati problémák több hibás lépésre is visszavezethetők. Szemben a szektor egész Európában megszokott szigorú szabályozásával és védettségével nálunk az átalakulásnak nincs irányvonala. Ha egy birtokrendszer átalakul, az eszközállományt is igazítani kell hozzá, ez pedig anyagi fedezet nélkül nem valósulhat meg. A magyar agrárágazatot azonban természeti és emberi adottságai, hagyományai versenyképessé kell, hogy tegyék a nemzetközi piacokon. A megyében súlyos gondokat okozó munkanélküliség kezelését érintve kiderült: a probléma megoldására irányuló törekvések a nemzeti jövedelem 15-20 százalékát emésztik fel, de a felhasználás módjával baj van. Segélyek helyett munkahelyteremtő beruházásokra van szükség. Aratóverseny Kecel (MTI) — Helybéli csapat nyerte el az első díjat szombaton azon az országos kézi aratóversenyen, amelyet immár másodízben rendezett meg a keceli önkormányzat a Falu-tv-vel közösen. A második helyezett soltszentimrei, a harmadik pedig a fülöpszállási csapat lett. A vetélkedőbe benevezett összesen 28, egyenként hat tagú csoport munkáját a zsűri nemcsak a gyorsaság szerint értékelte, hanem a tarló illetve a marokba szedett, összekötözött kévék egyenletessége, minősége alapján is. A 200-200 öl, előző napon kiadós eső áztatta, szélverte búza levágásával megbirkózott kézi aratók díjazottjai együttesen mintegy félmillió forint értékű ajándékot — színes televíziót, rotációs kapát, tartós fogyasztási cikkeket — kaptak. Gabonaimport Moszkva (AN) — A Szovjetunió, illetve ma faár Oroszország több évtizede vásárol külföldről gabonát. Szakértői becslések szerint 1976-1980 között évente 10,8 millió tonna gabonát vásároltak külföldről, ami 1,32 milliárd dollárba került; 1981-1985 között már 19,4 millió tonnát vettek 3,06 milliárdért. Magyar tojás Svájcba Árfolyamok Tőzsde Index július 19.: ' ■ 733,67 (-7,76) Hivatalos árfolyamoki Érvényben: 1993. július 19. TankhajóÜzlet Bukarest (MTI) — A bukaresti televízió vendégül látta a Romániában tartózkodó Szteliosz Katounisz görög üzletembert, aki a román tankhajóbotrány egyik főszereplője, a görög-román vegyes hajótársaság tőkéjének 51 százalékához ragaszkodó vállalkozó. Katounisz úr azért jött Romániába, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások során kijelentse: ragaszkodik az eredetileg megkötött szerződéshez, nem hajlandó változtatni rajta. A görög üzletember a televízió nyilvánossága előtt elmagyarázta, hogy gesztusa tulajdonképpen a derék román tengerésztársadalom és a ráfizetéses tengeri szállítási potenciál felkarolása, és az csak természetes, hogy aki a tőkét adja egy potenciál mozgásba hozásához, annak döntő szava kell, hogy legyen a döntésekben. Székesfehérvár (MTI) — Svájcba exportál friss tojást a székesfehérvári Aranybulla Mezőgazdasági Részvénytársaság. A két éve működő, korszerű, az európai közös piaci előírásoknak mindenben megfelelő 4 válogatóban évente 35 millió tojást osztályoznak, csomagolnak a veWashington (MTI) — A második forduló beható tárgyalásai után az amerikai és az orosz kormány pénteken kompromisszumot kötött Moszkva rakéta-exportja kérdésében. Washington korábban gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba, ha Oroszország — egy korábbi szerződés alapján — rakéta- hajtóműveket szállít Indiának és átadja a technológiát. Az amerikai aggodalmak szerint India a korszerű hajtóműveket katonai célokra is vők igényei szerint. Elsősorban a nagy áruházláncolatokhoz tartozó boltokba szállítanak itthon és külföldön, legutóbbi üzletkötésük alapján 8-10 millió darabot svájci üzletfeleiknek. A részvénytársaság—amely különféle szolgáltatásokat végez, például talajművelést, alkalmazni kívánja, ami megbonthatja a térség katonai egyensúlyát. Indiai es orosz részről egyaránt hangsúlyozzák, hogy csak békés célú, az űrkutatást szolgáló technológiáról van szó és jelezték, hogy a washingtoni ellenkezés mögött inkább gazdasági megfontolások vannak. Márpedig az orosz iparnak égető szüksége van arra, hogy konvertibilis valutáért eladhassa termékeit. Az amerikai sajtóban is rámutattak arra, hogy Kína betakarítást vállal, továbbá tápokat, takarmányokat állít elő, — tojáslé-üzemet is működtet. A nyugat-európai országokban is elfogadott technológiával, vagyis hőkezeléssel, vegyszer nélkül dolgozzák föl a tojást, ennek eredményeként termékükre is van külföldi megrendelésük. ugyancsak ad el korszerű rakétákat fejlődő országoknak, köztük külpolitikájukat tekintve veszéyeseknek is, Washington azonban nem lépett fel ilyen eréllyel. Az amerikai-orosz megállapodás lehetővé teszi a rakétahajtóművek egy részének szállítását (többet már amúgy- is átadtak) és csak novembertől irányozza elő, hogy Oroszország maradéktalanul megtartja a rakétatechnológia továbbadását szabályozó nemzetközi egyezmény előírásait. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 140,39 143,19 141,68 142,38 Ausztrál dollár 63,83 65,07 64,36 64,66 Belga frank(IOO) 265,38 270,04 268,60 269,76 Dán korona, j . 14.05 1431 1432 14,38 Finn mátka 16,33 16,73 16,44 1634 Francia frank 16,18 16.46 1638 1636 Hollandion« 49,00 49,86 493 1 4933 Ér font 133,13 1353 133.02 134,66 Japán jen (100) 87,86 89,06 88,38 88,68 Kanadai dollár 73,72 75,12 7435 74,69 Kuvaiti dinár 31230 318,40 315,05 316,43 Német márka 55,23 56,19 55,49 55,73 Norvég korona 12,94 13,18 13,02 13,08 Olasz líraOOOO) 59,64 60,92 60,03 60,35 Osztrák sc (100) 785,25 798,85 789,07 792,47 Port.esc.(lOO) 56,69 57,79 57,23 573! Spanyol pes.(lOO) 69,80 7132 7034 7132 Svájci frank 62,82 63,90 63,05 63,33 Svéd koronái;: 11,86’12,12 1137*1233 USA dollár 94,42 95,98 95,09 95,49 ECU 10736 10932 108.00 10830 Orosz rakétaexport
