Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-16 / 138. szám
Csapda Nem tudom megemészteni, amit a kormány és az OTP megtehet velünk, vétlen adósokkal. 1988-ban aláírtunk egy kölcsönszerződést az OTP-vel a 3 százalékos kamatú lakásépítési hitelre vonatkozóan, ami életünk legnagyobb csapdája volt, de ezt akkor nem tudhattuk. 400 ezer forintot vettünk fel 35 évre. Aztán a kormány úgy döntött, hogy nem fizetheti más a mi kamatunkat és felemelte 32 százalékra. Igaz, jó szándékát mutatva lecsökkentette a tartozási tőkét 200 ezer forintra. Aztán itt egy újabb csapda, amivel megszorították rajtunk a hurkot, mert akik 400 ezer forintot vettek fel 1991. januártól 32 százalékos kamatra és 15 év futamidőre, azok is csak 6000 forint törlesztőrészletet fizetnek, mint mi a 200 ezer forint után. Ugye, milyen érdekes matematika, akik kitalálták, ügyesen tudnak osztani, szorozni. Aztán jön egy újabb lépés, leviszik a kamatot 28 százalékra, pár hónap és kevesebbet kell fizetnünk havonta. Aztán még csökkenhetne a kamat, de az OTP nem tudja ilyen hamar feldolgozni az egészet és bejelentik, hogy csak júliustól várható a törlesztőrészletek csökkentése. Ha mi nem fizetnénk az OTP-nek 6 hónapon keresztül csak ezer forint törlesztőrészletet, már régen megtalálta volna a módját, hogy fogja le, vagy elárvereztetne valamit a tartozás fejében. Csak az a kérdés, hogy mi kitől kérjük azt a pénzt, amit ennyi hónapon keresztül pluszban befizettünk? Mi még fiatalok vagyunk, azért nem tudjuk visz- szafizetni a tartozásunkat az OTP-nek, mert a gyerekeinknek is alig tudunk enni adni. 1.1. Nyíregyháza Megoldás nélkül Első gyermekünk 1989 tavaszán született. A terhesség első hónapjaiban próbaidőn volt a feleségem. A terhesség miatt, de más indokkal a szerződést felbontotta a cég. Ezek után a mai napig nem találtunk munkahelyet neki. 1989-ben megkapta a méltányossági gyest. Ez év tavasszal megszületett a második gyermekünk is. Szintén megkérvényezte a méltányosságit, de munkaviszony hiányában elutasították. Kérdem én, ebben a nagy munkanélküliségben hol lehet elhelyezkedni? Falun egyáltalán nincs munkahely. Négyen élünk az én 7500 forint munkanélküli járadékomból, és csak az OTP törlesztés 7386 forint. Hová fordulhatok kérelemmel? Teljes név és cím a szerkesztőségben Szemétügy Nyíregyházán a Váci Mihály u. 58. szám alatti három- emeletes szövetkezeti házakban lakunk. Saját szemétkonténerünk van, amelybe az utóbbi időben előszeretettel hordják idegenek a saját hulladékaikat. Tavaly a Család utcáról járt egy kisteherautó a szeméttel tele, azóta többször láttuk, hogy személykocsik, kisebb platós autók megállnak a konténernél és beledobálják a magukkal hozott, nájlonzsá- kokba kötözött szemetet. Nem ritka, hogy egy ilyen látogatás alkalmával egy konténer dugig tele lesz. Június 4-én reggel fél kilenc táján a BUW 243 írsz. piros Zsiguli vezetője hajigáit bele a konténerbe vagy négy zsáknyi hulladékot. Közülünk egy lakó épp látta és rászólt, hogy miért csinál ilyet, mire a férfi szemrebbenés nélkül közölte: azért, mert tőlük nem szállítják el a szemetet... Mi a saját szemetünk elszállításáért fizetünk, nem másokéért! Úgy látjuk, olyan mértéket öltött a máson való élősködés — az ilyen magatartást nem tudjuk másként nevezni —, hogy az már hatósági beavatkozást kíván. A nyugati országokban annyira nagy mértékű büntetéssel sújtják az illegális szemetelőket, hogy örökre elmegy tőle a kedvük. A lakók (Pontos adatok) Suller, aki életre keltette a gyárat Még 150 munkanélkülinek lenne munkája a sófeldolgozó és kereskedő kft.-nél Varsányban Pakolják a sót Tiszaszalkán a nagyvarsányi asszonyok A szerző felvétele Tiszaszalka (KM - TMI) — Száztíz munkanélkülinek ad majd munkát év végére az 1087 lakosú, nagy munka- nélküliséggel küszködő fal- vacskába települt Suller Kereskedelmi és Szállítási Kft. Most 42 dolgozóval főként sóféleségeket csomagol, azzal kereskedik kilenc megyében. Múlt heti írásunk ellenpéldájaként (egy családi vállalkozásé Bt-ről volt szó, amely tetemes adósságot csinált) mutatjuk be, hogy sikeresen is lehet vállalkozni, amennyiben a tőkéhez tudás, ötlet, fantázia társul... Jók a fizetések A kft. családi vállalkozásként 1991. őszén alakult Nyíregyházán. Suller Mihály nem volt kezdő, kisiparosként szerezte üzleti tapasztalatait. Szociális érzékét sem veszítette el, ennek is köszönhető, hogy a dolgozók jól érzik magukat nála. Követel, viszont a megyei átlagbérnél jóval magasabb bért ad. A 38 fizikai munkás szakmától és beosztástól függően 15-40 ezer forintot keres. — Becsületesen megdolgoznak érte, azért nem könnyű ez a munka — figyelmeztet tapintatosan. — Az én üzleti filozófiám az, hogy minél jobban megfizetem a dolgozókat, annál inkább magukénak érzik a vállalkozást. — Klasszikus filozófia — fűzi hozzá Drabbant László üzemvezető —, hogy a dolgozónak annyi bért kell adni, amennyiből még magasabb színvonalon újra tudja termelni önmagát. Csak így lehetséges. Mi a jövőre tervezünk, kis lépésekkel haladunk előre, a fillér hasznot is megbecsüljük, és a nyereségből fejlesztünk... A kft. az első évben némi veszteséget könyvelt el, hiszen az indulás döcögött. A sópiacot a múlt rendszerben 30-70 százalékban uralta a Compackt és a Monimpex, ezek felbomlásával nyílt lehetőség rá, hogy belevágjanak az üzletbe. A második évben azonban már félmillió forint nyereségük volt. — Miért éppen ezt válasz- tották? — kérdem a vállalkozót. — Sok a vetélytárs az országban, sőt a megyében sincsenek egyedül. — Megtetszett — válaszol. — Ez olyan üzlet, amin nagyon nagyot lehet bukni, de nyerni is. Ha jól csinálja az ember és hosszú távon gondolkodik, van haszna. Nem túl nagy, de meg lehet belőle élni, annak ellenére, hogy a hazai sópiacon is élet-halál harc folyik... A gyárban fantázia van A sót Ukrajnából hozzák be, átdarálják, csomagolják fajták szerint (asztali, jódos vákuum, ipari só) —, és ahogy megkapják a megrendelést, már szállítják is a hat Fűszértnek. Átlagban naponta képesek akár 100 tonnát feldolgozni. Májusban megvásárolták Tiszaszalkán a volt Ferromas gyártelepet, valósággal új életre keltették. — A gyár fő profilja a nehézacél-szerkezet gyártás volt, szerintem legalább felerészben ezután is működnie kell — mutatja Suller Mihály a kongó, elhanyagolt üzemcsarnokokat. — A volt dolgozók kvalifikáltak, őket szeretném tovább foglalkoztatni. A munkanélküliségre jellemző, hogy hatvan dolgozót akartunk előjegyezni és kettőszázhetvenen jelentkeztek... Emellett a sócsomagolót tovább bővítik, modernizálják. A helyi téesztől bérelt nagyvarsányi telep is megvan még. Az ottani asszonyok most ezen a hatalmas udvaron dolgoznak. A kamion belsejében pakolják a sózsákokat raklapokra, jönnek a targoncák, viszik a raktárakba, ott máris bontják fel. Hétágra süt a nap, izzadnak, közben évődnek egymással, így könnyebb a munka. — Elégedettek a fizetéssel? — kiabálok fel a kocsira, ami Szegedről hozta terhét. — Meg vagyunk elégedve nagyon. Bruttó huszonnégy ezer forintot kapunk, semmi kifogásunk nincsen, csak továbbra is dolgozhassunk — feleli Tolvaj Gyuláné. — Mert lehet, hogy újra^ munkanélküliek leszünk. Ázt hallottuk, hogy a téesz nem egyezett meg Suller úrral, pedig itt mindig volna munkánk — magyarázza hátul egy asz- szony. — Hiába nehéz munka, mert tessék a kezünket megnézni — mutatja Kópis Jánosné a tenyerét —, szeretnénk tovább folytatni! A falu hetven százaléka munkanélküli... — Nem akarunk az állam pénzén élni, hanem dolgozni. Magunkra vettük az OTP- adósságot, a gázberuházást, ha újra munkanélküliek leszünk, miből fizetjük? Nem arra számoltunk, hogy újra az utcára kerülünk, de nagyon úgy néz ki! — kiabál elkeseredetten a szomszédja. Segítség nélkül nehezebb A kft. eddig nem vett igénybe munkahelyteremtő támogatást, most méltányosságból kér, mert ígéretes lehetőségek vannak a fejlesztésre. Munkát adhatna akár százötven embernek is, de segítség nélkül a feltételeket nem tudja megteremteni. Nehéz úgy előrehaladni, hogy 100 forintból 87-et elvisznek az adók, társadalombiztosítás és egyéb terhek... Ezt a fácskát a nyíregyházi Tompa Mihály u. 5. számú ház udvarában egy erősebb szélroham döntötte el, még a körülötte parkoló autók sem tudták megvédeni Harasztosi Pál FELVÉTELE Jogászszemmel __________________ A részaránytulajdon Dr. Kovács Mihály Nyíregyháza — Idős anyósa ügyében kereste meg lapunkat P. Zoltánná: földjük az ötvenes években megváltás nélkül a téeszhez került, most egy gyümölcsös kivételével mind visszakapják. De hiába kérik a jól termő gyümölcsöst is, annak visszaadásáról hallani sem akarnak a szövetkezetben. A részarány-földtulajdon kiadásáról, illetve a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény értelmében a termelőszövetkezetben részaránytulajdonnal rendelkező tagoknak a konkrét földterületből történő kiadásra vonatkozó igényüket 1993. március 26-ig kellett a földkiadó bizottságokhoz benyújtani. A kérelmek alapján a földkiadó bizottságnak határozattal kell kijelölni az igényelt földterületet, erre abban az esetben van lehetőség, ha az adott földterületre benyújtott igények nem érik el a kijelölt földterület nagyságát vagy az igénylők között egyezség jön létre. Amennyiben ez a két feltétel nem teljesül, az igénylők között sorsolással kell dönteni, és aki kimarad, az egy következő táblából kaphatja meg az igényelt földet. Olvasónk anyósa esetében tehát csak akkor van lehetőség az igényelt földterületnek a gyümölcsösből való kimérésére, ha az erre igényt benyújtók között egyezség jön létre, illetve, ha ez a földterület benne van a részaránytulajdonosi földalapban. Abban az esetben ugyanis, ha ez a gyümölcsös abban nem szerepel, vagy valaki másnak már eladták, akkor a kérését nem lehet teljesíteni, annak ellenére sem, hogy a földet egykor nem váltották meg. D. Ernő olvasónk sérelmezi, hogy részaránytulajdonának kiadására vonatkozó kérelmét hiába adta be a földkiadó bizottsághoz, nem ott mérték ki, ahol kérte. Arra hivatkoztak, hogy azt már a szövetkezet bevetette. A részarány-földtulajdon kimérésére sajnos nagyon sok településen nem került még sor, elsősorban azért, mert az igénylők között, vagy a szövetkezet és földkiadó bizottság, vagy a földrendező bizottság között nem jött létre egyezség. Miután az idő viszont sürgetett, vetni kellett, ezért a szövetkezet jogosan művelte meg, vetette be a majdan részaránytulajdonba kerülő földeket is, hiszen annak hasznából a tagság is részesedik. Ezen túlmenően a részaránytulajdonú földek kiadásának feltételeit is meghatározza a törvény, így az is előfordulhat, hogy olvasónk a törvényi feltételek hiánya vagy a sorsolás szeszélye miatt nem kaphatja tulajdonba azt a földet, amit igényelt. Szerkesztői üzenetek Özvegy Varga Sándorné, Vásárosnamény: Kérjük, írja meg nekünk a pontosabb címét is, hogy elküldhessük a vagyonnevesítésről szóló törvény fénymásolatát. Ebből mindent tisztázhat, e helyt nem tudunk önnek válaszolni a kérdéseire. Egy idős hölgynek, Nagy- varsány: Ha munkanélküli járadékot kap, akkor a Munkaügyi Központ kirendeltségétől, ha nem jogosult rá, sajnos sehonnan. Fiát mindenről részletesen felvilágosítják az MH Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságán, mert esetleg van mód a segítségre. Palkó Bálint, Nyíregyháza: Az állami gazdasági dolgozók részére juttatható, 20 aranykorona értékű föld szerzési feltélteleit az 1991. évi XXV. (kárpótlási) törvény szabályozza. A törvény értelmében az állami gazdaságok esetében az alkalmazotti földalapot úgy kellett meghatározni, hogy az alkalmazotti létszámban azokat kellett figyelembe venni, akik 1991. január 1-én és 1991. augusztus 10-én is folyamatosan az állami gazdaság alkalmazottai voltak. Tóth Sándornénak üzenjük: A szociálpiltikai kedvezmény feltételei még nem változtak, de ez várható. 1993. március 24-i KM Posta oldalunkban „Még most sem döntöttek az állami lakástámogatások módosításáról” címmel igen részletes tájékoztatót közöltünk. A laphoz a könyvtárban hozzájuthat, minden más kérdésére az OTP Rt. Megyei Igazgatósága vagy helyi fiókja válaszolhat. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó
