Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 1993. június 10., csütörtök Mernek vállalkozni falun Benzinkút Biriben családi vállalkozásban — Holtponton a mezőgazdaság Györke László Nyíregyháza (KM) — Felülről jövő szólamok szerint támogatni kell a vállalkozókat. Tengernyi publikáció szerint a privatizáció egy helyben topog. A kettő ugyan nem azonos, de összefüggenek egymással. Vajon „lenn”, a „helyszínen” hányadán áll a kélrdés. Ennek jártunk utána Biriben, ebben a másfélezres településen. Az idegennek rögtön feltűnik a korszerű, minden igényt kielégítő benzinkút. Szűk, de mindenütt szilárd burkolatú utcákon jutunk el a polgármesteri hivatalhoz. Egyelőre hárman vannak Márton József polgármesterrel, Lakatos István jegyzővel és Madár Miklóssal, a „ földkiadó bizottság elnökével a vállalkozások kérdését járjuk körül. A beszélgetés során azonban sok más — nem kevésbé fontos — kérdés is fölmerült, amelyeket azonban — úgy vélem — nem hallgathatunk el. — Egyelőre három olyan vállalkozás van a községben — mondja Lakatos István jegyző —, amelyek jelentősebbek. Ez a Szidon Kft., amely kereskedelemmel, szolgáltatással és felvásárlással foglalkozik. Három-négy embert foglalkoztatnak. Nenirég 19 milliós beruházással épült fel egy új benzinkút, amely családi vállalkozásban üzemel. Ők 5-6 embernek adnak munkát. Most van alakulóban a Nyírhofe Kft., amely mező- gazdasági termékek felvásárlásával fog foglalkozni. Ezenkívül van persze több kiskereskedő, néhány kisiparos tevékenykedik Biriben. A rendszerváltozással önállóvá vált településen sok mindent kell még pótolni, hogy az infrastruktúra elfogadható legyen. Talán ezzel is magyarázható, hogy nem helybeli vállalkozók komolyabb beruházásba nem kezdtek itt. A földműves vállalkozna... Márton József polgármester éppen akkor jött vissza határszemléről. Somos Józsefiéi, a dohánybelváltó munkatársával a dohányültetvényeket nézték meg. — Sajnos igen siralmas a kép — mondja. — Száz hektárra van lekötés, de már most úgy néz ki, hogy a mennyiséget nem tudják a dohánytermesztők hozni. Az ok, mint általában a megyében: az aszály. Öntözni kellene, ehhez fúrott kutakra volna szükség. Más körülmények is elveszik a vállalkozókedvet a dohánytermesztőktől. Brátán György például tavaly 25 hektáron termesztett dohányt. Most csak tízen vállalta. Vannak szárítói, de nem üzemelteti, mert olyan drága az üzemanyag, hogy „többe kerül a leves, mint a hús”. Már pedig, ha természetes szárítást alkalmaznak pajtákban, akkor más dohányfajtát kell termeszteni. Amire esetleg nem lesz akkora a kereslet... A mezőgazdaságban lenne vállalkozó, hiszen Bid mindig is a földből élt. Csakhogy a földkérdés még nincs rendezve. Madár Miklóstól, a földkiadó bizottság elnökétől tudtuk meg, hogy a bin zártkert kétharmad része a ’45-ös földosztáskor Kiskállóhoz került — mert annak nem volt földje —, majd „automatikusan” nagykállói „birtok” lett. A nagy téeszátszervezések idején alaposan megkavarták a földeket. Olyannyira, hogy Balkányban van a falunak 230 holdja, Szakolyban 13, Kál- lósemjénben pedig 66 hektárja. Ugyanakkor itt van Bal- kánynak 5 hektáron egy almatárolója. A területért Biri soha egy petákot sem kapott. — Sérelmesnek tartjuk — mondja Madár Miklós —, hogy a volt legeltetési bizottság földjeit nem engedik visz- szaadni. Ez az állattartási kedv jelentős csökkenését eredményezi. Továbbá azt is sérelmesnek tartjuk, hogy az idevágó rendelet önkormányzati földtulajdon kialakításáról nem gondoskodott. Ez pedig azt vonja maga után, hogy az önkormányzat nem tud terjeszkedni, nem tud gazdálkodni. Gáz és iskola Sajnos az Új Forrás Szövetkezet egyelőre nem tudja biztosítani tagjainak sem a folyamatos munkát, hiszen az ismert bankhiteltelenség miatt májusig még bért sem tudtak adni. Nyilván, hogy a külső körülmények is nehezítik a helyzetüket, de nem biztos, hogy a legjobb vállalkozási formát választották... Kétségtelen, hogy az utóbbi három esztendőben sokat fejlődött a község. Hiszen alig van olyan utcája, amely ne kapott volna szilárd burkolatot. Most a legnagyobb beruházás, a gázprogram közeledik a finishez: már csak egyetlen utcában kell lefektetni a Kálló- gáznak a vezetéket, akik szeptember 30-ára ígérték a befejezést. Agusztus 20-án viszont már szeretnék a faluban meggyújtani a fáklyát. Az infrastrukturáis fejlődés szempontjából fontos, hogy várhatóan a nyár derekára újabb telefonvonalakat kap Biri, s talán teljesül régi vágyuk, hogy az igényeket (ösz- szesen százat) ki tudják elégíteni. Ehhez a „lánchoz” tartozik a szennyvízcsatorna megépítése is. Csakhogy akkora a költség, hogy egyelőre a lakosságot nem akarják további hozzájárulásokkal terhelni. Biriben nagyon kellene egy új iskola. Jelenleg a régi szeszfőzdében tanulnak a gyerekek, összesen mintegy 150-en. (Ez a szám évek óta stagnál.) — Mint egy falat kenyér, úgy kellene egy új iskola a községnek — mondja Lakatos István. — Csak hát, egy négy tantermes iskola tornateremmel 30-33 millió forintba kerül, míg a mi évi költségvetésünk 23-27 millió. — Ráadásul egy négytantermes nem is oldaná meg a problémát általános iskoláról lévén szó — teszi hozzá a polgármester. Lehet, hogy már én nem fogok ebben a székben ülni mire megvalósul, de minden eszközt megragadunk, hogy új iskola legyen Biriben. A szülők jelenléte is gyógyító tényező Klinikai jellegű módszerek a megyei II. számú gyermekosztályon Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A hagyományos kórházi gyógyítási tevékenységet oldva, többszintű, a gyermekbetegek és a családok igényeihez jobban igazodó humánusabb ellátási formákat valósítottak meg a nyíregyházi megyei kórház II. számú gyermek- osztályán. A betegségek jelentős részét igyekeznek a járóbetegellátás keretében a szakambulanciákhoz kötődően kivizsgálni és gyógyítani. Az osztályon belül, úgynevezett nappali klinika lehetőségeit biztosítva, foglalkoztató szobát hoztak létre, ahol szakfelügyelet mellett a gyógykezelés ideje alatt a szülők is benntartózkodhatnak gyermekeikkel. A korábbi kórházi ellátási formát fenntartották a súlyos kórházi ágyhoz kötődő betegségek esetében. Az ebéd is ízletesebb a családias légkörben Sír a baba Balázs Attila felvételei A mama és a gyermek kapcsolata a kórházban sem szünetel Jegyzet _______________________ Törvény sok hibával Kovács Éva 5 zületésétől kezdve szinte folyamatosan támadják és kritizálják a nemrég megszületett közalkalmazotti törvényt azok, akikre vonatkozik. A bírálatok legfőbb tárgya, hogy a törvény talán túl sokat ígért, s mostanra kiderült, túlságosan is keveset adott. Alkotói szerint ennek „mindössze” egyetlen oka létezik, mégpedig a sokat emlegetett, szinte mindenütt érvényes pénzhiány. A honatyák kívánságát és szándékát nem követik az anyagiak, így aztán nem csoda, ha a nemes törekvések még csak foltokban sem tükröződnek a valóságban. A minap lezajlott tüntetés is bizonyítja, a közalmazot- taknak mára elegük lett az ígérgetésből, s az eddig tanúsított egyezkedés, kölcsönös alkuk után úgy döntöttek, kenyértörésre viszik az ügyet. A tanárok, tanítók, könyvtárosok, és más szakmabeliek mellett legnagyobb elégedetlenség az egészségügyiek körében tapasztalható. Nemrég született petíciójukat megyénk egyik országgyűlési képviselőjén keresztül a népjóléti miniszternek címezték, konkrétan megfogalmazva benne naponta elszenvedett sérelmeiket. Ezek között talán egyik legnagyobb, hogy a törvénynek köszönhetően az egészségügyben megszerzett iskolai végzettség egyáltalán nem tükröződik a fizetésekben. A röntgen, a laboratórium, az izotóp és a gyógyszertárak munkatársai joggal teszik szóvá, hogy míg felelősségteljes, magasan kvalifikált munkát végeznek, addig mindezeknek a havonta hazavitt borítékokban elvileg és gyakorlatilag semmi nyoma. A nyíregyházi kórház dolgozói joggal sérelmezik, hogy a közalmazotti törvény nem tükrözi valós helyzetüket az egészségügyi hierarchiában és nem biztosít számukra megfelelő megélhetést sem. A törvény az oka annak is, hogy a képesítés, az iskolák különböző fokozataiban megszerzett tudás, ezúttal semmit nem ér, egyenlő mércével méretik. Az egészségügy gondjait mára nemcsak a betegek, hanem a benne dolgozók is érzik. A reform elején szép reményekkel, nagy optimizmussal vágtak az újnak, de optimizmusuk mára, sajnos igencsak megkopott. Ennek egyrészt valóban a pénzhiány, másrészt sok esetben a felelősök gondolkodásmódja, passzivitása is oka. Kár, igen nagy kár, hogy a meglévő kicsiny lehetőségeket sem használhatják ki azok, akikre legdrágábbnak tartott kincsünket, egészségünket szoktuk bízni. Kitüntetések Nyíregyháza (KM) — A közgyűlés Nyíregyháza Kiváló Pedagógusa kitüntetést adományoz Dobró Zoltánné- nak, az 5. Sz. Általános Iskola tanárának, Földesi Jánosáénak, a Közgazdasági Szakközépiskola szaktanítójának, Novák Istvánnak, a 2. Sz. Gyakorló Általános Iskola tanárának. Oktató-Nevelő Munkáért kitüntetést adományoz Ábrányi Edénének, a Zrínyi Ilona Gimnázium tanárának, Dr. Bácskái Istvánnénak, a Köz- gazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettesének, Dr. Barabás Gyulánénak, az 1. Sz. Gyakorló Általános Iskola tanítójának, Dr. Danes Albertnénak, az Arany János Gimnázium és Általános Iskola tanárának, Dávida Jánosáénak, a Zeneiskola tanárának, Dr. Erlich Ferencnek, az ÉVISZ tanárának, Gazda Sándornak, a 110. Sz. Ipari Szakközépiskola igazgató- helyettesének, Hadobás Istvánnak, a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárának, Dr. Kárpáti Imrénének, a 4. Sz. Óvoda vezetőjének, Kozma Gizellának, a Közgazdasági Szakközépiskola tanárának, Nagy Gézánénak, a Zrínyi Ilona Gimnázium nyugdíjas tanárának, Nagy Józsefné- nak, a 27. Sz. Óvoda vezetőjének, Pásztor Attilának, a 17. Sz. Általános Iskpla igazgatójának, Siklós Adámné- nak, az 5. Sz. Általános Iskola igazgatóhelyettesének, 7o- masovszki Jánosnak, a 16. Sz. Általános Iskola nyugdíjas igazgatójának, Tóth Jánosnak, a 14. Sz. Általános Iskola tanárának, Valent Mik- lósnénak, a Szabó Lőrinc Általános Iskola tanárának. Idegenforgalmi mérlegünk Nyíregyháza (KM) — A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója szerint Magyarországra ez év első negyedében egymillióval több külföldi látogatott, mint tavaly, azaz 19 százalékos többen, mint tavaly. Elsősorban a jugoszláv, a szovjet utódállamokból és Romániából érkeztek többen — 1,4 millióval — Magyarországra. Ugyanakkor Németországból és az Amerikai Egyesült Államokból is nőtt a forgalom, igaz, együttesen csak 25 ezer fővel. A többi európai országból viszont kevesebb volt a vendég az említett időszakban. A kereskedelmi szálláshelyek 329 ezer külföldi vendéget fogadtak. A vendégéjszakák aránya azonban 4 százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz képest. Említésre méltó, hogy milyen volt a mi utazási kedvünk. Nos, Magyarországról ez idő alatt 2,2 millióan utaztak külföldre, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest 9 százalékos csökkenést jelent. Erősen visszaesett a forgalom a szerb, a román és a szlovák határátkelőkön, míg jelentősen megnövekedett a szlovén, a horvát és az ukrán határszakaszon. A sláger továbbra is Ausztria, hiszen az osztrák határszakaszon az idén további 5 százalékkal növekedett a magyar állampolgárok kilépése. Érdekes, hogy a magas jegyárak ellenére jelentős növekedés jegyezhető fel Budapest légikikötőjének forgalmában. •»
