Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Thkormányzatokat választunk Prakliivalók mindannyiunk számára a május 21-i szavazás előtt NyírVI) — Nem csak a ezdődött el a nap egész or- szágbaalosan rae- gyénkjalakult az a váljileti mun- kacsofßk bizottsá- gaibanormányzati válaszlkai részét szerve: felügyelő szakermegtalálha- tók. A v;al kapcsola­tos tutazül azúttal két dois — tudtuk meg c Zoltántól, a Köztáigbízott Terü­leti H vezetőjétől. Egyik^szültek a vá- lasztásíékek, melye­ket m pülés polgár- mesteiOan április 16. és 26. llett közszem­lére teállampolgárok ez idelezhették, ha pontat hibát találtak. Kézbfk az értesítők Mosilamennyi vá­lasztófámára kiküld­ték aásra felszólító értesít vagy ahogyan mindezi, a kopogtató- cédulclielyeken a cím­zett adlett az a hely is szerep majd az illető leadhíazatát. Fonivaló, hogy a la- kóhehzókörök mellett munkahelyi szavazókörök kia­lakítását is lehetővé teszi a törvény, amely ugyanakkor ar­ról is egyértelműen rendelke­zik, milyen feltételek mellett szervezhetők ezek a szavazó- körök. A munkahelyi szavazó­köröket nem azért alakítják ki, mert a szavazás munkanapra esik, hanem azért, hogy a választás mindenki számára könnyebb, egyszerűbb legyen. Ott, ahol legalább ötszáz dol­gozó kéri, az állam költségére alakítják ki a munkahelyi sza­vazóköröket, kétszáz kérvé­nyező esetén pedig a munka­hely fizeti a számlát, ami az előírásoknak megfelelően 36 ezer forint. A megyében három munka­helyen Szabolcs-Szatmár-Beregben egyébként a megadott határ­időig mindössze három mun­kahely, a kisvárdai Tungsram, valamint a mátészalkai és a nyíregyházi kórház kérte öt­száznál több dolgozója nevé­ben ilyen szavazókor kialakí­tását, kétszáz dolgozó érdeké­ben pedig a kisvárdai Várda Drink Rt., illetve a nyíregyhá­zi Húsipari Vállalat. Megyénkben összesen 571 szavazókor van, ami azt jelen­ti, hogy minden, még a legki­sebb településen is lehet majd szavazni. Ily módon nemcsak Szekeres Tibor felvétele az utazástól, a munkából törté­nő kieséstől sem kell tartani, hiszen a szavazóhelyiségek a törvény értelmében reggel 6- tól este 8-ig tartanak majd nyitva. Aki tudja, hogy a szavazás napján, május 21-én nem tar­tózkodik állandó lakóhelyén, annak lehetősége van arra, hogy személyesen vagy írás­ban a lakóhely szerinti jegyző­től igazolást kérjen, amelynek felmutatásával május 21-én ideiglenes tartózkodási helyén szavazhat. Az egész ország egy választókerület, ami azt jelenti, hogy bármely válasz­tópolgárnak joga van arra, hogy az ország egész területé­re kérjen a szavazásra feljogo­sító igazolást. Mivel a laktanyákban nem lesznek szavazókörök, azok a sorkatonák, akik a választás napján nem kapnak eltávozást, ugyancsak a fent említett iga­zolás birtokában, a szolgálati helyükhöz legközelebbi sza­vazókörzetben adhatják le sza­vazatukat, s erre az időre a lak­tanyából valamennyiüket ki­engedik. A kórházban fekvő betegek szintén a meglévő igazolás birtokában, az intéz­ményben felállított szavazóhe­lyeken adhatják le voksaikat. Listaindítók figyelmébe A listát indítóknak április 30-án este 6 óráig kell az Országos Választási Bizott­sághoz bejelenteniük, kiket je­lölnek választási listájukon, kiket tartanak méltónak arra, hogy az állampolgárok sza­bad akaratából az egészség- és nyugdíjbiztosítási önkor­mányzatokban képviseljék ér­dekeiket. Az országos listát indító szervezetek ugyanakkor jo­got kaptak arra, hogy az or­szágos választási bizottságon túlmenően valamennyi sza­vazatszámláló, illetve a helyi és a területi választási bizott­ságokba egy-egy tagot dele­gáljanak. Sízkét éves a betegbiztosítás A tálombiztosítás elkülönített, állami garanciát élvező pénzalappal működik Nyáza (KM) — Má­jus 2>énteken oly sok alkud huzavona után végrehoz járulhatunk, hogy adalombiztosítási önkorzatokat válasz- szuntyan testületeket, ameldhetően a biztosí­tottadra sáfárkodnak a befízi járulékokkal, a visszított vagyonnal. Szá országban működ­nek e választott testüle­tek aiérdekében, hogy az állam gazdálkodhasson kedvellanatnyi szüksége szerimyugdíjakra, egész- ségügellátásra befizetett összeel. Nál sem előzmények nélküó az önkormányzati formagyarországon a tár- sadaldztosítást az elmúlt százai a munkások önkor­mány igazgatta. Azoké a műnkké, akik fizetésük és járuléc egy részét társaik ellátái fordították. Százkét évvelelőtt, 1891-ben Ba­ross bor miniszter előter- jesztéalapján döntött a ma­gyar lament a kötelező be- tegbisítás bevezetéséről, akkoi önkormányzat is ala­kult. Ebben, miután kötelező járulékokat fizettek a munkál­tatók, egyharmad részben a munkáltatók, kétharmad rész­ben a munkavállalók képvise­lői vettek részt, egészen 1907- ig, amikor a balesetbiztosí­tás bevezetését törvényerőre emelték és 50-50 százalékos­sá, tehát paritásos összetételű­vé alakult a társadalombiztosí­tó intézetek választmánya. Természetesen az állam is belépett harmadik szereplő­ként a társadalombiztosítási önkormányzatok testületéibe és ennek indoka nemcsak a társadalombiztosítás mögött megjelenő törvényes garancia volt, hanem az állami támo­gatás időről-időre változó vol­ta is. A két világháború között fokozatosan kialakult a nyug­díjbiztosítás rendszere és lét­rejöttek a különböző, vagyon­nal rendelkező ágazati nyug­díj- és betegpénztárak. A II. világháború következtében a társadalombiztosítás súlyos károkat szenvedett. Az egész­ségügyi ellátást nyújtó in­tézmények nagy része meg­rongálódott, a kórházak és rendelőintézetek jelentős része felszerelés nélkül maradt. A biztosítóintézetek pénz- és ér- tékpapírvagyona megsemmi­sült, a korábban jövedelmező bérházakat államosították, a mezőgazdasági ingatlanokat igénybe vették. Első feladat ezen a területen is a romok el­takarítása volt és a működőké­pesség megindítása, de folya­matosan történtek intézkedé­sek a kezdetben igen alacsony és eltérő színvonalú ellátások fejlesztésére, egységesítésére. Az 1950 óta eltelt időszak egészében értékelve, főleg az utolsó 20 évben fontos létbiz­tonságelemek megvalósultak, jelentősen bővültek a jogosult­ságok, kedvezőbbé váltak a nyugdíjszabályok. A magyar társadalombiztosítás követte a nyugati jóléti államokban ér­vényesülő tendenciák egy ré­szét, mindenekelőtt a biztosí­tási elv szolidarisztikus ele­mekkel való vegyítését. Ha az ellátások reálértékét nem is si­került megőrizni, de elsősor­ban az anyasági és a gyermek­támogatások választékának előremutató jellegét kár lenne tagadni. 1984-ig a társadalombizto­sítás a szakszervezetekhez tar­tozott, azóta viszont állam­igazgatási feladat. Sajnos, az elmúlt évtizedekben a járulék- fizetői önkormányzat elsor­vadt és a társadalombiztosítás előirányzatai az állami költ­ségvetés részévé váltak. Az önállóság irányában az első lépést az jelentette, hogy a tár­sadalombiztosítás 1989-ben levált a költségvetéstől és el­különített, elvben állami ga­ranciát élvező pénzalappal működik. A politikai rendszer- változás folyamatában több, mint három éve húzódik az azóta két önálló — egészség- és nyugdíjbiztosítási — alapra hasadt társadalombiztosítás felelős önkormányzatának fel­állítása, ami egyúttal a kor­mány gyámkodásának meg­szüntetését is jelenti. Jóllehet, 1991 végén tör­vény született a társadalom- biztosítás önkormányzati igaz­gatásáról, a gazdaság rossz helyzetére és a szakszerveze­tek megosztottságára hivat­kozva a kormány további 15 hónapig késleltette a társada­lombiztosítási képviselők vá­lasztásának kitűzését. Az Or­szággyűlés csak 1993. február 23-án fogadta el az erre vonat­kozó törvényt. Nyegyháza (KM) — A két öíormányzat gyakorla­tilag >y célt szolgál: a társa- dalobiztosítási alapok és a hozzgik tartozó vagyon fe­lett fakóról — nemcsak a válások, hanem valameny- nyi Utasított nevében — tu­lajdonai jogokat. Azaz mindlét listát azonos súlyú­nak kél tekinteni. Az önkormányzatok ha­táskön: A tulajdonosi jo­gok részben korlátozottak, mert a társadalombiztosítás­ban igénybe vehető szolgálta­tások körét, mértékét az Or­szággyűlés által elfogadott törvények szabályozzák — de az önkormányzat már a létével közvetlen hatást gyakorolhat a törvényhozásra. A társada­lombiztosítás anyagi mozgás­tere viszonylag szűk — a tár­sadalombiztosítási juttatások köre, mértéke érdemben rövid távon nem bővíthető —, de szerkezetük alakításával az eddigieknél lényegesen na­gyobb szerepet tölthetnek be a biztosítottak érdekei. Lehető­séget adnak a közvetlen érdek- képviseletre, törvényjavasla­tokat nyújtanak be, közvetle­nül érvényesíthetik a bizto­sítottak érdekeit, a nagyobb változások előkészítéséhez társadalmi vitát szervezhet­nek, csak az egyetértésükkel lehet kormányrendeleteket ki­adni, igényelhetik a kormány­tól a már létező rendeletek fe­lülvizsgálatát, újak kiadását. Az önkormányzat dönt a be­vételek felhasználásáról, gaz­dálkodik a vagyonnal, a va­gyont a biztosítottak érdekeit leginkább szolgáló módon fektetheti be. A biztosítók igazgatási szer­vezete az önkormányzat irá­nyításával működik, így a kép­viselők közvetlen hatással le­hetnek a társadalombiztosítás hivatali szervezeteinek irányí­tására, a szolgáltatásaikra, el­érhetik, hogy a biztosító való­di szolgáltató intézménnyé alakuljon. Jegyzet ______________________ Nyugalmunk a tét Kovács Éva z országos választás tétje nagy: amennyiben az állampolgárok legalább huszonöt százaléka részvét­elével megválasztják a mun­kavállalók, a biztosítottak képviselőit, akkor hatvan év után ismét önkormányzat irányítja a társadalombizto­sítást. Aki nem megy el a válasz­tásra, tudomásul veszi, hogy az általa befizetett tetemes összegek felhasználásáról, a nyugdíjról, a nyugdíjkorha­tárról, az egészségügyi ellá­tás rendszeréről, a táppénz­ről továbbra is kizárólag a kormány és a parlament ha­tároz. Aki él a felkínált lehe­tőséggel és elmegy szavazni, az hozzájárul ahhoz, hogy saját kezébe vehesse sorsa alakítását — megválasztott képviselőkön keresztül vesz részt a családja szociális biztonságát meghatározó döntésekben. Tudni kell, hogy a társada­lombiztosítási önkormányzat az állami költségvetés után a második legnagyobb pénzü­gyi alapot irányítja majd. Ma minden 100 Ft munkabér után 10 forintot a munkavál­laló, 44 forintot pedig a munkáltató fizet be a tár sadalombiztosítási alapba; évente összesen mintegy 600 milliárd forintot! Ehhez hoz­zá kell számítani még leg­alább 300 milliárd Ft értékű vagyont, amelynek a tár­sadalombiztosítási önkor­mányzat a várományosa. Senki sem állíthatja, hogy a társadalombiztosítási ala­pok új irányításától egycsa- pásra minden jobb lesz. Egy dolog mégis bizonyos: amennyiben a járulékfizetők irányítják a társadalombiz­tosítást, s ők gyakorolják a tulajdonosi, döntési, ellenőr­zési jogokat, akkor egyetlen munkavállalónak és nyugdí­jasnak sem kell attól retteg­nie, hogy bárki — költségve­tési, pénzügyi vagy politikai okokból — megkérdőjelez­hesse a tisztes megélhetést biztosító nyugdíjhoz, táp­pénzhez, színvonalas egész­ségügyi ellátáshoz való jo­gát. A pénzügyi források bármennyire is szűkösek, maguk az érintettek dönthe­tik majd el, számukra mi a fontos, s mi kevésbé az. Min­dezek után talán érthető, má­jus 21-én a szociális bizton­ságról, a demokrácia fontos intézményéről dönthetünk. Hiány és pazarlás Nyíregyháza (KM) — A társadalombiztosítás az el­múlt évtizedekben a kor­mány és az Országgyűlés közvetlen irányítása alatt állt. A társadalombiztosítási és költségvetési pénzek nem különültek el egymástól egy­értelműen. Az sem volt vilá­gos, hogy melyek a társada­lombiztosítás ellátási felada­tai és melyek tartoznak az ál­lam szociális és egészségü­gyi feladatai közé. A funkciók és a pénzek összekeveredése, a felelős­ség megoszlása vezetett oda, hogy a társadalombiztosítás­ban egyszerre volt jelen a hi­ány és a pazarlás. Az Or­szággyűlés az 1991. évi 84. sz. törvénnyel ezt a lehetet­len állapotot kívánta meg­szüntetni és ezért döntött úgy, hogy a biztosítás irányí­tására önkormányzatot kell létrehozni. Az új irányítás lényege, hogy biztosítja a járulékfize­tők és jogosultak részvételét, érdekérvényesítési lehetősé­gét a társadalombiztosítási önkormányzatban. A tör­vény ugyanakkor megtartja az állami felelősséget, garan­ciát is. Az átalakítás során szétválik az egészségügyi és a nyugdíjbiztosítás, ezek ön­álló közgyűlés irányításával, egymástól elkülönülten mű­ködnek és gazdálkodnak. S hogy miért fontos a munkavállalóknak, hogy a társadalombiztosítás önkor­mányzati irányítás alá kerül­jön? A válasz egyszerű: A mi pénzünk, mi akarunk dönteni róla. Az önkormány­zatok — amelyek a járulék- fizető munkavállalók és munkáltatók képviselőiből állnak — ellenőrzési, dönté­si lehetőséget kapnak az ál­taluk befizetett pénzek fel- használásában. A társadalombiztosítási önkormányzatok létrejötté­vel a hatalmas összegek fö­lött a jövőben már nem a kormány rendelkezik — bár felelőssége megmarad —, hanem a járulékfizető mun­káltatók és munkavállalók képviselői. íme, a választási értesítők egyik fajtája, melyeket ezekben a napokban kézbesítenek. Szabolcs- Szatmár-Beregben kétféle forma van belőlük for­galomban, hiszen az önkormányzatok egy része a TÁKISZ-tól rendelte meg, más része pedig maga készítette el a szavazásra felszólító lapokat. Aki már megkapta az értesítőt, azt is megtudhatja, pontosan hol kell majd szavaznia Szekeres Tibor illusztrációja Eészség- és nyugdíjbiztosítási önkormányzatok A tsadalombiztosítási juttatások köre érdemben nem bővíthető rövid távon

Next

/
Oldalképek
Tartalom