Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-06 / 104. szám
1993, május 6., csütörtök GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 A Coca-Cola lekörözte riválisát A híres piros-fehér címkés palack fantasztikus menetelése a hazai piacon Nyíregyháza (KM - MCS) — Az egyik kék-fehérnek, a másik piros-fehérnek aposztrofálja a konkurenst. Legszívesebben egyik sem mondaná ki a másik nevét, inkább úgy jelzi, hogy a hozzám legközelebb eső vetély- társ. A főszereplők az üdítőital óriásai, a kék-fehér a Pepsi, a piros-fehér a Coca- Cola. Az atlantai központú Coca-Cola tavaly valami egészen fantasztikusát produkált. Külső'szakértők piaci információja alapján hazánkban kb. 40 százalékkal több piros-fehér címkés fogyott, mint kék-fehér címkés. A Coca-Cola 1968-ban kezdte hódítását Magyarországon, ahol az első palackozóját éppen azon a helyen építette ki, ahol jelenleg a Coca-Cola Amatil Italáru (Magyarország) Kft. központját rendezték be. A Pepsi egy évvel később kezdte meg kiépíteni hálózatát. Az akícori gazdaságirányítás megosztotta a gyártókapacitást a két mamutcég között. A söripar kapta a Pepsit, a szeszipari vállalatok a Coca- Colát. A nyolcvanas években egyértelmű volt a Pepsi uralma, két évvel ezelőtt körülbelül egyforma szeletet hasítottak ki abból a bizonyos piaci tortából, a tavalyi év viszont egyértelműen a Coca-Coláé volt. A megbízott az ausztrál Amatil A növekedés olyannyira jelentős volt, hogy ennél nagyobb az atlantai központú világcég 107 éves történetében csak kétszer fordult elő. Az egy év látványos előrelépését üdítőital gyártó üzemek megvásárlása, depók megnyitása, nagyszabású beruházás és reklámhadjárat jelzi. Minderről Puskás László, nyíregyházi depóigazgatót kérdeztük. A fiatal szakember elöljáróban egy jelentős ausztrál részvénytársaság, a Coca-Cola Amatil (részvényeinek 51 százaléka a Coca-Coláé) nevét említette, amelyet az atlantai központ bízott meg a magyar, a cseh és a szlovák piac meghódításával. Az ausztrál cég, amely létrehozta a Coca-Cola Amatil Italáru (Magyarország) Kft.-t, két éve kezdte meg működését hazánkban. A Coca- Cola ugyanis kivárta a piacCoca-Cola Company összes termékét. Ebben a régióban Magyarországon jelent meg először a Kinley, amely a Coca-Cola gyártmánya, de eddig azért nem dobta hazánkban piacra, mert a Schweppest forA nyíregyházi depóból naponta szállítják a Coca-Cola termékeket a kiskereskedőknek Elek Emil felvétele gazdasági reformot és a Pepsi- vel ellentétben nem kormányokkal kötött szerződést, hanem saját vállalkozásként szervezte meg a keleti régióban az üdítőital-gyártást és az eladást. A kft. megvásárolta a volt szeszipari vállalatok üdítőital palackozóit, így Budapesten, Győrben, Kisvárdán és Békéscsabán palackozzák a készítményeiket. A koncentrá- tumot külföldről kapják, a hozzávalók (kupak, címke, üveg, rekesz, kivétel a fémdoboz) hazai készítmények, ezzel jelentősen csökkent az import szükséglet. Schweppes helyett Kinley A fejlesztések pedig egymást követték: megjelent az új 2 literes PÉT palackos üdítőital, Győrött új dobozos töltősort állítottak fel, már kínálják a piacon a 0,33 literes üveges galmazta. Utóbbi ebben az évben elpártolt az atlantai cégtől, a nagy riválisnak, a Pepsinek adta el a üdítőitalainak keleteurópai terjesztési jogát. A gyártóbázis kialakításával egyidőben a kft. megkezdte a nagykereskedelmi hálózat megszervezését. Magyarországot — a fővárost külön egységként meghagyva — négy régióra osztotta, amelynek egyik központja Nyíregyháza. — Minden kiskereskedőhöz személyesen kívánunk eljutni — magyarázza a depóigazgató. — A kereskedők a rendelés nagyságától és gyakoriságától függetlenül ugyanazt a szolgáltatást, ugyanazt a választékot kapják, a minimális egy- rekeszes megrendelést a legkisebb településre is kivisszük. Egy ötfős kereskedelmi szakemberekből álló team naponta a megye egy-egy meghatározott területéről gyűjti be a megrendelést,t amelyet számítógépen dolgozunk fel és 48 órás ütemezéssel teljesítjük. A már működő nagykereskedőkkel is kapcsolatot alakítottunk ki, öt hivatalos nagykereskedő a megyében vállalta, csak a mi termékeinket forgalmazza. A fiatalember korábban a Nyírség Konzervipari Vállalat középvezetőjeként az USDA, az amerikai földművelésügyi minisztérium ösztöndíjával három hétig Atlantában, a Coca-Cola cég vendége volt. Az értékesítési és számítástechnikai, valamint a minőségbiztosítási rendszert tanulmányozta, hiszen cége jelentős meny- nyiségű almasűrítményt szállított a Coca-Colának. A teljes gyártási folyamatot megmutatták a receptúrán kívül, amelyet hétpecsétes titokként őriznek. Az atlantai székház földszintjén két fegyveres őrzi azt a széfet, amelyben az eredeti recept található. Hazafelé megfogadta, amennyiben a Coca-Cola megkezdi magyar- országi terjeszkedését beadja pályázatát a céghez. Azóta nemcsak a pályázatát fogadták el, hanem a debreceni, majd a tiszafüredi depó megszervezése után a nyíregyházi depó vezetésével bízták meg. A minőségben élen a kisvárdaiak — A cég értékesítést elősegítő reklámanyagokat és kiegészítő berendezéseket helyez ki az üzletekbe — mondja Puskás László. — A boltok például jelképes összegért hűtőszekrényeket, italautómatá- kat papírpoharakat, polcokat, matricákat kapnak. Az utolsó fázisban az utcán is megjelennek az autómaták, ahogy Amerikában. Ennek a felfutásnak elengedhetetlen feltétele a minőség biztosítása. Szigorú pontrendszer alapján minősítik a gyártókat, a boltokban ellenőrzik a végterméket, folyamatosan vizsgálják az automatákat. Az elmúlt három hónapban a minőségmérési-rendszer alapján a kisvárdai üzem a legjobb Magyarországon, teljesítményével Európában is a legjobbak között van. Fekete bőr és fekete felhők A valamikor nyüzsgő, élettel teli gyár most igencsak lehangoló képet mutat Nyírbátorban Nyírbátor (KM - Kovács Éva) — Szomorú fordulatot vett mára a nyírbátori cipőgyár sorsa. Leálltak a gépek, a dolgozók, pontosan 584-en kényszerszabadságra mentek. Igaz, előtte se járt számukra sok haszonnal hogy dolgoztak, hiszen február óta egyetlen fillér fizetést sem kaptak. Immár ötödik, legújabb gazdájuk, a Fekete bőr Kft., az ÁVÜ, az őket eladni szándékozó Pécsi Bőrgyár mondhatni titokban, a fejük fölött alkudozik, a szépen csengő ígéreteknek ma itt már nem hisz senki. Pedig mint kiderül, mindenki nagyon szeretne. A valamikor nyüzsgő, élettel teli gyár most igencsak lehangoló képet mutat. A csarnok üres, a szalagok mozdulatlanok, a folyosók kihaltak, az irodában a titkárnőn kívül alig van valaki. Az igazgatói irodában ketten fogadnak. Pápainé Siket Mária igazgató és Szabó Sán- dorné főkönyvelő. Mindketten igen szomorúak, s minden pillanatban a telefoncsengésre várnak. Mintha csak remélnék, kizárólag jó hírt mondana, ha tényleg megszólalna. A készülék azonban néma marad. —• Hétfőn és kedden nem dolgoztunk, leállt a termelés — tájékoztat a gyár vezetője. — Amíg nem tisztázódnak a tulajdonviszonyok, nem tudunk előbbre jutni. Mi eddig úgy tudtuk, a Fekete bőr Kft. a tulajdonosunk, de úgy látszik, tévedtünk. A Fekete bőrnek a Pécsi Bőrgyár adott el bennünket, állítólag 127 millió forintért. Az ügyletet az Állami Vagyonügynökség bonyolította, minket nem kérdezett a kutya se. Az új gazda harmincnapos határidőt kapott, hogy az értünk járó vételárat kifizesse. Mindeddig azonban ez nem történt meg. Azt állította, világbanki hitelből fedezi a tartozást, amit azóta sem kapott meg. Az eladó és vevő között azóta is tart a civakodás, az egyezkedés, a halogatás, állítólag többször kapott már utolsó figyelmeztetést a Fekete bőr. Aki, mint kiderül, nem csak a portékáért a pécsieknek, hanem az elvégzett munkáért a nyírbátori dolgozóknak sem fizetett. Sok jó üzletet ígért, szerződéseket, megrendeléseket is mutatott meg hozott a Fekete bőr, az üzletek azonban sorra kútba estek. Jelenleg közel ötvenmillió forint értékű kész termék vár a raktárakban, bizonyítandó, a bátoriak ingyen is dolgoztak. Február 15-én aztán a pécsiek megelégelték a várakozást, s felbontották az adásvételi szerződést, s bérleti szerződésbe léptek a Fekete bőrrel. Ennek határidejéül 1993. április 30-at jelölték meg. Ez a határidő járt le most, s így lettek a pénz után gazda nélkül is a nyírbátoriak. A taktikázás, tologatás ma is a fejük fölött, megkérdezésük nélkül zajlik. Azt is csak nemrég tudták meg, hogy amíg az adásvételi szerződésben az áll, hogy „A vevő kijelenti, hogy a pécsi bőrgyártól áthelyzett dolgozókat munkaviszonyban foglalkoztatja”, addig a bérleti szerződésben már szó se esik az emberekről. Az ÁVÜ szerint a bátori gyár valamennyi ingatlanával és telephelyével, gépeivel együtt a pécsieké maradt, a dolgozók s a velük járó valamennyi gond a Fekete bőrnek jutott. Az eredeti szerződés egyéves foglalkoztatást ígért, a bérletiben már szó sincs ilyesmiről. A Fekete bőr ezzel szemben változatlanul azt állítja, nem csak a munkások, az egész vagyon az övé, bár munkán és ígéreten kívül eddig nem sokat adott nekik. — A legnagyobb baj talán az, hogy Pécs, mentve ami menthető, meggondolatlanul adott el bennünket — vallja a főkönyvelőnő. — Igaz, annak idején ők se készpénzzel, hanem hitellel fizettek értünk, ráadásul a felvett hitel negyvenmillió forintos kamatát is a mi nyakunkba varrták. Most, hogy csődbe mentek, szeretnének pénzhez jutni, s az kéne nekik, amiben még van némi haszon, a dolgozókkal nem törődik senki. A riportkészítés napján javában tartott az alku a nyírbátori gyár sorsa fölött. Traktorszerviz munkanélkülieknek Rakamaz (KM - N. L.) — A szervezők, a rendezők elképzelése szerint a világ- kiállítás egyik keleti „alközpontja” Tokaj lesz. Hazánk keleti régióit építészeti és turisztikai szempontból is kedvezően érintheti majd a kiállítás. Ezt a lehetőséget igyekszik kihasználni a rakamazi székhelyű Balogh és Fia Kft. A társaság törekvéseinek munkahelyteremtő kihatása lesz, külkereskedelmi szempontból is hasznosnak ígérkezik a vállalkozás. A kft. tulajdonosa, Balogh Gyula május elején Kazahsztánban közös vállalatot hozott létre. A közös vállalat tevékenysége főleg a világkiállításra épül. Oroszországból és Ukrajnából a közös vállalat a közeljövőben megkezdi az építőanyagok beszállítását. A terv szerint betonacélt, faárut, cementet és márványt hoznak be a keleti megyékbe. Az utóbbi hetekben a veszteséges tokaji halász- csárda zárva tartott, a tizenhat fős személyzetet kényszerpihenőre küldte a működtető szövetkezet. Egy gyors felújítás után május 1- jén a rakamazi kft. átvette üzemeltetésre a halászcsárdát. A rakamaziak a csárda padlásterében szállodai részt alakítanak ki, profilt bővítenék, lendíteni akarnak Tokaj és Rakamaz turista forgalmán. Orosz traktorok magyar- országi forgalmazásával is foglalkozik a több lábon álló kft. Idén már hetven traktort hoztak be. A terv szerint már idén a rakamazi telephelyen létrehoznak egy traktorjavító, garanciális szervizelést is ellátó szakműhelyt, amely valamelyest enyhít a munka- nélküliség gondjain is. Jenhajtású autóexport Szöul (MTI) — A japán jen erősödésének köszönhetően a dél-koreai autóexportőrök forgalma az idén jócskán fellendült. Olyannyira, hogy egyes autógyártók már újabb rekordévről beszélnek. Szerintük 578 ezer autót is exportálhatnak az idén, ha megmarad a jen — számukra igen előnyös — árfolyama. 1988-as rekordja (575 ezer darab) óta Dél-Korea autóexportja folyamatosan csökken. Tavaly csupán 458 ezer járművet adott el külföldön. A jen váratlan árfolyamnyeresége hirtelen igen versenyképessé tette a délkoreai kocsikat a hasonló kategóriájú japán kocsikkal szemben. Idén az első negyedévben Dél-Korea 191 ezer autgt exportált, 22 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Tőkeigényes román gazdaság Bukarest (MTI) — A román gazdaság átalakításához évi 1,5 milliárd dollárnyi külföldi tőkére lenne szükség — közölte a Reuter hírügynökséggel a Román Fejlesztési Ungyökség szóvivője. Májusig összesen 656 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott az ország gazdaságába, s bár a külföldi befektetések az elmúlt három évben folyamatos növekedést mutattak, az évi 200 millió dollár nem elegendő a szerkezetátalakítás végrehajtásához — mondta az illetékes. A román kormány most készíti elő a nagy külföldi befektetők becsalogatásához szükséges ösztönzőket, az adókedvezményeket és a profit hazautalásának teljes szabadságát. Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. május 5. Árfolyamok _______ Valuta Deviza Kanadai dollár 67.6« 69.06 68.33 68.67 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 286,40 291.90 288,59 289,97 Német márka 54,73 55,69 55,04 55,28 Angol font 134.% 137,76 13631 137,01 Norvég korona 12,92 13,16 13,01 13,07 i Ausztrál dollár 6034 61,48 61,79 61,09 Olasz ltra(lOOO) 58.47 59,75 58.92 59.24 Belga frank(lOO) 266,10 270,76 267.64 268.80 Osztrák sc.( 100) 778,11 791,71 782.19 785.59 Dán korona 14,24 14.50 1432 14,38 Port. esc.l 100) 58.98 60.08 593 7 59.65 Fűm márka 15.83 16.23 15,98 16.08 Spanyol pest 100) 74.63 76,15 75,19 75,57 Francia frank 1633 16.51 16,32 16.40 Svájci frank 60.69 61.77 60.97 61.25 Holland forint 48.70 49.56 48,98 49,20 Svéd korona 11.75 124)1 11.87 11,93 ír font 133,20 13530 134,10 134.74 USA dollar 86.11 87,67 86.73 87,13 Japan jen (100) 7835 79,45 7855 78.85 ECU 106,81108,77 107.50 108.00 *
