Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-19 / 166. szám
HAZAI HOL-MI Kelet-Magvarország 5 Hangulatos vendégfogadó Tivadaron Elek Emil felvétele Türelem nélkül nem lehet A cigánylakosságot fokozottan sújtja a recesszió # Gyors javulásra nem számítanak Orémus Kálmán Nyíregyháza (KM) — Hátrányos helyzetű megyénkben nagyszámú cigány lakosság él, melyet fokozottan sújt a gazdasági recesszió. Zömük segélyből tengődik, vagy éppen már azt sem kap. Az érdekeiket védő cigányszervezetek gomba mód szaporodnak, de sokszor egymással sem tudnak egyezségre jutni. Ezek egyik legnagyobbika a Magyar Cigányok Demokratikus Szövetsége. Balogh Gyulát, az MCDSZ megyei szervezetének elnökét, az országos elnökség tagját, többek között arról kérdeztük, hol a kiút a jelenlegi helyzetből. Előbb az okokat — Hogy a kiutat lássuk, először azokat az okokat kell, legalább nagy vonalakban áttekintenünk, melyek a jelenlegi helyzet kialakulásához vezettek. Kezdeném azzal, hogy a cigányságot az elmúlt évtizedekben becsapták. Miközben mindent megtettek, hogy elfelejtessék vele hagyományos mesterségeit, segédmunkássá fokozták le. A rendszer- váltást követően elsőként kerültek tömegesen az utcára. Ám ez még nem volt elég. A cigányság a kárpótlásból is kimaradt, amit azzal indokoltak, hogy korábban sem rendelkezett földtulajdonnal. □ Mégis van kiút? — Meggyőződésem, hogy igen. Természetesen, ne számítson senki gyors javulásra. Évek, évtizedek kitartó munkája hozhat eredményt. Ezért most elsősorban önfegyelemre, türelemre van szükség mindkét részről. A legsürgősebbek □ A sok tennivaló között nyilván vannak olyanok is, melyek kiváltképp sürgősek. Ön, illetve az MCDSZ me- lyeket sorolja ezek közé? — Természetesen, semmilyen felemelkedés sem képzelhető el addig, amíg a cigányság zöme megélhetési gondokkal küzd, esetleg kilátása sincs a munkára. Egyre többen valljuk ugyanis, hogy a pénzbeli segélyezés egyáltalán nem oldja meg a problémákat. Ezért meg kellene találni a módját annak, hogy a cigányság megkapja a kért földterületet, s elősegíteni, hogy megtanulja a gazdálkodást. Meg kell ugyanis érteni, hogy erre eddig a cigányságnak egyszerűen nem volt módjaNegyedük már tanult Nagyon fontosnak tartanám továbbá a hagyományos cigánymesterségek felélesztését. Szó sincs arról, hogy mindenkinek ezzel kell foglalkoznia, de biztosan lenne jelentkező, ha valaki segítene megszervezni az ilyen jellegű vállalkozásokat. □ Sokan azt mondják, hogy a gondok gyökere a tanulat- lanságban keresendő, mivel a cigánygyerekek nagy része még az általános iskolát sem végzi el. — Annak ellenére, hogy a cigányság mintegy negyede ma már tanult embernek tekinthető, valóban sok igazság van ebben az állításban. Sajnos, gyermekeink nagy része óriási hátránnyal indul a rendezett körülmények között élő gyerekekkel szemben. Ezért szervezetünk különösen fontosnak tartja, hogy a Gandhi-alapítvány támogatásával, kiemelten foglalkozzanak a tanárok a tehetséges cigánygyerekekkel. Nagy szükség lenne a hitoktatásra is. □ Amikor beléptem az ön udvarára, azonnal feltűnt a sok régiség... — Régi szenvedélyem ez már nekem, amivel szintén példát szeretnék mutatni. Bizonyítani, milyen szép dolgokat alkothat az emberi kéz. Kályhák I gyűjteménye X / Érdekes hobbi Fülesd (KM) — Lassan a megyeszerte ismertté válik I a kis szatmári faluban, Fülesden élő Böszörményi 1 Sándor szenvedélye, az ön- ; töttvas tárgyak gyűjtése. J A szobafestő fiatalember l! figyelmét hat évvel ezelőtt I hívták fel arra, hogy gyűjt- sön régi tárgyakat. Meg is fogadta, ma már több mint negyven vaskályhával ren- * delkezik. Vannak köztük ■ munkácsi műhelyben ké- j szült darabok, s van olyan 5 amelyiket Bolyai Farkas '? tervezett. ff A család is tudomásul ij vette Böszörményi Sándor ' hobbiját, azt is elfogadják K tőle, hogy az autógarázsá- ,, ból és az istállóból barátai segítségével kiállítótermet létesített, ahol húsz kályhát i és öntvénytárgyakat mutat I be a községbe érkező idegeneknek. Három szép kiállítási darab Elek Emil felvétele Ugornya sláger! Vásárosnamény (M. K.) — A közel 10 ezer lakosú Vásárosnamény legzsúfoltabb része a nyári időszakban a ger- gelyiugomyai tiszai strand. Idén május 10-én hirdették ki a képviselő-testület rendeletét, mely az üdülőhely lakói érdekében született. A strandolók nem panaszkodhattak: június vége, július eleje igazi strandidőt hozott. Már azt is megszokták, hogy a felnőttek 20 forintot, a gyerekek 10 forintot fizetnek, ha áthaladnak a sorompónál. Egész szezonra szóló bérletet is válthat a felnőtt 1440 forintért, a gyerek ennek feléért... Az önkormányzat ebből oldja meg a közterületi szemét összegyűjtését és szállítását. Ez fedezi a közterületeken lévő zuhanyozás és egyéb vízvételi lehetőséget. Ma már mintegy 400 hétvégi ház van a területen. így szezonban — a táborokkal, kempinggel együtt — közel 3 ezer állandó vendég van a Tisza-parton. Az ő nyugalmukat célozta az úgynevezett csendrendelet, mely a hangerőt illetve a zeneszolgáltatás időszakát is szabályozta. A vendégek ellátásáról 23 üzlet gondoskodik. Vállalkozói üzemeltetésben vízibicikli és csónak is rendelkezésre áll. Jegyzet A nyírpazonyi őrült Balogh László t j annak zsenik, kiváló V képességű nagyságok, akiknek érzékeny szelleme nem bírja el az emberi zsarnokság, az emberi butaság szolgaságba és maradiságba taszító önkényeskedéseit, hanem megbomlik a kényszerű magatehetetlenség miatt. Gondoljunk csak a XIX. század költőfejedelmére: Vö- rösmarthy Mihályra! Ahhoz még volt ereje, hogy a magyar történelem egyik legszörnyűségesebb szakaszában is oda merje, oda tudja kiáltani: „Lesz még egyszer ünnep a világon!” De többre már nem futotta, hanem bomlott elmével beomlott a sírba. Ilyen megbomlott szellemű értékes ember volt a megyénkből származó Színi Károly is. Talán, mert a Pazony településnév kevésbé ismert, s így könnyen félreolvasható, vagy talán egyéb ok miatt, de a Magyar életrajzi lexikon tévesen Pozsonyba teszi Színi Károly születési helyét, noha a mindenben megbízható Szinnyei József jóval korábban már pontosan jelzi, hogy „Szabolcs megyei származású”. Még szerencse, hogy a Magyar irodalmi lexikon ez utóbbihoz igazodik! így aztán megtudhatjuk, hogy Színi Károly kántor és tanító, folklorista és publi- ciszta, író és politikus, a megyénkbeli Pazonyban (ma: Nyírpazony) született 1829. augusztus 5-én. Ez a kétségkívül zseniális tehetségű ember, a múlt század egyik legnyugtalanabb vérű és egyik legexcent- rikusabb egyénisége volt. 1850-től kezdődő irodalmi pályafutása nyomán közvetlen és baráti kapcsolatba került több korabeli neves egyéniséggel, mint a költő Vajda János és a politikus Táncsics Mihállyal. Országos feltűnést az 1860-as években megjelent „Magyar birodalom" címűfüzetecské- jével keltett. Ebben a füzetben Színi Károly azzal a megdöbbenést kiváltó fantasztikus ötlettel állt elő, alig egy évtizeddel a Habsburg-ház trónfosztásának debreceni deklarálása után, hogy Magyarországon vissza kell állítani Nagy Lajos és Mátyás király birodalmát, ami kimondatlanul is a trónfosztás újbóli szentesítését jelentette a szerző részéről. A rendőrség felhördült, el akarták kobozni a füzetet, Színi ellen pedig felségsértési pert indítani. Bécs is foglalkozott az üggyel, de felmentéssel végződött a botrányosnak tűnő história. Csupán arra kötelezték Színi Károlyt, hogy füzetét személyesen adja át a Budára érkező Ferenc Józsefnek. A találkozás meg is történt, őfelsége azonban, mint valami joviális magyar főár, kegyesen és atyáskodva fogadta a renitenskedőt. így Színi Károly minden baj nélkül megúszta a dolgot! Megyénk neves szülöttének életében természetesen csak egy apró színfolt volt ez a különös politikai lépés. Munkásságának igazi értékét felmérhetetlenül gazdag publicisztikája, szépirodalmi munkálkodása és folklórkutatása adja. 1860-tól számtalan — több mint húsz — napilapnak, hetilapnak és folyóiratnak volt nemcsak a szerkesztője, hanem gyakran a szerzője is. Került olyan lapja, melynek oldalait szinte teljesen az ő írásai töltötték ki. Költőnek, írónak és műfordítónak egyaránt termékeny volt. Tucatnyi kötete jelent meg, benne versei, regényei, fordításai. Legértékesebb és legmaradandóbb munkát a folklórban végzett. A modern zene- történeti elvek figyelembevételével 200 magyar népdalszövegét és dallamát jegyezte föl, s aztán kiadta „A magyar nép dalai és dallamai” (Bp. 1865.) címen. És ezt a bravúrosnak számító tettet ugyanazon esztendőben képes volt megismételni a „Dalos könyv” című munkája megjelentetésével. Ez a lázongó, önmagát égető elme, őrültként hunyt el Budapest tébolydájában 1890. november 16-án. Túlfűtött szelleme neki sem bírta elviselni a vér nyugtalan hajszáját, mint sokaknak előtte és utána. — Hajtsunk főt emléke előtt! Egy szép, régi nyíregyházi épület Balázs Attila felvétele ? ? v ’ 4 •. * xJíH,* í t> » y $| Mimmn/rn - mmma | a mm -« » , < - ', s 0 * '§ 1993. július 19., hétfő
