Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-16 / 138. szám
1993. június 16., szerda TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 9 3-3,2 milliárd kompenzációra Az áfaemelés valószínűleg október elsején lép érvénybe, és nem korábban Budapest (ISB - R. S.) A kormány elkészítette és a parlament elé terjesztette az általános forgalmi adótörvény módosításával illetve az ezzel összefüggő lakossági kompenzációval kapcsolatos előterjesztését. A két javaslatból kitetszik, hogy a kabinet minden korábbi híreszteléssel ellentétben október elsejével kívánja bevezetni a kétkulcsos, 10 és 25 százalékos áfát, s az ezt követő három hónapra összesen durván 3 milliárd forintot szán kompenzációra. Az adótörvény módosítására tett kormányjavaslat szerint megszűnik a 0 kulcs, s az eddig idesorolt gyógyszer- és energiaárakat 10 százalékos adó terheli majd. A napjainkban 6 százalékos adótartamú termékek ezután zömmel a kedvezményes, 10 százalékos kulcs szerint adóznak majd. kivételt képeznek azonban a bébiitalok, a zöldségalapú ivó- levek és a szintetikus alapú szörpök, amelyeknek ezután 25 százalékos lesz az adótartalma. Viszonylagos jó hír lehet, hogy ezzel szemben a Infláció májusban Budapest (MTI) — Májusban a fogyasztói árak a korábbi hónapokhoz képest jóval alacsonyabban, 0,4 százalékkal emelkedtek. Áprilisban és májusban a havi áremelkedés 0,8-0,8, februárban 1,7, januárban pedig 6,8 százalék volt. Minderről a Közpotpi Statisztikai Hivatal kedden tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. Az elmúlt egy év során az áremelkedés 21,3 százalékos volt. Összehasonlítva ezt az előző év időszakával, kismértékű csökkenés tapasztalható. Tavaly májusban ugyanis az előző 12 hónapot figyelembe vevő árnövekedés még elérte a 22,6 százalékot. Márciusban, áprilisban és májusban nem voltak központi áremelések, a februári és a márciusi forintleértékelés csak mérsékelten növelte az inflációt. , Budapest (MTI) — Az Állami Vagyonügynökség az 1992. évi előzetes mérlegek alapján felmérte a hozzá tartozó állami vállalatok és gazdasági társaságok vagyoni helyzetét. Az adatok elemzése alapján megállapítható, hogy az állami vállalatok többsége tavaly veszteséges volt. A veszteség mintegy háromszorosára nőtt az egy évvel korábbihoz, vagyis az 1991- hez képest. Ugyanakkor a gazdasági társaságok többsége pozitívan zárta az évet. Az állami vállalatok vagyona 1991-ről 1992- re átlagosan 20 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a gazdasági társaságok vagyona összességében változatlan maradt. Sőt, ahol a technikai átalakulást követően a privatizáhidegkonyhai készítmények adóterhe 15 százalékkal csökken. Az áfaemelés kompenzációjával összefüggő javaslatát négy változatban terjesztette a kormány a t. Ház elé. Az első változat szerint a 15 ezer forint bruttó keresetet el nem érők részesülnek kompenzációban, s ezt a támogatást megkapnák a nyugdíjasok és a munkanélküliek is. Az átmeneti pótlékot azonban nem terhelné sem társadalombiztosítási járulék, sem személyi jövedelemadó. A tervezet szerint a bruttó 10 ezer forintnál kevesebbet keresők havi 300, míg a 10 és 15 ezer forint közötti keresetűek havi 200 forint pótlékot kapnának. Ehhez hasonlóan változó összeggel támogatnák a nyugdíjasokat és a szociális támogatásban részesülőket is. E variáció szerint azok a munka- nélküliek is kapnak támogatást, akiknek gyerekük is van: így a durván egymilliósra becsült táborból 500 ezer munkanélküli részesülne az átmeneti pótlékban. A vázolt javaslat megszavazása esetén mintBudapest (MTI) — Az Országgyűlés kedden megkezdte a pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Szabó Iván expozéjában kiemelte: az 1993. évi költség- vetés módosítását az indokolja, hogy a kormány a megnövekedett hiány finanszírozására forrásokat tudjon teremteni, illetve, hogy a pénzügyi mérleget a valóságos helyzethez igazítsa. A 30 milliárd forinttal nagyobb deficithez a kormány állampapírok kibocsátásával tervezi előteremteni a szükséges pénzt. Ehhez azonban szükség van a parlament felhatalmazására. Ugyancsak lényeges a parlamenti döntés az IMF-fel hamarosan aláírásra kerülő megállapodás szemcióra is sor került, ott jelentős volt a saját tőke növekedése. Ezt a cégek tőkebevonás, illetőleg tőkeemelés révén érték el. A felmérés alapján megállapítható az is, hogy a létszám- csökkenés összesen és átlagosan 22 százalékos volt. E területen is jelentős a különbség az állami vállalatok, illetőleg a már gazdasági társasági formában működő cégek között. Míg az állami vállalatoknál a lészámcsökkenés átlagosan 30 százalékos, ez az arány a gazdasági társaságokká alakult cégeknél lényegesen kisebb, nem több mint 12 százalékos. A felmérés kiterjedt a cégek általános pénzügyi helyzetének vizsgálatára is. Ennek alapján megállapítható, hogy minden harmadik állami válegy 3,1 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek a kompenzáció. A második változatra jellemző, hogy közvetlenül nem javasolja a keresetek kompenzálását. Ehelyett a kormány a gyermekes családoknak, az alacsony összegű nyugdíjban részesülőknek és a szociális segélyezetteknek nyújtana támogatást. A tervezet szerint az ez évi átlagos nyugdíjat — 10 500 forintot — el nem érők nyugdíját havi 300 forinttal emelnék, s egyszeri 1 ezer forintos támogatásban részesülnének a munkanélküliek és a rendszeres szociális támogatást élvezők. Ehhez hasonlóan egyszeri támogatást kapnának a két- és többgyermekes családok: előbbiek 1000 forintot, az ennél több gyermeket nevelő családok pedig 2100 forintot kapnának. E változat szerint a költségvetés 3,2 milliárdot fordítana kompenzációra. Az előbb ismertetett variáción belüli változat szerint a különbség az lenne, hogy 10 500 forint helyett 12 000 forintban állapítanák meg azt a pontjából is. A pénzügyminiszter elmondta: már a múlt év végén, a kormány és az ÉT közti megállapodás létrejöttekor is látszott, hogy az idei költségvetés nem teljesülhet, de a tervezett 185 milliárd forintnál nagyobb hiányt a Nemzetközi Valutaalap akkor még nem lett volna hajlandó elfogadni. Ennek kapcsán Szabó Iván beszámolt arról: az IMF-fel folytatott legutóbbi megbeszélései során már sikerült megértetni az új, valóságos helyzetet, jóváhagyatni a tavalyi ÉT-megál- lapodást, illetve az előzetesen tervezettnél 30 milliárd forinttal nagyobb hiányt. Ez azért fontos, mert a Nemzetközi Valutaalappal létrejövő megállapodás, közvetve új forrásokat biztosít majd a magyar gazdaság számára. Az expozé után Nyikos László, az Állami Számvevő- szék alelnöke a pótköltségvelalat kritikus pénzügyi helyzetben van. Ugyanakkor a gazdasági társaságoknál ennél jobbak az eredmények, az ilyen formában működő cégek mintegy fele működőképes, azaz privatizációjuk is megtörténhet. A gazdasági társaságok pénzügyi és likviditási helyzete általában kedvezőbb, s így remény van arra, hogy a tulajdonosváltás e körben felgyorsulhat. _ Az Állami Vagyonügynökség a felmérés alapján részletes elemzést is készít, ez azonban csak az auditált mérlegek feldolgozás után várható, július végére készül el. Mindezekből az derül ki, hogy az állam, mint tulajdonos egyáltalán nem jó gazda. A szakértők rámutatnak, a privatizáció jótékony hatására a gazdaságban. határt, amely alatt a nyugdíjasok megkapják a 300 forint átmeneti pótlékot. A gyermekesek támogatási összege pedig a következőképpen változna: a kétgyermekesek 700, a háromgyermekesek 1200, a négy gyermekesek 1500, az ennél többgyermekesek pedig 2000 forint egyszeri támogatásban részesülnének. E változat szintén 3,2 milliárdos költségvetési kiadással járna. Az utolsó változat gyakorlatilag az előbbi három keverékét jelenti: eszerint a keresőket és a nyugdíjasokat az első variáció szerint kompenzálják, míg a kétgyermekes családok 500 forint, a három és több- gyermekesek pedig 1000 forintos egyszeri támogatásban részesülnek, ezen túlmenően 1000 forint egyszeri támogatást kapnának a munkanélküliek is. E változat 3‘,25 milliárd forintos költségvetési kiadást vonna maga után. Az áfamódosításról és a kompenzációs javaslatról várhatóan a jövő héten kezdődik meg a parlamenti vita. tést törvényességi szempontból megfelelőnek tartotta ugyan, de megalapozottságát tekintve számos kifogása volt. Egyrészt úgy ítélte meg: a bevételkiesés mellett, 17,7 milliárd forinttal a kiadások is csökkenthetőek lennének, másrészt a számvevőszék szerint a minimális (0,7 százalékos) hiánynövekedés önmagában nem is indokolja pótköltségvetés benyújtását. A vezérszónokok által elmondottakból kiderült, a kormány 1993. évi pótköltségvetési javaslatát az MDF-frak- ciója támogatja, a szabaddemokratáké semmiképpen nem tudja, a szocialistáké pedig képtelen elfogadni. Ä Fidesz nem tudja támogatni, a KDNP még nem határozott, hogy tudja-e támogatni. Palotás János (aki a függetlenek vezérszónoka volt) kijelentette: nem szabad támogatni, mert rossz. Döntés Budapest (MTI) — A Legfelsőbb Bíróság kedden kihirdetett ítéletében hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróságnak a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja ügyében 1992. szeptember 10-én kihirdetett ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új határozat- hozatalra utasította. A Fővárosi Bíróság ítéletében nem tartotta alaposnak és ezért elutasította a felpereseknek (három volt párttagnak) azt a keresetét, amelyben az alperes, a Vállalkozók Pártja 1992. május 30-án tartott kongresszusán hozott határozatok hatályon kívül helyezését és a párt tevékenységének felfüggesztését kérték. A döntés ellen mindhárom felperes fellebbezett, és változatlanul kérték annak megállapítását, hogy az említett kongresszus és elnökségi ülések határozatai, így Zwack Péter elnökké választása is törvénysértő. Megkezdődött a vita a pótköltségvetésről Vagyonvesztés az állami vállalatoknál Csökkentek a vámkintlévőségek Budapest (ISB - R. S.) — Egy év alatt 138,1 milliárd forintról 34 milliárdra csökkentek a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoksága (VPOP) által nyilvántartott vámmal és más illetékkel kapcsolatos kintlévőségek — hallhattuk a szervezet és a Gazdálkodási Tudományos Társaság által tartott keddi sajtótájékoztatón. Az eseményen kiderült az is, hogy a vámtörvény tervezete hamarosan a kormány elé kerül, s így remélhetően még ebben az évben megszavazza a parlament. A sajtótájékoztató szervezői bejelentették: szerdán országos vámkonferenciát rendeznek a fővárosban. Az egynapos tanácskozáson elsősorban a július közepétől érvénybe lépő jövedéki törvényről valamint az egyéb vámrendelkezésekkel kapcsolatosan hangzanak el előadások. A vámőrség parancsnoka, Arnold Mihály például a gazdálkodó szervezeteket tájékoztatja arról, hogy a közeljövőben milyen változásokra kell felkészülniük. Kérdésekre válaszolva Borbélyné Kovács Jolán elmondta, hogy jelenleg még az 1966-ban és ’76-ban meghozott törvényerejű rendeletek szabályozzák a vámparancsnokság munkáját, s ezért igen fontos lenne, hogy a sok tekintetben elavult előírások helyébe egy korszerű vámtörvény lépjen. A VPOP osztályvezetőjétől megtudtuk azt is, hogy a leendő törvény meghatározza szervezetük új működési alapelveit, s kiterjed tevékenységük részletes szabályozására is. A törvény szélesebb körűen határozza meg importált árucikkekkel összefüggő zálogjogot, amelyet ezután akár 5 évig is érvényesíthet a vámhatóság. A paragrafusok elválasztják egymástól a kereskedelmi és a nem kereskedelmi forgalom fogalmát. A törvény életbe lépése után a magánszemélyek 1025 ECU-ig — ez durván 100 ezer forintnak megfelelő összeg — hozhatnak be nem kereskedelmi forgalomban árucikket. E fölötti érték esetében viszont a kereskedelmi vámszabályoknak megfelelően kell majd illetéket, vámot és fogyasztási adót fizetnie az utazónak. A tervezet szerint az importálónak ezután vámérték- nyilatkozatot kell majd tennie, s ha ezen nem a valóságnak megfelelő adatokat tüntetik fel, akkor súlyosan megbüntetik a csalót. A sajtótájékoztatón megtudtuk azt is, hogy a fokozatosan életbe lépő jövedéki törvény betartására folyamatosan készülnek a vámosok, s július közepétől várhatóan sűrűsödnek a nyomozati jogkörrel is rendelkező szervezet ellenőrzései. Kárpótlási jegyek — újabb lehetőségek Budapest (MTI) — Jelenleg mintegy 55-60 milliárd forint értékű kárpótlási jegy van a piacon, de rövid időn belül ennek két-három- szorosa jelenik meg. Az ezzel szemben álló kínálat nem elegendő, de az Állami Vagyonügynökség, az Állami Vagyonkezelő Rt. (ÁV Rt.) a kínálat kialakításakor arra törekszik, hogy már a második fél évben alapvetően szélesedjen a kör. Az ÁVÜ 60 milliárd forint értékű részvénycsomagból különít el 10 százalékot, az ÁV Rt. pedig 15 milliárd forintnyi portfoliót ajánl fel. Mindez az ÁVÜ, az ÁV Rt., és a Kárpótlási Hivatal vezetőinek kedden tartott sajtótájékoztatóján hangzott el. A múlt heti „technikai árfolyamesés” jó alkalom volt arra, hogy felhívja az érintettek figyelmét: a több mint 1 millió embert érintő kár-, pótlás körül valami nincs rendben — mondotta Sep- sey Tamás, a Kárpótlási Hivatal elnöke. Címletértékben 150 milliárd forintnyi vagyonról van szó, egyáltalán nem közömbös tehát, hogy miként alakul a kárpótlási jegyekért felkínált vagyoni portfolió köre. A befektetési kedv a kárpótlásra jogosultak között ma még nem elég élénk és hiába dolgozta ki az ÁVÜ a Kárpótlási Hivatallal együtt az előlegutalványt, azzal ez- idáig csupán 35 mezőgazda- sági szövetkezet élt, miközben 4-4,5 milliárd forint értékű értékpapírral rendelkeznek — mondotta Sepsey Tamás. Az ÁV Rt.-hez tartozó cégek közül — melyekből jelenleg mintegy 50 működik társaságként — csupán négy olyan van, amely gazdálkodása révén 20 százalék körüli osztalékot tudhat magáénak. A Szerencsejáték Rt.-n, a Herendi Porcelán manufaktúrán, a Minerálim- pexen és a Chinoinon kívül nincsenek jól jövedelmező cégek. Néhány társaság jövedelmezősége 10 százalék körüli, a többi most nem termel jövedelmet. Éppen ezért e cégeket az ÁV Rt.-nek előbb fel kell javítania — mondotta Egri Oszkár, az ÁV Rt. ügyvezető igazgatója. Az MTI kérdésére válaszolva közölte: ehhez az ÁV Rt. számításai szerint mintegy 80 milliárd forintra lesz szükség, amelynek ütemezéséről, illetőleg a vállalatok rangsorolásáról és ezzel ösz- szefüggésben az ÁV Rt. portfoliójának kialakításáról rövidesen döntenek. A második féléves kínálatban ezek alapján már lesznek olyan cégek, amelyek részvényeit érdemes kárpótlási jegybe fektetni — mondotta. Bár az ügyvezető igazgató egyetlen céget sem nevezett meg konkrétan, a sajtótájékoztatón többször elhangzott, hogy a 60 milliárd forint alaptőkéjű MÓL részvényéből vásárolni biztos befektetés lesz. Azt világosan látni kell, hogy a kárpótlási jegyek elsődleges és másodlagos tulajdonosainak érdekei nem esnek egybe. A befektetőknek, azaz a másodlagos tulajdonosoknak a gazdasági recesszió kedvező.
