Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-11 / 134. szám

1993. június 11., péntek TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 5 Nem jelent megoldást a bajokra A kereszténydemokraták és az SZDSZ tagjai nem örülnek az MDF komoly válságának Kovács Éva Budapest (KM) — Az MDF-ben, illetve a körülötte zajló eseményekben bőven akad elemeznivaló. A kor­mánykoalíció mára legerő­sebb tagjának, a Keresztény- demokrata Néppártnak a képviselőjét, Seszták Lászlót és Gulyás Józsefet, az SZDSZ frakció tagját arról kérdez­tük, jelent-e számukra előbbrelépést a rangsorban, azaz profitálnak-e valamit is a legnagyobb párt körüli problémákból? Seszták László, KDNP: — A Kereszténydemokrata Néppárt egyetlen párt válságá­nak sem örül, legyen az ellen­zéki, vagy éppen kormánypár­ti oldalon, mi nem vagyunk kárörvendőek. Az MDF-en belül kialakult helyzet pedig különösen elszomorít bennün­ket, mert egyrészt elvonja a kormányzat erejét, másrészt pedig destabilizálhatja a kor­mánykoalíciót. Úgy ítéljük meg — anélkül hogy beavat­koznánk az MDF belügyeibe —, hogy ez a most zajló, tisz­tázási folyamat szükséges volt, s reméljük ezáltal a leg­nagyobb koalíciós partner helyzete stabilizálódik, így kö­zösen vállalt kormányzati kö­telezettségünknek a választási ciklus lejártáig eleget tudunk tenni. Politikusok felelőtlenül nem cselekedhetnek a mai időkben, hiszen kötelezettsé­gük van a nemzettel szemben, ez pedig nem kevesebbet, mint az ország stabilitásának, kor- mányozhatóságának egyértel­mű vállalását jelenti. □ Az Ön pártja élesen bírál­ja a privatizáció jelenlegi módját... — A privatizáció körül va­lóban legendák egész sora ke­ring, amelyek találgatásokra adnak okot. Mi egyetértünk abban, hogy a privatizációs folyamat nagyobb nyilvános­ságot kíván, bizonyos kétes eseményeket meg kell vizsgál­ni, s ezekből a kellő következ­tetést levonni. Mindezekkel nemcsak a KDNP, hanem a koalíciós pártok, s maga An­tall József is egyetért. Szeret­ném ugyanakkor leszögezni, a privatizáció csak akkor lehet sikeres, ha tőkeerős új tulajdo­nosok jelennek meg. Hiába szorgalmazzuk a magyar vál­lalkozásokat, ha korszerűtlen ipari struktúrát hoznak. Pusz­tán attól hogy magyar, egyet­len vállalkozó sem válhat ver­senyképessé. □ Sokan azt hiszik, hogy a KDNP nem vállal társául egy lényegében megváltoztatott MDF-et... — Újságírói túlfűtöttség az ilyen feltételezés. Korai még erről beszélni, minden szó csak találgatás lehet. □ Miképp gondolkodnak az előrehozott választásokról? — Meggyőződésem, hogy kevés képviselő válik ki az MDF-ből, így a kormánytöbb­ség biztosítható. Ha pedig így áll a dolog, nem lehet szükség előrehozott választásokra. Gulyás József, SZDSZ: — Az a kormánypolitikai válság, amely most az MDF-et jellemzi, nincs jó hatással az ország stabilitására. Ebből a szempontból kedvezőtlen a kialakult helyzet. Ugyanakkor az, hogy azok a szélsőséges nézetek, amelyek hossszú idő óta jelen vannak a legnagyobb kolaíciós pártban, most koalíción kívülre kerül­nek, szerencsés belpolitikai fejlemény. Én azonban úgy gondolom, még korántsem dőlt el, Csurka István távozása után nem él-e tovább a csur- kizmus, az a felfogás, amely veszélyes a magyar belpoliti­kára. D Mi ez a veszély az Ön vé­leménye szerint? — Az, hogy miközben Csurka jogosan bírálja a kor­mányt, s valljuk meg, kriti­kájának helytálló elemei is vannak, melyek a választók számára akár vonzóvá is vál­hatnak, ezen közben a Csurka- program egésze nem jelent megoldást a gazdasági és szo­ciális bajokra. Mégpedig azért, mert konkrétumokat nem tartamaz, ugyanakkor mozgósít és indulatokat ger­jeszt. Ily módon kirekesztést hoz­hat, Magyarország nemzet­közi elszigetelődését jelent­heti. □ Miképpen gondolkodik az SZDSZ az előrehozott válasz­tások ügyéről? — A kormánykoalíciós pár­tok még rendelkeznek egy csekély többséggel a parla­mentben, ráadásul tartanak az előrehozott választások kime­netelétől is. Éppen ezért amíg e csekély többség adott, addig az előrehozott választásokra nincs igazán esély. A megoldás meggyőződé­sem szerint a választások kö­vetkezményeként egy új, sta­bil, a gazdasági válságok meg­oldására koncentráló kormány lehet, melyben reményeim szerint az SZDSZ-nek megha­tározó szerepe lesz. Az EK kizárta Szabolcsot és Hajdút Fenyegetés Tbiliszi (MTI) — Andrej Kozirev orosz külügymi­niszter komoly gazdasági szankciókkal fenyegette meg Grúziát és Abháziét, ha tovább folytatódik a két fél közötti vérontás. Kozi­rev újságíróknak Szuhumi- ban elmondta, hogy Orosz­ország, Grúzia és Abhá- zia képviselői pénteken Moszkvában tárgyalásokat kezdenek a tíz hónapja dúló grúziai polgárháború beszüntetéséről. Oroszor­szág többé nem tűri a vér­ontást. Aki megszegi az egyezményt, nem kap több üzemanyagot, élelmiszert, segélyeket Oroszországtól. Brüsszel (MTI) — Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Haj- dú-Bihar, valamint a még ta­valy hasonló szankciókkal súj­tott Békés megyék kivételével Magyarország többi részéről néhány napon belül ismét megindulhat a sertésexport az Európai Közösség piacaira. A magyar élősertés és sertéské­szítmények közösségi eladását azt követően kellett leállítani, hogy május végén sertéspes­tist észleltek két szabolcsi gaz­daságban. Az EK vonatkozó rendeletéi értelmében a betegség beje­lentése után a magyar állat­egészségügyi hatóság elveszti a szállítmányokhoz szükséges aláírási jogát, mivel ez előző­leg bizonyos idejű betegség­mentességet feltételez az or­szágban. Ez alól részben vagy egészében az EK Állandó Állategészségügyi Bizottsága adhat ismét felmentést (mint ahogy úgy is határozhat, hogy az egész országra vonatkozó­an fenntartja a behozatali tilal­mat). A bizottság június 9-10-i ülésén végül is a részleges fel­mentés — a kérdés úgyneve­zett regionalizálása — mellett döntött, és csak az általa ve- szélyeztettnek tekintett körze­tekre szűkítette a tilalmat. Te­kintve, hogy tavaly november óta Békés megyével szemben — ugyancsak sertéspestis-elő­fordulás miatt — még érvény­ben van a behozatali tilalom, ezért a közösség állategész­ségügyi testületé a szabolcsi megbetegedések után szüksé­gesnek ítélte a két megye kö­zött elterülő hajdú-bihari kör­zet időleges kizárását is. A döntés életbe lépése né­hány nap múlva esedékes, mi­után a szokásos közösségi el­járásnak megfelelően erről ér­tesítik a tagországokat, ame­lyeknek bizonyos határidő áll rendelkezésükre, hogy a hatá­rozat ellen esetleg kifogást emeljenek. Maga a tilalom elviekben egy évig marad ér­vényben, de leghamarabb hat hónap után kezdeményezhető a felülvizsgálata. Ez utóbbi egyébként Békés megye eseté­ben már folyamatban van. HIRDETÉS BIZTOS A JÓ TERMÉS HA ÖNTÖZI A FÖLDJÉT 40+10%-OS ÖNTÖZÉSI TÁMOGATÁST VEHET IGÉNYBE, BAUER ÖNTÖZŐGÉPEKRE ÉS SZERELVÉNYEKRE! RAIN BOY A KISÜZEMEK ÉS MAGÁNGAZDASÁGOK SZÁMÁRA RAIN STAR A NAGYÜZEMEK ÉS A VÁUAtKOZÓK SZÁMÁRA ÉRZÉKENY KULTÚRÁKHOZ ÖNTÖZŐ KONZOLOK, FINOM CSEPPEIOSZTÁSSAL IKR RT. MUNKA ÉS CÉLGÉP KERESKEDÉiMI ÁGAZAT, BÁBOLNA, MÉSZÁROS U. I ÜGYINTÉZŐ SZÉLES JÓZSEF ÁGAZATVEZETŐ TEL: 34/3*9-247, FAX: 34/3Ó9-079, TELEX: 27524 RÁDIÓTELEFON: 60/374095 IKR 3000 SZ KÖRZET, HAJDÚNÁNÁS, 4080 TEL : 52/82-166, FAX: 52/82-796, TELEX: 72538 IKR. RT. BÁBOLNA - A FÖLDDEL BARÁTSÁGBAN! FIAT TRAKTOROK AZ ÖN IGÉNYEI SZERINT • TRAKTOROK 25-130 KW MOTORTELJESÍTMÉNY KÖZÖTTI KATEGÓRIÁBAN • KÉT- ÉS NÉGYXERÉK HAJTÁSÚ JÁRÓSZERKEZETEK • 0.4-TŐL 40 KM/ÓRA SEBESSÉGTARTOMÁNY • ALACSONY FAJLAGOS ÜZEMANYAGFOGYASZTÁS • SZŰKÍTETT NYOMTÁVÚ VÁLTOZATOK MÁR 98 CM MINIMÁLIS SZÉLESSÉGGEL • OPTIMÁLIS MŰSZEREZETTSÉG • MAGASFOKÚ KEZELŐI KÉNYELEM MIELŐTT TRAKTORT VÁSÁROL, KÉRJEN TŐLÜNK IS AJÁNLATOT! . ÁRAINK VERSENYKÉPESEK * KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK. HITEL, UZÍNG, TERMÉNNYEL VALÓ FIZETÉS »SZAKSZERŰ ORSZÁGOS SZERVÍZHÁLÓZAT . MEGBÍZHATÓ, GYORS ALKATRÉSZELLÁTÁS * KIEGÉSZÍTŐ TARTOZÉKOK SZÉLES VÁLASZTÉKBAN MAGYARORSZÁGON KIZÁRÓLAGOS FORGALMAZÓ: IKR TERMELÉSFEJLESZTÉSI ÉS KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZPONT: 29« BÁBOLNA, MÉSZÁROS U, 1, FiAT ÉRTÉKESÍTÉS! VEZETŐ. SLÁNICZ JÁNOS TEL: 54/36M99, FAX: 34/369079, TX: 22-6554 MŰSZAKI UZtM: 2942 NAGYIGMAN0 GÉPÁLLOMÁS U. i, TEL,. 34/356620, FAX: 34/356601. TX: 27524 IKR RT - A FÖLDDEL BARATSAGBAN Átlag 134 ezer forint a magánvállalkozónak Budapest (ISB - R. S.) — Az idén 500 milliárd forint­nyi tavalyi jövedelmet val­lottak be az önadózó magán- személyek, s ez azt jelenti, hogy ’92-ben az azelőtti év­hez képest 30 százalékkal megnőtt a személyi jövede­lemadó bevallást készítők jövedelme illetve száma — hallhattuk Minarik György­től. Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal (APEH) el­nöke csütörtöki sajtótájékoz­tatóján elmondta: a főállású­ak jövedelme átlagosan 19,9 százalékkal, 259 ezer forint­ra, míg az egyéni vállalko­zók jövedelme 44 százalék­kal, 134 ezer forintra nőtt az elmúlt esztendőben. Az ada­tok alapján az is megfigyel­hető volt, hogy az egyéni vállalkozók 40 százaléka veszteséggel zárta a tavalyi évet, míg a nyereségesek összesen 21 milliárdnyi jö­vedelmet mutattak ki. A sajtótájékoztatón kide­rült az is, hogy a bevallások szerint a főállásúak és a ma­gánvállalkozók jövedelme közötti különbség — az előbbiek javára — egyre nő, s ma már eléri a 80-90 ezer forintot. A szervezet elnöke elemezve az adóalapcsök­kentő kedvezményeket el­mondta, hogy ezek köre tavaly átlagosan 30 száza­lékkal bővült, de a befekte­téssel kapcsolatos kedvez­mények jelentősen leszűkül­tek. Ügyanakkor az osztalék- jellegű jövedelmek 25 mil­liárd forintot tettek ki tavaly, s ezután mintegy 5 milliárd­nyi adót fizettek be az állam­polgárok. Az elmúlt év egyik figye­lemreméltó tapasztalata, hogy az évi 600 ezer forint fölötti jövedelmet maguké­nak mondhatók aránya 2,7 százalékról 6,4 százalékra nőtt, s az összes jövedelmen belül 12 százalékról 24 szá­zalékra emelkedett az általuk megszerzett jövedelemrész. Minarik Györgytől meg­tudtuk: az ellenőrzések során az APEH az év első öt hó­napjában 14 milliárd forint adóhiányt állapított meg. Mindez jelentős eredmény­nek mondható, hiszen tavaly egész évben összesen 26 milliárdnyi adóhiányt tártak fel. Kényszerintézkedések — végrehajtás — során eddig 12 milliárdot szedett be a hi­vatal, s ez a tavalyi év hason­ló időszakához képest 40 százalékkal magasabb ősz- szeg. Az idei esztendő első öt­havi adóbevételei 30 mil- liárddal múlják felül az elmúlt év hasonló idősza­kában beszedett pénz meny- nyiségét, ugyanakkor a fo­gyasztási típusú adóbevéte­lek elmaradnak a ’93-as költségvetésben előirányzott összeghez képest. A leg­nagyobb kiesés a fogyasztási adók területén található, s ez valószínűleg összefüggés­ben van azzal, hogy az utób­bi időben visszaesett az üzemanyag-kereslet. Kérdésekre válaszolva Minarik György elmondta: becsléseik szerint éves szin­ten 300 milliárd forintnyi bevételt titkolnak el az em­berek, s emiatt durván 100 milliárd forintnyi adóval ke­vesebb folyik be a költség- vetésbe. Ezzel összefüggés­ben érdeklődésünkre az egyik APEH-tisztviselő vá­laszolt: a számok azt mu­tatják, hogy adómorál tekin­tetében erősen megközelítet­tük az olaszországi szintet. Keleten nehezebb Próbatétel a Vám- és Pénzügyőrségnek Budapest (ISB - S. Z.) — Az utóbbi évtizedben megtíz­szereződött határaink utas- forgalma, jelenleg évente mintegy százmillióan lépik át a magyar határt. A vám- és pénzügyőröknek egyre több korlátozást és tilalmat kell betartaniuk, ami fokozódó próbatételt jelent, elsősorban a keleti határszakaszon — mondta Arnold Mihály orszá­gos vámparancsnok csü­törtöki sajtótájékoztatóján. Az általános utasforgalom növekedése közepette az egykori jugoszláv határsza­kaszon mintegy 40 százalék­kal csökkent a határátlépé­sek száma. Ugyanakkor itt kell a legszigorúbban fellép­ni az ENSZ-embargó, a New York-i Egyezmény, az időről időre megjelenő hús­embargó és a Cocom-lista tilalmainak érvényesítéséért. Ismert, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa általános embergót rendelt el a Kis Ju­goszláviába történő szállítá­sokra, New Yorkban pedig arról állapodtak meg az ENSZ tagállamai, hogy kor­látozzák a Szerbiába és Montenegróba irányuló tran­zitforgalom engedélyeinek kiadását. A román határszakasz for­galma megközelíti az osztrá­két, vagyis Biharkeresztesen közel annyi határátlépőt re­gisztrálnak, mint Hegyesha­lomban. Az Ukrajnába utazó magyar állampolgárok szá­ma megduplázódott, viszont 60 százalékkal csökkent a lengyel állampolgárságú tu­risták száma az elmúlt év ha­sonló időszakához képest. Az egyes határszakaszo­kon a forgalom zökkenő- mentes lebonyolítása érde­kében ideiglenes átkelőhe­lyeket nyitottak meg a közel­múltban, s tervezik több át­kelőpont korszerűsítését, át­építését. Nagylaknál a romá­nok a teherforgalom feltéte­leinek javítása érdekében nemsokára rekonstrukciós munkákba kezdenek, ezért ott részlegesen vagy teljese- nen megszűnik a forgalom egy időre. A magyar vám­szervek készülnek erre, s za­vartalan forgalmat ígérnek újabb átkelőhelyek megnyi­tásával. Jövőre kerül sor az ártándi, a gyulai határátkelő felújítására, s még idén meg­nyílik egy új átkelő Battonya térségében. Az úgynevezett Balkáni út hegyeshalmi sza­kaszán autópálya-átkelőt alakítanak ki, amelyhez az osztrák oldalon korszerű ka­mion tranzithelyet építenek. Arnold Mihály arról is be­számolt, hogy mintegy 20 milliárd forintra rúgnak a vámszervek kintlévőségei. Az elmaradások a be nem szedett vámokból származ­nak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom