Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

1993. június 17., csütörtök TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarorszag V Ne csak a brókercégek gazdagodjanak a kárpótláson Budapest (ISB - Sinka Zoltán) — Havonta mintegy 8-9 milliárd forinttal csökken a még állami kézben lévő va­gyon értéke — mondta Pong- rácz Tibor, az Állami Vagyon­ügynökség igazgatótanácsá­nak elnöke egy vállalkozói fó­rumon. Az államtitkár különö­sen aggasztónak tartja, hogy a kárpótlás során nem sikerült megfelelő minőségű vagyon­tárgyakat felajánlani a kár- pótlásijegy-tulajdonosoknak, így azok inkább igyekeznek készpénzre cserélni a jegyei­ket, mintsem állami tulajdon­ra. A kárpótlási jegyek tulaj­donosai javarészt földre vál­tották az értékpapírjaikat, volt, aki önkormányzati vagy álla­mi tulajdonú lakását vásárolta meg a kárpótlási jegyek segít­ségével. Kevesen vették igénybe az életjáradékot — az eredetileg gondolt 20-30 mil­liárd forint helyett eddig mindössze 87 milliót fordítot­tak erre a célra —, s még kevesebben éltek a privatizá­ció kínálta lehetőségekkel. Nem jeleskedtek a felhasz­nálásban a kárpótlási jegyek másodlagos tulajdonosai sem, így például a szövetkezetek, amelyek ■ pedig a becslések szerint mintegy 30-40 mil­liárd forint értékű kárpótlási jeggyel rendelkeznek. Mindezek következtében sokat romlott a kárpótlási je­gyek árfolyama, s így a kár­pótlás egyre kevésbé tudja be­tölteni az eredeti szerepét — vélekedik az ÁVÜ igazgató- tanácsának elnöke. ezért Pongrácz Tibor vezetésével — az AVÜ, az AV Rt., a kincstári vagyonkezelő, valamint a kár­pótlási hivatal munkatársainak részvételével — koordinációs bizottság alakult, amely igyek­szik egyensúlyt teremteni az értékpapírokkal szemben mu­tatkozó kereslet és kínálat kö­zött. Ennek egyik legfon­tosabb eszköze lehet, ha sike­rül jó minőségű állami va­gyont felajánlani a kárpótlási jegyek tulajdonosainak. Ez persze meglehetősen ne­héz egy olyan helyzetben, amikor az állami vagyon érté­ke hónapról hónapra közel tíz- milliárddal csökken. Az állami vagyonkezelőhöz tartozó mintegy félszáz társaság tőke­hatékonysági mutatóit vizsgál­va, a közelmúltban mindössze négy olyan céget találtak, amelyek minden szempontból megfelelnek a kárpótlásijegy­tulajdonosok igényeinek. A többség tőkehatékonysági mu­tatója nulla és egy százalék körüli — tájékoztatott Egri Oszkár, az állami vagyonke­zelő szervezet ügyvezető igaz­gatója. A szinte kizárólag szolgáltatási jellegű vagyon egy részét — az energiaszek­tor, az informatika, a márka­védelem, valamint a banki szféra cégeit — most készítik fel arra, hogy a kárpótlási fo­lyamat kínálati oldalán a közeljövőben megjelenjenek. Ez Egri Oszkár szerint egy 15 milliárdos portfoliót jelent. Csépi Lajos, a vagyonügy­nökség ügyvezető igazgatója úgy véli, a mezőgazdasági vál­lalatokban még nagy lehetősé­gek fejlenek, de kínálatként je­lentkezhetnek az állami cégek kezelésében lévő bérlakások, illetve az átalakuló vállalatok vagyonából kárpótlási célokra elkülönített része is, amelyből egy 60 milliárdos csomagot hamarosan „piacra dob” az ÁVÜ. Ezek között találhatók a söripar, a szállodaipar repre­zentánsai, s „egyéb vonzó ter­melőegységek” — ahogyan Csépi Lajos fogalmaz. Az ÁVÜ ügyvezető igazga­tója szerint egyenletes húzó­hatást jelent a kárpótlási je­gyek árfolyamára, ha a most induló kisbefektetői program­ban hiteltörlesztésekre lehetne felhasználni az értékpapírokat. Tárgyalásokat folytatnak a kereskedelmi bankokkal arról, hogy lehessen a kárpótlási je­gyeket banki hitelek törleszté­sére fordítani. Sepsey Tamás, a kárpótlási hivatal vezetője nemrég újság­írók előtt kijelentette, hogy a mintegy másfél millió embert és 150 milliárd forint értékű vagyont érintő kárpótlás sike­res lebonyolításában nagy fe­lelőssége van a hivataloknak. A kényes egyensúly most fel­billenni látszik, de a szakem­berek még mindig bíznak, s újabb és újabb ötletekkel áll­nak elő. Növekszik a pályakezdő munkanélküliek száma Az allergia ellen Budapest (ISB - S. Z.) — A csecsemő- és kisgyer­mekkori allergia kimutatá­sára alkalmas és a szüksé­ges diéta fenntartását előse­gítő műszert fejlesztett ki az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság (OMFB) által támogatott szakembercso­port. Pungor Ernő tárcanél­küli miniszter, az OMFB elnöke szerdán sajtótájé­koztatón mutatta bfe az új berendezést. Az allergiás megbetege­dések száma világszerte emelkedik. Legnagyobb veszélynek a csecsemők és a háromévesnél fiatalabb gyermekek vannak kitéve, mivel az ő immunrendsze­rük még nem kellően fejlett a százszázalékos védeke­zéshez. Ahol a családban már előfordult allergiás megbetegedés, 60-80 szá­zalék az esélye annak, hogy a gyermekeknél is jelent­keznek hasonló panaszok, de 5-15 százalékos a veszé­lyeztetettség azokban az esetekben is, ahol a család­ban nem volt korábban al­lergia. Leggyakrabban a táplálé­kok fehérjéi okoznak pa­naszokat, különösen a te­héntej, a tojás és a szója, mivel ezekkel találkozik a legkorábban a csecsemő szervezete. A panaszok kö­zött előfordulhat légúti megbetegedés, asztma, kró­nikus, kezelhetetlen hasme­nés, hányás, idült vashiány, végső esetben a szervezet fejlődésének teljes leállása. A most bemutatott beren­dezés alkalmával azonban hatékonyan kimutathatók a szervezetben termelődő el­lenanyagok, amelyek az al­lergiás panaszokat okozzák, ezáltal lehetővé válik, hogy a csecsemők és a kisgyer­mekek étrendjéből kihagy­ják a megbetegedést előidé­ző tápanyagokat. Az okos műszer kis adag vérszérum­ból nagy bizonyossággal nyeri a pontos információt. Budapest (ISB - S. Z.) — Az idei iskolaév végeztével mintegy 180 ezer pályakezdő fiatal lép be a munkaerőpiacra, sokan közülük azonban még csak nem is reménykedhetnek abban, hogy rövid időn belül elhelyezkednek. A 16 és 25 év közötti kor­osztály a legveszélyeztetet­tebb réteg, ezért a Munkaügyi Minisztérium önálló cselekvé­si tervet dolgozott ki a pálya­kezdők munkaerőpiaci prob­lémáinak kezelésére, amely­hez népszerűsítő program is társul. Kiss Gyula munkaügyi miniszter szerdán azért talál­kozott az újságírókkal, hogy a segítségüket kérje e program végrehajtásához. A legna­gyobb gondot ugyanis az in­formációhiány okozza, mely­nek következtében nehezen ta­lálnak egymásra a munkát ke­resők és a munkaadók. Budapest (ISB - R. S.) — A Magyar Távirati Irodát (MTI) 1880-ban alapította két gyorsíró, s így a mai nemzeti hírügynökségünk az ötödik legrégebbi a világon. Műszaki fejlettségét tekintve azonban nem tartozik a legnevezete­sebbek közé, igaz, a szerdán átadott űrtávközlési rendszer sokat javított modemizáltsági fokán. A Matáv Rt., az MTI és a SAT-NET Műholdas Szol­gáltató Kft. fejlesztésében megvalósított rendszer Európa bármelyik országában elérhe­tő, s a műholdas adás hatósu­gara egészen az Uraiig terjed. A kormány által nyújtott 120 millió forintos állami támo­gatásból megvalósított beru­házás lényegéhez tartozik, hogy az egyenlítő fölött 36 ezer kilométer magasságban keringő műhold segítségével bármilyen szöveges hírt, feke­te-fehér és színes képet, vala­Jelenleg több mint 50 ezer pályakezdő munkanélkülit tar­tanak nyilván — közülük 5440-en Borsodban, 4497-en Szabolcs megyében élnek —, s mintegy 17 ezren vannak, akiknek lejárt a féléves se­gélyjogosultsági idejük. Kiss Gyula szerint ez év végére 75-80 ezerre duzzadhat a re­gisztrált pályakezdő munka- nélküliek száma, akik közül szinte minden harmadiknak hiányzik a szakképesítést vagy érettségit tanúsító bizonyítvá­nya (ez utóbbi különösen Haj- dú-Bihar megyében okoz sok gondot). A 25 pontból álló cselekvési program népszerűsítésében az illetékes minisztérium számít a sajtóra, de tervezi informá­ciós telefonok működtetését is a megyei munkaügyi közpon­tokban, ahol a fiatalok vagy szüleik bármikor aktuális in­mint hangot és zenét is lehet közvetíteni. A rendszer egy- irányban működik, s az MTI által fellőtt híreket, informá­ciókat közvetíti a megren­delők számára. A szerdai ünnepélyes át­adással egybekötött sajtótájé­koztatón megtudtuk azt is, a jelenlegi előfizetőknek nem kerül újabb forintjukba a rend­szer használata, csupán jelez­niük kell, hogy ezután nem ve­zetéken, hanem műholdon ke­resztül szeretnék elérni az MTI adását. A vevőberende­zést szintén nem a megrende­lőnek kell fizetni, telepítését a hírügynökség végzi. Á Kelet- Európában napjainkban egye­dülálló rendszert az új előfize­tők is gyorsan igénybe ve­hetik: az ígéretek szerint ugyanis csak pár órába kerül a vevőterminál üzembe helye­zése. A szakemberek szerint a formációkhoz juthatnak. A „609-es postafiók” levélben érkező állásajánlatokat vár, il­letve levelezési lehetőséget biztosít a pályakezdő fiatalok és a munkaadók között. A Munkaadók a fiatalokért elne­vezésű program keretében külföldi munkáltatók és hazai kamarák, vállalkozói szövet­ségek fiataloknak szóló állás- ajánlatait várják. Kiss Gyula szerdai sajtótájé­koztatóján beszámolt arról is, hogy jelenleg 678 ezer re­gisztrált munkanélkülit tar­tanak számon, valamivel ke­vesebbet, mint az elmúlt idő­szakban, de azoknak a száma is megközelíti a százezret, akik kikerültek a járadékrend­szerből. Meglepő — mondta a miniszter —, hogy a járadék- rendszerből kikerülők kéthar­mada 60 napon belül talál ma­gának állást. műholdas rendszert nemcsak a sajtókommunikáció területén jelent előrelépést, egyéb más információk továbbítására is kitűnően lehet használni: így többek között tőzsdei és banki, meteorológiai valamint rend­őrségi hírek illetve adatok szó­rására is. A sajtótájékoztatón Oltvá­nyi Ottó kijelentette: vélemé­nye szerint az új rendszer üzembe helyezésével a határo­kon túli magyarság tájékoz­tatása is könnyebbé válik. Az MTI vezérigazgatója bízik ab­ban is, hogy a jelenleg 40 földi állomást kiszolgáló rendszer gyorsan fejlődik, hiszen a ha­zánkban akár 250-300 ter­minál telepítésére is lehetőség van. Az eseményen megtudtuk, hogy az MTI kezdeményezé­sére 1996 nyarán hazánkban rendezik meg a hírügynöksé­gek első világkonferenciáját. Átadták Közép-Európa első űrtávközlési rendszerét Ha baleset: európai bejelentő Budapest-Nyíregyháza (KM) — A gépjárművek ál­tal okozott károk rendezése során igen gyakran okozott gondot, hogy a kárbejelentés alkalmával a károsult nem tudta a szükséges adatokat közölni a károkozó felelős­ségbiztosítójával, sokszor az is előfordult, hogy ez utóbbit nem is ismerte. A jelenleg használt betét­lapok és a rendőri helyszíne­lésnél alkalmazott egyéb nyomtatványok adattartal­mának meghatározása még 1991. július 1-je, azaz a kö­telező gépjármű-felelősség­biztosítás szerződéses rend­szere bevezetése előtt tör­tént, így akkor nem volt szükség a biztosító megje­lölésére, felelősségbiztosí­tási kötvényekkel az autósok pedig nem rendelkeztek. Az is problémát okozott, hogy a balesetek jelentős há­nyadában az eseményt nem írták le kellő részletességgel, a betétlapot kiállító csak a felelősségét ismerte el. A felelősség, illetőleg az esetleges kármegosztás kér­désében való döntés — a korrekt és kellően részletes eseményleírás alapján — korábban is és ezután is az egyes biztosítóintézetek kel­lő szakértelemmel rendelke­ző munkatársainak a felada­ta. A baleset résztvevőinek nem kell az összetört jár­művek felett a baleset miatt néha ideges légkörben a fe­lelősség kérdésén vitatkoz­ni, hanem az eseményt kell minél pontosabban rögzí­teni. A bevezetésre kerülő Bal­eseti bejelentő — amelyet tegnap mutatott be a sajtó képviselőinek a Magyar Biztosítók Szövetsége — használatával, ha azt ponto­san, a megfelelő okmányok adataival egyezően töltik ki és a baleset bekövetkeztének körülményeit is rögzítik, be­jelölik a sérüléseket és egy­szerű vázlatrajzot is készíte­nek a kárbejelentés megtéte­léhez és a kárrendezés meg­kezdéséhez szükséges min­den adat rendelkezésre áll. A baleset körülményeinek leírását nagymértékben megkönnyíti, hogy a nyom­tatvány tartalmazza a leg­gyakrabban előforduló for­galmi szituációkat. További előnye a Baleseti bejelentő használatának, hogy az az üzemben tartó, aki nem érvényesít kár­igényt a balesetben részes másik fél felelősségbiztosí­tójával szemben, a bejelentő saját példányának, saját fe­lelősségbiztosítójához való eljuttatásával eleget tesz a jogszabályban előírt beje­lentési kötelezettségeinek. Különösen hasznos segít­séget jelent, ha a másik fél külföldi. Az idegennyelvű nyomtatvány szövegének je­lentése azonos a magyar pél­dányéval. Az egyes rovatok sorszámozottak, így a saját példányt olvasva, könnyen megítélhető a másik fél nyi­latkozata is. Első alkalommal a Bal­eseti bejelentőt egy kísérőle­vél kíséretében a biztosítóin­tézetek általában a harmadik negyedévi díj befizetésére szolgáló átutalási postautal­vánnyal együtt küldik meg a biztosítottaknak. Aki ily mó­don nem kapott Baleseti be­jelentőt, ingyenesen, saját felelősségbiztosítója bár­mely gépjármű-kárrendezési helyén, vagy nagyobb fiók­jaiban is megkaphatja. A felhasznált, vagy meg­rongálódott bejelentők pót­lása is hasonló módon törté­nik. Zöld város-program Budapest (ISB - D. Á.) — Zöld város létrehozásá­ban ajánl közreműködést a párizsi Gaz de France. A gázszolgáltató cég már több éve törekszik arra, hogy megerősítse pozícióját a kö­zép- és keleteurópai orszá­gokban, részt vegyen a föld­gázfejlesztési programok­ban, és hasznosítsa szak­tudását a helyi gázmüvekkel együttműködve. Á francia vállalat most tartotta sajtótájékoztatóját a budapesti KOMMUNAL­EXPO nemzetközi telepü­lésfejlesztési szakkiállítá­son. Az 5000 francia telepü­léssel szoros kapcsolatban álló Gaz de France a magyar városoknak és falvaknak is felajánlja szolgáltatásait, amelynek középpontjában a környezetvédelem áll. Külö­nösen a hulladékfeldolgo­zásban és a légszennyeződé­sek megfékezésében szeret­nék átadni tapasztalataikat. A cég már számos francia településen dolgozott ki olyan megoldásokat, ame­lyek egyszerűek, hatéko­nyak, alkalmazhatók az ön- kormányzatok körében. A sajtótájékoztatón jelen lévő Anse városka polgár- mestere megerősítette, hogy ezek az eljárások valóban az emberiség érdekében szület­tek. A Zöld város-program ke­retében (levegőmérési kam­pányok, növényzetelemzés, energiagazdálkodás, zajszint mérés, hulladékgazdálko­dás) a Budapesten most iro­dát nyitott francia cég komp­lex környezetvédelmi szol­gáltatáscsomaggal állt elő, és kínálta fel a magyar tele­pülések önkormányzatainak. Budapesten találkoznak a volt DOTÉ-sek Budapest (ISB) — La­punkban beszámoltunk már arról, hogy az elmúlt évben megalakult a Debreceni Or­vostudományi Egyetem Ba­ráti Köre. A tavalyi nagysza­bású debreceni rendezvény után most Budapest a hely­színe a következő találkozó­nak. Június 23-án szerdán 18 órakor a Magyar Honvédség margitszigeti vendégházá­ban kezdődik az összejöve­tel, melyre meghívták Módis Lászlót, a DOTE oktatási rektorhelyettesét és Gubacsi Lászlót, a DÖK elnökét. A program szerint ezúttal az egyetemi diákéletről han­goznak el beszámolók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom