Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-07 / 105. szám
1993. május 7., péntek TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 5 Gabonaipari privatizáció Egzisztencia-hitelt nem vehetnek igénybe a vásárlók az ár előteremtésére Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) március harmadikai döntésének értelmében megkezdődhet, illetve részben már kezdetét is vette a gabonaipar privatizációja — tudtuk meg a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségén belül működő gabonatermelők választmánya csütörtöki ülésén. Olvasóink emlékezhetnek, a hazai stratégiai ágazatok közé sorolt gabonaipar privatizációjának előkészítése már hosszú ideje folyik, ám az elmúlt hetekig nem történtek gyakorlati jellegű, a végrehajtást tevőlegesen előmozdító lépések ebben az ügyben. Ugyanakkor igaz az is, hogy a háttérben már hónapokkal ezelőtt megtörténtek a privatizációt előkészítő döntések, s ennek alapján a gabonaipari cégek is hozzáláttak elképzeléseik kidolgozásához. így az elhatározások értelmében kijelölték azokat a cégeket, amelyek vagyonát az úgynevezett decentralizált privatizáció során értékesítik majd; felállították az országos, több mint 20 raktárt magába foglaló és 400 ezer tonna összkapacitással rendelkező országos közraktározási hálózatot: s eközben kezdetét vette annak a három nagy gazdasági társaságnak a szervezése is, amelyekben az 50 százalékos birtoklási hányad plusz egy szavazat megtartása segítségével az állam hosszú távon is többségi tulajdont kíván fenntartani. Az e körbe tartozó gabonaipari társaságokat, a gabonatermelés földrajzi elhelyezkedését is szem előtt tartva a kormány azért hozza létre, hogy nagyságuknál fogva a későbbiekben is megteremtsék a biztonságos gabonafelvásárlási rendszert. A Győr-Moson-Sopron, a Jász- Nagykun-Szolnok valamint a Somogy megyében lévő társaságokon keresztül az állam felvásárlási garanciát nyújt a termelőknek, s ehhez megfelelő pénzügyi forgóalappal is ellátja őket. Emellett az elmúlt hetek munkája során felmérték a többi gabonaipari vállalat vagyonát is, s kiderült, hogy ingatlanaikat átlagosan 70-80 százalékos jelzálog terheli, s ez párosul az elidegenítési tilalommal is. Mindebből világossá válik, hogy a gabonaipari vállalatok jelenleg igen magas hitelállománnyal rendelkeznek, s ez nehezíti privatizációjukat. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a 24 óra alatt 80 tonnánál kevesebb gabonát őrlő malmokat, a 24 óra alatt 200 tonnánál kevesebb takarmányt előállító keveréket, és a 10 ezer tonna tárolókapacitás alatti raktárakat a decentralizált privatizáció során értékesítik. A 116 malomból így több mint nyolcvanra írtak már ki pályázatot, s ezek, illetve más vagyonrészek privatizációjakor a vásárlónak a vételár legkevesebb 20 százalékát kárpótlási jeggyel kell kifizetnie. A privatizáció során egyébként több mint 20 milliárd forint értékű vagyon cserél gazdát, s ezáltal a 16 ezer gabonaipari dolgozó sorában is változás következik be. A tanácskozáson megtudtuk azt is, hogy a decentralizációs program végrehajtását mindenütt a megyei gabonaforgalmi vállalatokra bízták; a vállalatrészeket ők hirdetik meg eladásra, ők értékelik a befutott pályázatokat, s tesznek döntéselőkészítő jellegű javaslatot az ÁVÜ-nek arra nézve, hogy kit nevezzen meg a nyílt tendrek nyerteseként. Az eladások során befizetett vételárból a vállalatok hiteleit törlesztik, s ezért a vevők nem vehetik igénybe az E-hitelt. (A vonatkozó törvény értelmében E-hitelt csak olyan állami tulajdon megvásárlására lehet igénybe venni, amelynek a vételárából az államadósságot csökkentik.) Az eseményen Tóth Éva, az ÁVÜ főtanácsosa elmondta azt is, hogy június 30-áig, az aratás kezdetéig szeretnék befejezni a decentralizált privatizációt. Az ülésen résztvevő választmányi tagok megfogalmazták: egyrészt meglepő számukra, hogy E-hitelt nem lehet igénybe venni a vásárláskor, másrészt a potenciális vevők és a szövetkezetek kezében egyelőre csak nagyon kicsi összegű kárpótlási jegy van, s ezért aligha tudják az ár 20 százalékát ezzej az értékpapírral kifizetni. Állításuk szerint így gyakorlatilag ismét kizárták őket a privatizációból. Az Iposz a szaktárcákkal tárgyalt Adókedvezményt, vagy adómentes támogatást várnak a tanulók képzéséhez Budapest (ISB - S. Z.) — A kis- és középvállalkozási szektorban jelenleg nem növekszik olyan ütemben a szakmunkástanulói létszám, mint amilyen mértékben az állami szektorban csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a vállalkozók lényegesen kisebb mértékű támogatást kapnak, mint a tanulókat képző és foglalkoztató ön- kormányzati, vagy állami intézetek. Az önkormányzati, állami intézmények normatív támogatása szakmunkástanulónként több mint 40 ezer forint y Jön az M3 Budapest (MTI) — Eredményesnek minősítette a bíráló bizottság az M3-as autópálya 69.6-302.5 közötti kilométerszelvénye és az M30-ás autópálya 0-22.9 kilométerszelvénye közötti szakaszok koncesszióban történő megépítésére, finanszírozására, üzemeltetésére és fenntartására kiírt nemzetközi versenytárgyalás első, előminősítő szakaszát. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az előzetesen egyeztetett értékelési szempontok alapján a minősítő szakértő bizottság valamennyi, a február 9-i határidőig bejelentkezett pályázatot alkalmasnak találta arra, hogy részt vegyen a következő fordulóban. Az előminősítéshez szükséges dokumentációt egyébként 2500 dolláros áron 12 érdeklődő vásárolta meg, közülük végül is öt nemzetközileg ismert cég nyújtott be ajánlatot. A részletes koncessziós tenderdokumentáció kibocsátásának időpontjáról és tartalmáról a közelekedési, hírközlési és vízügyi miniszter dönt a közeljövőben. évente. Ezzel szemben a kisiparosoknak havi ezer forintos adóalap csökkentő kedvezményjár, ami az Ipartestületek országos Szövetsége véleménye szerint aránytalanul kisebb a vállalkozók tanulóképzéssel kapcsolatos terheinél. Ezért is kezdeményezték, hogy az illetékes tárcák — a munkaügyi, a kulturális és a pénzügyi — dolgozzanak ki új, a realitásoknak és az elvárásoknak jobban megfelelő támogatási rendszert. Az Iposz a tagjai között rendezett felmérés alapján két megoldási javaslattal élt azon a csütörtökön tartott megbeszélésen, ahol az illetékesek egyeztették az elképzeléseiket. Ezek szerint vagy a 15 ezer forintos évi adókedvezményt — amelyet az iparosok a bevallott adójukból vonhatnak le —, vagy a tanulónként juttatott adómentes támogatást tartanák megfelelőnek. Ez utóbbi mértékét úgy kellene meghatározni, hogy valós ösztönzést nyújtson az iparosoknak — véli az Iposz. A csütörtöki tárgyalás után a három tárca képviselője úgy nyilatkozott, hogy május 24-éig megvizsgálják azokat a körülményeket, amelyek az egyes megoldások alapját adhatják, s ennek megfelelően terjesztenek elő javaslatot a pénzügyminiszternek. Legelőször is azt kell megállapítani, hogy egy iparosnak mennyi pénzébe kerül egy-egy tanuló képzése, illetve, honnan teremthetők elő a szükséges források. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az Iposz jelentős nyugati pénzeket tudna mozgósítani a magyar szakképzés fellendítésére, de a külföldi vállalkozók, intézmények csak a magánszektorba hajlandók invesztálni. Ezért is nagyon fontos ennek a kérdésnek a rendezése. Phare-program: újabb 100 millió Budapest (ISB - R. S.) Csütörtök délelőtt aláírták a Phare-program 1993-94. évi indikativ programját. A magyarországi fejlesztésekkel kapcsolatos dokumentumot Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára és Alan Mayhew, az Európai Közösségek Bizottsága Phare- igazgatója látta el kézjegyével. Az ezt követő sajtótájékoztatón megtudtuk: a Phare- program keretében eddig 317 millió ECU támogatást kapott hazánk — 1 ECU durván 100 forintot ér —, s most újabb 100 millió ECU értékű segítséget nyújtanak számunkra. A kormány döntésének értelmében a most induló újabb Phare-program során elsősorban a gazdaságot fejlesztik majd. I Ezen túl nagy összegeket fordítanak az emberi erőforrások, a közigazgatás valamint a komplex regionális fejlesztésre, illetve az emberi környezet védelmére is. A korábbi gyakorlathoz képest a csütörtökön aláírt indiktatív program számos új elemet tartalmaz: így a Phare-program keretén belül a továbbiakban csak kétéves időtávra terveznek, szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a program illetve a kormány középtávú gazdaságpolitikája és célkitűzései között, jobban összehangolják a Phare-program és az EK-tagországok által nyújtott más jellegű pénzügyi források felhasználását, s emellett olyan új támogatási formákat vezetnek be, amelyek a beruházásokat ösztönzik, s különösen a magángazdaságok és a közhasznú szektorok fejlődését szolgálják. Ezen belül 1993-ban a következő területekre összpontosítva használhatjuk fel a program pénzét: a milliókból támogatni kell a magángazdaság kiépülését, a kis- és középvállalkozások térnyerését, a vállalati szerkezetátalakítást, a pénzügyi szektor reformját, valamint a minőségügy-, a mező- gazdaság és a felsőoktatás fejlesztését. A jövő évi program részleteit ez év második felében dolgozzák ki: valószínűsíthető azonban, hogy ’94-ben a lakásgazdálkodás és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére, a környezetvédelemre és a közigazgatás reformjára költenek majd nagyobb összegeket a programban résztvevő döntéshozók. Merényletkísérlet Havel ellen Prága (MTI) — Hét külföldi állampolgár állítólag merényletet akart elkövetni Václav Havel cseh köztársasági elnök ellen. A hírt Jan Rumi belügyminiszter közölte csütörtök este a cseh tévéhíradóban, illetve a CTK hírügynökség útján. A tájékoztatás szerint a rendőrség kezébe került egy névtelen levél, amely merénylettel fenyegette meg a cseh államfőt. A levélben szerepelt néhány olyan adat, amelynek alapján sikerült azonosítani a levélírók csoportját. A csoport tagjait más, Csehországon kívül elkövetett bűncselekményekkel is gyanúsítják. A csoport négy tagját előzetes letartóztatásba helyezték. A rendőrség jelenleg igyekszik kideríteni, hogy a fenyegetés reális volt-e, valóban merényletre készültek-e Havel ellen — mondta Rumi. Ladislav Spacek, Havel szóvivője a CTK kérdésére azt közölte, hogy „nincs lényegbevágó értesülése néhány külföldi állampolgár szerdai őrizetbe vételéről, az államfő elleni állítólagos merényletelőkészülettel összefüggésben”. Szlobodan Milosevics, Szerbia elnöke távozóban a csütörtöki bosznai szerb parlamenti ülésről, miután ezen nem fogadták el a Vance-Owen-féle boszniai béketervet. Úgy döntöttek, hogy e tárgyban 15-ére népszavazást kérnek AP-felvétei Bili Clinton - halogatnak a szerbek Washington (MTI) — A nemzetközi közösségnek gyorsan, határozottan és kollektiven kell válaszolnia arra, hogy a szerbek —■ népszavazás kiírásával — lényegében elutasították a boszniai béketervet — hangoztatta csütörtökön az amerikai elnök. Bili Clinton az Eximbank évfordulóján mondott beszédet használta fel arra, hogy röviden kommentálja a fejleményeket. — Á népszavazás pusztán halogató taktika, célja, hogy a szerbek megszilárdíthassák hódításaikat, amelyeket óriási fölényükkel, nehéztüzérségükkel értek el — mondta —, és a nemzetközi közvélemény nem engedheti meg a szerbeknek, hogy folytassák brutális támadásaikat. Az Egyesült Államoknak, a külvilágnak alapvető érdekei fűződnek a békéhez, ahhoz hogy ne tűrjék el nemzetközi határok erőszakos megváltoztatását. A szerbek cselekedetei azzal fenyegetnek, hogy a válság továbbbterjed, instabilást hoz Európa más részein is — célzott az elnök arra, hogy a viszályba, Koszovó és Macedónia révén, Görög- és Törökország is belekeveredhet. A szerbek cinikus, vad etnikai tisztogatása felébresztette a világ lelkiismeretét — hangoztatta Clinton. Mindezek tükrében utasította Warren Christopher külügyminisztert: folytassa a tárgyalásokat az európai szövetségesekkel, az orosz kormánnyal a további kemény lépésekről, amelyeket kollektiven tehetnek — mondta, ismételten kihangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok nem kíván egyedül fellépni. Amerika kész megtenni a magáét, de Európának velünk kell tartania — utalt az elnök arra, hogy a szövetségesek vonakodnak mind a katonai lépésektől, mind a bosnyákok fegyverzésétől. Christopher hangsúlyozni fogja európai tárgyalásain: itt az ideje, hogy határozottan és keményen lépjünk fel: világossá kell tennünk a szerbek számára, a béke útján járunk, ők pedig igen kockázatos ösvényen — mondotta Clinton. Karadzic — még több vérontás lesz New York (MTI) — Radovan Karadzic boszniai szerb vezető szerint a nemzetközi katonai beavatkozás Boszniában nem vet véget a háborúnak, hanem csak még több vérontáshoz vezet majd. Páléból a CNN hírtévének nyilatkozva csütörtökön leszögezte: — Szenvedni fogunk, de megvédjük magunkat minden nemzetközi intervenció ellen. A szerb vezető cáfolni igyekezett, hogy a palei parlament az időt húzta, amikor a népszavazásra bízta a döntést a béketerv ügyében. — Készek vagyunk a békére, de nem akarunk öngyilkos döntést elfogadni a térképek jelölte határokkal — mondta. Közölte, hogy a jobb tájékozódás érdekében szeretné, ha Warren Christopher amerikai külügyminiszter Paléba látogatna. II. Erzsébet és a sajtó Budapest (MTI) — Csaknem kétszázötven újságíró és fotós követi Magyarországon a brit uralkodó lépéseit. A királynői vizit tudósítására 139 magyar, 50 angol és 46 egyéb külföldi zsurnalisztát, fotóst, rádióst és tévést akkreditáltak. Képviseltetik magukat a legnagyobb nemzetközi hír- és fotóügynökségek, és húsznál több televíziós stáb is forgat t
