Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-02 / 152. szám
1993. július 2„ péntek HATTER Kelet-Magyarország 3 Védelem a tengerikígyó ellen A tiszadobi történet tanulságai • Kényszer és tájékozatlanság • Van azért, aki segít Nem lehet mostanság könnyű dolga Justitiának Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Június 17-i számunkban megjelent egy riport Ahol külön törvények uralkodnak címmel, mely arról szólt, hogy Tiszadobon a — budapesti vállalkozás tulajdonában lévő — száraztészta-gyártó üzemben az asszonyok nem, vagy nagyon késve kapnak táppénzt, valami nem tetszik nekik adóügyben, s számos munkaidővel, munkabérrel, fiatalkorú foglalkoztatásával, munkakörülményekkel, higiénével összefüggő probléma merült fel. Ahogy azóta tapasztaljuk: a példa korántsem egyedi, in- nen-onnan kapjuk a hasonló jelzéseket, melyekből levonható a következtetés, hogy sok munkáltató akarattal vagy csupán nem lévén tisztában kötelezettségeivel, kihasználja a dolgozók kiszolgáltatottságát, a falusiak esetében a munka- szervezetben való járatlanságot. Ők pedig tehetetlenek. Vagy mégsem? Kényszerhelyzetek Kiindulva a konkrét példából, de túl is lépve a tiszadobi asszonyok esetén, az iránt érdeklődtünk: mihez van jogunk, ha a munka világában, környezetünkben vagy saját bőrünkön tapasztalva szabálytalanságot észlelünk, hovatovább törvényszegést gyanítunk? Az APEH megyei igazgatóságán Mikó Zoltánná osztályvezetőtől kaptuk á válaszokat. Megtudtuk az idézett ügyben, hogy hiába van a vállalkozónak itt nálunk a telephelye, s termelődik itt a jövedelem, eljárásra az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adózó székhelye szerinti adóhatóság jogosult. Az újságcikket azonnal megküldték az APEH fővárosi igazgatójának intézkedés céljából. A dolgozóknak egyébként általában semmilyen adat nem áll rendelkezésre arról, hogy a munkáltató által levont adóelőlegnek mi a további sorsa. Ha mégis felmerül a gyanú, akkor be kell jelenteni az adóhatóságnál. Ők tisztában vannak azzal, hogy mekkora a be nem fizetések aránya. Több ilyen jellegű bejelentés érkezik hozzájuk, melyet meg is vizsgálnak, de az adótitok miatt még a bejelentést tevőknek sem adhatnak felvilágosítást az adott vállalkozás adózási fegyelméről. Egyszóval többes kényszer- helyzet van. A vállalkozó számla nélkül olcsóbban dolgozik, és a vásárlók, szolgáltatást igénybe vevők pillanatnyi érdekük miatt ezt el is fogadják. Később azonban ha kiderül, hogy az átvett munka nem kifogástalan, akkor számla vagy nyugta hiányában jogosan már nem reklamálhatnak. Adózással összefüggő kötelezettség megszegése, engedély nélküli tevékenység végzése, TB felé be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása miatt és hasonló témákban ez évben már közel 200 közérdekű bejelentés érkezett az adóhivatalhoz. Ezek egy része névtelenül íródik, pedig nincs ok a félelemre, hiszen a nevet nem adhatják ki. A bejelentések megalapozottságát eddig több esetben bebizonyították a helyszíni vizsgálatok, melynek alapján intézkedtek, több mint tíz esetben tettek büntető feljelentést. Illetékesség, hatáskör Abonyi László, a megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség munkatársa személyesen is járt Tiszadobon, ahol — és még mind ez idáig — csak az egyik oldalt tudta meghallgatni. Akkor találkozóra hívta a helyi megbízottat, aki nem jelent meg. Sajnálja, hogy a munkáltatóval eddig nem sikerült beszélnie. A felügyelet — bár hatóság — például nem kötelezheti a feleket munkaszerződés megkötésére, lévén az magánjogi jellegű kapcsolat, abban csak bíróság járhat el. De sorra vette, miben tudnának lépni. Túlmunkavégzéssel, illetve a munkidő- kerettel, a pihenőidővel összefüggő szabálytalanságok, de például tudomásuk szerint nem vezettek jelenléti ívet. A fiatalkorúak és a nők munka- végzési feltételeiben — egyelőre csak a tanúvallomásokra alapozva — előfordulhatott törvénysértés. Nekik is csak megyén belül van illetékességük, ám továbbították az ügyet fővárosi szervezetükhöz, s azon lesznek, hogy kiderüljön az igazság és a személyes felelősség. Megnehezíti a dolgukat, hogy a telepen a dolgozók elmondása szerint nem folyt ilyen jellegű adminisztratív tevékenység. De van még számos oldala az ügynek. Időben jöhetne a tanács Hogy miket tart a szakember tanulságosnak? Kulcskérdés a tájékozatlanság, s arra hívja fel a munkavállalók figyelmét, hogy munkaügyi vélt vagy valós sérelem esetén azonnal jelentkezzenek, mert visszamenőleg nehezebb „kilúgozni” és intézkedni is. {Kevesen tudják, hogy hozzájuk nemcsak munkavédelmi, hanem munkaügyi kérdésekben is lehet fordulni. Szívesen szolgálnak tanáccsal, de intézkedni csak saját hatáskörben tudnak, ilyen témák például — és gondoljunk csak a tiszadobi esetre, milyen jó lett volna tudniuk — minimálbér, nők, fiatalkorúak foglalkoztatása, munkaidőkeret vagy külföldi munkavállalás. A Munka Törvénykönyvében megjelenő azon mondatokat, melyekben benne van, hogy „a dolgozó kérésére rögzíteni kell”, ki kellene használni... Azonban hadd üzenjünk ezúton a vállalkozóknak is: ne feledkezzenek meg munkáltatói kötelezettségeikről és felelősségükről ők sem — egyrészt az ő érdekükben —, nekik is szívesen segít a felügyelőség. Mert senkinek sem használ a tengeri kígyó. Eladnak, hogy talpon maradjanak Tarpa (KM - N. L.) — Mély válságba került a Tarpa és Vidéke Áfész. Milyen most és várhatóan milyen lesz a nagyközség kereskedelmi ellátása? S mi a helyzet a környező határmenti községekben? Ennek próbáltunk utánajárni. A szövetkezet elnöke, György Sándor arról számolt be, hogy hosszú ideig hét település: Tarpa, Gulács, Hete, Fehérese, Beregsurány, Beregdaróc és Tivadar ellátását jól szolgálta az áfész. A melléküzemág, a vasasüzem is jól prosperált. A vasasokkal együtt 170 dolgozónak adott munkát és kenyeret a cég. Most, a folyamatos karcsúsítás után mindössze tizenegy a létszám. (Plusz még vannak vagy harmincán, akik bérlik a szövetkezet boltjait.) A veszteség, a csőd okai ismertek: a csökkenő fizetőképes kereslet, a kedvezőtlen pénzügyi szabályzók, a növekvő egészséges és egészségtelen konkurencia. Talán az is az okok közé sorolható, hogy a szövetkezet nem volt elég rugalmas. S tetézi a bajt, hogy sok a kintlévőség, több millió forinttal tartoznak a cégnek. Az elnök szerint a lehető legolcsóbban akarnak árulni idén. Eladnak még néhány ingatlant. A posta például Be- regdarócon építeni akar. A szövetkezet megfelelő telket ajánl a fizetőképes postának. A bíróságok több perben a szövetkezet javára döntöttek, de a szintén csődbe jutott régi partnerek nem tudnak fizetni a tarpaiaknak. Ám a szövetkezet idén mindent elkövet a tartozások behajtása érdekében. Tarpán is azt szeretnék, ha a parlament nem módosítaná a szövetkezeti törvényt. Az elnök szerint ha bejönnek a tartozások, ha sikerül eladni néhány ingatlant, s ha nem módosul a törvény, akkor a szövetkezet magja, maradéka talpon marad. Sajnos sok a feltételes mód... György Sándor azt is hangoztatta: szerinte a környező hat faluban elég jó, Tarpán jó az ellátás. —-----------Tárca— A ll az ablaknál. Mögötte hangtalan, üres a lakás. Mellényét ösztönös mozdulattal összébb húzza. Már takarítani kellene. De maga miatt? Ezért nem főz már hetek óta. Csak kényszerűségből eszik, sietve, undorral. A kutyának mindennap készít valamit. Az, hogy etetnie kell, hogy gondoskodnia kell róla, időről időre visszazökkenti a valóságba, hogy ez az élete. All az ablaknál, a bokrokat nézi. Időnként végigremegteti a kertet a szél, hullanak a barna-vörös levelek számo- latlanul. Érzi, ahogy a feszültség erősödik benne. Az egész világot nem lehet átrendezni! Hiába dobál ki mindent, benne, belül mozdulatlanok, mozdíthatatlanok az évek. Tudja jól, s mégis, öncsaló módon próbálja átrendezni a múlt jeleit. A lakás már olyan, mintha nem is ő lakna benne. És mire ment vele? Ha becsukja a szemét, visszarendeződnek a tárgyak, mert belül minden mozdulatlan. A rigókról mindig beszámolt. A végén már csak a rigók maradtak. Róluk mesélt. A két fiókáról, hogy kiröpültek, hogy üres a fészek... —Róluk írj... a rigókról... A temetésen semmit nem érzett. Tudta, cirkusz, színjáték az egész, hogy ott a számlán a virág, a drapéria, hogy mennyiért kapcsolják be a magnót, a geil kandelábereket. Mi köze ehhez? A búcsúztató pátoszos, semmitmondó fizetett szavához? De a színjáték kell, s odaállt, hogy megtapogathassák oldalán a sebet. A fészek darabjait gondosan összeszedi, alaposan körülnéz, hogy nyoma se maradjon. Saras cipőjét a fűbe törli. Nyomorultul érzi magát. A postaláda üres. Téves telefonok is alig jönnek. A rádió, a tévé döglötten áll. Mögötte, a szőnyegen alszik a kutya, álmában nyühög. A * ll az ablaknál. Nézi a bokrot, az üres fészek helyét. Sötétedik. Belül minden mozdulatlan. Nyakukat nyújtogatják a kolduló fiókák. Tombol a nyár. Birtalan Ferenc Megkésett történet / Nézőpont Parttalan politikusok Cselényi György A z utcán régi „vitézek” futottak össze, s beszélgettek. Miről? Természetesen a politikai és a gazdasági helyzetről. Az egymás véleményét sűrűn és fennhangon helyeslő urak szövegét a fülem befogása mellett is hallottam volna. Magabiztos mondandójukat eképpen összegezhetném: ha valakik, ők aztán tényleg bírnak a bölcsek kövével, s a kisuj- jukból kirázzák, mit kellene tenni. Úgyhogy bármelyik miniszter, vagy pártfunkcionárius tanácsadójukká választhatná őket. Tudni vélték, az emberek nagy része — talán a legutóbb megtartott tb-válasz- tások kivételével — miért maradt távol a szavazásoktól. Határozottan kijelentették: a pártoknak, s a különböző szerveteknek nincs jelentős tömegbázisuk. S a túlnyomó részt értelmiségieket felvonultató parlamentben az úgymond kisemberek érdeke nincs képviselve. A nehéz helyzetből sem a kormány-, sem az ellenzéki pártok nem tudnak kiutat mutatni. Tele szájjal bírálják a privatizációt, a mezőgazdaságban és az iparban zajló dolgokat. Úgy látják, az emberek elfásultak, kétségbeesettek, amit nemcsak megértenek, hanem titkon talán még egy kicsit örülnek is neki. Ha nem szégyellnék, még az aszályt is a rendszer- váltás nyakába varrnák. Nem mondom, hogy a bírálatuk teljesen alaptalan. Mégis legalább egy kis megértést, együttérzést hiányolok. Annál is inkább, mert a két meditáló férfi néhány évvel ezelőtt még magas vezető beosztásban dolgozott, de a vállalatuk sohasem volt élenjáró. S felvetődhet a kérdés, a helyes teendőket miért csak most látják eny- nyire élesen? Ha ők és a társaik egy sor dolgot jobban csináltak volna, akkor talán nem tartanánk itt, s valamelyest kevesebb problémával küz- denénk. Már szinte hallom a válaszukat: nem lehetett, mert az akkori viszonyok között nem volt másra lehetőségük... stb. Lehet igaz, lehet nem. Nem bántom őket. Nem hiszem azonban, hogy ne tudnák: a gondok megoldása, enyhén szólva, ma sem mindig olyan egyszerű, amilyennek látszik. Az alacsony vízállás miatt csökkentett terheléssel dolgoznak a turbinák a Tiszalöki Vízlépcső erőművében Elek Emil felvételei Kommentár Életünket védik Balogh József j j a a sorompó le van en- ll gedve, abból nem lehet baj — így tanította a fiát a bakter Moldova György egyik szatírájában. A dolog azóta bonyolultabb: nincs bakterház és nincs bakter, nincs sorompó, legfeljebb fél és fénysorompó, féleszű ember, aki vak is, mert nem veszi észre a pirosat, nem látja a leengedett kart, s át- szlalomozik a síneken, ahol pedig jön a vonat. A csütörtöktől életbe lépett új intézkedések hatására talán kevesebben merik megtenni, illetve több helyen feltűnőbbek lettek a veszélyre figyelmeztető, egyben tiltó jelek. Virányosnál és Vá- sárosnamény szélén tegnap óta a korábbi figyelmeztető jelek, táblák mellé oda került a sebességkorlátozást jelző és az előzni tilos is, nehogy valaki véletlennek tekintése, hogy az érdesített burkolat miatt dörcögős lett az út, s a szembejövők sávját elfoglalva hajtson rá a vasúti sínekre. És persze ott vannak a csíkok, a fehérrel feltűnőre felfestett figyelmeztetők is, amit a szakmában fekvő rendőrnek hívnak, épp amiatt, hogy feltűnősége révén messziről figyelmeztet a szabályok betartására. Ezt a két kereszteződést tartották a szakemberek nyilván a forgalom miatt a legveszélyesebbnek, de még kilenc helyen kereszt irányú útburkolati jeleket festettek fel, hogy fokozott óvatosságra intsék a közlekedőket. És természetesen azért, hogy kevesebb legyen a nagy vagyoni károknál is fájóbb, életeket kioltó közúti,vasúti baleset.
