Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-02 / 152. szám

Nő a mezőgazdaság támogatása Az agrárszféra 9 milliárd forintos kedvezményes hitelhez jut Kompenzálás Budapest (ISB - S. Z.) — Szabó Iván pénzügymi­niszter szerint a kormány­nak az Érdekegyeztető Ta­nács jóváhagyása nélkül is vállalnia kell az áfaemelés­sel kapcsolatos elképzelé­seit. A miniszter ezt az ÉT plenáris ülésén mondta, s hozzátette, hogy a kompen­zációk mértékéről a kor­mány nem hajlandó vitat­kozni, legfeljebb a techni­kájáról. Ismert, hogy az eredeti kormányelképzelésekben 3 milliárd forint szerepel az áfaemelésekkel növekvő terhek ellentételezésére. A parlament előtt fekvő mó­dosító javaslatok azonban több szempontból is meg­változtathatják az eredeti elképzeléseket. Amennyi­ben az áfaemelés időpont­ját előrehozzák augusztus elsejére, a költségvetés pluszbevételei is megnöve­kednek, s már nem 6, ha­nem 10-11 milliárd forint­tal lehet számolni. Ebben az esetben a kormány haj­landó a kompenzációk mértékét is megemelni, körülbelül 6 milliárd fo­rintra. Ez az időarányosnál nagyobb mértékű emelke­dés, ami a kormány nagy­lelkűségét dicséri. Úgy tűnik, a kormány egy ponton mégis meggon­dolta magát. Szintén kép­viselői módosító indítvány formájában kerül a parla­ment elé az a javaslat, amely a gyógyszerárak áfa­mentességét szeretné kitol­ni jövő év végéig. Budapest (ISB - R. S.) — Jövőre sokkal kedvezőbb lesz a magyar mezőgazdaság pénzügyi helyzete — hall­hattuk Szabó Jánostól. A földművelésügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztató­ján kijelentette: a kormány jövőre 52,5 milliárd forintot különít el a mezőgazdaság számára, s ebből 23 milliár- dot a termelők, a feldolgo­zók, a forgalmazók és az ex­portálók támogatására for­dít a tárca. Az említett összeg mintegy 5 milliárddal haladja meg a minisztérium ez évi költségve­tési támogatását, s így ’94-ben lehetőség lesz arra is, hogy sokkal többen hozzájussanak a hektáronként adott 1500 forin­tos állami művelési támoga­táshoz. A sajtótájékoztatón megtud­tuk: a kormány 400 millió fo­rinttal támogatja a csongrád megyei viharkárosultakat, 50 milliót kapnak a sáskajárás kárvallottjai, s valószínű, hogy az aszály okozta veszteségeket is enyhíteni fogja a kabinet. A miniszter elmondta azt is, hogy az említett károk felmé­rése már folyik, s a pénzhez valószínűleg július végén jut­nak a termelők. A kormány­ülésre siető Szabó János úgy vélte, a kabinet felismerte azt, hogy a mezőgazdaság orszá­gunk kulcsfontosságú ágazata, s belátta azt is, ha az ágazat tönkremegy, akkor a nemzet- gazdaság is csődhelyzetbe ke­rül. A sajtótájékoztatón Raskó György bejelentette: az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött meg­állapodás értelmében 103 mil­lió dolláros hosszú lejáratú hi­telhez jutnak a hazai termelők. A tárca államtitkára elmondta, a kölcsönt az EBRD a minden­kori londoni bankközi kamat­lábnál egy százalékkal na­gyobb kamatra és 10 éves lejá­ratra adja a magyar kereske­delmi bankoknak. A hazai ter­melők a pénzhez az Országos Takarékpénztáron, a Magyar Hitelbankon és az Országos Kereskedelmi és Hitelbankon keresztül juthatnak hozzá. Hi­telt azonban csak az kaphat, aki elfogadható üzleti tervet készít, s egyéb tekintetben is megfelel a kereskedelmi ban­kok állította követelmények­nek. A kölcsönt elsősorban me­zőgazdasági alaptevékenység fejlesztésére lehet igényelni, de a hitelből termelési eszkö­zöket, traktort, istállót és vető- magvat is vásárolhatnak a ter­melők. A durván 8 milliárd forintos hitelt igénybe lehet venni ül­tetvények létesítésére is, sőt a falusi turizmusban érdekeltek is sikerrel folyamodhatnak a kölcsönért. Az EBRD által nyújtott kölcsön tőkerészét há­rom év türelmi idő után kell, törleszteniük a hazai bankok­nak. Ugyanakkor a hitel bel­földi kamatának nagyságát, il­letve azt, hogy a türelmi idő vonatkozik a kamatokra is, a hazai kereskedelmi bankok határozzák meg. Raskó György mindenesetre úgy véli, hogy a 7 százalékos devizakamatra adott kölcsön hazai kereskedelmi banki ka­mata 20 százalék körüli lesz, de mivel a kormány ehhez 10 százalékpontos támogatást nyújt, a kölcsön felvevőit csu­pán 10 százalékos kamat ter­heli majd. Az államtitkár el­mondta azt is, hogy a hitel- konstrukcióra július végén üti rá a pecsétet az EBRD igazga­tó tanácsa, míg a hazai terme­lők várhatóan októberben jut­hatnak hozzá az első hitelek­hez. A kölcsön Összege bár­mekkora lehet, de csak azok kaphatnak tetszés szerint a de­viza- vagy forinthitelből, akik legkésőbb ’94 végéig benyújt­ják pályázatukat a bankokhoz. Ha a pénz hamarabb elfogyna, akkor az EBRD újabb össze­geket bocsát rendelkezésünk­re. Az eseményen szó volt a kárpótlás helyzetéről is: kide­rült, a 38 millió aranykoronás kárpótlási földalapnak eddig a felét készítették elő árverésre a földhivatalok, de csak 10,5 millió aranykoronányit árve­reztek el. Úgyanakkor mind­össze 3,5 millió aranykorona értékű földet mértek ki tulaj­donosaik számára. Mindebből kitetszik, hogy a törvény által előírt időpontig, december 31- ig nem fejeződik be a kárpót­lás — mondta Zsámboki Sán­dor. A kárpótlási ügyek mi­niszteri biztosától megtudtuk, hogy a részarány-földtulajdon esetében még rosszabb a hely­zet, a hektárok kimérése és ne­vesítése csak vontatottan ha­lad. Csurka István átvilágította önmagát Budapest (KM) — Csurka István, a Magyar Fórum teg­napi, csütörtöki számában „Átvilágítás” címmel három oldalas cikkben számol be arról, hogyan határozta el 23 évesen, több hónapi börtön- büntetés és internálás után, hogy aláírja a beszervezését a titkosrendőrségbe. Alább ebből az írásból adunk közre részleteket. A szerző — akit nemrég zár­tak ki az MDF-ből — többek között leírja: „1957. március 4-én hajnali 3 órakor egy te­herautónyi géppisztollyal fel­szerelt pufajkás szállta meg a Színművészeti Főiskola Voro- silov úti diákszállóját, amely­nek akkor lakója voltam és egy rövid, felületes házkutatás után letartóztatási parancsot is felmutatva engem egyedül le­tartóztattak és Pobjedában, fegyvert rámfogva, de közben kedélyesen beszélgetve a De­ák térre szállítottak, a Buda­pesti Rendőr-főkapitányságra és több órás kihallgatás után egy földalatti cellába löktek, ahol már négyen szorongtak.” Csurka István akkortájt a diákság egyik vezetője volt, s mint írja, már december óta tudta, hogy követik, nyomoz­nak utána, hiszen akkorra már „Tűzugratás” címmel megje­lent egy testes novellás kötete, tehát ismert ember volt. Rá­adásul az iskolán megalakult nemzetőrségnek is ő volt a pa­rancsnoka, s nyilvánvalóan feljelentés alapján került a börtönbe. „A Deák térről nyolc nap után a Gyűjtőfogházba szállí­tottak, zárt, zsúfolt rabomobil­ban. Megérkezésemkor órákig kellett arccal a falnak, hátratett kézzel állnunk..., nekem, mint korábban jó nevű ifjúsági atlé­tának... el kellett tűrnöm sza­Balázs Attila felvétele dista csiszlikek ökölcsapásait, pofonait...” Leírja a szerző, hogy három hétig volt a Gyűj­tőben, miközben méltató kriti­kajelent meg a Népszabadság­ban a már említett könyvéről. „A Gyűjtőben hozott össze jó sorsom (mind máig megbont- hatatlanul) barátommal, Dé­nes Jánossal, a Munkástanács egyik vezéregyéniségével.” Azzal folytatja a szerző, hogy a börtönben sokak elé egy nyi­latkozatot tett az ott április kö­zepén megjelent ügyészségi bizottság. „Ebben az állt, hogy alulírott kérem közbiztonsági őrizetbe helyezésemet, mert egyrészt veszélyesnek tartom magam a közbiztonságra néz­ve, másrészt pedig meg is kell védeni a népharag elől. For­manyomtatvány volt, amelyet természetesen aláírtam, tudo­másul véve, hogy hat hónapra internálva vagyok...” Ezt kö­vetően Kistarcsa következett, ahol — Csurka leírása szerint — óriási termekbe vonultak kétszázasával összezárva és módszeresen zaklatták, gyö­törték őket. Később kinti mun­kára jelentkezett, s akkor jobb körülmények közé került. „Lát­nom kellett, hogy az ország él és felejt. Uralkodó elem a féle­lem és a magunkra hagyottság. És mind ezzel szemben az él- niakarás. Nyoma sem volt már a Márciusban Újra Kezdjük szellemének. A forradalmat leverték, az új rend beállt, az ügy eldőlt.” Mint a továbbiakban el­mondja a szerző: ezt követően más módszereket gondolt vé­gig, „élve kell maradni, meg kell teremteni a feltételeket a túlélésre...” Augusztusban so­rozatos kihallgatásnak vetet­ték alá — mint írja —, s ér­zékeltették vele, hogy figyel­nek mindenkit, aki odakint hozzátartozik. „Apám súlyos szívbeteg volt, anyám teljesen tönkrement, kemény böjtöket tartott, láttam, mennyire szen­ved miattam. Kihallgatóim pe­dig sejteni engedték, hogy rá­szállnak mindenkire, aki a környezetembe tartozik... Ed­dig csak magamért voltam felelős, most minden felelőség a vállaltira került...” Csurka elmondja, csak a harmadik kihallgatáson bizo­nyosodott be előtte, hogy mit akarnak valójában. „Ezek ki akarnak engedni — született meg bennem a felismerés”. Mindennek azonban feltételei is vannak, nekik biztosíték kell — írja, s amikor utoljára vezették fel, magában már el­döntötte, hogy aláírja... „Mert elhatároztam, hogy módszert váltok és mert teljesen bizo­nyos voltam magamban: soha senkinek ártani nem fogok, soha semmit senkire nézve nem szednek ki belőlem.” Ké­sőbb így folytatja: „Tehát alá­írtam. Nevet is kellett válasz­tanom, amelyen majd jelen­tek... Rettenetesen szégyellem az egészet, noha álltam a ma­gamnak tett fogadalmat, mert senkit és semmit nem jelentet­tem és soha egy árulásnak minősíthető mondatot le nem írtam.” Az író arról is beszámol, hogy 1961-ben, de lehet, hogy valamivel később, a közelgő amnesztiára való hivatkozás­sal, anélkül, hogy egyetlen je­lentést leadott volna, felol­dozták, elbocsátották... Majd a rendszerváltás időszakára át­térve az író kijelenti: „A kor­mány úgy állt fel, hogy Antall Józsefnek ugyan a kezében volt egy lista, amely megmu­tatta, hogy mennyire meg van fertőzve a magyar társadalom, de tudnia kellett, hogy ugyan­ez, sőt esetleg még bővebb lista másoknak is a kezében van.” Ezzel az író arra utal, amit a cikk korábbi részében fejteget: az SZDSZ és a Fi­desz, valamint az MSZP veze­tése is tisztában volt azzal, hogy kikről vannak terhelő adatok. Csurka arról is beszámol: a kormány beiktatása napján az Országházban Antall József négyszemközt közölte vele, hogy a Dunagate-botrány kap­csán az SZDSZ kezébe került anyagban megtalálták az író dossziéját is, és azt a többi anyaggal együtt valószínűleg nyilvánosságra hozzák vagy kiszivárogtatják. Ezért Antall József azt ajánlotta: írjon Csurka István levelet Göncz Árpádnak, a Magyar Köztár­saság ideiglenes elnökének, és tárja fel helyzetét. A cikk vége felé Csurka így fogalmaz: „Lehet, hogy mire ezek a sorok megjelennek, megkapjuk a borítékot a Ma­gyar Igazság frakcióban... Ha csak Antall József aláírása szerepel a tanúsítványon, ak­kor számomra érvénytelen. ír­ja csak alá Horn Gyula is, Demszky Gábor is, meg Bo- ross Péter is, illetve az ő illeté­kes osztályvezetői is, akik hi­vatalból belenyúlnak az állam­titkot őrző páncélszekrénybe. Külpolitikai jegyzet Repülőgép-stop Dajka Béla n orisz Jelcin megtiltotta, LJ hogy az orosz parla­ment elnöke és helyettesei utazásaikhoz állami külön- repülőgépet vegyenek igény­be. Úgy tűnik, Jelcinnek las­san bevett szokásává válik, hogy így akarja megbüntetni azokat, akik nem értenek egyet az általa képviselt po­litikai irányvonallal. Csak­hogy eddig e módszer nem vezetett eredményre. Hiába vette el tavaly az SZKP-per idején Gorba- csovtól az útlevele mellett a limuzinját, a volt szovjet el­nök — habár nem ren­delkezik túl nagy befolyással az orosz belpolitikában — újságcikkeiben továbbra is élesen bírálja Jelcin politi­káját. Ruckoj alelnök pedig azt követően sem volt haj­landó Jelcinnek behódolni, miután az orosz elnök ta­vasszal megtiltotta riválisa számára a szolgálati gépko­csi használatát. Sőt... Feltehetőleg Ruszlan Haszbulatov, az orosz tör­vényhozás elnöke — bár érzékenyen érintette a döntés — sem fog változtatni az orosz kormány politikájáról vallott bíráló nézetein. A fel­bőszült Haszbulatov újabb politikai provokációnak ne­vezte az elnök lépését, a par­lamenti sajtószolgálat pedig közölte, a szolgálati külön- gép használatának megtil­tása erőszakosan szétszakít­ja a parlamenti vezetés és a különféle tanácsi vezetők, valamint a lakosság kapcso­latait. Emiatt most az orosz ház­elnöknek le kellett mondania Szibériai útját, amit nyilván arra használt volna fel, hogy — miközben Moszkvában zaj­lik a vita az új alkotmányról —saját elképzeléseit népsze­rűsítse, s meggyőzze az Grá­lon túl élő orosz honfitár­sait: ne támogassák a Jelcin­féle alaptörvény-tervezetet, így válhat egy jármű a poli­tikai játszma részévé Orosz­országban. Ötvenkétszer gyilkolt Halálra ítélték, vallomását visszavonta Rosztov (AP) — Oroszor­szág Legfelsőbb Bírósága halálos ítéletet hozott a rosz- tovi gyilkosként emlegetett tanár ügyében, akinek 52 ál­dozata volt, köztük gyerme­kek is —jelentette az ITAR- TASS hírügynökség. Az orosz törvények értel­mében Andrej Chikatilot tar­kólövéssel fogják kivégezni. A hatóságok nem jelentették be, hogy hol és mikor hajtják végre az ítéletet. Az Orosz Legfelsőbb Bíróság szerdán visszautasította Chikatilo októberben benyújtott ke­gyelmi kérvényét és helyben hagyta a halálos ítéletet. Az 56 éves nagyapa, Chikatilo, Rosztovban lakott és 52 em­bert ölt meg 1978 és 1990 között és részletes beismerő vallomást tett, mely vád alá helyezésének alapjául szol­gált. Ám vallomását vissza­vonta az októberi halálos íté­let meghozatalakor. Bírálat érte a rendőrséget, mert elkapkodták a nyomo­zást annak érdekében, hogy minél gyorsabban véget ves­senek a gyilkosságoknak. A hatóságok ki is végeztek egy embert, Chikatilo 1990 no­vemberi letartóztatása előtt, és a rendőrség elismerte, 1984-ben egyszer le is tar­tóztatták Chikatilot, de sza­badon engedték, mert a vér- és nyálvizsgálat nem volt megfelelő. Tárgyalásán a két esküdt­ből és egy bíróból álló bíró­ság megállapítása szerint Chikatilo 21 fiút, 14 lányt és 17 nőt gyilkolt meg Rosz­tovban és más városokban, ahol orosz nyelvtanárként és irodai dolgozóként helyez­kedett el. Eredetileg 53 gyil­kossággal vádolták, de egy esetben nem sikerült bebizo­nyítani, hogy ő követte volna el a tettet. Egyes esetekben, mondta a bíró, Chikatilo megcsonkí­totta áldozatait, kivágta szí­vüket, gyomrukat, lemet­szette ujjaikat és orrukat. Más esetekben levágta áldo­zatai nemi szervét és nyelv­hegyét majd a levágott ré­szeket megette. Chikatilo a tárgyaláson egy acélketrec­ben jelent meg, hogy védve legyen áldozatai megjelent hozzátartozóinak haragjától. HIRDETÉS A Csemege Július Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt. és a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodája VWRVMZÉSl JPEUMÉVAST tesz közzé a Nyíregyháza, Kossuth téren felépítésre kerülő KERESKEDELMI ÜZLETHÁZ engedélyes szintű terveinek elkészítésére. A részletes kiírás a megjelenést követő naptól 2 hétig vehető át a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodájában (Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz.). Tel.: 42/310-314. ■ HAZAI HOL-MI ''WHtKRM 1993. július 2., péntek Kelet-Magyarorszag o

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom