Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-14 / 136. szám
1993. június 14., hétfő HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Isten szeretetét közvetíteni Az esküvő legyen a házasulóknak a közösen megélhető öröm forrása, vallja Dezső atya Mátészalka (KM - R. J.) — Az idei nyáron házasodni készülő fiatalok nem emlékezhetnek azokra az időkre, amikor valósággal bűnnek számított a templomi esküvő, de a később ehhez képest szelídült helyzetről sincsenek valódi tapasztalataik. Arról, hogy a hatvanas évektől bizonyíthatóan nem szenvedtek hátrányt, akik Isten előtt is fogadalmat tettek, de előnyük sem származott belőle. A hatalom ugyanis ebben a korszakában sem támogatta, de legalább már nem tiltotta az egyházi esküvőt. Eltűrte a maga módján. Ezekben az évtizedekben magyarázkodtak úgy fiatalok, hogy ők ugyan nem vallásosak, de a szülők ragaszkodnak hozzá, vagy: ez a feltétele egyik, másik, esetleg mindkét család részéről a hozománynak. Nőtt a templomi esküvők száma Akárhogy is volt, azért nyaranta, szombat délutánonként a templomokban felzúgott az orgonamuzsika és a vőlegények nagy része oltár elé vezette menyasszonyát, mára pedig ez a felemelő esemény is újra elfoglalja méltó helyét a társadalom értékrendjében. A szertartást megelőző foglalkozásokról és az egyházi szertartásról beszélgettünk Dezső atyával, dr. Miklós Dezső római katolikus plébánossal mátészalkai hivatalában. □ Az állami ideológia megváltozásával nyilván tovább nőtt a templomi esküvők száma, de méginkább nőtt jelenHoltomiglan-holtodiglan tőségének társadalmi megítélése... — Inkább az emberek lelkében való kiteljesedését hangsúlyoznám. Természetesen több lett az egyházi esküvő, mint korábban, de ezen belül megnőtt azon szertartások száma, amelyeken utólag pótolják házaspárok, amit régen elmulasztottak. Diszkréten, csendben, mindössze két tanú jelenlétében. Volt olyan is, hogy huszonöt évi házasság után. De ifjú jegyespárok esetében sem ritka, hogy a házasságkötésnél kell keresztelni is, hogy akkor járulnak először szentséghez, így a házasságkötési felkészülés egyben az első áldozásra való felkészülést is jelenti. Beszélgetés az életről □ Megtudhatnánk valamit erről a felkészülésről? — A jegyesek bejelentkezésekor — általában három hónappal az esemény előtt — megtörténik az adatfelvétel. Erre az alkalomra el kell hozniuk a keresztlevelüket, ami igazolja szabad állapotukat, Csak szabad állapotú államHarasztosi Pál felvétele polgár — tehát aki nem özvegy és nem elvált — köthet egyházi keretek között házasságot. Az adatok felvétele után több foglalkozás szolgálja a felkészítést. □ Ez az úgynevezett jegyesoktatás? — Inkább beszélgetéssorozatnak nevezem, mert igazáDezső atya A SZERZŐ FELVÉTELE ból a foglakozásokon nem oktatás történik, hanem beszélgetés folyik köztem és a jegyesek között a házasságról. Ezeken a találkozásokon szó esik mindenről, ami két ember házastársi kapcsolatában a keresztény ember számára fontos. Kezdve avval, hogy Isten az embert férfinak és nőnek teremtette, vagyis szándéka szerint együtt alkotnak egészet. Folytatva hasonlóságaik, de méginkább a két nem közötti különbségek számbavételével, azzal, hogy akkor jó egy házasság, ha a felek magukban elválnak a Harmadiktól. És itt nem egy korábbi kapcsolatra kell gondolni: ez a harmadik az álom, a házastársról alkotott eszménykép, aminek földi mása nem létezik. Eljutunk egészen addig, hogy milyen szolgálat az, amiben nem kevesebbet, mint Isten szeretetét közvetítik egymásnak. Elpróbálják a szertartást □ Hány ilyen foglalkozás van esküvőig? — Hat-nyolc találkozás, de minden párral külön. Nyugodtan mondhatom: nincs tabu téma a hármasban folytatott beszélgetéseken, hiszen a házasság kötelékén belül a testi vágy sem bűn, hanem igenis szent dolog. □ Az esküvői szertartás a római katolikusoknál szentmise keretében zajlik... — A második vatikáni zsinat óta része a szentmisének, aminek szertartás elemeit előző este elpróbáljuk. Ennek gyakorlati szerepe és nem kevés feszültségoldó jelentősége van. □ Személy szerint mit tart a házasságkötés legfontosabb tartalmi jegyének? — Jézus első csodáját fiatalok kedvéért, egy mennyegzőn mutatta be: borrá változtatta a vizet, hogy örömüket leljék. Az esküvő képezze az együtt egymásért közösen megélhető örömök forrását. Az igen a törvényesség feltétele Zene, vers, szónoki köszöntő díszítheti a polgári szertartást Lagzi virradatig Mátészalka (KM) — Este a vacsorán terítékre kerülnek a finom falatok, itallal töltve a pohár és a zenészek is készek, hogy virradatig húzzák a talp- alávalót. Jakab János közel húsz esztendeje szakács Mátészalkán. Jelenleg a Royal étterem konyháját vezeti. Tőle kérdeztük meg: milyen hagyományok érvényesülnek az esküvői menüben? Elmaradhatatlan az Újházi tyúkhúsleves csigatésztával. Hasonlóképpen a töltött káposzta. Szatmári és hagyományos változata egyaránt kedvelt fogása az esküvői vacsorának. Ezek után kerülnek az asztalra a különböző pörköltek, a rántott, a párizsias és natúr húsételek. Az éjszakai órákban divatba jött és egyre jobban elterjed a hidegtálak felszolgálása. A sütemények házilag készülnek, vagy cukrászattól rendelik meg. Arra a kérdésre, hogy nem túl nagy rátartással készülnek-e az adagok a vendégsereg létszámához képest, így válaszolt: — Nem ritka a százszázalékos rátartás sem. A lakodalmat rendező családok nem akarnak szégyenben maradni azáltal, hogy elfogy vagy kevésnek bizonyul valami. A maradékból aztán pakolnak a rokonságnak, az ismerősöknek. Nyíregyháza (KM - R. J.) — Az ország legkeletibb belvárosának legközepén, egy szolidan látványos kapubejárat mögött elegáns díszterem csendjébe lép az érdeklődő. A széksorok üresek, az elektromos orgona némán, mondhatni zárkózottan áll. A nagy, díszes hivatali asztal talán a múlt szombat fáradalmait piheni ki ezen a nyugodt, hét eleji délelőttön. Az oszlopok az itt köttetett házasságok emlékét vigyázzák. Boldogságot nyíló, igenekét épp úgy, mint azokat a fogadalmakat, amik később csalódássá keseredtek. Őrzik több tízezer emelkedett, megható, ünnepélyes pillanatnak az idő múlásával talán halványuló, ám mégis múlhatatlan varázsát. Várakozással a közelítő hét vége előtt. Csaknem száz esztendeje, hogy a magyar törvényhozás megalkotta, egyszersmind kötelezővé tette a polgári házasságkötés intézményét. Az eljárást, amely a jog szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy két ember megkapja a társadalomtól azt a védelmet és azokat a kedvezményeket, ami a házastársakat megilleti. Az újságíró Nyíregyháza város házasságkötő termében beszélgetett Veres Agnes anyakönyvi csoportvezetővel és munkatársával a házasságkötés államigazgatási eljárásáról és a hozzá kapcsolódó szertartásról. □ Milyen adminisztratív feltételei vannak ma Magyarországon a polgári házasságkötésnek? — A tervezett időpontot megelőzően harminc nappal kell a házasságkötési szándékot bejelenteni az anyakönyvi hivatalban vagy ügyintézőnél. Akkor kerül sor a jegyzőkönyv felvételére. A házasság az eljárás során, illetve a szertartás keretében, a két tanú előtt tett egybehangzó IGEN kijelentéssel jön létre. Abban a pillanatban megköttetettnek számít, tehát jogerős. Az anyakönyvben tett aláírások utólag hitelesítik az eseményt. □ Milyen iratok, igazolások kellenek a bejelentkezéshez? — Lényegében csak az érvényes személyi igazolvány kellene, de az új személyivel rendelkezők esetében, aki nem helybeli illetőségű — jelen esetben nyíregyházi — annak igazolást kell hozni a személyi számáról. Ezt mindenki megkapja az új igazolvány mellé, de általában senki nem hordja magával. Aki nem a lakóhelyén köt házasságot, annak ugyancsak hoznia kell a bejelentkezésre a születési anyakönyvi kivonatát. □... amivel még nem igazolható a családi állapot, az, hogy a házasságkötésnek nincs törvényes akadálya... — Mivel az új személyi igazolvány jóformán nem igazol semmit, egyszerűbb is, körülményesebb is lett az adminisztráció: a nőtlen, illetve hajadon házasulandó részéről elegendő személyes nyilatkozata a családi állapotáról, ugyanakkor, aki elvált vagy özvegy, az a jogerős válóperi határozatot, vagy a házastárs elhunytát igazoló anyakönyvi kivonatot hozza magával a bejelentkezésre. □ A nyári szombatok, az esküvői főszezon időpontjai, gondolom hamar betelnek. — Májustól szeptemberig nem ritka az olyan hét vége, amin 20-25 házasságkötést is rendezünk. Bejelentkezni korábban, akár hat hónappal is lehet, a 30 nap a legkevesebb várakozás, amit a törvény előír. A szertartás lehetséges elemeiről Nyíri András főelőadó beszél: — Azt szeretnénk, ha szolgáltatásaink, egyrészt leegyszerűsítenék a fiatalok, a családok számára az ügyek intézését, másrészt széppé, emlékezetessé tennék a szertartást és minden ügyfelünk teljes megelégedettséggel távozna tőlünk. Gyakran vannak a vendégek között külföldiek. Nem mindegy például, hogy ők milyen emléket visznek magukkal az eseményről. Persze, mindenek előtt az a két ember fontos, akikről szól, akikért történik ez a fél órányi ünnep. Díszítve zenével, verssel, köszöntővel, ízlésük, igényük és lehetőségük szerint. Éppen végére érünk a beszélgetésnek, amikor fiatal pár érkezik megbeszélni közelgő házasságkötése részleteit. El- fogódottan, telve várakozással, kétségekkel, reménnyel. A jövő iránt, amiről nem ártana tudni, hogy vajon mennyire múlik rajtuk. Kettőjük egymás iránti szeretetén. Jegyzet Emelkedett ünnepet! Dr. Varga Károly A z én szerelmesem az enyém és én az övé” — állapítja meg Salamon király az Énekek énekében, „...elhagyja a férfiú az atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez és lesznek ketten egy testté” — mondja Mózes és mondja Máté az evangélista. Nem jó az embernek egyedül — hirdeti egy házasságról szóló könyv a budapesti Ráday utcai könyvesbolt kirakatában, a Kálvin téri templom tőszomszédságában. Azokban az időkben, amikor én több, számomra igen kedves felkérésnek eleget téve köszöntő beszédeket mondtam házasságkötési szertartásokon, működött egy országos intézményi hálózat. Feladatainak egyike volt ünneppé emelni a házasságkötési eljárást, szertartássá nemesíteni a sorf ordító alkalmat. Azóta is, aki ünnep tervezésére, szervezésére bármilyen keretek között, de vállalkozik, az mindennel számolhat; könnyekkel, mosolygással, nyitott áhítattal, de feszült, a legapróbb hiba miatt is kínossá váló pillanatokkal egyaránt. Mert a mérce magasan áll; egyedi módon közreműködni az emberi élet egyik legmagasztosabb pillanatánál. Mint szónok, először igyekeztem megismerni a házasulókat. Csak emberi tulajdonságaik, kapcsolatuk feltáruló részletei alapján tudtam eldönteni, milyen verset, milyen zenét ajánljak és milyen hangvételűre kerekedjen a beszéd. Alkalomról alkalomra meg kellett próbálni elérni a leginkább óhajtott célt: eljuttatni az ifjú párt, a jelenlévőket a beleélés és azonosulás lehető legmagasabb fokára. Ez annyit jelentett, hogy két azonos köszöntő nem létezett. Minden beszéd csak nekik, az abban a pillanatban házasságot kötőknek készült. Az ilyen alkalmakkor a szó valóban minden földi dolgok fejedelme lett. ' Minden előzetes beszélgetéskor megkérdeztem a vőlegényt és a menyasszonyt, milyennek szeretné látni a másikat tíz, húsz és ötven év múlva. Soha nem felejtem el azt a vőlegényt, aki vagy másfél évtizede így válaszolt: tíz év múlva olyannak, mint most, húsz év múlva, amilyen az édesanyja. Ötven év múlva ........MÉG LÁTNI szeretném...” Beszélgetésünk ezen részét szó szerint idéztem a szertartáson. Még most is hallom a fogadtatás csöndjét, érzem az áhítatnak azt a ritka töltésű megnyilvánulását. Az ilyen pillanatok emelik a legszebb érzések magaslatába a házasságkötés eseményét, mert az / ilyen lelki kincsek tehetik Életté körülöttünk az életet. Ruha és virág Nyíregyháza (KM) — Az esküvői ruhák legnépszerűbb modelljeiről, kiválasztásuk szempontjairól Szalon- tai Isnánné tájékoztatott bennünket. Elmondta, hogy az életük nagy eseményére készülő menyasszonyok újabban előszeretettel választanak a gyöngyökkel díszített, flitte- rezett, amerikai fazonok közül. Megjegyezte azonban, hogy az ilyen ruha nem olcsó, viselni serrt könnyű és nem mindenkinek áll jól. Ugyancsak kedveltek a selyemből készült és az úgynevezett organza modellek, amelyek szépek, elegánsak, viseletűk könnyű, kellemes. A fejdíszek közül fátyolt alig keresnek, inkább a hajba tűzhető virág a közkedvelt. Népszerű az ernyő, amit szinte nélkülözhetetlennek tartanak a fotózáshoz. Sokan keresik a menyecskeruhát és a koszorúslányruhákat is. A vőlegények esküvői viseletében a spencer, a zsakett és a szmoking az uralkodó. A menyasszonyi csokrok ez évi divatjáról Ferencz Istvántól tudtunk meg részleteket. — A menyasszonyi csokor legfontosabb jellemzője az alakja. Ebben az évben a csepp formájút köttetik, többnyire királyliliomból rózsaszínű vagy vörös rózsával kiegészítve, gyphsophilával lazítva. Nem ritka emellett a mezei virág jellegű csokor sem, de gyakran készül fokföldi ibolyából és százszorszépből is. A sokáig klasz- szikusnak számító vörös rózsa csokor háttérbe szorult. Próbababa mint menyasszony Harasztosi Pál felvétele
