Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-15 / 137. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. június 15., kedd Száz éve halt meg a Himnusz dalköltője Budapest (MTI) — Ha egy vetélkedőn azt kérdeznék, a Himnusz, a Szózat vagy a Rákóczi induló zenéjét írta-e Erkel Ferenc, bizonyára a legtöbben azt mondanák, hogy a Himnuszét. De a játékvezető akkor csak ingatná a fejét, nemet jelezve. Merthogy a helyes válasz: Erkel mind a három művet megzenésítette. A Himnuszt Erkel dallamával énekeljük. Ám a Szózat megzenésítésére kiírt pályázatra is írt kórusművet. S a Rákóczi induló motívumai is megihlették. E három nemzeti zenemű és a Bánk bánból Melinda áriája hangzott fel az Országos Széchényi Könyvtárban azon az ünnepélyen, amely- lyel megnyitották az Erkel Ferenc halálának 100. évfordulójára rendezett kiállítást. Zene- és kortörténeti dokumentumok, kották, kéziratok, színlapok, színházi plakátok, festmények és metszetek sorakoznak a tárlókban. A zeneszerző személyes tárgyai, levelei, olvasmányai, karmesteri pálcája. Képek és szobrok az ifjú és az idős Erkelről. Híradások első operájáról (Bá- tori Mária, 1840) és nyolcvan éves korában adott utolsó hangversenyéről, amelyen életprogramját illusztrálta; Mozart d-moll zongoraversenyével klasszikus gyökereire utalt, a Hunyadi László-opera nyitányával pedig művészetének ihletésére, történelmi, nemzeti feladat vállalására. Hét történeti tárgyú operájával nemzeti zenei eposzt kívánt teremteni. Ezért is fordult a magyar múlthoz, midőn megírta Bátori Mária, Hunyadi László (1844), Erzsébet (1857), Bánk bán (1861) , Dózsa György (1867), Brankovics György (1874), István Király (1885) című operáit. S e sort folytatta két népies tárgyú dalműve, a Sarolta (1862) és a szabadságharc napjaiban játszódó Névtelen hősök). Ezek az operák nemcsak történetükkel, előadásuk körülményeivel, hanem irodalmi, képzőművészeti párhuzamokkal is jelen vannak. A Hunyadi László kottája és színpadképe mellett Tóth Lőrinc drámája, Vörösmarty verse, Madarász Viktor Hunyadi siratása című nagyméretű képének vázlata. Tudjuk, az Erzsébet című opera Árpádházi Szent Erzsébetről szól. De ezt akkor komponálta Erkel, amikor Erzsébet királyné és Ferenc József magyarországi látogatásra készült. Levegőt a freskóknak! Róma (MTI) — A leheletek, a veríték és a látogatók által behozott bacilusok oly agresszív hatással vannak Michelangelo freskóira a Sixtusi Kápolnában, amelyet csakis különleges levegőztető készülékkel lehetséges kivédeni — jelentette be a vatikáni múzeumok vezetése. Ezért a hétvégétől egy speciális és igen bonyolult szűrő- és légkondicionáló szerkezettel óránként pontosasn 17 ezer köbméternyi tiszta levegőt pumpálnak a kápolnába, a felbecsülhetetlen műemlékek védelmére. A szerkezet egyébként ajándék: az amerikai United Technologies Carrier vállalat ajánlotta fel, személyesen II. János Pál pápának. Az egyházfő igen melegen köszönte meg a vállalat 800 ezer dollár értékű ajándékát szokásos audenciáján. Michelangelo XVI. században készült mesterműveinek védelme már közel 10 éve foglalkoztatja a tudósokat. Megőrzésüket ugyanis egyre több kártékony anyag veszélyezteti. A tudósok szeretnék a remekművek jövő áprilisban befejeződő restaurálásával párhuzamosan biztosítani azok sértetlen fennmaradását is. Jelenleg átlagosan napi 700 turista keresi fel a kápolnát — állítja a műemlék felügyeletének illetékes vezetője. Ezek összesen 50 ezer wattnyi érzékelhető és 32 ezer wattnyi látens hőt bocsátanak ki. Ugyanez a 700 ember óránként átlagosan 20 ezer liter szénsavat szabadít fel, és akkor még nem szóltunk a baktériumokról és egyéb mikroorganizmusokról, amelyeket ugyancsak a látogatók hordanak be. A múlt héten felszerelt légkondicionáló-szerkezet gyakorlatilag minden látogatót tisztító, de láthatatlan tusfürdőnek vet alá. A kápolna 10 ezer köbméternyi levegőjét ez a berendezés egyetlen óra alatt csaknem kétszer teljes egészében lecseréli. Igen jelentős funkciója a berendezésnek a hőszabályozás is: míg eddig 16-34 fok között ingadozott a kápolna belső hőmérséklete, a berendezés mostantól kezdve folyamatosan 25 Celsius fokon tartja azt. A számítógépes ellenőrzőrendszer pedig lehetővé teszi, hogy folyamatosan tájékozódhassanak és nyomon követhessék az Utolsó ítélet és a többi mennyezeti freskó állapotát. Erre a célra több mint száz kis érzékelőt és mintegy harminc kilométernyi vezetéket szereltek fel a híres épületben, amelyek egyetlen központi egységben futnak ösz- sze. Have-Rock a Nyíregyházi Ificentrumban Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Ifjúsági Centrum június 18-án rendezi meg a Have-Rock elnevezésű amatőr pop-rock fesztivált, melynek keretében M- listagálát is tartanak. Információink szerint a találkozó iránt nagy az érdeklődés. A fellépni szándékozó bandák között többnek ez lesz a be- rmitatkozása a nagyobb nyilvánosság előtt, de lesznek olyanok is, akiknek már jegyzett nevük van a szakmában. A rock-bulival kapcsolatban részletesebb felvilágosítást az Ificentrumban kaphatnak az érdeklődők. Könyv jelent meg Kabay Jánosról A fia írta meg a feltaláló küzdelmes életét, a család megőrizte a dokumentumokat Bodnár István Tiszavasvári (KM) — Szép kiállítású könyvet jelentetett meg a közelmúltban a tiszavasvári Alkaloida RT. Kabay János, magyar feltaláló élete címmel. A kiadvány érdekessége, hogy John J. Kabay, azaz a feltaláló Ausztráliában élő feltaláló fia, Kabay János írta. A napokban az Alkaloida vendégeként néhány napig Magyarországon tartózkodott a könyv szerzője, vele beszélgettünk a kötet születésének körülményeiről és édesapjáról, a nagy feltalálóról. Ausztráliában jelent meg először — A kötet először Ausztráliában jelent meg angol nyelven. Áusztráliában is az ő módszere szerint állítanak elő két gyárban morfint, és ezek a gyárak támogatták a könyv kiadását. Amikor Magyarországra is küldtünk a kiadványból, nagy örömünkre az Alkaloida RT. vállalkozott magyar nyelvű megjelentetésére. □ Tudjuk, hogy az édesapja tragikus körülmények között Magyarországon hunyt el. Hogy került a család a távoli földrészre? Kabay János szobra Tiszavasváriban Elek Emil felvétele — 1946-ban vándoroltam ki, és 1950-ben jutottam el Ausztráliába. A húgom szintén oda került, s ott próbáltunk szerencsét. Sokféle munkával próbálkoztam, ám a családi hagyomány nem maradt hatástalan, egy gyógyszertár meó- saként mentem nyugdíjba. Távolban őrizték □ Bizonyára a távolban is gondosan őrizték a szüleik emlékét, munkásságuk dokumentumait. Most, hogy újra áttekintette édesapja és édesanyja életét, a nagy felfedezés történetét, mi az, ami esetleg az Ön számára is felfedezésnek számított? — Csodálatos emberek voltak a szüleim, akiknek a magyar feltalálók sorsa jutott osztályrészül. Megható, hogy mennyire ragaszkodtak a szülőföldhöz, Büdszentmihály- hoz, ahol végül is létrehozták az üzemet. Apámnak, miután kidolgozta a morfin magyar módszerű előállítását, módja lett volna, hogy akár Budapesten valósítsa meg az álmát, sőt Németországba is hívták. De ő maradt otthon, hogy az embereknek munkát adjon. Nem lehetett könnyű, semmi infrastruktúra nem volt Büdszentmihályon; jellemző, hogy vizet csak a gyár udvarán ásott kútból kaptak. Ha máshol épül meg ez az üzem, sokkal köny- nyebb lett volna a sorsuk, és a nagy felfedezés is hamarabb hozta volna meg a gyümölcsét. Anyagi hasznot sajnos nem hozott □ Úgy tudjuk, a családnak, szüleinek nem sok anyagi hasznot hozott a találmány. — Mint ismeretes, édesapám 1936-ban fiatalon elhunyt, amikor fejlődni kezdett az üzem. Később a háború jött közbe, így édesanyánknak — aki oly sokat segített annak idején apánkak — szintén nem jutott a gazdagságból. Tudjuk, ezután jött az államosítás... □ Visszatérve még egyszer a kiadványra, hogy sikerült megírni a távolban ezt a szép könyvet? — Nagyon gondosan őrizzük szüléink dokumentumait, a családi levelezéseket. Köszönet illeti Hajdú Sándort, aki minden fellelhető adatot statisztikát összegyűjtött. Tulajdonképpen az Alkaloida Vegyészeti Gyár történetéről írt könyve alkotta az életrajz alapját. Sok adatot pedig egyenesen Genfből és a magyarországi könyvtárakból kértünk meg. Európai gyermekfesztiválra készülnek Kecskemét mellett bekapcsolódik a 625 éves fennállását ünneplő Nagykőrös is Kecskemét (MTI) — Egy hónap múlva tíz napra európai gyermekvárossá válik Kecskemét, ahol második alkalommal rendezik meg az Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozót. 158 különböző pártállású és világnézetű kecskeméti állampolgár által alapított Európa Jövője Egyesület szervezésében az egyik legnagyobb gyermekfesztivál lesz. Két esztendővel ezelőtt 18 országból 700 gyerek vendégeskedett Kecskeméten, most — visszajelzések szerint — 24 országból több mint 1200 általános iskolás tanuló érkezését várják, ami azt jelenti, hogy a jövő esztendőben ugyanennyi kecskeméti gyerek utazhat külföldre, ugyanis a családoknál egyénileg elszállásolt gyerekek a következő évben visszahívják velük egykorú vendéglátóikat. Á július 4-én vasárnap Kecskemét főterén kezdődő gyermekfesztivál hivatalos nyitása előtt egy nappal azonban az ország nyugati és északi hátára felől érkező csoportok részére Győrben illetve Tatán, a Hid táborban szerveznek programokat. Valamennyi külföldi csoport hazautazása is eltolódik egy nappal, mivel a fesztivál befejezése után mindannyian Budapest nevezetességeivel ismerkednek. A gyermektalálkozó idei programjai egyébként más tekintetben is túllépték már a város, illetve a megye határait is. A művészetek szinte minden ágát felölelő műsorok, valamint a szórakoztató programok fő helyszíne ugyan Kecskemét lesz, de bekapcsolódik a rendezvényekbe a 625 éves fennállását ünneplő Nagykőrös és több más település is. A gyermekfesztivál résztvevői közül a határainkon túli magyar gyerekek, illetve a lengyel és a szlovák csoportok ellátogatnak például Kiskőrösre, Petőfi szülőhelyére; a német nemzetiségű Hajós község vendégei pedig német és osztrák gyermekcsoportok lesznek. Gyermekek és felnőttek falunapját rendezik meg például Kecskeméthez közeli három településen — Hetény- egyházán, Jakabszálláson és Kerekegyházán —, valamint a Pest megyei Kőröstetétlenen. Bizonyára szabolcsi gyermekek is részt vesznek majd a fesztiválon. Az Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó egyik legkedvesebb eseménye valószínűleg ez alkalommal is az Európai szülinapi buli lesz. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban köszöntik mindazokat, akik a fesztivál idején ünnepük születésnapjukat. Festőművész Kárpátaljáról Több mint negyven éve eszi az ott élő szabadgondolkodású művészek ízetlen kenyerét Nyíregyháza (KM) — A képen fekete kendős Fiatalasszony, kezében gyertya. Csupaszra vetkőzött fák, gyászos pántlikába öltöztetett harang. A grafika címe: Akiért a harang szól. Pálfy Istvánnak, a Kárpátalján élő festőművész és grafikus alkotása. A többi képe is hasonló gondolatisággal megfogalmazott alkotás: álarccal megrajzolva az Iskarioti Judás (vajon mit mondhat Kárpátalján), egy baglyokat látó szellemidéző, létrával díszített fejalak. Pálfy István 1951-ben született Ungváron, több mint negyven éve eszi az ott élő, szabadgondolkodású művészek többnyire ízetlen kenyerét. Mint mondja, a különböző képzőművészeti zsűrik az utóbbi évekig nemigen fogadták el műveit, munkásságát, ezért több minden mással is foglakoznia kellett. TulajdonIskariotí Judás Pálfy István festménye képpen az utolsó három, négy év hozta meg számára a lehetőséget. Nem véletlen, hogy rajzai, karikatúrái olykor politikai tartalmat is hordoznak. Ironikus, kritikai éllel. Mert a művész előszeretettel készít magasszínvonalú karikatúrákat. A három évvel ezelőtt alapított Tárogató című független szatirikus magazin művészeti vezetője, és sok rajzának készítője. A Ludas Matyi című lapban is gyakran jelennek meg munkái. Rajzai olykor nem kis vihart kavarnak. Némi büszkeséggel mutatja az egyik ukrán újság ellene indított kirohanását. Gondolom, Pálfy István azért életművében fontosabbnak tartja festményeit, rajzait, amelyekkel mostanában Magyarországon is egyre több helyen bemutatkozik. Kárpátalján élő barátaival nem is olyan régen megal.ikította a Révész Imre Társaságot, amely az ott élő művészek, fiatal tehetségek érvényesülését kívánja támogatni. Az útratalálás másik fontos lehetősége: A Magyarok Világszövetségének kereteiben szervezett Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága, amely az öt világrész magyar művészeit fogja össze. A harminc fős választmány tagja Pálfy István. Reméli, ez összmagyarságot tömörítő társaság lehetőségeket teremt a kárpátaljaiak számára is.
