Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-08 / 131. szám
12 Kelet-Mag} arország 'WtKKtKM KULTÚRA 1993. június 8., kedd Emlékezésféle Nyíregyháza (KM — Gy. A.) — 1993. június hetedike egy magyar író centenáriumának napja. De ki tud erről az íróról? Legfeljebb az általános iskolások. Ők jegyezhették meg valamelyik historikus regényének kalandjait. Persze ők sem életrajzi adatokat tartanak a fejükben, de az Aranyágacskához, a Hajdútánchoz, a Bábel tornyához, Az Alapiak kincséhez talán hozzákapcsolják Szántó György nevét. A száz éve született művész fordulatos, érdekes látomásai engem is megragadtak serdülőkoromban. Mégsem e történelmi tablókat akarom részletezni. (Elemzésükhöz például Hegedűs Géza jobban ért.) Egy olyan momentumot szeretnék kiragadni Szántó sorsából, amit egyesek akár mellékesnek is tarthatnak. Ez az ember operaházi díszlettervező volt, festőnek készült. Expresszionista stílusú alkotásai sikert arattak a századelőn a kiállítótermekben. Sokan jósoltak neki karriert. Végül nem a festészetben lett sikeres. Az első világháborúban fejlövést kapott, többek között a nyíregyházi barakk-kórházban is feküdt, és előbb a jobb, aztán a bal szemére is megvakult. Hogy ez mit jelent egy fiatal férfinak, aki a színek, formák világában él, azt talán csak a keresztre feszített Beethoven című rézkarca tudja kifejezni. Hogy mégsem lett öngyilkos, hogy mégsem vegetált végig vagy harminc-negyven évet, azt a maga akaratán, az istentől kapott tálen- tumon kívül leginkább feleségének, bizonyos Brandeis Adélnak köszönhette. Ez az asszony a társa szemévé vált. Felolvasta a világirodaimat, a napilapok híreit, kijavította, nyomdakésszé tette férje világtalanul létrehozott kéziratait. Miközben gondoskodott a munkafeltételekről, az otthonról, a háztartásról. Szántóné életének értelme az áldozatvállalás volt. A párja neve alatt tulajdond- képpen neki kívánok most emléket állítani. Finn újság megyénkről Helsinki (KM) — A finnországi Finn-Magyar Társaság negyedévenként olvasható lapja, a Suomi- Unkari május végén megjelenő legfrissebb száma a magyar utazási és nyaralási lehetőségekkel foglalkozik. Az újság a különböző programajánlatok, útikönyvek és budapesti kávéházak ismertetése mellett két terjedelmes oldalon mutatja be a Magyarország iránt érdeklődő finn turistáknak Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyét, és az itteni látnivalókat: a vajai várat, a nyírbátori, csarodai és tákosi templomot, a szatmárcsekei temetőt és a gergelyiugomyai strandot. Vendégcsalogatóként több szabolcsi szálláshelyet és éttermet is felsorol a finn lap. A cikket több megyénkről készült fotó színesíti, a címlapot pedig a túr- istvándi vízimalom díszíti. Ősbemutató Párizsban Párizs (MTI) — Valódi ősbemutató színhelye volt a múlt héten a párizsi Magyar Intézet: az Objektív filmstúdió hétfőn kezdődött bemutatósorozata keretében itt vetítették le első ízben a közönség számára Sára Sándor Vigyázók című alkotását. Mint a vetítésen részt vett rendező elmondotta, az utolsó munkálatok csupán a múlt héten fejeződtek be a filmen, amely az ötvenes évek elején játszódik, a korszak légkörét idézi fel egy család, illetve baráti társaság tragikus széthullásának tükrében. Sára Sándornak még egy alkotását vetítették ezen az estén, a néhány évvel korában készült Nyolcvan huszár című filmjét. Mindkét filmet érdeklődéssel és elismeréssel fogadta a közönség. A rendező harmadik műve a stúdió párizsi fesztiválján a Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilm lesz. A többórás dokumentum mintegy másfél órás rövidítését a párizsi érdeklődők a budapesti televíziós bemutatóval lényegében egy időben láthatják majd. Hunga-Pszicho- könyvek szemléje Budapest (MTI) — A pszichológiai kérdésekkel foglalkozó irodalom — bár hazánkban ugyan mindig élvezett bizonyos népszerűséget — az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult a magyarországi könyvkiadásban. A mai ember rendkívül bonyolult világban él. A gyors társadalmi változások, az értékek devalválódása, az emberi, családi kapcsolatok fellazulása, a női szerepek átalakulása feltétlenül indokolttá teszik a lélektani, egészségügyi kiadványok közreadását — mondta Buda Béla pszichiáter, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója. A Lazíts, ismerd meg önmagad!, a Tűsarkú cipőben, hátrafelé és a Hagyjuk végre békén a férfiakat! című Hunga-Pszicho- könyveket mutatták be a sajtó képviselőinek a MÚOSZ- ban. A pszichiáter professzor elmondta: az egészséges életmód népszerűsítésével, a különféle életvezetési minták, a másság bemutatásával a Hunga-Print Kft. könyvei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar társadalom átalakuljon, az egyes ember kiteljesedjék, megtalálja helyét és szerepét a változó világban. Alakuló színház Beregszászon Nagyon remélik, hogy ősztől már rendszeresen játszhatnak, betölthetik missziójukat Bodnár István Kisvárda (KM) — Vasárnap sikeresen befejeződött a Határon Túli Magyar Színházak V. Fesztiválja. A találkozó egyik érdekessége, hogy Beregszászt két társulat is képviselte. A két színház vezetőjét kerestük meg, megmarad-e az amatőr együttes, és hogy áll az új színház ügye? Schober Ottó, a Beregszászi Népszínház igazgatója, rendezője. Ötödször vettek részt a kisvárdai találkozón, így az alapító tagok közé számítanak: — Negyvenegy évvel ezelőtt alakult az amatőrökből álló társulatunk. Akkoriban rendkívül nagy jelentősége volt a színház létének. Célkitűzéseink közé tartozott, hogy a szép magyar szó éljen Kárpátalja magyar településein. Vidnyánszky Attila, az új színház vezetője A SZERZŐ FELVÉTELE Előadásainkat elsősorban azok láthatták, akik egyébként sohasem nézhettek volna meg magyar nyelvű előadást. Az alapítók közé tartozó színházigazgató sorra idézi fel Kárpátalja negyven évének színháztörténetét. Az első előadás megrendezéséhez, Dunajevszkij Szabad szél című operettjének magyar nyelvű szövegkönyvét például Magyar- országról csempészték át, a betétdalokat pedig a rádióból másolták át. Persze később magyar darabok is színre kerültek, negyven év alatt negyven produkció. Tavaly például Kisvárdára is „elhozták” a legfrissebb kárpátaljai irodalmat, Nagy Zoltán Mihálynak: A sátán fattya című darabját. Az idén a Sándor, József, Benedek című komédiával tájoltak megyénkben. Az amatőr színház nagy megtiszteltetésnek érezte, hogy befogadta őket a fesztivál, és remélik, hogy a továbbiakban is szükség lesz rájuk. Schóber Ottó így fogalmaz: negyven év alatt bebizonyítottuk, hogy igenis szükség van Beregszászon magyar nyelvű színházra. Vidnyánszky Attilát, a Beregszászi Illyés Gyula színház művészeti vezetőjét, renA forrás — erecske és tenaer Stevanyik András Nyíregyháza — A régi nyíregyháziak számára is talány, hogy merre található a Fáy Andrásról elnevezett utca. Az itt elhelyezett emléktábláról alig tud valaki. Ta- vasztól-őszig sűrű bokrok árnyékolják a tömör feliratot: haladó szellemű író, az első magyar takarékpénztár megalapítója. Igen, Fáy András nevét rejti ez a csendes kertvárosi zug. Friedmann Sélig hajdani uzsoratelepén, a Ságvári névtől nemrég megszabadult városrészben a magyar történelem egyik jelentős alakjának állítottak emléket. Kevesen és keveset tudunk róla. Egyre kevesebben és egyre kevesebbet. Ennek okait most nem érdemes boncolgatni, mert óhatatlanul elsikkad a lényeg. „A nemzet mindenese.” Ősi, nemesi családban született, 1786-ban. Anyai ágon Huba vezérig nyúlt vissza a Szemerék eredete. Ez a múlt nyilván meghatározó volt gondolatvilágának és erkölcsi tartásának kialakulásában. Származása csak elérhetővé tették a kiváló iskolákat, elengedhetetlen volt azok végzéséhez szorgalma és tehetsége. Négy nyelven beszélt, olvasott. Jogi tanulmányai végén letette az ügyvédi vizsgát, de nem érte be az ügyvédi állással. Fiatal kora óta „használni” akarta nemzetét „minden hiúság nélkül, ingyen”. Bámulatosan sokoldalú ember. Huszonhat évesen a váci járás szolgabírá- ja. Hat év szolgálat után visz- szavonul a hivatali munkától. Figyelme a művészetek felé irányul. Ekkor már ismert költő, író. Az 1807-ben megjelent Bokréta c. verskötetét gyorsan követik az újabb művek. Meséi és aforizmái a korszak közönségsikert kivívott könyvei közé tartoztak. Egy évtized alatt háromszor adták ki újból, lefordították német és angol nyelvre is. A „Kedvcsapongá- sok” című kötete után 1832- ben nyomtatják ki legismertebb regényét a Bélteky ház című társadalmi családregényt. Emellett több drámája, regénye látott napvilágot ebben az időszakban. Az irodalom mellett lelkes híve a színjátszásnak. A megélénkült közélet, a lelkes közhangulat és az általános tenni akarás hosszú évekre elszólítja a művészeti nyilvánosságtól. A kicsit szürkébb, de hatásosabb közéleti, politikai cselekvést választja legfőbb tevékenységének. Pest vármegye követe 1835-ben, majd egy év múlva táblabírája. Tiszteleti, majd 1845-től igazgatótanácsi tagként aktívan formálja az akadémia ügyeit. Széchenyi csodálja liberális és praktikus gondolkodását és sokoldalú tehetségét. A koldusok problémái éppúgy megérintik, mint a hazai nevelőnőképzés. A szerteágazó, a nemzet minden gondját-baját (de örömét is) felvállaló Fáy Anddezőjét a Szentivánéji álom egyik próbája közben kérdeztük meg. — Olyanok vagyunk, mint a mesehősök, vagyunk is, meg nem is. Papíron már tavaly óta létezünk, de a fenntartásunkhoz szükséges pénz még nincs meg. Kijevből még az ígérgetés sem bőséges, Magyar- országról pedig nagyon keveset kaptunk. Nem tudom, miből tartjuk fenn magunkat. Nagyon reméljük, hogy Ukrajna sem feledkezik meg róluk. A régió pedig évek óta tudatosan készül a színházalapításra. A színészjelöltek külön osztályban Kievben tanulták a mesterséget, sőt, a magyarországi színművészeti főiskolán is foglalkoztak velük. A társulat tehát megvan, sőt már több vizsgaelőadással is bemutatkoztak. Nagyon remélik, hogy ősztől már rendszeresen játszhatnak, betölthetik missziós szerepüket Kárpátalján. Judy Garland titkos életéről Budapest (MTI) — Hetvenegy éves lenne és lehetett volna mesébe illő anyóka is az általa világhírűvé tett kislányból, Dorkából. Judy Garland, az Óz, a cspdák csodája című film felejthetetlen gyermek- szereplője már 24 éve halott. Önromboló életéről időben tudósítottak a korabeli újságok is. De nem mondtak el mindent. Legalább is ez derül ki, egy az életéről Amerikában kiadott 500 oldalas könyvből, melynek szerzője, David Ship- man, nem egyebet állít, mint azt, hogy Frances Ethel Gumm — ez az eredeti neve — nemcsak az alkohol, hanem a szex rabja is volt. „Judy Garland, avagy egy amerikai legenda titkos élete” című könyv szerint fiatal korától fogva biszexuális partner- kapcsolatokat tartott. Köztük volt a titkárnője is, és ez a kapcsolat különösen akkor vált meghitté, amikor a színésznő elvált az első férjétől. „Kielégíthetetlenül kíváncsi volt és egy idő múlva a hagyományos szex már egyáltalán nem érdekelte” — állítja a könyv írója. Azt is hozzáteszi, hogy ez lehet a magyarázata, amiért a szeretői között férfiak és nők, homoszexuálisok egyaránt megtalálhatók voltak. A három törvényes férje közül Vincent Minnelli — lánya, Liza Minnelli apja — is homoszexuális volt. Szeretőinek listáját olyan híres színészekkel tette teljessé, mint Yul Brynner és Frank Sinatra. Az életrajzíró kitér arra is, hogy Judy Garland emberi torzulásáért nemcsak Hollywood romboló hatása lehet felelős, hanem sorsának alakulásában kimutatható az apai örökség is. Befejezéséhez közeledik a sóstói Nemzetközi Érem- és Kisplasztikái Alkotótelep. Sotra Tamás és a litván Eglé Van munka közben Harasztosi Pál felvételei ras tevekenysegebol feltétlenül ki kell emelni az 1839-ben indítványozott takarékpénztár tervét. Ebből egy éven belül valóság lett, élénkítve a magyar gazdaságot. A forradalom idején már idős ember, Pest megyei birtokán visszavonultan figyeli a harc alakulását. A bukást követő terror, az évtizednyi némaság és persze az öregség is háttérbe szorítja a reformkor egyik legjelentősebb személyét. Népszerűsége változatlan, 78. születésnapját hatalmas ünnepség kíséri. Nemsokára — 1864-ben — Fáy András „forrás-erecskéje befolyt a tengerbe”. Mintha magától kérdezte volna híres meséjében: „mit érnek e megmérhe- tetlenségben az én néhány cseppjeim?” Biztosan tudta, hogy „beszolgál az egészbe minden kör, bármily csekélynek látszék is az.” így lenne méltó hozzá az emlék, a tett itt a kertvárosban, Nyíregyházán és szerte a tengernyi magyarságban.
