Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

12 Kdeí-Magyarország 1993. június 3., csütörtök Színházi fesztivál Kisvárda (KM) — Las­san befejezéséhez közeledik a Határon Túli Magyar Szín­házak V. Fesztiválja, de ad­dig még jó néhány színházi csemege kerül színre. Csü­törtökön Kisvárdán három darabot is láthat a nagyérde­mű. Délelőtt Moliere: Sca- pin furfangjai, délután Né­meth László: Iszony című darabja, este pedig Faragó Attila: A lappangó című ér­dekes műve tekinthető meg. Pénteken, június 4-én a gyermekeknek kedvez a program. Egy bábjáték és a Csizmás kandúr kerül szín­re, este pedig Arthur Miller: Pillantás a hídról című drámájának lesz a bemutató­ja. A Pozsonyi Színművé­szeti Főiskola magyar tago­zatának a pódiumelőadására is sor kerül. A baktalóránt- házi és a dombrádi művelő­dési házban is lesz tájelőa­dás pénteken. Szombaton délután a Roncsderby című musicalt, este pedig a Mesél a bécsi erdő című színművet mutat­ják be. Mándokon a Duna- parti randevú szórakoztatja majd a közönséget. Vasárnap, a zárónap dél­után Mrozek Emigránsok cí­mű művét viszik színre. Bi­zonyára telt ház lesz majd az esti előadáson, hiszen Sütő András: Advent a Hargitán című drámájának bemutatá­sa a budapesti Nemzeti Szín­ház tolmácsolásában, nem mindennapi színházi él­mény. Atilla hódítani készül Budapest (MTI) — Még messze a premier, de már­is akkora az érdeklődés, hogy a tervezett négy elő­adást újabb tizenkettővel toldották meg. Sikert ko­vácsolnak a Margitszige­ten. A Szabadtéri Színpa­don, augusztus 20-án mu­tatják be Szörényi Levente új rockoperáját. A címe: Atilla, Isten kardja. □ Minek köszönhető ez a nagy várakozás? — kérdez­tük Koltay Gábor rendező­től. — Az István, a király után szinte természetes, hogy ez a bemutató is felkeltette a kö­zönség érdeklődését. Bevált az is, hogy a közönséget megszavaztattuk a szerep- osztásról, a válaszok majd­nem egybeestek a mi elkép­zeléseinkkel. □ Atilla, a hunok királya, vagy ahogy Nyugat-Európá- ban emlegették: Isten osto­ra, ellentmondásos szemé­lyiség. Ki volt ő tulajdonkép­pen? Barbár hódító vagy zseniális államférfi? — Szörényi Levente ezút­tal is rendkívül kiterjedt és alapos kutatómunkával ké­szült az Atilla megírására — válaszolja Koltay Gábor. — Most is Nemeskürty Ist­ván tanácsai, útmutatásai segítették ebben a hatalmas és kényes munkában. Mag­am is kezdettől fogva részt vettem az előkészületekben, ám közben nemcsak hiteles forrásokra, hanem leg­endákra és megválaszolatlan kérdések sokaságára is buk­kantam. Az elmúlt évtizedek történelemoktatása is hibás abban, hogy keveset tudunk Atilláról, a hunokról. Atillát ijesztő ősbarbár hódítónak képzeljük el, aki leigázta a fél világot. Nos, a rendelke­zésünkre álló történelmi adatok szerint a valóság más, több mint ami a köztu­datban él. □ Beszéljünk ezután ma­gáról a produkcióról! — Mindig is vonzódtam a nagy tömegeket mozgató, látványos előadásokhoz. Jó- néhány ilyen előadást már rendeztem is, de úgy érzem, hogy az Atilla mindezeknél jóval nagyobb kihívást je­lent, Varga Mátyás grandió­zus díszleteket tervezett. Többszáz táncos, kaszkadőr és statiszta működik közre, szolgálva a látványt. A cím­szerepet Vikidál Gyula ala­kítja. Partnerei között van: Varga Miklós, Sasvári Sán­dor, Nagy Feró, Kovács Kati, Kováts Kriszta, Sebes­tyén Márta, Begányi Ferenc és Daróczi Tamás. Már dol­gozunk a felvételeken, ha­marosan boltokban a lemez. Tóth Szilvia kiállítása Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi Művé­szeti Szakközépiskola — „irányultságából” követke­zően — sok, érdekes kiállí­tásnak adott helyet az utóbbi időben. A közelmúltban nyi­tották meg Tóth. Szilvia ipar­művész tárlatát az intézmény Csontváry Kamaragalériájá­ban. A művész 1987-ben szerezte a diplomáját az Iparművészeti Főiskola öl­tözködést kiegészítő bőr-ci­pő szakán. Jelenleg a nyír­egyházi szakközépiskolában tanít a kpzőművészeti tago­zaton. Műveivel csoportos kiállításokon szerepelt már Bécsben, Prágában, Mileau- ban és Párizsban, egyéni be­mutatkozásainak helyszínei között pedig pl. Gyöngyöst, Zalaegerszeget és megye- székhelyünket tarthatjuk számon. Mostani tárlatát — melyen a mellékelt képünk készült — június 16-ig te­kinthetik meg az éfdeklő- dők. Harasztosi Pál felvétele A művészek nyári Paradicsoma Sokan szívesen vennének részt a sóstói alkotó telep színvonalas munkájában Lakatos Aranka mintái itt. Először ő is arról beszél, milyen jó dolog, hogy alkotó­társakkal, munka közben lehet eltölteni huzamosabb időt. — A szobrászmunka olyan, hogy társakkal együtt jobb végezni, hasznos a kollektív munka. Az öntés során is együtt könnyebb megoldani mindent. Nem is beszélve az itt kialakuló barát­ságok fontosságáról. Szó esik arról is, hogy a tele­pen található a nyíregyházi szakközépiskola szobrász osz­tálya, és a diákok is sokat ta­nulhatnak, látván a művészek alkotó munkáját. Kanadai kapcsolat Vidám, közvetlen ember Paul Cvetich, aki a leg- messzebbről, Kanadából jött. — Minden olyan itt, mint a Paradicsomban — mondja ud­Harasztosi Pál felvétele variasan. Gyönyörű a környe­zet, béke van, idill. Ő egyébként különleges fejfigu­rákat formál, a negatív és pozi­tív kontrasztok kombinálásá­val. Nem is szívesen beszél a készülő munkáról, inkább ar­ról tájékoztat, hogy megpróbál az egyik művészeti tagozatos kanadai egyetem és a sóstói alkotótelep között kapcsolatot teremteni. Ennek több variá­ciója is lehetséges, vagy csere­képpen tölthetnének el néhány hetet magyar és kanadai mű­vészek a másik országában, vagy Sóstón nyári kurzust le­hetne szervezni diákok szá­mára. Nem is lenne rossz, ha ez megvalósulna. A Közép-Euró- pa-szerte ismert műhely híre egy más kontinensre is eljutna, és talán anyagiakban is hozna valamit. Bodnár István Sóstó (KM) — Festői kör­nyezet, ragyogó júniusi idő, pazarul felszerelt műhelyek. Minden adott az alkotó munkához. Nem is csoda, hogy az idén is legalább két­szer annyian jelentkeztek a sóstói művésztáborba, mint ahány vendéget fogadni tud­nak. Végül is kilenc művész ér­kezett Sóstóra, hogy részt ve­gyen a XVII. Nemzetközi Erem- és Kisplasztikái Alko­tótáborban. Három külföldi és hat magyar. Egymást inspiráljuk A vendégek közül talán Vigh Tamás Kossuth-díjas szobrászművésznek van a leg­nagyobb tekintélye, ő egyéb­ként másodszor jár itt. — Most valahogy elevenebb a tá­borélet, mint korábban — mondja. — Jó dolog, hogy együtt lehetünk, legalább egy­mást inspiráljuk. Az is ösztön­ző, hogy az itt készült munkát elvihetjük, igaz, egy-egy mű­vet a városnak ajándékozunk. A művészjelöltek iskolája Talán éppen ezt a plasztikát készíti a mester. Madárbíró­ság. Valószínűleg ez lesz a mű neve. Madarak ítélkeznek az ember felett. Hogy miért? Talán kérdezni sem kell. A mesterrel még néhány szót váltunk a csodálatos helyről, ahol most néhány hétig gond­talanul dolgozhat, és a város­ról, Nyíregyházáról amely a nehéz időkben is változatlanul támogatja a művészetet. A szabolcsi alkotók közül most Balogh Géza dolgozik Vigh Tamás munka közben Siker nemzetközi mezőnyben Nyíregyháza (KM — B. I.) — Megkezdődtek a nyári kulturális seregszemlék. Mint korábban tájékoztat­tuk olvasóinkat, megyénk kórusai és más együttesei Görögországtól Kanadáig sok országot keresnek fel, hogy képviseljék hazánkat, régiónkat. A Nyíregyházi Vegyeskar a napokban tért haza Németországból, és szép trófeát hoztak maguk­kal. Hatévenként rendezik meg a pémet Lindenholzhausen vá­rosban a Nemzeti és Nemzet­közi Kórus- és Folklórver­senyt. A nagy zenei találko­zón a világ számos országának zenészei vesznek részt, Ame­rikától a Fülöp-Szigetekig. A verseny méreteire jellemző, hogy az idén négyszáz együt­tes szerepelt, és nemcsak kó­rusok, hanem néptáncosok és népi hangszeres csoportok is. A nyíregyházi kórus is időben benevezett a találkozóra, de jelezték, hogy a magas szállás- és egyéb költségeket nem tud­ják megfizetni. — Semmi gond — jött a válasz, majd családoknál lesznek elhelyez­ve. így került a negyventagú kórus Ochtendung városkába, ahol ugyan barátságosan ven­dégül látták őket, csak a hely volt a verseny színhelyétől úgy hatvan kilométernyire. Kárpótlásként a házigazdák kirándulni és más programok­ra vitték őket, így jutott idő az ismerkedésre. Felléptek viszont Ochten- dungban néhány más kórussal. Eljött a verseny napja, amely sokáig emlékezetes marad a nyíregyháziak számára. A koncertet ugyanis egy hatal­mas, legalább kétezer férőhe­lyes sátorban tartották. A leg­csodálatosabb az volt, hogy dezést, úgyhogy a sá­tor akusztikája ideá­lis volt. A versenyen köte­lező művet és ma­gyar anyagot kellett bemutatni. A siker nem maradt el, a ma­gyarok a kategóri­ájukban a harmadi­kok lettek. Kérdezem Fehér Ottót, az énekkar karnagyát terveikről is. Legközelebb a Nyírbátori Zenei Na­pokon találkozha­tunk majd velük, ősszel pedig Erdély­be mennek turnézni. El ne felejtsük: a né­met házigazdák, — akik szintén egy ot­tani kórus tagjai — jövőre viszonozzák a rendkívül tökéletesen megöl- látogatást, így közelebbről is dották a hangtechnikai bérén- megismerkedhetünk velük.. NATIONALER UND INTERNATIONALER CHOR- UND FOLKLOREWETTBEWERB LindenHoizhausen 20.-24. Mai 1993 A fesztivál plakátja Holnap kezdődik az ünnepi könyvhét Budapest, Nyíregyháza (KM) — Az ez évi ünnepi könyvhetet június 4-8. kö­zött rendezik meg, amelyen több mint félszáz kiadó 155 újdonságát kínálja az olva­sóknak. Soha ennyi kiadó és kiadvány még nem sze­repelt a magyar könyv nyári ünnepén. A könyvek átlagára 200 forint, de már száz forintért is vásárolhatók kötetek, míg a legdrágább kiadvány A ma­gyarországi művészet történe­te képekben című Corvina-al­bum — mondta többek között Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesületének igaz­gatója. Antológiák, versek, a ma­gyar és külföldi széppróza új kötetei, naplók, levelek, esz- szék, tanulmányok, irodalom- történeti munkák, politikai, történelmi művek, gyermek­könyvek, művészeti albumok egyaránt szerepelnek az új publikációk között. így szá­mos más munka meílett a könyvhéten vehetik kézbe az olvasók Lakatos István Para­dicsomkert című új verseskö­tetét, amelyet a Te van Kiadó gondozott. Brasnyó István: Szokott-e ősz lenni Paraguay- ban? címmel írt regényét a Fórum Kiadó jelentette meg. A Helikon Kiadó folytatta a Márai-életmű közreadását. Az „új” regény címe: Válás Bu­dán. Mészöly Miklós: Össze­gyűjtött műveinek első köte­tét, a regényeket a Századvég, Ottlik Géza Buda című művét az Európa Könyvkiadó gon­dozta. Sebeők János: Hisztéri- umjátéka a Kossuth Könyvki­adónál látott napvilágot. A külföldi literatúrát képvi­seli többek között Ryszard Ka- puscinszky: Lapidárium, Da- nilo Kis: Kételyek kora című munkája. Az Ünnepi Könyv­hét egyik érdekessége lehet a Zsidó mesekönyv. A Logos Kiadó gyermekkönyvét Ma­gén István illusztrálta. A ro­mániai magyar irodalmat fém­jelzi Cs. Gyimes Éva: Hon­vágy a hazában című műve. Bori Imre a jugoszláviai ma­gyar irodalom rövid történetét vázolta fel a Fórumnál megje­lent könyvében. Kiss Gy. Csa­ba tanulmányait foglalta kö­tetbe a Pesti Szalon Könyvki­adó, címe: Közép-Európa, nemzetek, kisebbségek. Mol­nár Edit fotóművész Előhívá­sok című kötetében Kondor, Pilinszky, Nagy László, Simon István, Kós Károly, Sütő And­rás portréját vázolta fel. A magyar könyvhét Európa egyik legrégebbi könyves ün­nepe, 1929 óta 64. alkalommal rendezik meg. Megyénkben sajnos a korábbi évek szín­pompás könyvheti rendezvé­nyei elmaradnak. Az utcákra sem nagyon telepednek ki a könyvesboltok. Biztató vis­zont, hogy a könyvheti kiad­ványok nagy része megérke­zett a szabolcsi üzletekbe. KULTÚRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom