Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-12 / 135. szám
1993. június 12., szombat HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Egyesíthető szellemi energiák Lord Bryan Flowers professzor a nyíregyházi felsőoktatási intézmények felzárkóztatásáról Balogh József Nyíregyháza (KM) — Mint hírül adtuk, Nyíregyházán járt Lord Bryan Flowers angol atomfizikus professzor, a Világbank Felzárkózás az Európai Felső- oktatáshoz Alap kuratóriumának elnöke, hogy áttekintse: milyen hatékonyan hasznosítják a nyíregyházi felsőoktatási intézmények a pályázaton elnyert támogatást. A lord exklúzív interjút adott lapunknak. □ Mikor, s milyen célok megvalósítására jött létre a FEFA? — Két évvel ezelőtt jött létre a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap. Egy hároméves összetett programja ez a Világbanknak, most kezdődik a harmadik pénzügyi év. □ Csak Magyarország kap ebből a pénzből, vagy a Kelet- Európai országok is? — Ebből csak Magyarország kap. A Világbank tárgyalásokat folytat más országokkal is arról, hogy kiterjeszti a programot, de pillanatnyilag ez csak Magyarországé. □ Mennyi az az összeg, amivel három év alatt támogatják felzárkóztatást? — Hatvanhatmillió dollár a világbanki támogatás és 5 milliárd forint a magyar kormány hozzájárulása. □ Milyen célok megválástÚjfehértó telefonjai Debrecen (KM - R. J.) — Újfehértó a legnagyobb részvényese annak az ön- kormányzati kezdeményezésű telefontársaságnak, amelyik egyévi működés, illetve előkészítő munka után június 10-én mutatkozott be a sajtó nyilvánosságának Debrecenben. Újfehértón jelenleg 100 lakosra 1,3 telefonvonal jut. A HAJDÚTEL, a 13 települési önkormányzat együttműködését előirányzó részvénytársaság a tervek szerint 1995-re szeretné elérni, hogy működési területén 100 lakosra átlagosan 16, az ezredfordulóra pedig 25 telefonvonal jusson. Lord Bryan Flowers A SZERZŐ FELVÉTELE fásához adtak támogatást a nyíregyházi főiskolai egyesületnek? — A Világbank ezt a pénzt a magyar kormánynak adta, arra a célra, hogy létrehozzák a FEFA alapítványt, s ez az alapítvány osztja szét a pénzt a magyarországi egyetemek és főiskolák között azzal a céllal, hogy felzárkózzanak a felső- oktatás nyugat-európai színvonalához, amelytől éveken át elsősorban technikai téren el voltak maradva. A kommunista rendszerben az intézményeket kisebb egységekre tördelték szét, ezért a FEFA egyik célja éppen az, hogy ezeket a széttördelt kis intézményeket újra összehozza, de nemcsak azért, hogy mennyiségileg nagyobb intézmények legyenek, hanem azért is, hogy ezek a nagyobb intézmények több ter ereputamon a minap egy vállalkozó szellemű ifjú emberrel találkoztam. Bozontos haja, szakálla miatt idősebbnek néztem, pedig — megtudtam — a fiam lehetne, oly fiatal. Faggattam, s ő mesélt. Nem hivalkodásból, nem dicsekedve. Pedig volna mire büszke legyen: vállalkozása prosperál, milliókkal számol — mind a bevétel, mind a kiadás oldalán. Jegyezgettem. Közben arra gondoltam: mi az, amit én mondhatnék neki? Cikkek, riportok százait emlegetném? Megingott hitemben sokszor felsejlik a kérdés; érdemes volt, értelme? Az ő munkája nyomán burgonya-, káposztahegyek születnek, százak és ezrek asztalán lesz majd eledel. Az én írásaim ugyan kinek rületet foglalhassanak magukba a kutatás és oktatás területén. — Hogy a konkrét kérdésre válaszoljak: ezen a területen négy főiskola van, arrtelyek kölcsönösen kiegészítik egymást, ha együtt dolgoznak. Es a FEFA ahhoz biztosít pénzt, hogy együtt tudjanak működni. A négy főiskola egy közös számítógépes adatátviteli hálózat kiépítésére pályázott meg pénzt, hogy közösen tudjanak egyes dolgokat végezni, például egyesítsék könyvtáraikat, a hallgatók áthallgathassanak egymás intézményeibe, a hallgatói bejegyzést és regisztrálást közösen és központilag tudják végezni, hogy profitáljanak egymás adminisztrációs tapasztalataiból, és fokozatosan egyre közelebb kerüljenek ahhoz, hogy egy egységet képezzenek. □ Elegendő volt-e az az egy nap, amit Nyíregyházán töltött az elnök úr ahhoz, hogy értékelni tudja: hatékonyan éltek- e a főiskolák a kapott lehetőségekkel? — Természetesen nem, de nem is az volt a feladatom, hogy megállapítsam: hatékonyan költik-e el a pénzt, vagy sem, hanem az, hogy lássam: érdemes célokat választottak-e ki és tudnak-e közösen együtt dolgozni. Hogy az eddig kapott pénzt hatékonyan és megfelelően használták-e föl, annak ellenőrzése a FEFA magyarországi stábjának a felada. Fontos megjegyeznünk, hogy a főiskoláknak ez a csoportja, vagy szövetsége a FEFA-tól a pénzt versenyben nyerte el. Sajnos nem adhatunk pénzt mindenkinek, aki igényelt, bár megérdemelné, de ehhez nincs elég pénzünk. Sokszor olyanoknak is nemet kell mondanunk, akik támogatásra érdemesek volnának, ezért nagyon alaposan meg kell néznünk: kik azok, akiknek a beterjesztett pályázata alkalmas, érdemes arra, hogy a támogatást megkapja. A főiskoláknak ez a csoportja az elmúlt két év mindegyikében kapott pénzt, kétszer bebizonyították, hogy nagyon jó ötleteik vannak. Természetesen nem tudjuk, hogy mi lesz a harmadik évben, de nagyon jól szerepeltek. Talán szerencsések lesznek, talán nem. □ Járt-e már elnök úr Magyarországon? — Igen, hatszor. □ Mi az, ami leginkább tetszett országunkból? — Nagyon szeretem Magyarországot, bár angol embernek egy kicsit lapos. Különösen a magyar ételeket, borokat, a magyar zenét, és magukat a magyarokat kedveltem meg, mert rendkívül barátságosak és kedvesek. □ Es még egy magánjellegű kérdést: a professzor úr atomfizikus. Mi a kutatási területe? — Az atommag szerkezete. □ Köszönöm a beszélgetést! Érettségiztek az első végzős évfolyam diákjai az Arany János Gimnáziumban. Két osztályból harminckilencen gyűrköztek a vizsgáknak, képünk a IV. A-sok szóbelijén készült Szekeres Tibor felvétele szolgáltak szellemi táplálékull O bátor, merész, az én szememben hazárdőr. Én örök óvatos, mérlegelő — erre tanított az élet! —, a bejárati csengőtől is megrettenő. Máriás József Oés én Arcán napszítta elszántság. Tekintetem az első bántó szóra felhős lesz. Játszom a szavakkal? Nem, dehogyis játszom. Nem más ez mint egy furcsa leltár, görbe tükör, melyben mást szépnek, magunkat csúnyának látjuk most, mikor másképp is lehetne. Lehetne, de hátunkon a múlt által ránk rakott — vagy inkább magunk építette? —csigaház, hova az első gyanús jelre visszabújunk, ahelyett, hogy elszánt farkasként küzdenénk. Nem az irigység, az elismerés diktálja a szavakat. Új idők, új embere ő, akitől én, az idősebb, a nemzedéknyi idővel öregebb, tanulhatnék. S miért ne tenném? Magam s mindenki más, aki élni akar? Hisz a mai értékítélet szerint ő a menő ember. VÁLLALKOZÓ. Csakhogy én a tandíjat sem merem kockáztatni. at ffl marad más hátra, 1V mint megírni az ő bátorságát, elismerni talpraesettségét, előrelátását, helyzet- felismerését. Teszem ezt abban a reményben, hátha az érettségi előtt álló fiam nemzedéke tanul valamit belőle. Aszály, majd viszály Galambos Béla M ost már egyértelműen tragikusnak mondható a csapadékhiány a megyében, ahol az utóbbi egy hónapban csak szórványosan fordultak elő záporok, zivatarok, de az aranyat érő, csendes májusi és eddig a júniusi esők is a legtöbb helyen elmaradtak. Itt már nem egyszerűen aszályról van szó, vélekednek sokan. Mint mondják, nevén nevezve a dolgot, ez nem egyéb, mint tartós éghajlatváltozás, amihez — ha termelni akar — alkalmazkodni kell a mezőgazdaságnak. Amennyiben képes rá. A kalászosok termése már úgy látszik megpecsétlődött. A gyenge talajmunkák és a megvont műtrágyaadagok után a csapadékhiány megadta a kegyelemdöfést. Az árpa üres kalászai szűkülnek, a búza és a rozs szára törpe maradt. Csoda lenne, ha a 4 tonnát megközelítené a hektáronkénti termésük. A kapásokból még lehet valami, bár a burgonya, cukorrépa már borzasztóan megsínylette az aszályt. A zömében öntözés nélkül termelt zöldségkultúrák területe is jelentősen megcsappant a megyében. A szárazságban sokan ki sem merték ültetni a palántákat. Nem egy palántanevelőben eladatlan maradt az előállított menynyiség nagyobb része. A megye jellegzetes növényei közül a dohányban is tragikusnak ítélik a helyzetet a szakemberek. A kései kitavaszodás miatt később indult kiültetés jó részét meg kellett — sokszor kétszer is — ismételni. Már látszik, hogy a múlt évinél kevesebb lesz a dohányterület és a termés. Bár egy jó eső még sokat segíthetne, a minőség sem igen éri majd el az előző évit. Maradéktalanul csak abban a 8-900 hektárban bíznak a szakemberek, ahol támogatással öntözéses termesztésre rendezkedtek be idén a termelők. A gyümölcsösökben a virágzás óta jelentősen csökkentek a terméskilátások. A szárazság miatt a megkötött termés egyre nagyobb hányadát rúgják el a növények, de a megmaradó gyümölcsök méretével is baj lesz, ha nem jön az eső. Csak a várhajó árakkal van bajban a krónikás, mivel nem tudja kinek szurkoljon. Az alacsony felvásárlási árak mellett tönkremenő termelőknek, vagy pedig a kevés termés miatt feltehetőleg csillagokba szökő áraktól sújtott fogyasztóknak. Vásárosnamény új arca Elek Emil felvétele Kommentár Ősi mesterségek Nábrádi Lajos it ályogvető, kosárfonó, V kovács, lótenyésztő, ló- kupec. Ősi, kihalt foglalkozások. Némi túlzással, szépítéssel mesterségnek is nevezhetjük őket. Évtizedeken, sőt századokon át többnyire cigányok művelték ezeket a mesterségeket. A kovács mesterség művelése szaktudást igényelt, a kosárfonásnak is meg volt, illetve meg van a fortélya. A vályogvetés viszont az egyik legnehezebb fizikai munka. Ezek a mesterségek néhány nappal ezelőtt szóba kerültek azon a nyíregyházi tanácskozáson, amelyen részt vett a Munkaügyi Minisztérium államtitkára is. Természetesen a munkanélküliség kapcsán jöttek szóba a felsorolt mesterségek. Valaki tudniillik javasolta: a minisztérium közreműködésével külön programot dolgozzanak ki a cigány munkanélküliek foglalkoztatására. A telepeken lakók körében ugyanis szinte teljes a munkanélküliség. Megyénk több településén a munkaképes 100-150 cigány származású állampolgár közül csak egynek-kettőnek van állandó munkaviszonya. Hogy kevés a betöltetlen munkahely, az csak egyik része a dolognak. A másik az, hogy a munkaadók nem nagyon kapkodnak a képzetlen és — tisztelet a kivételnek — szigorú munkafegyelemhez nem szokott munkaerőért. A dolog harmadik oldala, hogy ez a réteg mennyire akarja, vagy nem, hogy állandó, időhöz kötött. munkája legyen. Az ősi mesterségek felelevenítésével talán már lehetne valamit kezdeni. Ezek a mesterségek kis káeftékben, vagy egyénileg kötetlenebbül művelhetők. A vályogházak iránt megnőhet az igény, a túl sok műanyag helyett vesszőből készülhet kosár, bútor, használati cikk. A föld privatizációja miatt sokan nem traktort, hanem lovat akarnak venni. A minisztérium egyelőre nem készít külön programot, inkább azt várja, hogy a polgármesteri hivatalok és az egyéni vállalkozók tegyenek többet a cigányok foglalkoztatása érdekében. Valóban tegyenek, tenniük kell, de ők is várják a minisztérium segítségét. Nézőpont Földárverezés Nyíregyháza (KM) — Háromnaposra tervezte a Kárrendezési Hivatal a földárverezést Tiszadadán. Első nap, június 29-én reggel kilenctől 170 hektár szántóra, erdőre, gyepre, nádasra lehet licitálni, a terület aranykorona-értéke meghaladja a 2700-at. Másnap, június 30-án 240 hektár 4200-at meghaladó aranykoma-értékű szántó kerül kalapács alá, a licitálás kezdete ekkor is reggel 9 óra, helye pedig a tiszadadai kul- túrház. Július elsején 270 hektár, 4400 aranykorona-értékű földet szerezhetnek meg a kárpótlási jeggyel rendelkezők. Csegöldön július 2-án délelőtt tíz órától licitálhatnak a kultúrházban az érdeklődők. Itt drágább lesz a föld, mint másutt, mert az aranykorona értékét ki lehet fizetni kárpótlási jeggyel, a meliorációért azonban fizetni kell, mégpedig 2396 forintot hektáronként. _Tárca ___