Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
10 Kelet-Magyarország CSUPA ÉRDEKES 1993. május 5., szerda Miklós cár holtteste és a zsebkendője Tokió (MTI) — Japán Si- ga kormányzósága hivatalos meghívót küldött az Orosz Tudományos Akadémia egyik biológiai professzorának, aki elvégzi majd a Japánban levő történelmi ereklyéken a Miklós cár azonosításához szükséges vizsgálatokat. Mint ismeretes, a bolsevikok által kivégzett II. Miklós cárnak és családtagjainak holttestét két évvel ezelőtt megtalálták egy jeka- tyerinburgi temetőben, azonban Miklós cárt mindmáig nem sikerült azonosítani. Erre az egyetlen lehetőséget egy japán múzeumban található szablya és zsebkendő adja. Miklós, még trónörökös korában, 1891- ben járt Ocu városában és itt támadt rá egy japán testőr, aki mély sebeket ejtett a trónörökösön. Az Ocu néven ismert incidensről a japánok egyébként azt is számon tartják, hogy ez volt az első eset, amikor a japán kormány nyíltan összetűzött a helyi joghatósággal. Az ocui bíróság ellenállt a kormány halálbüntetést kérő nyomásának. Ma persze már nem ez, hanem a véres szablya és a vérfoltos zsebkendő érdekli inkább az embereket. E tárgyak először a helyi kormányzói hivatalba, onnan egy kórházba, majd 1982-ben az ocui múzeumba kerültek. Érthető, hogy a múzeum nagy becsben tartja azóta is legféltettebb kincseit és fél attól, hogy a vérazonosító DNS-vizsgálat esetleg valamilyen kárt tesz bennük. — Alaposan meg szeretnénk ismerkedni az elemzés módszerével, nem szeretnénk, ha tönkremenne a finom szövésű zsebkendő — közölték. Japánban is használják a kriminalisztikában ismert genetikai azonosító vizsgálatot, de ezt a módszert még sohasem alkalmazták száz évvel korábbi leletek azonosítására. Csillogás és gulyás Most egész Magyarország hálózni fog London (MTI) — A júniusi budapesti tavaszi bál a királyi palotában az évszázad egyik legnagyobb partija lesz. A belépő 1300 dollár, és a részvevő hercegek és hercegnők államügyekről beszélnek majd az elnöktel és a kormányfővel, és újraélik osztrák-magyar őseik ragyogó életstílusát, miközben 200 ezer dollárt gyűjtenek a Magyar Vöröskereszt javára, mielőtt visszarepülnek Párizsba és New Yorkba, elmesélni, hogy a dicsőséges napok visszatértek a Duna partjára — írta a The Daily Telegraph című brit lap keddi számában Robert Hardman Budapestről. Az évszázad végén, mely a legrátartibb arisztokratikus rendszerrel kezdődött, majd lesüllyedt a feudális kommunizmusba, Magyarország hirtelen felszabadult, hogy megteremtse saját társadalmi önazonosságát — de a kép zavaros — írta a brit tudósító. A bált csakúgy, mint II. Erzsébet királynő látogatását, sokan bizonyságnak tekintik, hogy Magyarország lassan visszanyeri régi kozmopolita státusát. — Szeretném Budapestet ismét az egyik legnagyszerűbb európai fővárosnak látni — mondta Katalin zu Windischgraetz hercegnő, a bálanya. Ez persze fantáziá- lás, és sokan helytelen jeladásnak vélik. — Szörnyű ötlet, miközben annyi Magyarországon a szegénység — mondta a brit lapnak egy Londonban élő magyar gróf. Magyarország mindig a legnyugatiasabb volt a régi keleti blokkban, de az új piacgazdaság mégis szedi áldozatait a társadalmi ranglétra alján. Nemzeti szocialista mormogás hallatszik a távolból. A gulyáskommunizmus, a mindenkinek lakást, tévét és ételt garantáló régi rendszer elmúlt. Elterjedt a munkanélküliség, mint minden kelet-európai országban. Magyarországon azonban a Mercedesben ülő gazdagok és az újszegények között akkora a szakadék, hogy akkorát csak Kelet-Né- metországban találni, de Magyarországnak nincs Nyugat-Németországa, amelyre támaszkodhatna — írta a The Daily Telegraph tudósítója. Ez a probléma más arisztokratákat is hazacsábít, például Teleki Pál grófot. Egyike ő annak a mind több külföldi magyarnak, aki nem játszani, hanem dolgozni tér haza. — Szerintem Magyarországnak most nem a gazdagság mutogatására van szüksége — mondta Teleki a brit lapnak. Teleki ^geológiapro- fesszor, és a magyar kormány az amerikai kormánytól kérte kölcsön az állami olaj privatizálását segíteni, majd kinevezte az állami holding elnökévé. Teleki úgy érzi, a nemesség inkább akadály, mint segítség a munkájában, mert neves ősei miatt még jobban figyelik tevékenységét a legnagyobb magyar cég élén. Teleki tanácsadója egy másik magyarvérű külföldi, Odescalchi Mark herceg, londoni City-beli tőzsdeügynök. A nemesi címnél ő is többre tartja küldetését, hogy segítsen a magyar gazdasági problémák leküzdésében. — Magyarország a közös piacra tekint, nem az osztrák-magyar monarchiára. Vidéken még elérzékenyül- nek az emberek, persze nem minden helyen, ha a régi uralkodó családok tagjaival találkoznak. Ám nem hiszem, hogy visszatérnek a régi szép napok, ahhoz már nagyon sok víz folyt le a Dunán az elmúlt negyven esztendő során — mondta a brit lapnak. — Ezen a héten azonban minden réteg elfelejti társadalmi panaszait, amint a nemzeti büszkeség orgiájában ünnepük a királynő látogatását. Most egész Magyarország bálozni fog — fejezte be cikkét a The Daily Telegraph tudósítója. A Szokolay fivérek esete a zongorával Gould azzal hagyta a könyvtárra, ne legyen múzeumi tárgy, használják, szolgálja a muzsikát Ottawa (MTI) — A napokban az ottawai nemzeti könyvtárban adott koncerttel zárta nagy sikerű kanadai hangver- senykörútját Szokolay Gergely és Balázs. A zárókoncert ugyancsak sikeres volt, sőt: sajátos körülményeiről azóta is beszélnek a kanadai fővárosban. A Szokolay fivérek Glen Gould, a világhírű kanadai zongoraművész egykori hangszerén játszottak: az 1982-ben elhunyt Gould azzal hagyta a könyvtárra, hogy ne legyen múzeumi tárgy, használják, szolgálja a muzsikát. Úgy tűnik, a zongora örökösei erről megfeledkeztek. Szokolayék mindegyre tapasztalták, hogy a hangszer egyik billentyűje hol megszólal, hol nem... A hibát legfeljebb iskolázott zeneértők vehették észre, de Balázs, az ifjú magyar művész vérmérsékletében is követi mesterét, Kocsis Zoltánt: a koncert során két ízben is közölte a 400 fős, válogatott közönséggel, hogy sajnos, a zongorával nincsen minden rendben... A magyar diplomaták sápa- doztak, botránytól féltek, de erről szó sem volt, sőt, a közönség rendkívül melegen ünnepelte a Szokolay fivéreket azon a fogadáson is, amelyet Kulcsár Kálmán nagykövet adott tiszteletükre. Balázs rendhagyó fellépésével alkalmasint szolgálatot tett Kanadának (ahol bátyja 1984 óta él, tanít és hangversenyez). A CBC, a nemzeti rádió- hálózat hétfőn hosszabb riportban számolt be a sajátos koncertről és felhívta a figyelmet arra, milyen mostohán bánnak az ország kulturális örökségével. Egyébként a Gould-alapít- vány már napirendre tűzte a zongora ügyét. Kevesebb az angol szó Washington (MTI) — Az Amerikai Egyesült Államok nem angol ajkú lakosságának aránya az ország összné- pességéhez viszonyítva az 1980 és 1990 közötti évtizedben csaknem 27 százalékkal megugrott. Az otthonaikban az angoltól eltérő nyelvet beszélő amerikaiaknak több mint a felét — első alkalommal — a spanyol ajkúak teszik ki. Ez derül ki az amerikai népszámlálási hivatal közelmúltban közzétett jelentéséből. A hivatal felmérése szerint a legelterjedtebb második nyelv már hosszabb ideje a spanyol, a második helyen azonban a vizsgált időszakban a németet felváltotta a francia. A népszámlálási hivatal az ötéves vagy annál idősebb korú lakosság körében végezte el a felmérést. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az Újvilágban az 1990-es esztendőben 31,8 millió ember nem „good moming”-gal köszöntötte a reggelt. Ez a szám az egy évtizeddel ezelőtti 23,1 millióhoz képest tekintélyes növekedést jelent. A nem angol ajkúaknak az Egyesült Államok összlakosságához viszonyított aránya is jelentősen megnőtt, hiszen míg 1980-ban csak 11 százalék volt, addig 1990-ben ugyanez az arány elérte a már 14 százalékot. Az Egyesült Államok egész területén a leggyakrabban használt nem angol nyelv a spanyol. Az ezt követő legelterjedtebb második nyelv azonban körzetenként változik. így például az ország északkeleti és középnyugati részén az olaszt és a németet, míg délen és nyugaton a franciát és a kínait beszélik a legtöbben az angol után — olvasható a jelentésben. A nem angol nyelvet beszélő lakosság jelentős hányada három államban koncentrálódik: Kaliforniában 8,6, Floridában 4, New York államban pedig 3,9 millió a számuk. A népszámlálási hivatal szakértője azzal magyarázza a népesség vizsgált részének gyors növekedését, hogy a legutóbbi évtizedben jóval több bevándorló érkezett az ígéret földjére, mint az előző évtizedekben. A legnagyobb második nyelvet, a spanyolt 17,4 millióan beszélik az Egyesült Államokban, az azt követő franciát csak tizedannyian, 1,7 millióan. Czek után a nyelvek után következik a német, az olasz és a kínai 1,5; 1,3, illetve 1,2 milliós lakosságszámmal. Érdekes adat, hogy 335 ezren beszélnek valamilyen amerikai indián nyelvet. Létezik azonban az Egyesült Államokban 39 olyan elismert indián nyelv is, amelyet ma már nem használ senki sem. Az indiánok száma egyébként majdnem eléri a 2 milliót, ám nagy részük már csupán angol nyelven érintkezik. A kelet-európai nyelvek közül a lengyel a legelterjedtebb nem angol nyelv, a rangsorban a hetedik helyen áll, csaknem 724 ezren beszélik. Számuk azonban a vizsgált időszakban 12 százalékkal csökkent. A magyar nyelv a 22. legelterjedtebb második nyelv az Egyesült Államokban: 1990- ben 147 902-en beszélték, ez azonban majd 18 százalékkal kevesebb az egy évtizeddel azelőttihez képest. A második nyelvek rangsorában az első 50 között több más kelet-európai nyelv is megtalálható. A cseh nyelvet 92 ezren, a szlovákot 80 ezren, a románt 65 ezren, a horvátot 45 ezren beszélik. A nyilvánosságra hozott felmérési eredményekből az az érdekes adat is kiderül, hogy a héber nyelvet 144 ezren vallották magukénak, míg a jiddist jóval többen, 213 ezren beszélik. Persze nem az a lényeg, melyik nyelvet hányán beszélik, hanem hogy békességben élnek egymás mellett. Új bélyegek Budapest (MTI) — A Magyar Posta Vállalat szerdán Európai kortárs művészek elnevezéssel 17 forintos és 45 forintos címletű bélyegsorozatot hoz forgalomba. A 17 forintos címletű bélyegen a paksi római katolikus templom belső képe, a 45 forintoson a Sevilla ’92 világkiállítás magyar pavilonjának képe, Makovecz Imre építészeti alkotásai láthatók. Áz Állami Nyomdában több színű ofszetnyomással összesen 400 ezer fogazott példány készült. Ugyancsak szerdán jelenik meg a lengyel bélyeggyűjtési mozgalom centenáriumának alkalmából a Polska ,93 Kopernikusz elnevezésű bélyeg kisív, amelyen nyolc 17 forintos névértékű postabélyeg és négy szelvény található. A 17 forintos postabélyegen a heliocentrikus világkép korabeli ábrázolása látható. A kisív szélét egyebek között stilizált csillagképek szegélyezik. A kisív 110 ezer fogazott példányban kerül forgalomba. Az új bélyegeket a megjelenés napján az első napi bélyegzőt használó postahivatalok a gyűjtők kívánságára lepecsételik.
