Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-19 / 166. szám

HAZAI HOL-MI Kelet-Magvarország 5 Hangulatos vendégfogadó Tivadaron Elek Emil felvétele Türelem nélkül nem lehet A cigánylakosságot fokozottan sújtja a recesszió # Gyors javulásra nem számítanak Orémus Kálmán Nyíregyháza (KM) — Hátrányos helyzetű megyénk­ben nagyszámú cigány lakos­ság él, melyet fokozottan sújt a gazdasági recesszió. Zömük segélyből tengődik, vagy ép­pen már azt sem kap. Az ér­dekeiket védő cigányszerveze­tek gomba mód szaporodnak, de sokszor egymással sem tud­nak egyezségre jutni. Ezek egyik legnagyobbika a Ma­gyar Cigányok Demokratikus Szövetsége. Balogh Gyulát, az MCDSZ megyei szervezeté­nek elnökét, az országos el­nökség tagját, többek között arról kérdeztük, hol a kiút a je­lenlegi helyzetből. Előbb az okokat — Hogy a kiutat lássuk, először azokat az okokat kell, legalább nagy vonalakban át­tekintenünk, melyek a jelenle­gi helyzet kialakulásához ve­zettek. Kezdeném azzal, hogy a cigányságot az elmúlt év­tizedekben becsapták. Miköz­ben mindent megtettek, hogy elfelejtessék vele hagyomá­nyos mesterségeit, segédmun­kássá fokozták le. A rendszer- váltást követően elsőként ke­rültek tömegesen az utcára. Ám ez még nem volt elég. A cigányság a kárpótlásból is ki­maradt, amit azzal indokoltak, hogy korábban sem rendel­kezett földtulajdonnal. □ Mégis van kiút? — Meggyőződésem, hogy igen. Természetesen, ne szá­mítson senki gyors javulásra. Évek, évtizedek kitartó mun­kája hozhat eredményt. Ezért most elsősorban önfegyelem­re, türelemre van szükség mindkét részről. A legsürgősebbek □ A sok tennivaló között nyilván vannak olyanok is, melyek kiváltképp sürgősek. Ön, illetve az MCDSZ me- lyeket sorolja ezek közé? — Természetesen, semmi­lyen felemelkedés sem képzel­hető el addig, amíg a cigány­ság zöme megélhetési gon­dokkal küzd, esetleg kilátása sincs a munkára. Egyre többen valljuk ugya­nis, hogy a pénzbeli segé­lyezés egyáltalán nem oldja meg a problémákat. Ezért meg kellene találni a módját annak, hogy a cigányság megkapja a kért földterületet, s elősegí­teni, hogy megtanulja a gaz­dálkodást. Meg kell ugyanis érteni, hogy erre eddig a cigányság­nak egyszerűen nem volt mód­ja­Negyedük már tanult Nagyon fontosnak tartanám továbbá a hagyományos ci­gánymesterségek feléleszté­sét. Szó sincs arról, hogy min­denkinek ezzel kell foglalkoz­nia, de biztosan lenne jelent­kező, ha valaki segítene meg­szervezni az ilyen jellegű vál­lalkozásokat. □ Sokan azt mondják, hogy a gondok gyökere a tanulat- lanságban keresendő, mivel a cigánygyerekek nagy része még az általános iskolát sem végzi el. — Annak ellenére, hogy a cigányság mintegy negyede ma már tanult embernek te­kinthető, valóban sok igazság van ebben az állításban. Saj­nos, gyermekeink nagy része óriási hátránnyal indul a ren­dezett körülmények között élő gyerekekkel szemben. Ezért szervezetünk különö­sen fontosnak tartja, hogy a Gandhi-alapítvány támoga­tásával, kiemelten foglal­kozzanak a tanárok a tehetsé­ges cigánygyerekekkel. Nagy szükség lenne a hitoktatásra is. □ Amikor beléptem az ön udvarára, azonnal feltűnt a sok régiség... — Régi szenvedélyem ez már nekem, amivel szintén példát szeretnék mutatni. Bi­zonyítani, milyen szép dolgo­kat alkothat az emberi kéz. Kályhák I gyűjteménye X / Érdekes hobbi Fülesd (KM) — Lassan a megyeszerte ismertté válik I a kis szatmári faluban, Fülesden élő Böszörményi 1 Sándor szenvedélye, az ön- ; töttvas tárgyak gyűjtése. J A szobafestő fiatalember l! figyelmét hat évvel ezelőtt I hívták fel arra, hogy gyűjt- sön régi tárgyakat. Meg is fogadta, ma már több mint negyven vaskályhával ren- * delkezik. Vannak köztük ■ munkácsi műhelyben ké- j szült darabok, s van olyan 5 amelyiket Bolyai Farkas '? tervezett. ff A család is tudomásul ij vette Böszörményi Sándor ' hobbiját, azt is elfogadják K tőle, hogy az autógarázsá- ,, ból és az istállóból barátai segítségével kiállítótermet létesített, ahol húsz kályhát i és öntvénytárgyakat mutat I be a községbe érkező ide­geneknek. Három szép kiállítási darab Elek Emil felvétele Ugornya sláger! Vásárosnamény (M. K.) — A közel 10 ezer lakosú Vá­sárosnamény legzsúfoltabb ré­sze a nyári időszakban a ger- gelyiugomyai tiszai strand. Idén május 10-én hirdették ki a képviselő-testület rendeletét, mely az üdülőhely lakói érde­kében született. A strandolók nem panasz­kodhattak: június vége, július eleje igazi strandidőt hozott. Már azt is megszokták, hogy a felnőttek 20 forintot, a gye­rekek 10 forintot fizetnek, ha áthaladnak a sorompónál. Egész szezonra szóló bér­letet is válthat a felnőtt 1440 forintért, a gyerek ennek felé­ért... Az önkormányzat ebből oldja meg a közterületi szemét összegyűjtését és szállítását. Ez fedezi a közterületeken lé­vő zuhanyozás és egyéb víz­vételi lehetőséget. Ma már mintegy 400 hétvégi ház van a területen. így szezonban — a táborokkal, kempinggel együtt — közel 3 ezer állandó vendég van a Tisza-parton. Az ő nyu­galmukat célozta az úgyne­vezett csendrendelet, mely a hangerőt illetve a zeneszolgál­tatás időszakát is szabályozta. A vendégek ellátásáról 23 üzlet gondoskodik. Vállalko­zói üzemeltetésben vízibicik­li és csónak is rendelkezésre áll. Jegyzet A nyírpazonyi őrült Balogh László t j annak zsenik, kiváló V képességű nagyságok, akiknek érzékeny szelleme nem bírja el az emberi zsar­nokság, az emberi butaság szolgaságba és maradiságba taszító önkényeskedéseit, ha­nem megbomlik a kényszerű magatehetetlenség miatt. Gondoljunk csak a XIX. század költőfejedelmére: Vö- rösmarthy Mihályra! Ahhoz még volt ereje, hogy a ma­gyar történelem egyik leg­szörnyűségesebb szakaszá­ban is oda merje, oda tudja kiáltani: „Lesz még egyszer ünnep a világon!” De többre már nem futotta, hanem bomlott elmével beomlott a sírba. Ilyen megbomlott szel­lemű értékes ember volt a megyénkből származó Színi Károly is. Talán, mert a Pazony tele­pülésnév kevésbé ismert, s így könnyen félreolvasható, vagy talán egyéb ok miatt, de a Magyar életrajzi lexikon tévesen Pozsonyba teszi Szí­ni Károly születési helyét, noha a mindenben meg­bízható Szinnyei József jóval korábban már pontosan jel­zi, hogy „Szabolcs megyei származású”. Még szeren­cse, hogy a Magyar irodalmi lexikon ez utóbbihoz igazo­dik! így aztán megtudhatjuk, hogy Színi Károly kántor és tanító, folklorista és publi- ciszta, író és politikus, a megyénkbeli Pazonyban (ma: Nyírpazony) született 1829. augusztus 5-én. Ez a kétségkívül zseniális tehetségű ember, a múlt szá­zad egyik legnyugtalanabb vérű és egyik legexcent- rikusabb egyénisége volt. 1850-től kezdődő irodalmi pályafutása nyomán közvet­len és baráti kapcsolatba ke­rült több korabeli neves egyéniséggel, mint a költő Vajda János és a politikus Táncsics Mihállyal. Orszá­gos feltűnést az 1860-as években megjelent „Magyar birodalom" címűfüzetecské- jével keltett. Ebben a füzetben Színi Ká­roly azzal a megdöbbenést kiváltó fantasztikus ötlettel állt elő, alig egy évtizeddel a Habsburg-ház trónfosztásá­nak debreceni deklarálása után, hogy Magyarországon vissza kell állítani Nagy La­jos és Mátyás király birodal­mát, ami kimondatlanul is a trónfosztás újbóli szentesíté­sét jelentette a szerző részé­ről. A rendőrség felhördült, el akarták kobozni a füzetet, Színi ellen pedig felségsérté­si pert indítani. Bécs is fog­lalkozott az üggyel, de fel­mentéssel végződött a botrá­nyosnak tűnő história. Csu­pán arra kötelezték Színi Ká­rolyt, hogy füzetét személye­sen adja át a Budára érkező Ferenc Józsefnek. A találkozás meg is tör­tént, őfelsége azonban, mint valami joviális magyar főár, kegyesen és atyáskodva fo­gadta a renitenskedőt. így Színi Károly minden baj nél­kül megúszta a dolgot! Megyénk neves szülötté­nek életében természetesen csak egy apró színfolt volt ez a különös politikai lépés. Munkásságának igazi érté­két felmérhetetlenül gazdag publicisztikája, szépirodalmi munkálkodása és folklórku­tatása adja. 1860-tól számtalan — több mint húsz — napilap­nak, hetilapnak és folyóirat­nak volt nemcsak a szerkesz­tője, hanem gyakran a szer­zője is. Került olyan lapja, melynek oldalait szinte telje­sen az ő írásai töltötték ki. Költőnek, írónak és műfor­dítónak egyaránt termékeny volt. Tucatnyi kötete jelent meg, benne versei, regényei, fordításai. Legértékesebb és legma­radandóbb munkát a folklór­ban végzett. A modern zene- történeti elvek figyelembe­vételével 200 magyar nép­dalszövegét és dallamát je­gyezte föl, s aztán kiadta „A magyar nép dalai és dalla­mai” (Bp. 1865.) címen. És ezt a bravúrosnak számító tettet ugyanazon esztendő­ben képes volt megismételni a „Dalos könyv” című mun­kája megjelentetésével. Ez a lázongó, önmagát égető elme, őrültként hunyt el Budapest tébolydájában 1890. november 16-án. Túl­fűtött szelleme neki sem bírta elviselni a vér nyugtalan hajszáját, mint sokaknak előtte és utána. — Hajtsunk főt emléke előtt! Egy szép, régi nyíregyházi épület Balázs Attila felvétele ? ? v ’ 4 •. * xJíH,* í t> » y $| Mimmn/rn - mmma | a mm -« » , < - ', s 0 * '§ 1993. július 19., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom