Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám

1993. június 26., szombat TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 5 Drogellenes világnap Budapest (MTI) — A Magyarországi Scientology Egyház felhívást intézett a hazai egyházakhoz és fele­kezetekhez, hogy azok mi­nél több aláírással csatla­kozzanak az ENSZ — június 26-ai — drogellenes világnapjához. A Sciento­logy egyház felhívásában rámutat, hogy a már ma két­ségbeejtő képet mutató drogjelenség néhány éven belül még súlyosabb gon­dokat fog okozni Magyar- országon. Ezt pedig csak együttesen lehet megakadá­lyozni, közös fellépéssel, és felvilágosító munkával. Rendezett, baráti kapcsolatok Antall József hazaérkezett Németországból Aachen (MTI) — Több mint ezer magyar zarándok körében avatta fel pénteken Aachenben, németországi lá­togatásának utolsó napján Szent István fémpalásttal borí­tott álló szobrát Antall József miniszterelnök Varga Imre alkotása a dóm 1367-ből származó magyar kápolnájának falához került. A szobrot Paskai László bíboros, a magyar katolikus egyház feje szentelte be a június kö­zepén kezdődött rendezvény, az aacheni zarándoklat ma­gyar napján. A ceremónián magyar püs­pökök is részt vettek, továbbá maga a szobor alkotója s az adományozók is. Magyar zarándokok 1367 óta rendszeresen fölkeresték Aachent, Nagy Károly egykori frank birodalmának székhe­lyét: hétévenként mentek el a dómban elhelyezett ereklyék­hez, mígnem 1776-ban, Mária Terézia idején betiltották a zarándoklatokat. A hagyomány több mint 200 év utáni felújítása végett a magyar püspöki kar 400 zarándokot küldött Aachenbe, akiket családoknál helyeztek el. A Máltai Szeretetszolgálat szervezésében 800 zarándok vette útját idén Aachenbe. Megálltak Andemachban a XVI. századból származó ma­gyar keresztnél, s Kölnben, ahol a dómban köszöntő mise is volt tiszteletükre. Hazafele vezető útjukon, Passauban el­zarándokolnak Boldog Gizel­la, Szent István király bajor származású hitvese sírjához is. Az Antall-látogatás és a ma­gyar zarándoklat „zenei körí­tését” a Tolcsvay testvérek ad­ják, akik ezekben a napokban Észak-Rajna-Vesztfália tar­tományban mutatják be „Ma­gyar mise,” című alkotásukat. A szólistaként Pitti Katalint és Vikidál Gyulát felvonultató produkció révén befolyt bevé­telt jótékonysági célra fordít­ják. Antall József miniszterel­nök pénteken délután hazaér­kezett némotországi látogatá­sáról Budapestre. Erkölcsi alap a megegyezésre Az Európai Parlament határozatot hozott a magyar-szlovák vízlépcsővita ügyében Budapest (MT) — Határo­zatot fogadott el pénteken az Európai Parlament közgyűlése Bős-Nagymarosról — közölte Hörcsik Richárd, az Ország- gyűlés EK-ügyek bizottságá­nak elnöke, hazaérkezvén a strasbourgi ülésről. Elmondta, hogy az Európai Parlament eddig már kétszer hozott határozatot Bős-Nagy­maros ügyében. Először 1992 októberében, majd ez év feb­ruárjában. A mostani, nagy többséggel elfogadott határo­zatban az Európai Parlament ismételten kifejezi aggodal­mát, hogy a konfliktus miatt növekedhet a politikai feszült­ség a régióban. Sajnálatosnak tartja, hogy még mindig nem sikerült olyan megoldást talál­ni az ideiglenes vízmegosztási rendszer ügyében, amely mind a szlovák, mind a magyar fél számára elfogadható. A határozat kritikával illeti a szlovák kormányt, hogy to­vábbra sem kívánja beleegye­zését adni azokhoz a kompro­misszumos javaslatokhoz, amelyeket a február 16-ai konzultációk során fogalmaz­tak meg. A határozat azt is felrója, hogy nem tették meg azokat az intézkedéseket, amelyek a Há­gai Nemzetközi Bíróságon az eljárás megkezdéséhez szük­ségesek. A dokumentum felhívja a szlovák kormányt, hogy fe­jezze be halogató taktikáját, és minél hamarabb vigye a vitát a nemzetközi bíróság elé. A határozat elvárja az EK-bi- zottságtól, hogy azonnal járjon közben Pozsonyban és Bu­dapesten: nehogy olyan egy­oldalú lépésekre kerüljön sor, amelyeknek beláthatatlan kö­vetkezményei lennének. A ha­tározat úgy véli, hogy az EK- nak és tagállamainak a két országgal fennálló gazdasági és politikai kapcsolatok ala­kításánál számításba kell ven­niük az e kérdésben elfoglalt magyar és szlovák álláspontot. Az Európai Parlament pén­teki közgyűlésének határoza­tát eljuttatják az EK bizottsá­gához, a tagállamok, valamint Szlovákia, Magyarország és Csehország, az EBEÉ és az Európa Tanács kormányaihoz. Hörcsik Richárd a repülőtéren adott sajtótájékoztatón úgy fo­galmazott, hogy ezzel a ha­tározattal a vitás kérdésből már európai kérdés lett, és bele kell kalkulálni azt is: ha a két ország nem tudja kompro­misszumos úton rendezni ügyét, az feltehetően megne­hezíti az EK-hoz való köze­ledést. A határozatot úgy érté­kelte, hogy komoly erkölcsi alapot jelenthet a felek meg­egyezéséhez. Középutas oktatási csomagterv Júliusra ígérik, hogy lesz közoktatási törvény, de csak fokozatosan lép érvénybe Budapest (ISB - D. Á.) — „Középutas a javaslatunk” — mondta a közoktatási törvény- tervezetről Kálmán Attila. A politikai államtitkár a minisz­térium pénteki sajtótájékozta­tóján ezt azzal magyarázta, hogy „a tervezet egyensúlyt tart. Sokan követelték ugyanis a 8 osztályos iskola megtar­tását, mások a 12 mellett kar­doskodtak, s a minisztérium végül 10-et javasolt. Sok szél­sőséges elképzelésből a leg­higgadtabbakat, a legmegva- lósíthatóbbat szűrtük ki.” A csatlakozó indítványok­kal együtt közel 800 módosító javaslatot tettek a képviselők a parlamenti vita eddigi szaka­szában. Ebből a minisztérium mintegy 200-at támogat. Többségében a koalíciós mó­dosításoknak adnak helyt, de ennek nem politikai oka van. Hanem pusztán annyi, hogy azoknak a logikája jobban bele tudott illeszkedni az eredeti koncepcióba. Az évekig tartó viták során jellemző mozzanatként tün­tette fel a politikai államtitkár, hogy az eredeti minisztériumi javaslat az iskolaszéket köte­lezővé tette. A vita során ez ellen néhányan nagyon hango­san felléptek, s így változtat­tak a koncepción, mire most megint kiderült, hogy az igazi többség az iskolaszékek köte­lezővé tétele mellett van. Másik példa szerint a tanu­lók napi elfoglaltságát a terve­zet 6 órában akarta maximálni, mire a szakképzés szervezetei ezt 8-ra szándékoztak emelni. Ugyanakkor a szülők képvise­lete megint a 6 órát tartotta megfelelőnek. Dobos Krisztina helyettes államtitkár kitért néhány konkrét kérdésre. A helyi tan­terv kidolgozásáról például el­mondta, hogy a tervezet sze­rint az nem kötelező, de lehet­séges. Sok indítvány érkezett az iskola és az önkormányzat viszonyának változtatására. Még olyan is, hogy az iskolá­ba való felvételekről a jegyző döntsön... Dobos Krisztina szerint az egyértelműen kide­rült, hogy a Regionális Okta­tási Központ funkcióját vala­milyen intézménynek el kell látnia. A minisztérium nem tá­mogatja azokat az indítványo­kat, amelyek a pedagógusok képesítési feltételeit akarják feloldani, de átmeneti időre van szükség. Amúgy is: ha július 15-ig el is fogadják a törvényt, az csak fokozatosan lép érvénybe. A négyes törvénycsomagból egyébként a minisztérium re­ményei szerint a közoktatási, a szakképzési és a felsőoktatási tervezetből a parlamenti nyári szünet előtt már törvény lesz, az akadémiai törvénytervezet elfogadása viszont szeptem­berre is áthúzódhat. A Nemzeti Alaptanterv el­vei és követelményei készülő­ben vannak. A törvény azt rög­zíti. hogy a NAT-nak mit kell szabályoznia, de ha a teljes tartalmát a parlament vitatná meg, akkor még legalább há­rom-négy évet kellene várni a törvény elfogadásáig. Hetedíziglen Peking (MTI) — Csak kis előrehaladást értek el Hong­kong demokratikus választó- jogi reformjáról folytatott brit-kínai tárgyalások 6. for­dulóján. Ezt Robin McLaren pekingi brit nagykövet jelen­tette ki pénteken a zárt ajtók mögött folytatott háromnapos megbeszéléssorozat végén. Egyben jelezte, hogy még sok tennivalójuk van a megoldás érdekében. Megfigyelők nem is reméltek áttörést. A brit diplomata kijelentése mind­amellett kisebb meglepetést keltett újságírókörökben. A kínai külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóért- kezletén ugyanis még úgy fo­galmazott: Ha a felek nagyobb őszinteséget tanúsítanának a tárgyalásokon, akkor ennek eredménye is lenne. Ez termé­szetesen nemcsak a kínai félen múlik — mondta. Szuat Huszenovhoz, a lázadók vezéréhez hű katonák cirkálnak Baku külvárosá­ban. Miután a főváros katonai hatalomátvétele különösebb akadályba nem üt­között, a törvényhozók száműzték Elcsibej elnököt és minden hatalmat arra a parlamentre ruháztak, amelyet a korábbi kommunista vezető, Gejdar Alijev tart ellenőrzése alatt AP-felvétel Az Ariane nevű európai rakéta startol csütörtökön a francia kourovi űrközpontból, hogy egy amerikai telekom­munikációs műholdat állítson Föld körüli pályára AP-felvétel Tart az egyezkedés Bosznia helyzetéről Brüsszel (MTI) — Brüsz- szelben pénteken hivatalo­san is megerősítették, hogy szombat délután az EK-troj- ka ismét találkozik a bosznai elnökség tagjaival. A megbeszélésre a bos- nyák fél kérése nyomán ke­rül sor a belga fővárosban, és közösségi részről — az egymást követő időszakok­ban elnökséget adót tagor­szágok nevében — Niels Helveg Petersen dán kül­ügyminiszter (június végéig az EK miniszteri tanács so­ros elnöke), a júliustól őt váltó belga kollégája, Willy Claes, továbbá a brit diplo­mácia valamely vezető kép­viselője vesz majd részt. Az EK-bizottság részéről jelen lesz Hans van den Broek a tesület külpolitikai kérdésekért felelős tagja is. Pénteken még nem lehetett tudni, vajon csatlakozik-e a boszniai küldöttséghez a géniből tünetően távol maradt Alija Izetbegovic el­nök és helyettese Ejup Ga- nic. A bosnyák delegáció még Genfben jelezte igényét az újabb megbeszélésre, mi­után a hét elején Koppen­hágában Izetbegovic elnök már folytatott hasonló kon­zultációt a Tizenkettek kép­viselőivel. Emlékezetes, hogy a boszniai helyzetnek szentelt, szerdán megnyílt svájci találkozó óta immár hivatalosan is az ország hár­mas felosztását szorgalmazó — alapvetően szerb-horvát konföderációs elképzelések jelentik a pillanatnyilag is zajló alku központi kérdését. A szombati brüsszeli ta­nácskozás után a bosnyák küldöttség hétfőn visszatér a svájci megbeszélések szín­helyére, és ismét találkoznak majd Lord David Owennel és Thorvald Stoltenberggel, a jugoszláv békekonferencia társelnökeivel. Létminimum vidéken Budapest (ISB - S. Z.) — Öt vidéki városban — Bé­késcsabán, Egerben, Ka­zincbarcikán, Kiskőrösön és Tatabányán — végeztek lét­minimumszámításokat fiatal szociológusok a Munkás- képviselet Alapítvány meg­bízásából. A most közzétett tanulmányukból kiderül, hogy nemcsak a főváros és a vidék, de az egyes vidéki vá­rosok és az egyes családtípu­sok között is jelentős eltéré­sek mutatkoznak. A létminimumszámításo­kat úgynevezett fogyasztói kosár figyelembevételével készítették. Ebben az egyes városokra jellemző élelmi­szer-, lakásfenntartási, lak- berendezési, ruházkodási költségek szerepelnek, vala­mint a mindennapi megél­hetéshez minimálisan szük­séges egyéb kiadások. A lét­minimumszámok kialakítá­sakor figyelembe vették a különböző családtípusok — egy gyermekes, többgyer­mekes, egyedülálló, nyugdí­jas házaspár stb. — eltérő igényeit is. A felmérések tanúsága szerint — egy kivételével — mindegyik családtípusban az egrieknek kell a legtöbbet költeniük egy hónapban a „létminimumon éléshez” (kétgyermekes házaspárt te­kintve ez az összeg megha­ladja a havi 53 ezer forintot, míg Tatabányán 46 ezer fo­rint). A kétgyermekes egye­dülálló nők létminimuma viszont Kiskőrösön a legma­gasabb (több mint 38 ezer forint). Az egyedülálló nők és férfiak, létminimumai kö­zött kicsi az eltérés a férfiak javára — vagyis nekik kell kevesebbet költeniük —, ki­véve Kazincbarcikát, ahol, ha minimális különbséggel is, az egyedülálló nők élhet­nek kevesebb pénzből a lét­minimumon (17,6 ezer fo­rintból). Az összfogyasztáson belül mindenütt az élelmiszer-vá­sárlásra fordított összeg ará­nya a legmagasabb (32-35 százalék). A nyugdíjas há­zaspároknál, illetve az egy­gyermekes egyedülálló nők esetében ez az arány meg­bomlik, s a lakhatási kiadá­sok megegyeznek az élelmi­szer-vásárlásokra fordított összegekkel (32 százalék körül). Szinte minden szem­pontból Tatabánya van a legkedvezőbb helyzetben — állapítja meg a tanulmány. Mindegyik családtípusnál itt a legalacsonyabb a létmini­mum, ami elsősorban a rela­tíve alacsonyabb árakból kö­vetkezik. A vizsgálatokat megren­delő Munkásképviselet Ala­pítvány pénteki sajtótájé­koztatóján Kósáné Kovács Magda, a kuratórium elnöke elmondta, hogy szeretnének minden nagyobb vidéki vá­rosban hasonló számításokat végeztetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom