Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

10 Kelet-Magyarország CSUPA ÉRDEKES 1993. május 5., szerda Miklós cár holtteste és a zsebkendője Tokió (MTI) — Japán Si- ga kormányzósága hivatalos meghívót küldött az Orosz Tudományos Akadémia egyik biológiai professzorá­nak, aki elvégzi majd a Ja­pánban levő történelmi erek­lyéken a Miklós cár azonosí­tásához szükséges vizsgála­tokat. Mint ismeretes, a bol­sevikok által kivégzett II. Miklós cárnak és családtag­jainak holttestét két évvel ezelőtt megtalálták egy jeka- tyerinburgi temetőben, azonban Miklós cárt mind­máig nem sikerült azonosí­tani. Erre az egyetlen lehetősé­get egy japán múzeumban található szablya és zseb­kendő adja. Miklós, még trónörökös korában, 1891- ben járt Ocu városában és itt támadt rá egy japán testőr, aki mély sebeket ejtett a trónörökösön. Az Ocu néven ismert incidensről a japánok egyébként azt is számon tartják, hogy ez volt az első eset, amikor a japán kor­mány nyíltan összetűzött a helyi joghatósággal. Az ocui bíróság ellenállt a kormány halálbüntetést kérő nyomá­sának. Ma persze már nem ez, hanem a véres szablya és a vérfoltos zsebkendő érdek­li inkább az embereket. E tárgyak először a helyi kormányzói hivatalba, on­nan egy kórházba, majd 1982-ben az ocui múzeumba kerültek. Érthető, hogy a múzeum nagy becsben tartja azóta is legféltettebb kincse­it és fél attól, hogy a vérazo­nosító DNS-vizsgálat eset­leg valamilyen kárt tesz ben­nük. — Alaposan meg szeret­nénk ismerkedni az elemzés módszerével, nem szeret­nénk, ha tönkremenne a fi­nom szövésű zsebkendő — közölték. Japánban is hasz­nálják a kriminalisztikában ismert genetikai azonosító vizsgálatot, de ezt a mód­szert még sohasem alkal­mazták száz évvel korábbi leletek azonosítására. Csillogás és gulyás Most egész Magyarország hálózni fog London (MTI) — A júni­usi budapesti tavaszi bál a királyi palotában az évszá­zad egyik legnagyobb parti­ja lesz. A belépő 1300 dol­lár, és a részvevő hercegek és hercegnők államügyekről beszélnek majd az elnöktel és a kormányfővel, és újraé­lik osztrák-magyar őseik ra­gyogó életstílusát, miközben 200 ezer dollárt gyűjtenek a Magyar Vöröskereszt javá­ra, mielőtt visszarepülnek Párizsba és New Yorkba, el­mesélni, hogy a dicsőséges napok visszatértek a Duna partjára — írta a The Daily Telegraph című brit lap ked­di számában Robert Hard­man Budapestről. Az évszázad végén, mely a legrátartibb arisztokratikus rendszerrel kezdődött, majd lesüllyedt a feudális kom­munizmusba, Magyarország hirtelen felszabadult, hogy megteremtse saját társadal­mi önazonosságát — de a kép zavaros — írta a brit tu­dósító. A bált csakúgy, mint II. Erzsébet királynő láto­gatását, sokan bizonyságnak tekintik, hogy Magyaror­szág lassan visszanyeri régi kozmopolita státusát. — Szeretném Budapestet ismét az egyik legnagysze­rűbb európai fővárosnak lát­ni — mondta Katalin zu Windischgraetz hercegnő, a bálanya. Ez persze fantáziá- lás, és sokan helytelen jel­adásnak vélik. — Szörnyű ötlet, miközben annyi Ma­gyarországon a szegénység — mondta a brit lapnak egy Londonban élő magyar gróf. Magyarország mindig a legnyugatiasabb volt a régi keleti blokkban, de az új pi­acgazdaság mégis szedi ál­dozatait a társadalmi rang­létra alján. Nemzeti szocia­lista mormogás hallatszik a távolból. A gulyáskommu­nizmus, a mindenkinek la­kást, tévét és ételt garantáló régi rendszer elmúlt. Elter­jedt a munkanélküliség, mint minden kelet-európai országban. Magyarországon azonban a Mercedesben ülő gazdagok és az újszegények között akkora a szakadék, hogy akkorát csak Kelet-Né- metországban találni, de Magyarországnak nincs Nyugat-Németországa, amelyre támaszkodhatna — írta a The Daily Telegraph tudósítója. Ez a probléma más arisz­tokratákat is hazacsábít, pél­dául Teleki Pál grófot. Egyi­ke ő annak a mind több kül­földi magyarnak, aki nem játszani, hanem dolgozni tér haza. — Szerintem Magyaror­szágnak most nem a gazdag­ság mutogatására van szük­sége — mondta Teleki a brit lapnak. Teleki ^geológiapro- fesszor, és a magyar kor­mány az amerikai kormány­tól kérte kölcsön az állami olaj privatizálását segíteni, majd kinevezte az állami holding elnökévé. Teleki úgy érzi, a nemesség inkább akadály, mint segítség a munkájában, mert neves ősei miatt még jobban figye­lik tevékenységét a legna­gyobb magyar cég élén. ­Teleki tanácsadója egy másik magyarvérű külföldi, Odescalchi Mark herceg, londoni City-beli tőzsdeügy­nök. A nemesi címnél ő is többre tartja küldetését, hogy segítsen a magyar gaz­dasági problémák leküzdé­sében. — Magyarország a közös piacra tekint, nem az oszt­rák-magyar monarchiára. Vidéken még elérzékenyül- nek az emberek, persze nem minden helyen, ha a régi uralkodó családok tagjaival találkoznak. Ám nem hi­szem, hogy visszatérnek a régi szép napok, ahhoz már nagyon sok víz folyt le a Du­nán az elmúlt negyven esz­tendő során — mondta a brit lapnak. — Ezen a héten azonban minden réteg elfe­lejti társadalmi panaszait, amint a nemzeti büszkeség orgiájában ünnepük a ki­rálynő látogatását. Most egész Magyarország bálozni fog — fejezte be cikkét a The Daily Telegraph tudósí­tója. A Szokolay fivérek esete a zongorával Gould azzal hagyta a könyvtárra, ne legyen múzeumi tárgy, használják, szolgálja a muzsikát Ottawa (MTI) — A napok­ban az ottawai nemzeti könyv­tárban adott koncerttel zárta nagy sikerű kanadai hangver- senykörútját Szokolay Gergely és Balázs. A zárókoncert ugyancsak sikeres volt, sőt: sajátos körülményeiről azóta is beszélnek a kanadai fővá­rosban. A Szokolay fivérek Glen Gould, a világhírű kanadai zongoraművész egykori hang­szerén játszottak: az 1982-ben elhunyt Gould azzal hagyta a könyvtárra, hogy ne legyen múzeumi tárgy, használják, szolgálja a muzsikát. Úgy tű­nik, a zongora örökösei erről megfeledkeztek. Szokolayék mindegyre ta­pasztalták, hogy a hangszer egyik billentyűje hol meg­szólal, hol nem... A hibát leg­feljebb iskolázott zeneértők vehették észre, de Balázs, az ifjú magyar művész vérmér­sékletében is követi mesterét, Kocsis Zoltánt: a koncert során két ízben is közölte a 400 fős, válogatott közön­séggel, hogy sajnos, a zongo­rával nincsen minden rend­ben... A magyar diplomaták sápa- doztak, botránytól féltek, de erről szó sem volt, sőt, a kö­zönség rendkívül melegen ün­nepelte a Szokolay fivéreket azon a fogadáson is, amelyet Kulcsár Kálmán nagykövet adott tiszteletükre. Balázs rendhagyó fellépésé­vel alkalmasint szolgálatot tett Kanadának (ahol bátyja 1984 óta él, tanít és hangversenyez). A CBC, a nemzeti rádió- hálózat hétfőn hosszabb ri­portban számolt be a sajátos koncertről és felhívta a figyel­met arra, milyen mostohán bánnak az ország kulturális örökségével. Egyébként a Gould-alapít- vány már napirendre tűzte a zongora ügyét. Kevesebb az angol szó Washington (MTI) — Az Amerikai Egyesült Államok nem angol ajkú lakosságá­nak aránya az ország összné- pességéhez viszonyítva az 1980 és 1990 közötti évtized­ben csaknem 27 százalékkal megugrott. Az otthonaikban az angoltól eltérő nyelvet beszélő ameri­kaiaknak több mint a felét — első alkalommal — a spanyol ajkúak teszik ki. Ez derül ki az amerikai népszámlálási hiva­tal közelmúltban közzétett je­lentéséből. A hivatal felmérése szerint a legelterjedtebb második nyelv már hosszabb ideje a spanyol, a második helyen azonban a vizsgált időszakban a németet felváltotta a francia. A népszámlálási hivatal az ötéves vagy annál idősebb ko­rú lakosság körében végezte el a felmérést. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az Újvi­lágban az 1990-es esztendő­ben 31,8 millió ember nem „good moming”-gal köszön­tötte a reggelt. Ez a szám az egy évtizeddel ezelőtti 23,1 millióhoz képest tekintélyes növekedést jelent. A nem an­gol ajkúaknak az Egyesült Ál­lamok összlakosságához vi­szonyított aránya is jelentősen megnőtt, hiszen míg 1980-ban csak 11 százalék volt, addig 1990-ben ugyanez az arány el­érte a már 14 százalékot. Az Egyesült Államok egész területén a leggyakrabban használt nem angol nyelv a spanyol. Az ezt követő legel­terjedtebb második nyelv azonban körzetenként válto­zik. így például az ország északkeleti és középnyugati részén az olaszt és a németet, míg délen és nyugaton a fran­ciát és a kínait beszélik a leg­többen az angol után — olvas­ható a jelentésben. A nem angol nyelvet beszé­lő lakosság jelentős hányada három államban koncentráló­dik: Kaliforniában 8,6, Flori­dában 4, New York államban pedig 3,9 millió a számuk. A népszámlálási hivatal szakér­tője azzal magyarázza a népes­ség vizsgált részének gyors növekedését, hogy a legutóbbi évtizedben jóval több beván­dorló érkezett az ígéret földjé­re, mint az előző évtizedek­ben. A legnagyobb második nyelvet, a spanyolt 17,4 mil­lióan beszélik az Egyesült Ál­lamokban, az azt követő fran­ciát csak tizedannyian, 1,7 millióan. Czek után a nyelvek után következik a német, az olasz és a kínai 1,5; 1,3, illetve 1,2 milliós lakosságszámmal. Érdekes adat, hogy 335 ez­ren beszélnek valamilyen amerikai indián nyelvet. Lé­tezik azonban az Egyesült Ál­lamokban 39 olyan elismert indián nyelv is, amelyet ma már nem használ senki sem. Az indiánok száma egyébként majdnem eléri a 2 milliót, ám nagy részük már csupán angol nyelven érintkezik. A kelet-európai nyelvek kö­zül a lengyel a legelterjedtebb nem angol nyelv, a rangsorban a hetedik helyen áll, csaknem 724 ezren beszélik. Számuk azonban a vizsgált időszakban 12 százalékkal csökkent. A magyar nyelv a 22. legel­terjedtebb második nyelv az Egyesült Államokban: 1990- ben 147 902-en beszélték, ez azonban majd 18 százalékkal kevesebb az egy évtizeddel az­előttihez képest. A második nyelvek rangsorában az első 50 között több más kelet-euró­pai nyelv is megtalálható. A cseh nyelvet 92 ezren, a szlovákot 80 ezren, a románt 65 ezren, a horvátot 45 ezren beszélik. A nyilvánosságra ho­zott felmérési eredményekből az az érdekes adat is kiderül, hogy a héber nyelvet 144 ez­ren vallották magukénak, míg a jiddist jóval többen, 213 ez­ren beszélik. Persze nem az a lényeg, me­lyik nyelvet hányán beszélik, hanem hogy békességben él­nek egymás mellett. Új bélyegek Budapest (MTI) — A Magyar Posta Vállalat szer­dán Európai kortárs művé­szek elnevezéssel 17 forin­tos és 45 forintos címletű bélyegsorozatot hoz forga­lomba. A 17 forintos címle­tű bélyegen a paksi római katolikus templom belső képe, a 45 forintoson a Se­villa ’92 világkiállítás ma­gyar pavilonjának képe, Makovecz Imre építészeti alkotásai láthatók. Áz Álla­mi Nyomdában több színű ofszetnyomással összesen 400 ezer fogazott példány készült. Ugyancsak szerdán jele­nik meg a lengyel bélyeg­gyűjtési mozgalom cente­náriumának alkalmából a Polska ,93 Kopernikusz el­nevezésű bélyeg kisív, amelyen nyolc 17 forintos névértékű postabélyeg és négy szelvény található. A 17 forintos postabélyegen a heliocentrikus világkép ko­rabeli ábrázolása látható. A kisív szélét egyebek között stilizált csillagképek szegé­lyezik. A kisív 110 ezer fo­gazott példányban kerül forgalomba. Az új bélyege­ket a megjelenés napján az első napi bélyegzőt haszná­ló postahivatalok a gyűjtők kívánságára lepecsételik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom