Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 1993. május 6., csütörtök Életünk a csillagokban megírva Beteljesítjük a karmikus determinációt, de megnyilvánul a szabad akarat is Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Sorsszerű véletlenek igaz­gatják földi pályánkat? Te­hetünk a végzet ellen bármit, az úgyis menetrendszerűen utolér bennünket? Mennyi­ben befolyásolja a szabad akarat és a személyes döntés az eleve elrendeltetett élet­helyzeteket? Mindannyiun­kat foglalkoztatják ezek a problémák, és választ kell találnunk rájuk. Csakúgy, mint az élet végső, nagy kér­déseire: mi célból vagyunk a világon, megszűnik-e az élet a halállal, milyen törvények­nek engedelmeskedik az anyag és a szellem? Az asztrológia nyújt segítő kezet a válaszok megkeresésé­ben. S azok, akik eljöttek má­jus 3-án a nyíregyházi városi művelődési központba, hogy meghallgassák Gonda István asztrológust, minden bizony­nyal közelebb kerültek a lehet­séges válaszhoz. Az anyagelvűség látszatgyőzelme Sokáig agyonhallgatták ha­zánkban az asztrológiát. A materialista szemlélet, az anyagelvűség győzelmet lát­szott aratni a szellemi tudo­mányok felett. Az embereket a hétköznapi gondolkodási sé­mákra ítélte a hivatalosan tá­mogatott tudományirányítás, és nem illett kutatni, de még érdeklődni sem a nehezen megfogható, misztikus, az élet értelmét és keletkezésének el­vét, módját más szempontból vizsgáló diszciplínákat. Ami természetesen nem jelentette azt, hogy az emberek egyál­talán nem érdeklődtek a meta­fizika, az ezoterika iránt. A nyíregyházi születésű Gonda István pedagógusként szembesült először az érdek­lődő, kíváncsi gyermeklélek­kel. Később atlétikai edzőként nemzetközileg ismert verseny­zőket készített fel, s még ma is rendszeresen fut reggelente. Ám a környezete által sikeres­nek minősített ember belülről elégedetlen volt önmagával, nem talált választ nyugtalanító kérdéseire. Alapjáig bontotta le élete addigi kereteit, nem sajnálta a látványos sikereket, s más úton közelített a világ és önmaga megismeréséhez. Az egységes szemléletet tükröző ezoterikán belül az asztroló­giával hosszú évek óta elje­gyezte magát, s úgy vélte, szellemi szabad foglalkozású­ként idejét és energiáját e tu­dományágnak szentelheti. — S ami ennél lényegesen több, hogy segítséget nyújtha­tok azoknak, akik hozzám ha­sonlóan nem találják a fogó­dzót, s úgy érzik, az élet csak­úgy megtörténik velük — hal­lottuk az előadótól. — Nem tudnak rendet tenni a kuszának tűnő eseménysorozatban, nem elégíti ki őket a mások által nagyra tartott családi ház, tár­sadalmi pozíció, a boldogulás polgári értéke. Segíteni per­sze, az asztrológus másképp tud és erkölcsi felfogása sze­rint nem a hétköznapi értelem­ben teheti. Azonos rendezőelvek az univerzumban Az asztrológia az univerzum egészét átfogó makrokozmosz és a tudatalattink legmélyéig terjedő mikrokozmosz egy­ségéből indul ki. Azonos ren­dező elvek igazgatják e felfo­gás szerint a világmindensé­get. Nincs különbség a galaxis összetétele és az embert alkotó elemek között. A dolgok pusz­tán a lét módjában és formá­jában különböznek egymástól. A lét egységét ábrázoló körön szimbólumokat, a lélek nyel­vét jelenítik meg az asztroló­gusok. Az asztrológia a boly­gók és az állatövi jegyek szim­bólumait használja gondolatai közlésére. Tíz planéta, 12 állatövi jegy és 12 úgynevezett ház (egész­ségügyi állapot, tehetség, fo­galmi gondolkodás, a múlt há­za, életörömök, például a gyermekek, a szolgálat háza, a külvilág milyennek lát minket, a halál háza, a magasabb szel­lemi összefüggések, hit, er­kölcs, vallás háza, a hatalom, a barátság és a megpróbáltatás szerepel egy-egy úgynevezett házban. A planéták, az állatövi je­gyek és a házak variációs lehe­tősége ötmilliárd körül van, tehát az asztrológusok szerint nincs két egyforma külde­téssel érkező ember a földön. — Az asztrológia értéke azért felbecsülhetetlen szá­munkra a mindennapi életben, mert rádöbbenthet bennünket arra, milyen feladat végrehaj­tására, milyen tanulási céllal születtünk meg ebben az in- kamációban? Abból indulunk ki és ezt már sokan elfogadják alapté­telnek — fejtegette Gonda István —, hogy sok-sok földi születés áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy végigjárjuk a szellemi tökéletesedéshez ve­zető út lépcsőfokait. Ha nem oldottunk meg egy feladatot, például nagyravá­gyók, hatalompártiak, gőgö­sek, keményszívűek marad­tunk, annak ellenére, hogy le­hetőségünk lett volna okosab­ban kormányozni életünk ha­jóját, akkor újból testet öltünk és újból nekigyűrkőzhetünk a jellembeli fejlődés előmozdí­tásának. Mindaddig, amíg nem kerülünk ki győztesen. S ha mindeközben kudarcot kudarcra halmozunk? A ter­mészetráér, ezer és ezer inkar- nációt bocsát az egyén rendel­kezésére, hogy feljebb emel­kedjen önmaga szellemi gya­rapodásának útján. De az elő­ző életben elkövetett tettekkel és annak következményeivel, mint karmikus adósságokkal számolnunk kell. Tehát mindannyian betelje­sítjük a karmikus determiná­ciót, de a szabad akarat abban nyilvánulhat meg, hogy mi­lyen síkon, aktív vagy passzív szemlélőként viszonyulunk életünk történéseihez. A hiteles horoszkóp — Reneszánszát éli ma a horoszkóp. De hihetünk-e az egy-két mondatos egyéni sors- előrejelzéseknek? — A személyre szóló, meg­bízható horoszkóp készítése nemcsak a születésnapot, ha­nem az órát és a percet is fi­gyelembe veszi, s az adott pil­lanatban a bolygók együtt állá­sa (konstelláció) alapján hatá­rozzák meg a jellem alakulásá­nak, az emberi természet alap­vető sajátosságainak törvény- szerűségeit. Ezek figyelembe­vételével már részletes, jól használható és pontos horosz­kóp készíthető. De nem ez a lé­nyeges, hanem az, hogy az em­ber felismerje szellemi énjét. Jöjjön tisztába azzal: ez a fizi­kai test a polaritás törvényének engedelmeskedve elpusztul, de a lélek, a szellem a halálon túl is megmarad. Ez a kiindulási alap, s ehhez jön az egyén fel­adata, aminek megoldására született. S akkor más szem­mel, derűsebben, békésebben megnyugodva látja önmagát és helyét a világban. Élet a Gőgő-Szenke partján Az ember a természet ajádékának tekintette, igyekezett több módon a maga hasznára fordítani Kormány Margit Penyige —* Folyó? Tó? Patak? Csatorna? Szatmár szépnevű vizére mindegyik név igaz egy kissé. A pe- nyigeieknek egyszerűen csak a Szenke. Sejtelmes hang­zású nevének eredete isme­retlen. A Szatmári-síkságról az első térképet Mezeő Cyrill készí­tette a 18. század végén, s ezen szerepel először a Gőgő- Szenke. Térképi alakját tekint­ve hosszú szakasza egyenes vonalú, mely emberi beavat­kozásra utal. A Szamossal pár­huzamosan folyó Gőgő csator­na Romániából érkezik ha­zánkba. Nagyszekerestől Szen­ke néven szerepel. Tehát a Szenke és a Gőgő két külön­böző víz volt. Hogyan talál­koztak mégis? A Gőgő-csator- na vizét belevezették a Szente tóba. A Szenke eredetét, tó voltát illetően csak hagyományokra támaszkodhatunk. Idős embe­rek állítása szerint a Szenke egy régi Számos-mederben keletkezett, tóvá lett, melyet több forrás is táplál. Ezért is olyan mély helyenként a Szenke. Térképek is igazolják, hogy a Szenke környéke haj­dan kiterjedt láp- és mocsárvi­lág volt. Esőzések, áradások idején csak gólyalábon és ló­háton lehetett közlekedni. Kedves adatközlőm, néhai Si­mon Gyula bácsi beszélte, hogy legénykorában Kisarba járt udvarolni lóháton, s nem egyszer hasig ért a lónak a sár, s bizony, többször megesett, hogy hajnalodott, mire a sár­tengerből kikeveredett. A Gő­gő-Szenke csatorna területe Penyige határában 26 katasz­teri térkép, ez már mutatja azt a csatornát is, amely a Szenke vizét a Penyige-Kisar között lévő Szihágy-kaszálónál a Túrba vezeti le. Ezen a vidéken a mocsárláz, a malária szinte népbetegség­nek számított. Még az ötvenes években is végeztek a penyi- gei iskolában maláriaszűrést, s ennek is köszönhetően a fertő- zöttség fokozatosan megszűnt. Idős emberek elbeszéléséből kiderül, hogy mindezek elle­nére a penyigei nép szinte nem is tudott volna megélni a Szen­ke nélkül. Az ember a termé­szet ajádékának tekintette, amit igyekezett minél több • módon a maga hasznára fordí­tani. A víz védelmet, megélhe­tést, hasznos és kellemes idő­töltést biztosított. ATalu egy- utcás települési formája is a Szenke vonalát követi. Régen a Szenke olyan tiszta volt, hogy a homokos alját lát­ni lehetett, vizét ivásra is hasz­nálták. Télen léket vágtak a jé­gen és onnan merítettek. Mos­ni, tisztálkodni is a Szenke vi­zét hordták, még a fehérgyar­matiak is ide jártak mosni. Aratáskor csapatosan fürödtek az emberek a Szenke selymes vizében. Népi hagyomány is alakult ki: karácsony éjszaká­ján éjfélkor a Szenkén vágott lékből egy kanna vizet hoztak, s Jézus születésének időpont­jára utalva, aranyvíznek ne­vezték, abban kora reggel megmosakodtak, hogy egész­ségesek és szépek legyenek. A Szenkének a kender meg­munkálásában is nagy szerepe volt. A kévébe kötött zöld • kendert itt áztatták, a belőle font fonalat itt mosták, a be­lőle szőtt gyönyörű vásznat itt súlykolták, fehérítették. A Szenke nádat adott az épületek fedéséhez. Amikor beállt a tél, s a Szenke annyira befagyott, hogy elbírta az embert, megje­lentek a nádvágók. A szegé­nyebbe fűtésre is használta a nádat. A vízben termett gyé­kénysásból szakajtókosarat, papucsot, szatyort, lábtörlőt fontak az ügyes kezek. A par­ton termő fűzfavesszőből ha­lászó eszközöket, kosarakat, szekérkast készítettek. Télidő­ben a Szenke vastag jegét fá­radságos munkával a helybeli és a fehérgyarmati jégvermek­be gyűjtötték, tárolták a meleg hónapokra, helyettesítve a hű­tőszekrényt, mely akkor még ismeretlen volt. A Szenke mély és tiszta vi­zében bőségesen tenyészett a hal, a mocsarasabb részeiben a csík. A zsákmány nagy részét a gyarmati, de még a szatmár­németi vásárra is elvitték elad­ni. A Szenkéhez, a szenkei ha­lászathoz sok monda, legenda, érdekes történet fűződik. íme, egy a sok közül. A múlt század végén élel­mes zsidók árendába vették a Szenkét. Az orvhalászokat megbüntették. Élt akkoriban a faluban egy Székely György nevű ember, aki különös ké­pességgel rendelkezett. A monda szerint a tatárjárás ide­jében egy templom süllyedt el a Szenkében. Ennek a belsejé­ben nagy halak tanyáztak. Székely György a tilalmat ki­játszva beúszott a templomba és onnan sok nagy hallal tért vissza. Az irigyei feljelentet­ték a bérlőnek. A bérlő a szol­gabíróhoz fordult, aki bizott­ságot rendelt ki az ügy kivizs­gálására. Lementek a Szenke partjára és kérték Székely Györgyöt, mutassa meg, ho­gyan fogja a halat. Székely megkérdezte: „Ráérnek az urak? Ha ráérnek, várjanak meg!” Azzal nagy lélegzetet vett, lemerült, s percek múlva megjelent a hóna alatt egy-egy nagy ponttyal. A bizottság csak álmélkodott, de Székely ismét lemerült és akkora halat fogott, hogy kötéllel kellett partra húzni. A „büntetés” az lett, hogy a szolgabíró megen­gedte neki a további halfogást. Elismerés anyáknak Nyíregyháza (KM - T. K.) — Az öt vagy annál több katonafiút nevelt édesanyák közül többen kaptak elis­merést és. pénzjutalmat a megyei hadkiegészítési pa­rancsnokságon anyák napja alkalmából. A honvédelmi miniszter jutalmában részesült Muri Józsefné (Nyírtelek), Tóth Jánosné (Nyírmada), özv. Badar Endréné (Hermán- szeg), Szilágyi Andrásáé (Lasköd), Szász Gusztáváé (Ibrány), özv. Dávida Fe- rencné (Levelek), Ősz Amb­rusáé (Gégény), özv. Kiss Ferencné (Tiborszállás), özv. Lőkös Istvánná (Vas- megyer), özv. Pecséri Zsig- mondné (Ököritófiilpös), özv. Vasas Lászlóné (Biri), özv. Kovács Józsefné (Nyír­bátor), özv. Siket Istvánná (Encsencs), özv. Krasznai Györgyné (Nyírcsászári), özv. Gál Béláné (Dombrád), Farkas Józsefné (Géberjén), özv. Barna Istvánná (Nyír­bogát), Szőke Miklósné (Nyírbéltek), Halóka Gá- borné (Jánkmajtis), Szomba­ti Károlyné (Omboly), özv. Kiss Istvánná (Panyola), Bakai Jánosné (Érpatak), özv. Vass Lajosné (Vásáros- namény), özv. Tóth Jánosné (Nagykálló), özv. Lovász Já­nosné (Ibrány), Losonczi Gusztávné (Szamosszeg), özv. Dobos Jánosné (Ér­patak), Andrásik Sándorné (Nyírlugos), Erdei Jánosné (Kálmánháza), Fodor And­rásáé (Pap), özv. Hatvani Györgyné (Magy), özv. Bán­ki Sándorné (Nyírbátor), Só­lyom Gyuláné (Vaja), özv. Igaz Józsefné (Nyírpazony), Nagy Imréné (Ibrány), Simái Jánosné (Hermánszeg), Be- recz Andrásné (Nyíregyhá­za), Pécsi Ilona (Érpatak), Pózmán Jánosné (Ujdomb- rád), özv. Miszkuly Mihályné (Balkány), özv. Gdovin Józsefné (Nyírtelek), Mári­án Józsefné (Csenger), Bíró Bertalanná (Nyírcsászári), Vad Lászlóné (Tiszanagy- falu), özv. Vasvári Józsefné (Nyírlugos), Bokor Meny- hértné (Szamosszeg), özv. Lippai Károlyné (Tiszate- lek), Szabó Jánosné (Nagy- ecsed), Szántai Andrásné (Ófehértó), Vedres Sándor­né (Kisvárda), özv. Fehér Endréné (Porcsalma), Do­mokos Józsefné (Újdomb- rád), Zelei Gyuláné (Nagy­halász), Siető Lászlóné (Ti- szadada), Mártha Zoltánná (Fényeslitke), özv. Mikó Sándorné (Dombrád), özv. Pálóczi Istvánná (Nyíregy­háza-Sóstóhegy), Kiss Ká­rolyné (Túristvándi), Takács Mihályné (Ajak), özv. Bod­nár Mihályné (Levelek), özv. Kalapos Miklósné (Zá­hony), Rocska Miklósné (Ófehértó), Bodó Bertalan­ná (Szamosszeg), Márta Jó­zsefné (Szabolcsveresmart), Sitku Béláné (Máriapócs), Dobróczki Károlyné (Nyír­lövő), Kiss Gusztávné (Sza­mosszeg), Dobos Sándorné (Újfehértó), özv. Tóth Mik­lósné (Laskod), özv. Szabó Sándorné (Nyírvasvári), özv. Puskás Józsefné (Sza­mosszeg), Virga Mihályné (Ajak), Fekete Jánosné (Ófehértó), Lakatos József­né (Csenger), Pásztor Mi­hályné (Nyíregyháza), özv. Herczeg Mihályné (Bal­kány), Pankotai Sándorné (Nyírcsászári), Tóth Mihály­né (Nyírgelse), Bucsku Pé- terné JBököny), Vanczák Lászlóné (Máriapócs), Pász­tor Ferencné (Magy), özv. Fekete Sándorné (Penész­lek), Vitéz Istvánná (Bara­bás), Bucskó Mihályné (Bal­kány), Bíró Ilona (Nyírma­da), Páll Gyuláné (Kál- lósemjén), Majzer Józsefné (Berkesz), özv. Nagy Pálné (Berkesz), Pataki Istvánná (Nyírgyulaj), Batka Miklós­né (Nyírkárász), özv. Balogh Béláné (Kálmánháza), özv. Vincze Miklósné (Tunyog- matolcs), özv. Takács Sán­dorné (Kemecse). Vegyél fel...! ( Szekeres Tibor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom