Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

Kelet-Magyarország 7 1993. június 17., csütörtök Nyugdíjasklubok uj szerepben Százezer idős ember sorsán próbálnak javítani • Egyéni gondok, egyedi megoldás Nyíregyháza (KM) — Ötö­dik éve működik a Nyugdí­jasklubok Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Szövet­sége. A legutóbbi vezetőségi ülésnek nem véletlenül ad­ták a fenti címet. Arról be­széltek ugyanis, milyen fela­dataik lesznek a közeljövő­ben, s hogyan lehet ezeket a feladatokat megoldani. Szeretnék elérni, hogy az egyéni gondok és közös tenni­valók mindegyikére találjanak orvosságokat, hiszen ezektől függ, eredményesek-e vagy sem. Fontos az együttgondolko­dás, az együttműködés, hiszen a megye nyugdíjasainak száz­ezres tábora megérdemli és joggal várja is a törődést. Szükséges ezért, hogy az elkö­vetkező időszakban tisztán és világosan fogalmazódjon meg, miféle törődésre gondol­hatnak, s el kell dönteni azt is, hol van a nyugdíjasklubok he­lye és szerepe a szövetség éle­tében. Ne legyen felesleges Nagyon lényeges feladat a nyugdíjas klubok helyzetének megállapítása, valamint a gyá­raikat, üzemeiket, termelőszö­vetkezeteiket elvesztett nyug­díjasok felkutatása, problémá­iknak felkarolása. Ehhez töb­bek között az kell, hogy az összetartozást biztosító klubok működőképességét megte­remtsék. Szükséges, hogy fel­kutassák a működtetéshez szükséges anyagi forrásokat is. A vezetőség megtárgyalta a lekóhelyi önkormányzatokkal kialakítandó kapcsolat felvéte­lét, a már meglévők további erősítését. Megkeresik az önkormányzatokat Az elkövetkező idő legfon­tosabb tennivalóinak egyike, mondhatni első számú kérdése továbbra is az, hogyan tehető állandóvá, biztossá a meglévő klubok működtetését, a nyug­díjasok anyagi támogatását. Tudatosítani szeretné a nyugdíjassszövetség az embe­rekben, az illetékesekben és hivatalokban, hogy ezzel nem szívességet tesznek, hanem kötelességet teljesítenek. E gondolat helyes értelmezése, cselekvő támogatása a tele­pülések irányításának minden szintjén követendő feladat. A vezetőségi ülésen megfo­galmazott másik jelentős fel­adatként szeretnék elérni, hogy a nyugdíjasok legyenek jelen mindenütt, ahol sorsuk­ról szó esik. Nyugdíjasok és rászorulók Javasolják, hogy valameny- nyi önkormányzat hozzon lét­re idősek tanácsát, elvégre az ott élő öregek ismerik legjob­ban a település lehetőségeit, a lakosságot érintő gondjait, a rászorulók problémáit. Arra ösztönzik az önkor­mányzatokat, hogy egészség- ügyi és szociális bizottságaik­ban ott legyenek a nyugdíja­sok is. Elvégre ők azok, akik a szo­ciális támogatások odaítélésé­nek egyik legalapvetőbb szempontját, a valóban rászo­rulókat igazából ismerik. Módosították az eddigi szabályokat December 31-éig átmeneti rendelkezések vannak életben a nők nyugdíjbamenetelét illetően Nyíregyháza (KM - K. É.) — Nagy felháborodást keltett annak idején, amikor a Parla­ment elfogadta a nők nyugdíj- korhatárának felemeléséről rendelkező törvényt. Sokak el­lenkezését váltotta ki, hogy amíg egyre több fiatal lesz munkanélküli, addig az aktív munkát befejezni szándéko­zóknak, a munkába belefárad- taknak tovább kell dolgozni­uk. A nők érdekében számos interpelláció is született, ki­fogásolva, hogy a korhatár fel­emelése azokat is sújtja, akik csak később mehetnek nyug­díjba. Épp ezért öröm, hogy a Ma­gyar Közlöny június 9-én, szerdán megjelent 74. számá­ban már olvasható a 1993. évi 52-es törvény, amely módosít­ja, egyben kiegészíti a koren­gedményre és az előnyugdíjra vonatkozó eddigi szabályokat. Decemberig minden a régi A benne foglaltak szerint az átmeneti törvénynek köszön­hetően a nyugdíjtörvény a nők esetében ez év december 31- éig valójában nem változik, úgy kell tekinteni, mintha a korhatár felemelését meghatá­rozó rendelkezés meg sem született volna. Az átmeneti rendelkezés életbelépésével ez év decem­ber 31-éig előnyugdíjba azok a nők mehetnek, akiknél az egyéb, a nyugdíjbavonuláshoz szükséges feltételek megvan­nak, s akik megelőzőleg hat hónapig munkanélküli járadé­kot kaptak, s akik 1941-ben születtek. Ezek a nők ugyanis ma 52 évesek, tehát három éven belül betöltik 55. élet­évüket. A törvény értelmében de­cember 31-éig korengedmé­nyes nyugdíjba azok a nők mehetnek, akik 1943-ban szü­lettek, s még ebben az eszten­dőben betöltik az ötvenedik életévüket. Ebben az esetben az is szükséges, hogy az illető munkáltatója az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kifizeti számukra a nyugdíjat, illetve az ilyen esetekben ki­fizetendő összes pótlékokat is. Csak ha a munkáltató is hozzájárul Nem árt tudni, hogy a munkáltató nem köteles vál­lalni a korengedményes nyug­díjazással járó megelőző ter­heket, s annak, aki az efféle nyugdíjat kívánja igénybe venni, egyebek mellett a mun­kanélküli jogosultság feltéte­leivel is rendelkeznie kell. A törvény értelmében ugyanis az előnyugdíjnál a munkaügyi központ, a korengedményes nyugdíjnál pedig a munkáltató vállal a törvény által előírt kö­telezettségeket, terheket. Januártól esetleg más lesz Az átmeneti törvény — el­nevezéséből adódóan is — ez év december 31-éig van ér­vényben, ezen idő lejárta után az új törvény, az új jogszabály lép életbe. A törvény a kihir­detés napjától, de legfeljebb 1993. március 1-jéig visz- szamenőleges hatállyal alkal­mazható. Megbecsülést szerezni örökre Az egykori igazgató most az öregek sorsát igazgatja a nyugdíjas tanárok nagy örömére Nyíregyháza (KM - KÉ) — Hetvenkét éves, de nem lát­szik annyinak dr. Jósvai Lász­ló, a nyíregyházi Zrínyi Gim­názium egykori igazgatója, ma a megyei nyugdíjasklubok szövetségének elnöke. Nem csak a külseje fiatalos, a lelke sem öreg. Egyetlen pillanatra sem unatkozik, talál magának ma is bőv^n feladatot. Huszonöt évig volt a Zrínyi gimnázium első embere. Tős­gyökeres nyíregyházi, akit nem saját szándéka, sokkal in­kább az élet forgószele sodort el egy időre szülővárosából, ahol apja, nagyapja, dédapja, de még ükapja is született. A gimnázium s a nyíregyházi tanítóképző elvégzése után a budapesti Eötvös Lóránd Tu- dományegytemen kezdte el a magyar-történelem szakot. Az egyetemi éveket azonban dur­ván félbeszakította a háború, s az előadótermek helyett a frontra küldte Jósvai Lászlót és diáktársait. A keleti front élményeire fájó térdei emlé­keztetik még ma is. Nagycserkeszen volt tanár, később igazgató, majd az előbb emlegetett Zrínyi követ­kezett. Az itt töltött negyed­század alatt sok emléket gyűj­dr. Jósvai László Balázs Attila felvétele tött, s elért szép eredményeket. Ezen idő alatt felépült egy új iskola, s a nyíregyházi gimná­zium az ország egyik legjobb­jává nőtte ki magát. Hatvanéves korában elhatá­rozta, elég volt az aktív mun­kából, a 42 éve tartó szolgálat­ból, jöjjön a pihenés. Igaz, Jósvai László csak szavakban pihen, tetteiben ma is igencsak dolgosnak mutat­kozik. Először a Mécses nyug­díjasklub vezetését vállalta el, majd a megyei nyugdíjasszö­vetség irányítását tartotta, s tartja ma is szívügyének. Mint mondja, azért, mert arra gondolt, nincs az rendjén sehogyan sem, hogy a nyug­díjba vonulók, az életük dol­gosabbik részét abbahagyni kényszerülők egyik napról a másikra feleslegesnek, nyűg­nek érezzék magukat. Először azt igyekezett elérni, hogy le­hetőleg minél több településen alakuljanak nyugdíjasklubok. Mára elmondhatja, ez az álma valóra válhatott, hiszen kez­detben tizennégy, ma pedig már már ötven nyugdíjasklub működik a megyében. S hogy miért kellenek ezek a klubok? Szerinte azért, mert bennük régi barátok, olykor iskolatársak találkoznak, új is­meretségek szövődnek, s az általa irányított szórakozásnak nevezett programokkal a ki- kapcsolódást, a bajok, gondok felejtését is ösztönözni lehet. Aki ezekbe a klubokba jár, nem tarthatja feleslegesnek magát, sokkal inkább érzi, még mindig valaki. Jósvai László az utóbbi években már az érdekvédelmi feladatokra is nagy figyelmet fordít. Teszi ezt egyebek mel­lett azért, mert szomorúnak, olykor felháborítónak tartja, hogy a Szabolcs megyei nyug­díjasok helyzete az országos átlagnál is rosszabb. Amíg az országos átlag szerint 30-32 százaléknál alacsonyabb nyolc­ezer forintnál a jövedelem, ad­dig ebben a megyében het­venkét százaléknak visz nyolcezer alatt a postás. Fi­gyelemmel kísérik és intézik a rendkívüli nyugdíjemelések ügyét, eddig már kétszázötven kérelmüket ítélte jogosnak a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság. Az ily módon négy­ötszáz forinttal megemelt havi nyugdíjak sok idős ember gondjain enyhítettek. Alapítványoknak írnak, pá­lyázatokat fogalmaznak, s az így kapott összegeket is a me­gye öregjeinek hasznára for­dítják. Jósvai László természetesen nemcsak a közért végzett munkában, hanem családja körében is örömét leli. Fele­sége egyben kollégája is, s há­rom felnőtt gyermekük közül egy orvos lett, kettő pedig a szülők hivatását, a tanári pá­lyát választotta. A tanár úr egyik legfrissebb öröme, hogy legnagyobb uno­kája ősztől a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium ta­nulója lesz... Egy kérdés - egy válasz Ki kaphat szociális járadékot? Nyíregyháza (KM) — Legutóbbi, nyugdíjasoknak szánt oldalunkon indítottuk útjára azt a rovatot, amely­nek segítségével rövid vála­szokat igyekszünk adni az időseket, a nyugdíjasokat leginkább foglalkoztató gya­kori kérdésekre. Ezúttal arra adunk vá­laszt, kik kaphatják a támo­gatások egyik közkedvelt és nagy érdeklődésre számot- tartó formáját, a szociális járadékot. Mint a tb illetékesétől megtudtuk, a szociális jára­dékra jogosultságot nem tár­sadalombiztosítási jogsza­bály, hanem az Egészség­ügyminisztérium és a Pénz­ügyminisztérium együttes rendelete tartalmazza. A rendelet szerint szociális járadékra az jogosult, aki a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendel­kezik, és munkaképesség vál­tozásának mértéke az Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigazgatóság ( mely szer­vezet e hónap közepétől megszűnt, s helyette egész­ség és nyugdíjbiztosítási ön- kormányzatokat választot­tunk) Orvosszakértői Intéze­tének orvosi bizottsága véle­ménye szerint az ötven szá­zalékot eléri. Jogosult a szociális jára­dékra az is, aki nem részesül munkanélküli ellátásban, ke­resetkiegészítésben, továbbá állandó özvegyi nyugdíjban, táppénzben, baleseti táp­pénzben és gyermekgondo­zási díjban sem. A jogosultság feltételeinek fenállása esetén is a munka- viszony, illetve a munkavi­szony jellegű jogviszony megszűnését követő naptól jár a szociális járadék. Nyugdíjas-találkozó Nyíregyháza (KM) — A korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is megren­dezte a Nyugdíjasklubok Megyei Szövetsége a nyug­díjasklubok megyei találko­zóját. Ebben az évben Záhony vállalta a rendezést. Már ko­ra reggel érkeztek az idősek, autóbuszok, vonatok, sze­mélyautók hozták a vendé­geket, a települések nyugdí­jasklubjainak tagjait. A ha­zaiakon kívül Kárpátaljáról, Szlovákiából is érkeztek, de itt voltak Szandaszőlős öreg­jeinek képviselői is. A szer­vezés sikerét bizonyítja, hogy a megyéből harmincöt nyugdíjasklub közel száz­húsz tagja foglalt helyet a városi sportpálya lelátóin. A megjelenteket dr. Jászai László, üdvözölte, majd Ba­jor Tibor Záhony polgár- mestere nyitotta meg. Ez­után a klubok kultúrcsoport- jai szórakoztatták a megje­lenteket. A próza, vers, kate­góriák melett szépen megfért a magyar nóta, az előadott különféle falusi jelenetek. A találkozó legidősebb részt­vevője, Bódi Mihály citera- muzsikájával vívott ki magá­nak elismerő szavakat. A találkozó közös ebéddel folytatódott, s a jó hangula­tot szerencsére a hirtelen jött zápor se tudta elrontani. A nyugdíjastalálkozó résztve­vői a késő délutáni órákban mondtak búcsút egymásnak, megígérve, hogy jövőre újra összejönnek. Vitaminra szükség van Külföldön már elterjedt az étkezési napló Nyíregyháza (KM) — Szakemberek mondják, az idősek táplálkozása eltér a fiatalokétól. A megfigyelé­sek alapján elmondható, szervezetük kevesebb táplá­lékot igényel ugyan, mint korábban, bizonyos vitami­nokra, ásványi anyagokra azonban idősebb korban is feltételenül szükség van. Ilyen például a B, C és D-vi- tamin, amelyek nélkül teljes értékű táplálkozásról nem beszélhetünk. Az is bizonyított tény, hogy az évek előrehaladtával változik a szervezet táp­anyagigénye is, aminek egyik fontos tétele, hogy a korábbinál több fehérjét kell az időseknek fogyasztaniuk. Az esszenciális aminósav szükséglet például öregkor­ban háromszor annyi, mint mondjuk 20-25 éves korban. A szakemberek tanácsait már csak azért is érdemes megfogadni, mert az elégte­len táplálkozás következmé­nyei veszélyekkel járnak. Ezt bizonyítja, hogy a sta­tisztika szerint a betegségek hetven százalékának a hely­telen táplálkozás az egyik kiváltó oka. Az orvosok, kutatók ebbe a csoportba sorolják a magas vérnyomást, a köszvényt, a cukorbetegséget és az érel­meszesedést is, s mint köztu­dott, mindezen betegségek súlyos változatai akár az életet is veszélyztetik. Ha pedig ez így van, akkor nem marad más hátra, mint az idősebb korban is szak­szerű, körültekintő táplálko­zás, a tápanyagok mind szélesebb körű bevitele. Fontos, hogy az étlap legyen változatos, tápanyagokban gazdag, s kerülje a zsírtar­talmú valamint az üres kaló­riákat tartalmazó élelmisze­reket, s ha meg tudjuk állni, ne fogyasszunk zsíros hú­sokat, felesleges gyógy­szereket. Mindenesetre a tanácsok csak akkor használnak vala­mit, ha betartják őket. Hely­telen tehát, hogy sok idős ember nem főz magának rendszeresen, vagy éppen kizárólag készételeket fo­gyaszt. Külföldön a betegségek megelőzése érdekében a szakemberek javaslatára már elterjedt az étkezési napló, amelyben egy hétig ponto­san feljegyzik az öregek, mit fogyasztottak. Ezekből az adatokból ki­derül, hol van a hiba, hol kell az illetőnek változtatnia. A kort, magasságot és súlyt fi- gyelembevéve az is megál­lapítható, milyen étrendet kell követnie az illetőnek ah­hoz, hogy a lehető legegész­ségesebben, s minél tovább éljen. dB

Next

/
Oldalképek
Tartalom