Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-06 / 104. szám
HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 1993. május 6., csütörtök Életünk a csillagokban megírva Beteljesítjük a karmikus determinációt, de megnyilvánul a szabad akarat is Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Sorsszerű véletlenek igazgatják földi pályánkat? Tehetünk a végzet ellen bármit, az úgyis menetrendszerűen utolér bennünket? Mennyiben befolyásolja a szabad akarat és a személyes döntés az eleve elrendeltetett élethelyzeteket? Mindannyiunkat foglalkoztatják ezek a problémák, és választ kell találnunk rájuk. Csakúgy, mint az élet végső, nagy kérdéseire: mi célból vagyunk a világon, megszűnik-e az élet a halállal, milyen törvényeknek engedelmeskedik az anyag és a szellem? Az asztrológia nyújt segítő kezet a válaszok megkeresésében. S azok, akik eljöttek május 3-án a nyíregyházi városi művelődési központba, hogy meghallgassák Gonda István asztrológust, minden bizonynyal közelebb kerültek a lehetséges válaszhoz. Az anyagelvűség látszatgyőzelme Sokáig agyonhallgatták hazánkban az asztrológiát. A materialista szemlélet, az anyagelvűség győzelmet látszott aratni a szellemi tudományok felett. Az embereket a hétköznapi gondolkodási sémákra ítélte a hivatalosan támogatott tudományirányítás, és nem illett kutatni, de még érdeklődni sem a nehezen megfogható, misztikus, az élet értelmét és keletkezésének elvét, módját más szempontból vizsgáló diszciplínákat. Ami természetesen nem jelentette azt, hogy az emberek egyáltalán nem érdeklődtek a metafizika, az ezoterika iránt. A nyíregyházi születésű Gonda István pedagógusként szembesült először az érdeklődő, kíváncsi gyermeklélekkel. Később atlétikai edzőként nemzetközileg ismert versenyzőket készített fel, s még ma is rendszeresen fut reggelente. Ám a környezete által sikeresnek minősített ember belülről elégedetlen volt önmagával, nem talált választ nyugtalanító kérdéseire. Alapjáig bontotta le élete addigi kereteit, nem sajnálta a látványos sikereket, s más úton közelített a világ és önmaga megismeréséhez. Az egységes szemléletet tükröző ezoterikán belül az asztrológiával hosszú évek óta eljegyezte magát, s úgy vélte, szellemi szabad foglalkozásúként idejét és energiáját e tudományágnak szentelheti. — S ami ennél lényegesen több, hogy segítséget nyújthatok azoknak, akik hozzám hasonlóan nem találják a fogódzót, s úgy érzik, az élet csakúgy megtörténik velük — hallottuk az előadótól. — Nem tudnak rendet tenni a kuszának tűnő eseménysorozatban, nem elégíti ki őket a mások által nagyra tartott családi ház, társadalmi pozíció, a boldogulás polgári értéke. Segíteni persze, az asztrológus másképp tud és erkölcsi felfogása szerint nem a hétköznapi értelemben teheti. Azonos rendezőelvek az univerzumban Az asztrológia az univerzum egészét átfogó makrokozmosz és a tudatalattink legmélyéig terjedő mikrokozmosz egységéből indul ki. Azonos rendező elvek igazgatják e felfogás szerint a világmindenséget. Nincs különbség a galaxis összetétele és az embert alkotó elemek között. A dolgok pusztán a lét módjában és formájában különböznek egymástól. A lét egységét ábrázoló körön szimbólumokat, a lélek nyelvét jelenítik meg az asztrológusok. Az asztrológia a bolygók és az állatövi jegyek szimbólumait használja gondolatai közlésére. Tíz planéta, 12 állatövi jegy és 12 úgynevezett ház (egészségügyi állapot, tehetség, fogalmi gondolkodás, a múlt háza, életörömök, például a gyermekek, a szolgálat háza, a külvilág milyennek lát minket, a halál háza, a magasabb szellemi összefüggések, hit, erkölcs, vallás háza, a hatalom, a barátság és a megpróbáltatás szerepel egy-egy úgynevezett házban. A planéták, az állatövi jegyek és a házak variációs lehetősége ötmilliárd körül van, tehát az asztrológusok szerint nincs két egyforma küldetéssel érkező ember a földön. — Az asztrológia értéke azért felbecsülhetetlen számunkra a mindennapi életben, mert rádöbbenthet bennünket arra, milyen feladat végrehajtására, milyen tanulási céllal születtünk meg ebben az in- kamációban? Abból indulunk ki és ezt már sokan elfogadják alaptételnek — fejtegette Gonda István —, hogy sok-sok földi születés áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy végigjárjuk a szellemi tökéletesedéshez vezető út lépcsőfokait. Ha nem oldottunk meg egy feladatot, például nagyravágyók, hatalompártiak, gőgösek, keményszívűek maradtunk, annak ellenére, hogy lehetőségünk lett volna okosabban kormányozni életünk hajóját, akkor újból testet öltünk és újból nekigyűrkőzhetünk a jellembeli fejlődés előmozdításának. Mindaddig, amíg nem kerülünk ki győztesen. S ha mindeközben kudarcot kudarcra halmozunk? A természetráér, ezer és ezer inkar- nációt bocsát az egyén rendelkezésére, hogy feljebb emelkedjen önmaga szellemi gyarapodásának útján. De az előző életben elkövetett tettekkel és annak következményeivel, mint karmikus adósságokkal számolnunk kell. Tehát mindannyian beteljesítjük a karmikus determinációt, de a szabad akarat abban nyilvánulhat meg, hogy milyen síkon, aktív vagy passzív szemlélőként viszonyulunk életünk történéseihez. A hiteles horoszkóp — Reneszánszát éli ma a horoszkóp. De hihetünk-e az egy-két mondatos egyéni sors- előrejelzéseknek? — A személyre szóló, megbízható horoszkóp készítése nemcsak a születésnapot, hanem az órát és a percet is figyelembe veszi, s az adott pillanatban a bolygók együtt állása (konstelláció) alapján határozzák meg a jellem alakulásának, az emberi természet alapvető sajátosságainak törvény- szerűségeit. Ezek figyelembevételével már részletes, jól használható és pontos horoszkóp készíthető. De nem ez a lényeges, hanem az, hogy az ember felismerje szellemi énjét. Jöjjön tisztába azzal: ez a fizikai test a polaritás törvényének engedelmeskedve elpusztul, de a lélek, a szellem a halálon túl is megmarad. Ez a kiindulási alap, s ehhez jön az egyén feladata, aminek megoldására született. S akkor más szemmel, derűsebben, békésebben megnyugodva látja önmagát és helyét a világban. Élet a Gőgő-Szenke partján Az ember a természet ajádékának tekintette, igyekezett több módon a maga hasznára fordítani Kormány Margit Penyige —* Folyó? Tó? Patak? Csatorna? Szatmár szépnevű vizére mindegyik név igaz egy kissé. A pe- nyigeieknek egyszerűen csak a Szenke. Sejtelmes hangzású nevének eredete ismeretlen. A Szatmári-síkságról az első térképet Mezeő Cyrill készítette a 18. század végén, s ezen szerepel először a Gőgő- Szenke. Térképi alakját tekintve hosszú szakasza egyenes vonalú, mely emberi beavatkozásra utal. A Szamossal párhuzamosan folyó Gőgő csatorna Romániából érkezik hazánkba. Nagyszekerestől Szenke néven szerepel. Tehát a Szenke és a Gőgő két különböző víz volt. Hogyan találkoztak mégis? A Gőgő-csator- na vizét belevezették a Szente tóba. A Szenke eredetét, tó voltát illetően csak hagyományokra támaszkodhatunk. Idős emberek állítása szerint a Szenke egy régi Számos-mederben keletkezett, tóvá lett, melyet több forrás is táplál. Ezért is olyan mély helyenként a Szenke. Térképek is igazolják, hogy a Szenke környéke hajdan kiterjedt láp- és mocsárvilág volt. Esőzések, áradások idején csak gólyalábon és lóháton lehetett közlekedni. Kedves adatközlőm, néhai Simon Gyula bácsi beszélte, hogy legénykorában Kisarba járt udvarolni lóháton, s nem egyszer hasig ért a lónak a sár, s bizony, többször megesett, hogy hajnalodott, mire a sártengerből kikeveredett. A Gőgő-Szenke csatorna területe Penyige határában 26 kataszteri térkép, ez már mutatja azt a csatornát is, amely a Szenke vizét a Penyige-Kisar között lévő Szihágy-kaszálónál a Túrba vezeti le. Ezen a vidéken a mocsárláz, a malária szinte népbetegségnek számított. Még az ötvenes években is végeztek a penyi- gei iskolában maláriaszűrést, s ennek is köszönhetően a fertő- zöttség fokozatosan megszűnt. Idős emberek elbeszéléséből kiderül, hogy mindezek ellenére a penyigei nép szinte nem is tudott volna megélni a Szenke nélkül. Az ember a természet ajádékának tekintette, amit igyekezett minél több • módon a maga hasznára fordítani. A víz védelmet, megélhetést, hasznos és kellemes időtöltést biztosított. ATalu egy- utcás települési formája is a Szenke vonalát követi. Régen a Szenke olyan tiszta volt, hogy a homokos alját látni lehetett, vizét ivásra is használták. Télen léket vágtak a jégen és onnan merítettek. Mosni, tisztálkodni is a Szenke vizét hordták, még a fehérgyarmatiak is ide jártak mosni. Aratáskor csapatosan fürödtek az emberek a Szenke selymes vizében. Népi hagyomány is alakult ki: karácsony éjszakáján éjfélkor a Szenkén vágott lékből egy kanna vizet hoztak, s Jézus születésének időpontjára utalva, aranyvíznek nevezték, abban kora reggel megmosakodtak, hogy egészségesek és szépek legyenek. A Szenkének a kender megmunkálásában is nagy szerepe volt. A kévébe kötött zöld • kendert itt áztatták, a belőle font fonalat itt mosták, a belőle szőtt gyönyörű vásznat itt súlykolták, fehérítették. A Szenke nádat adott az épületek fedéséhez. Amikor beállt a tél, s a Szenke annyira befagyott, hogy elbírta az embert, megjelentek a nádvágók. A szegényebbe fűtésre is használta a nádat. A vízben termett gyékénysásból szakajtókosarat, papucsot, szatyort, lábtörlőt fontak az ügyes kezek. A parton termő fűzfavesszőből halászó eszközöket, kosarakat, szekérkast készítettek. Télidőben a Szenke vastag jegét fáradságos munkával a helybeli és a fehérgyarmati jégvermekbe gyűjtötték, tárolták a meleg hónapokra, helyettesítve a hűtőszekrényt, mely akkor még ismeretlen volt. A Szenke mély és tiszta vizében bőségesen tenyészett a hal, a mocsarasabb részeiben a csík. A zsákmány nagy részét a gyarmati, de még a szatmárnémeti vásárra is elvitték eladni. A Szenkéhez, a szenkei halászathoz sok monda, legenda, érdekes történet fűződik. íme, egy a sok közül. A múlt század végén élelmes zsidók árendába vették a Szenkét. Az orvhalászokat megbüntették. Élt akkoriban a faluban egy Székely György nevű ember, aki különös képességgel rendelkezett. A monda szerint a tatárjárás idejében egy templom süllyedt el a Szenkében. Ennek a belsejében nagy halak tanyáztak. Székely György a tilalmat kijátszva beúszott a templomba és onnan sok nagy hallal tért vissza. Az irigyei feljelentették a bérlőnek. A bérlő a szolgabíróhoz fordult, aki bizottságot rendelt ki az ügy kivizsgálására. Lementek a Szenke partjára és kérték Székely Györgyöt, mutassa meg, hogyan fogja a halat. Székely megkérdezte: „Ráérnek az urak? Ha ráérnek, várjanak meg!” Azzal nagy lélegzetet vett, lemerült, s percek múlva megjelent a hóna alatt egy-egy nagy ponttyal. A bizottság csak álmélkodott, de Székely ismét lemerült és akkora halat fogott, hogy kötéllel kellett partra húzni. A „büntetés” az lett, hogy a szolgabíró megengedte neki a további halfogást. Elismerés anyáknak Nyíregyháza (KM - T. K.) — Az öt vagy annál több katonafiút nevelt édesanyák közül többen kaptak elismerést és. pénzjutalmat a megyei hadkiegészítési parancsnokságon anyák napja alkalmából. A honvédelmi miniszter jutalmában részesült Muri Józsefné (Nyírtelek), Tóth Jánosné (Nyírmada), özv. Badar Endréné (Hermán- szeg), Szilágyi Andrásáé (Lasköd), Szász Gusztáváé (Ibrány), özv. Dávida Fe- rencné (Levelek), Ősz Ambrusáé (Gégény), özv. Kiss Ferencné (Tiborszállás), özv. Lőkös Istvánná (Vas- megyer), özv. Pecséri Zsig- mondné (Ököritófiilpös), özv. Vasas Lászlóné (Biri), özv. Kovács Józsefné (Nyírbátor), özv. Siket Istvánná (Encsencs), özv. Krasznai Györgyné (Nyírcsászári), özv. Gál Béláné (Dombrád), Farkas Józsefné (Géberjén), özv. Barna Istvánná (Nyírbogát), Szőke Miklósné (Nyírbéltek), Halóka Gá- borné (Jánkmajtis), Szombati Károlyné (Omboly), özv. Kiss Istvánná (Panyola), Bakai Jánosné (Érpatak), özv. Vass Lajosné (Vásáros- namény), özv. Tóth Jánosné (Nagykálló), özv. Lovász Jánosné (Ibrány), Losonczi Gusztávné (Szamosszeg), özv. Dobos Jánosné (Érpatak), Andrásik Sándorné (Nyírlugos), Erdei Jánosné (Kálmánháza), Fodor Andrásáé (Pap), özv. Hatvani Györgyné (Magy), özv. Bánki Sándorné (Nyírbátor), Sólyom Gyuláné (Vaja), özv. Igaz Józsefné (Nyírpazony), Nagy Imréné (Ibrány), Simái Jánosné (Hermánszeg), Be- recz Andrásné (Nyíregyháza), Pécsi Ilona (Érpatak), Pózmán Jánosné (Ujdomb- rád), özv. Miszkuly Mihályné (Balkány), özv. Gdovin Józsefné (Nyírtelek), Márián Józsefné (Csenger), Bíró Bertalanná (Nyírcsászári), Vad Lászlóné (Tiszanagy- falu), özv. Vasvári Józsefné (Nyírlugos), Bokor Meny- hértné (Szamosszeg), özv. Lippai Károlyné (Tiszate- lek), Szabó Jánosné (Nagy- ecsed), Szántai Andrásné (Ófehértó), Vedres Sándorné (Kisvárda), özv. Fehér Endréné (Porcsalma), Domokos Józsefné (Újdomb- rád), Zelei Gyuláné (Nagyhalász), Siető Lászlóné (Ti- szadada), Mártha Zoltánná (Fényeslitke), özv. Mikó Sándorné (Dombrád), özv. Pálóczi Istvánná (Nyíregyháza-Sóstóhegy), Kiss Károlyné (Túristvándi), Takács Mihályné (Ajak), özv. Bodnár Mihályné (Levelek), özv. Kalapos Miklósné (Záhony), Rocska Miklósné (Ófehértó), Bodó Bertalanná (Szamosszeg), Márta Józsefné (Szabolcsveresmart), Sitku Béláné (Máriapócs), Dobróczki Károlyné (Nyírlövő), Kiss Gusztávné (Szamosszeg), Dobos Sándorné (Újfehértó), özv. Tóth Miklósné (Laskod), özv. Szabó Sándorné (Nyírvasvári), özv. Puskás Józsefné (Szamosszeg), Virga Mihályné (Ajak), Fekete Jánosné (Ófehértó), Lakatos Józsefné (Csenger), Pásztor Mihályné (Nyíregyháza), özv. Herczeg Mihályné (Balkány), Pankotai Sándorné (Nyírcsászári), Tóth Mihályné (Nyírgelse), Bucsku Pé- terné JBököny), Vanczák Lászlóné (Máriapócs), Pásztor Ferencné (Magy), özv. Fekete Sándorné (Penészlek), Vitéz Istvánná (Barabás), Bucskó Mihályné (Balkány), Bíró Ilona (Nyírmada), Páll Gyuláné (Kál- lósemjén), Majzer Józsefné (Berkesz), özv. Nagy Pálné (Berkesz), Pataki Istvánná (Nyírgyulaj), Batka Miklósné (Nyírkárász), özv. Balogh Béláné (Kálmánháza), özv. Vincze Miklósné (Tunyog- matolcs), özv. Takács Sándorné (Kemecse). Vegyél fel...! ( Szekeres Tibor felvétele
