Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-22 / 143. szám
1993. június 22., kedd ’ HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Csapra szerelhető víztisztító A berendezések csökkentik a daganatkeltő vegyületek és a maradék klór mennyiségét D. Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — Napjainkban a környezet- és egészségvédelem kezd általános érdeklődésre szert tenni, bár a lakosság és talán a szakemberek se tudják még teljes mélységében feltárni és átlátni a ránk leselkedő veszélyeket. Előbb vagy utóbb pedig muszáj lesz egészségesen élni, mert nincs más választásunk. Az idő pedig, — hogy úgy mondjam sajnos — a környezetvédőknek dolgozik, hiszen a szemét és a piszok egyre csak nő. A környezet- és egészségvédelem lassan óriási iparággá fejlődik. Az ivó-, szennyvíz és a levegő tisztításával foglalkozik többek között a GET amerikai és magyar tulajdonú kft, amint az kiderült egy, a Kelet-Magyar- országban megjelent hirdetésükből. A hegy megy Mohamedhez A cég tavaly januárban adta el Magyarországon az első termékét. A következő években egy országos hálózatot kíván kiépíteni programja ismertetésére, termékeinek értékesítésére. A víztisztító készüléket terjesztő ügynökhálózatba már jó néhányan bekapcsolódtak. Papp Kálmán vállalkozó, aki foglalkozását tekintve „ember- és környezetvédőnek” titulálja magát, elmondta, hogy ezt a tevékenységet valójában csak olyan emberek tudják ellátni, akik felelősséget éreznek embertársaik, a környezetük iránt. A készülékek bolti forgalomban nem találhatóak, hanem a hálózat közvetítésével jutnak el a vásárlókhoz. A kereskedők mennek a fogyasztók helyébe, és a helyszínen mutatják be az áru főbb jellemzőit, gyakorlati tudnivalóit, nem pedig a vevő hajtja fel boltról-boltra járva a számára leginkább megfelelő terméket. A dolgot úgy is leegyszerűsíthetjük, hogy a hegy megy Mohamedhez, nem pedig Mohamed a hegyhez. Az USA-ban már régen kifejlesztették a csapra szerelhető, háztartási víztisztító készülékeket. Az előzmény itt is a víz szennyezettségére vezethető vissza. Egyre több kémiai anyag került a talajba, a vezetékes ivóvizek fertőtlenítésére is nagy mennyiségű klórt használtak. Nyugaton ezért szívesebben fogyasztották — Till Aran szobrászművész alkotása a túlélőknek állít emléket a tiszadobi katolikus templom előtt. Eiek Emii felvétele és sokan isszák ma is — a palackozott ivóvizet, ami viszont meglehetősen drága. Viszonylag olcsó beruházásként azonban a lakásokban hamar elterjedt a csapra szerelhető víztisztító készülék. Rákkeltő vegyületek Magyarországon a szennyezettség Amerikához viszonyítva sokkal súlyosabb, s ez a tény indokolttá tenné a védekezést. Ivóvízkészleteink körülbelül 65 százaléka nem rendelkezik kellő természetes védettséggel a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben. Több újságban cikkeztek arról, hogy az ihatatlan vizű települések száma Magyarországon az elmúlt tíz év alatt megháromszorozódott. Gyakran túlklórozzák az ivóvizeket, ennek következtében káros vegyületek jönnek létre. Szakemberek egyértelműen megerősítették azt a tényt, hogy összefüggés van a végbél-, vastagbél-, valamint a hólyagrák és a klórozott ivóvízfogyasztás között. A pénztárca függvénye Hogy is van hát ez? Az emberben felmerül a gyanú, hogy a vezetékes víz (amiért nem kevés díjat fizetünk) ezek szerint nem is olyan iható. De igen, az, csak még tisztább lehet, ha az ember „pénztárcája” megengedi, hogy egészségesebben éljen és olyan készülékeket vásároljon, melyek ezt elősegítik. Jelen esetünkben ez 10-20 ezer forint körüli összeget jelent. Több olyan víztisztító berendezést lehet kapni, melyek a maradék klór, valamint az íz és szagrontó anyagok teljes eltávolítására, továbbá a daganatkeltő szerves anyagok koncentrációjának csökkentésére alkalmasak akár családi házban, óvodában, kórházban egy csapra felszerelve. Kertes házaknál, nyaralóknál sok gondot okoznak a nyitott rendszerű emésztőgödrök. Ezekből a szennyvíz tisztítat- lan állapotban szivárog a talajba. A GET Bionex kristályos enzimkészítmény azonban ártalmatlanítja és lebontja a veszélyes anyagokat. Használatával pénz takarítható meg és a készítmény emberre, állatra és növényre egyaránt veszélytelen, manapság pedig a mindennapi életünket egyre inkább ezek a szempontok vezérlik majd. Várszínházi esték Kisvárda (KM — B. I.) — Bár a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja már befejeződött Kisvárdán, á nyári színházi évad még nem ért véget. Sőt! A várszínház nyári programja csak most kezdődik. A néma levente című vígjátékával indul a négy színműből álló nyári előadássorozat. Heltai Jenő darabjának premierje — amely valóban felhőtlen nyári szórakozást ígér •—június 25-én kerül színre. A felhőtlen jelző remélhetőleg az időjárásra is vonatkozik, mert a fesztiváltól eltérően most minden előadást valóban a várszínházban szeretnének megrendezni. A vígjátékot egyébként a fesztiválon résztvevő színházak válogatott művészei mutatják be. Rendező: Kincses Elemér. A néma levente még 26-án és 27-én is látható. Esőnap: június 28. Az előadások 20.30 kor kezdődnek. Július 10-én Mikó István és társulata látogat el Kisvárdára. Műsoruk címe: Régi pesti kabaré. A neves művészek között fellép Csákányi Eszter és Szombathy Gyula is. Elmarad a korábban július 23-ra meghirdetett Kivilágos — Kivirradtig című színmű bemutatása. Helyette egy másik Móricz-darabot láthat majd a közönség. Bizonyára sok nézőnek szerez majd örömet a Kismadár című szép produkció színrevitele. Ennek a bemutatója augusztus 20-án lesz. A következő két napon kerül még színre a darab. A szereplőket szintén a határon túli színházak művészeiből válogatták össze. A bemutató másik érdekessége, hogy a Magyar Televízió is műsorára tűzi a kisvárdai bemutatót. Augusztusban még egy színművet láthat a nagyérdemű. Hirson—Schwarz Pippin című „történelmietlen zenés játéka” a Kisvárdai Várszínház és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház közös produkciója. A darab augusztus 6-án, 7-én kerül színre. Aforizmák Pipás levelek *■ (Egy amerikai, Victor R. Rubens 1928-ban be akarta tiltatni a dohányzást, és ehhez a kor hírességeitől is biztatást várt. Néhány válasz mindeddig kiadatlan maradt. Ebből adunk közre kettőt.) „Kedves Rubens úr! Ami engem illet, 35 éve megszakítás nélkül pipázok és ciga- rettázok, kivéve amikor eszem és alszom. Nem hiszem, hogy a dohányzás valaha is javította vagy rontotta volna az egészségemet. Abban azonban biztos vagyok, hogy igen nagy örömömre szolgált.” Tisztelettel: Bertrand Russell „Tisztelt uram! Nagyon elszégyelltem magam a kérdésén, mert jól tudom, hogy a dohányzás teljesen értelmetlen dolog, figyelmetlenné tesz, akadályozza az elmélyült gondolkodást, és hosszú távon legyengíti a szervezetet. Mindezen bizonyosságok tudatában továbbra is egész nap dohányzók.” Stefan Zweig Empátia „Amióta a politika színterére léptem, az az érzésem, hogy én vagyok a vad a körvadászaton.” Édouard Balladur francia miniszterelnök Védőbeszéd „Engem most mindennel vádolnak Olaszországban, kivéve a pun háborúkat, mert akkor még nagyon fiatal voltam.” t Giulio Andreotti volt miniszterelnök A bomba napja „Előre megjósolom a napot, amikor az atombomba bevetésére is készek lesznek az érintettek: ha majd egy milliárd éhező megindul Nyugatra.” Jecques-Yves Cousteau, francia óceánkutató Oszolj! „Hadsereg nélkül erősebbek vagyunk.” Oscar Arias Costa Rica-i elnök A szemináriumvezető megmagyarázza „A szocializmus kudarca elsősorban azzal magyarázható, hogy a néptömegek nem sajátították el az ideológiát.” Kim ír Szén, koreai pártvezér Úszni bűn „Az iszlám nem engedheti meg, hogy a férfiak és a nők együtt úszkáljanak.” Mahmud El-Shérif, jordániai miniszter Párbeszéd „Amikor a japánok igent mondanak nekünk, ez a leggyakrabban nemei jelent.” Bili Clinton amerikai elnök Közgazdasági rejtély „Pontosan tudjuk, hogy mi nem működik az Egyesült Államokban, de hogy mi működik, ezt nem lehet tudni.” Lester Thurow, amerikai közgazda Politikusok erről-arról Örökségünk illetéke Kováts Dénes legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón jelentették be, hogy a tervek szerint emelni kivárnak bizonyos illetékeket, így az örökség után fizetendőt is. Az 5, 8,10 százalékosak 10, 14 és 20 százalékra emelkednének. Nem tudom, ez kinek mennyit jelent — nyilván a szülőik) vagyoni helyzetétől függ — abban azonban biztos vagyok: mint oly sok döntés, ez sem arat osztatlan elismerést. Úgy gondolom, nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy eléggé furcsa dolog teherrel sújtani az örökséget. Elég, ha csak arra gondolunk: nagyon sokan keményen megdolgoztak azért, hogy kisebb-na- gyobb vagyont, valami értéket összegyűjtsenek életük során. S ugye, ha valakinek lakása vagy háza, esetleg autója is van, az gyakran eléggé verejtékes munka, keserves erőfeszítések eredménye. Lakni pedig csak kell valahol... Dolgoztak a szülők, nemegyszer erejüket megfeszítve, túlórázva, saját kezükkel is hozzájárulva életük alapvető értékeinek megteremtéséhez. Gyakran egészségük is ennek rovására ment. S akkor jön az „állam bácsi”, a hatóságok, és a gyász mellett még anyagi teherrel is sújtják az örökösiöke)t. Arra a vagyonra szabva ki illetéket, melyhez semmi közük. Megsarcolva a gyerekek vagy unokák jussát. Most méginkább. Különösen furcsa ez akkor, ha hozzávesszük: manapság nagyon sokan nem is élnek olyan jó anyagi körülmények között, hogy a közjegyzőnek járó szintén jelentős összeg mellett még illeték címén is több tízezer forintot fizessenek ki. Leveleken 18x30 négyzetméteres tornatermet építenek az általános iskolának Harasztosi Pál felvétele Kommentár A művészet diplomáciája Bodnár István rp zekben a napokban £j már a huszadik Nemzetközi Fafaragótábornak ad otthont Bereg fővárosa, Vásárosnamény. Több mint harminc mester és népművész vesz részt az egy hétig tartó táborban, bizonyára sok szép új alkotással gazdagítva a mesterség kincsestárát. Ukrajnából, Romániából, Szlovákiából és Németországból is nem először érkeztek fafaragók a namé- nyi táborba. Ezen a vidéken — mint ismeretes — már évszázadok óta szép hagyománya van ennek a mesterségnek, csakúgy mint Erdélyben és Kárpátalján. Jó néhányan hódolnak ma is ennek a nemes művészetnek, és a fiatalok közül is egyre többen veszik kézbe a régi szerszámokat. A város vezetésének és Schmidt Sándornak köszönhetően Vásárosnamény már régen felismerte azt a missziós szerepet, amely a környék — beleértve a határon túli területeket is — ősi szép mesterségének, művészetének megőrzésében és továbbfejlesztésében betölthet. Megyénk a művészet területén is egyre inkább megtalálja helyét és szerepét, amelyet a három határ közelsége szab ki rá. Sóstón a napokban zárt be a Nemzetközi Erem- és Kisplasztikái Alkotótelep, amelyet tizenhetedik alkalommal rendeztek. Baja Ferenc, az alkotótelep irányítója szépen szólt a közelmúltban lapunk hasábjain, és a televízió Stúdió című műsorában a művésztelep jelentőségéről. Nem régen ért véget a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak fesztiválja, amely az ötödik volt immár. Ennek a találkozónak a jelentősége is nemcsak a régió határain belül, hanem Kö- zép-Európában is példaértékű lehet arra, hogyan lehet és kell megszervezni egy olyan fesztivált, amely nélkülözhetetlenfeladatot lát el a magyar nyelvű színjátszás terén. Nyíregyháza, Kisvárda, Vásárosnamény. Három város, amely egyre inkább felismerte lehetőségeit és kötelességét a művészetek diplomáciája területén.
