Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 11 A japán fővárosban teljes erőve! készülnek a július 7-i Hetek csúcstalálkozójára. Tokió lesz a házigazdája a világ vezető politikusai megbeszélésén. Harminchatezer rendőr ellenőrzi és hajtja végre ez idő alatt a legszigorúbb előírásokat. A képen is egy rutin ellenőrzés látható A CDU segítséget nyújt az MDF-nek Kohl kancellár szeptember elején részt vesz Budapesten a demokratikus unió konferenciáján Bonn (MTI) — Helmut Kohl kancellár, Németország Kereszténydemokrata Uniójá­nak (CDU) elnöke szeptember elején részt vesz a konzer­vatív-kereszténydemokrata eszmeiségű pártokat tömörítő Európai Demokratikus Unió (EDU) pártvezetőinek buda­pesti konferenciáján, a CDU az erkölcsi-politikai támogatás mellett minden bizonnyal technikai segítséget is nyújt a Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) az 1994-es magyaror­szági választások kampányá­ban, a választások várhatóan májusban lesznek — közölte szerdán egy sajtóbeszélgeté­sen Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, aki küldött­ség élén Peter Hintzenek, a CDU főtitkárának meghívásá­ra két napot töltött Bonnban. A magyar politikusok Bonn­ban kiemelték Kohl budapesti jelenlétének fontosságát, a CDU elnöke az EDU pártve­zetőinek konferenciáján hosz- szabb szünet után vesz részt ismét. Megfigyelők szerint a szeptemberi EDU-rendezvény a magyarországi választási kampány intenzív szakaszá­nak a kezdete lehet. Mint Csáti György, az MDF külügyi szóvivője Bonnban el­mondta, a CDU részéről a leg­magasabb szinttől a legalacso­nyabbig fognak német politi­kusok bekapcsolódni a ma­gyar választási küzdelembe, vesznek részt gyűléseken, ér­velnek majd az MDF mellett. Hintze főtitkár a kelet-európai stabilitás egyik elemének tart­Az Egyesült Nemzetek nukleáris ellenőrző bizott­ságának vezetője, Bob Kelly (jobbra) iraki hivatalos személyektől búcsúzik, miután a munkacsoport be­fejezte küldetését AP-felvétel Francia ratifikálás Atom­fegyver Washington (MTI) — Clinton elnök eredeti ter­veivel ellentétben valószí­nűleg nem újítja fel a föld alatti nukleáris robbantási kísérleteket, amikor a kong­resszus által tavaly szep­temberben elrendelt kilenc hónapos moratórium lete­lik. Erről számolt be a The Washington Post című lap szerdai számában s az érte­sülést az elnök munkatársai megerősítették az AP hír- ügynökségnek. Több hónapig tartó fon­tolgatás után Clintonnak azt javasolták munkatársai, hogy tekintsen el az idén tervezett kilenc kísérleti robbantástól, amelyet a kongresszus hevesen elle­nez. Ezért az elnök, el­kerülendő a kongresszussal való összecsapást, vissza­vonja a kísérletek felújítá­sára vonatkozó előterjeszté­sét. Feltehetően azt javasol­ja majd, hogy az Egyesült Államok csakis abban az esetben folytassa kísér­leteit, ha más ország — így a moratóriumot korábban meghirdető Oroszország, vagy az azt tavaly óta ugyancsak tiszteletben tartó Franciaország, vagy a tesz­teket szeptember óta ugyancsak szüneteltető Kína — megszegné azt. Clinton korábban idén hat amerikai és három brit kísérletet szándékozott en­gedélyezni, ám 36 szenátor és több mint száz kong- reszusi képviselő levélben sürgette az elnököt, hogy tekintsen el e tervétől. Párizs (MTI) — A francia kormány a törvényhozás elé terjeszti ratifikálásra az Euró­pai Közösség és Magyaror­szág, illetve Lengyelország társulási szerződését. Erről szerdai ülésén döntött a mi­nisztertanács. A ratifikálásról szóló törvény tervezetét Alain Juppé külügyminiszter ter­jesztette elő. Egyelőre nem tudni, mikor tudja a tervezetet megtárgyal­ni a parlament két háza, mivel tavaszi rendes ülésszaka szer­dán véget ért, s bár a nemzet- gyűlés, illetve a szenátus rend­kívüli ülésszakot tart, annak napirendjét még nem állították össze, de ez igen zsúfolt lesz, bár van eshetőség arra, hogy ezt a törvénytervezetet is napirendre tűzzék. Nem va­lószínű, hogy a törvényhozás bármiféle kifogást támasztana a tervezettel szemben. Francia hivatalos részről több ízben is leszögezték, hogy a ratifikálási törvényter­vezet elfogadása nem poli­ja, hogy az MDF győzzön, a CDU részéről nem látnak kor­mányzati alternatívát Ma­gyarországon a Demokrata Fórummal szemben, s ezt a véleményt más nyugat-euró­pai pártok is osztják. Az MDF az 1994-es német választási kampányban viszonozza majd a CDU erkölcsi-politikai tá­mogatását — mondta Csóti. Ősszel Magyarországon az MDF szervezésében Választá­sok Kelet-Európábán címmel fórumot is rendeznek, amelyre eljönnek a CDU kampány­szakemberei, más nyugat-eu­rópai pártok szakértői, s a környező országokból is sze­retnének meghívni választási kampánnyal foglalkozó szak­mabelieket. Mint Lezsák Sándor közöl­tikai, vagy gazdasági, hanem jogtechnikai okokból húzódott el. A szerződéseknek az EK Bizottsága apparátusa által ké­szített francia nyelvű fordítása több olyan megfogalmazást tartalmazott, amely nem volt összeegyeztethető a francia jogi formulákkal — bár tar­talmilag azonos volt azokkal, formai kifogásokat támasztot­tak velük szemben. Csak az új, megfelelő szöveg elkészülte után került a tervezet az alkot­mánytanács elé, amelynek elő­zetes véleményezést kellett adnia arról, összeegyeztet­hető-e a tervezet a francia alkotmány rendelkezéseivel. A vélemény röviddel ezelőtt készült el, s csak ezt követően dolgozhatta ki a külügymi­nisztérium a törvény terveze­tének szövegét. Az Európai Közösség leg­több tagállama már ratifikálta az Európai Közösségbe való társulási szerződést, az eljárás néhány országban folyamat­ban van. te, Bonnban csak a beszél­getések igen kis töredékét tette ki a MDF-en belüli helyzet, a német partner megnyugvással vette tudomásul, hogy az MDF belső egysége helyreállt, megerősödve került ki ebből a belső drámai folyamatból. Csóti György mindehhez hoz­záfűzte, hogy aggódó hangok csak a sajtóban voltak, a nyu­gati pártpolitikusokban soha nem merült fel aggodalom az MDF-en belüli helyzettel kap­csolatban. Az MDF és a CDU kapcso­latainak erősítését szolgáló bonni tartózkodás során a ma­gyar küldöttséget, amelynek Szabó Tamás alelnök, tárca nélküli miniszter is tagja volt, fogadta Kada Lajos érsek, pá­pai nuncius is. Grönlandi jégminta Washington (MTI) — Amerikai kutatók kedden re­kordmélységig, háromezerhat méterre fúrtak le a grönlandi jégtakaróban. A fúrások már öt éve folynak, most sikerült elérni egy körülbelül 250 000 éve keletkezett jégréteget. A fúrás helyszíne alig 30 kilo­méterre található attól a pont­tól, ahol európai kutatók nem­régiben már 2980 méteres mélységig jutottak el fúrásaik során. A tudósok kedden való­színűleg egy sziklába ütköz­tek, így a munkát ennek meg­felelő fúrófejekkel folytatják tovább. A szakértők mindkét grönlandi fúrásból származó mintákat megvizsgálják majd, hogy adatokat nyerjenek a múltban végbement éghajlati és légköri változásokról, vala­mint a vulkáni tevékenységek­ről. Gyújtogatás Bonn (MTI) — Szerdára virradóra ismét több török la­kást és üzletet gyújtottak fel Németországban. Köln Mülheim nevű ne- gyédében egy török család lakása kiégett, de a négy lakó sértetlen maradt. A bajor- országi Erbendorfban két em­ber megsérült egy törökök és németek lakta házban, Lud- wigshafenben török üzletben keletkezett anyagi kár gyújto­gatás következtében. A hallei büntetőbíróság négy és hét és fél évig terjedő elzárásra ítélt hat fiatalkorút és felnőttet, mert tavaly szeptemberben a keletnémet városban vietna­miak lakásait próbáltak fel­gyújtani. Castro áldozatot kér Havanna (MTI) — Kubá­nak nincs más alternatívája: győzelmet kell aratnia törté­nelmének példátlanul nehéz időszakában — hangoztatta Fidel Castro állam- és kor­mányfő a parlament kedden zárult ülésszakán. A tör­vényhozás valamennyi ku­baihoz szóló felhívást fo­gadott el, amelyben további önfeláldozásra, egységre és kitartásra buzdítja a lakossá­got. A kubai vezető a tanács­kozáson mondott zárszavá­ban hosszan foglalkozott a szigetország korábbi szövet­ségeseinek elvesztésével, szenvedélyes megfogalma­zásaival jelét adva annak, hogy mindmáig nemcsak Kuba, de érzelmileg ő maga sem heverte ki azt a sokkot, amelyet a Szovjetunió, il­letve az úgynevezett szocia­lista tábor összeomlása je­lentett. Földindulásról, tár­sadalmi, politikai és ideoló­giai kataklizmáról beszélt, s azt fejtegette: nem fér az ember fejébe, hogy egy olyan erős, oly fontos világ- politikai egyensúlyi szerep­pel bíró ország, mint a Szov­jetunió, hogyan tűnhetett el a térképről. Castro a várhatóan az ed­diginél is nehezebbé váló életkörülményekre, az ellá­tási korlátozásokra utalva kijelentette: a vezetés ponto­san tisztában van az ország gondjainak nagyságával, s ezzel összefüggésben el­mondta, hogy az idei, rend­kívül rossz cukortermelési eredmények 500 millió dol­lár exportbevételtől fosztják meg az országot. (Becslések szerint tavaly mintegy két­milliárd dolláros importra volt lehetősége az ország­nak, így az államfő által em­lített adat a teljes behozatal egynegyedének kiesését okozhatja.) Az Egyesült Államok és Kuba viszonyáról szólva rá­mutatott, hogy noha a Clin- ton-kormányzat eddig ke­vésbé ellenséges és agresz- szív magatartást tanúsított a szigetországgal szemben, mint elődei, a havannai ve­zetés nem számol a kétolda­lú kapcsolatok közeli javu­lásával, a gazdasági embar­gó feloldásával. A parlamenti ülésszakon az ország válságos energia­helyzetét és a helyi közigaz­gatással párhuzamosan, 1988-tól kiépített szervezet, a népi tanácsok rendszere működését tekintették át. Teljes jogú tagok Strasbourg (MTI) — Az Európa Tanács — nagykö­veti szinten összeült — mi­niszteri bizottsága szerdán a szervezet teljes jogú tagálla­mai közé fogadta Csehor­szágot és Szlovákiát. A dön­tés ellenszavazat nélkül, Szlovákia esetében magyar, Csehország esetében liech- tinsteini tartózkodás mellett született. Perényi János magyar nagykövet az ülés után ma­gyar újságírókkal találkozva elmondta: Magyarország az­zal indokolta tartózkodását, hogy változatlanul fennáll­nak a szlovákiai kisebbsé­gek helyzetével kapcsolatos magyar aggályok. Azzal ugyanakkor, hogy az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlése kedden elfogadta Tarja Halonen finn képvise­lőasszony javaslatát az új tagországok törvénykezései­nek figyelemmel kísérésé­ről, egyúttal kinyilvánította, hogy kész felelősséget vál­lalni a vonatkozó jogok tisz­teletben tartásáért. A Halonen-indítvány lé­nyege, hogy minden olyan új tagország esetében, amelynél még esetleg füg­gőben vannak bizonyos tör­vényhozási folyamatok, a ta­nács egyfelől ugyan megad­hatja a teljes jogú tagságot, másfelől két legbefolyáso­sabb testületé — a politikai és jogi bizottság — útján hat havonta személyesen el­lenőrzi ezek teljesültét és megvalósulását. AP-felvétel 1993. július 1., csütörtök Fiatal, 17-20 éves bosr menetelnek a Zenlca' ruták 45 napos gyor boszniai kormányosa*... vonalba ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom