Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-28 / 123. szám

1993. május 28., péntek Kelet-Magyarország 5 TÚL A MEGYÉN A kambodzsai kormány katonái járőröznek a Síem Riep melletti ENSZ-tábor közelében, ahol a szavazócédulákat őrzik. A területet a Vörös Khmer uralja, mely cso­port bojkottálta a közelmúlt napokban rendezett demokratikus választásokat AP-FEl VÉTEL MDF-Fidesz közös székházak A pótlólagos vagyonjuttatásról nem tartottak hatparti egyeztetést a fővárosban Budapest (ISB - S. Z.) — Az utóbbi napokban több na­pilap is szenzációként tálalta a hírt, hogy az elmúlt év során MDF és a Fidesz 54:46 száza­lékos megosztásban két, Bu­dapest belvárosában lévő in­gatlant kapott közös székház­ként. A Széchenyi rakpart 3. szám alatti irodaház ma is a két párt közös tulajdonában van, míg a Váci utca 38. szám alatti volt tiszti kaszinót azóta már el­adták a Magyar Külkereske­delmi Banknak. Sokan visszaélésről beszél­nek ez ügyben, ám az érintett pártok és a vagyonügynökség illetékesei azt állítják, minden a törvények szerint történt. A hírt „informátoraikra” hivat­kozva közreadó országos na­pilapok és a többi parlamenti párt gyanúját többek között az keltette fel, hogy egy évig semmilyen információ nem lá­tott napvilágot, s a két párt ez év végi pénzügyi elszámo­lásában sem szerepeltette az ingatlaneladásból származó jövedelmet. Az eddig megismert tények a következők: A pártok elhelyezéséről — a választási eredményeiknek megfelelő arányban — az 1991. évi XLIV. törvény ren­delkezik, azzal a kiegészítés­sel, hogy 1991. december 31-i határidővel az MDF és a Fi­desz részére a Bem téri és a Lendvay úti székházon kívül további ingyenes vagyont kell juttatni. Az MDF ugyanis 3500 négyzetméter nettó alap- területű ingatlanra jogosult, s ebből az első körben csak mintegy 1700 négyzetméter­nyi hasznos területet kapott. A Fidesz pedig a jogosan járó 2500 négyzetméternek csak az egyharmadához jutott hozzá a választások után. A törvényben megjelölt ha­táridőt ugyan nem sikerült tar­tani, de a tavalyi év tavaszának végén, nyarának elején a pár­tok megkapták a hiányzó négyzetmétereket. A két párt azonban már 1992. szeptem­ber 23-án előszerződést, majd 1993. január 11-én adásvételi szerződést kötött a Váci utca 38. szám alatti ingatlan eladá­sáról a Magyar Külkereske­delmi Bank Rt-vel. Az ingat­lan teljes vételára 1,5 milliárd forintra rúgott, amelyből alig valamivel több mint 100 mil­lió forint kivételével előjeget vettek fel az előszerződés alapján. Ezt azonban nem sze­repeltették a Magyar Közlöny­ben is megjelentetett éves mérlegelszámoló jelentésük­ben. A végösszeg szerint a Fi­desz 697 millió 680 ezer forin­tot, az MDF 832 millió 320 ezer forintot könyvelhet el be­vételként. Igaz, hogy az irodaházak alap területe meghaladja a 7000 négyzetmétert — ami lényegesen több, mint ami a két pártnak eredetileg járna —, de a hasznosítható, irodának, közösségi helyiségnek alkal­mas alapterület megegyezik a törvényben előírt mértékkel. Az AVÜ illetékesei szerint a székházak átadása törvénye­sen zajlott, s azért húzódott el időben, mert nehéz ma Buda­pesten jól hasznosítható iroda­házat találni. A parlament töb­bi pártja azonban sérelmezi, hogy — az előzetes megálla­podással ellentétben — a pót­lólagos vagyonjuttatásról nem tartottak hatpárti egyeztetést. Azt sem tudni, mi történt a bévételekkel, miért nem szere­peltek az elszámolásokban. Sokan gyanúsnak tartják azt a helyzetet is, hogy a Belvárosi Irodaház Kft. kezelésében lé­vő Váci utcai ingatlant a kor­mány előbb a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezethez jut­tatta, majd nem egészen egy hónap múlva már a pártok tu­lajdonába adta. Az MDF és a Fidesz pedig egy röpke ne­gyedév elteltével eladta a többségi állami tulajdonban lévő banknak. Hogyan került közvetítőként két állami cég közé a két párt? — teszik fel a kérdést. A válasz egyelőre még várat magára, hiszen a titkok tudói egyelőre hallgatnak. Egyre több politikai erő sür­geti azonban a két párt nyílt színvallását — mind kor­mánypárti, mind ellenzéki ol­dalon. Érezzük a politika hullámveréseit Mozgáskorlátozottak közép-kelet-európai konferenciája Kisgazdák Budapest (ISB - D. Á.) Szombaton Hódmezővá­sárhelyen kerül sor a Törté­nelmi Független Kisgazda- párt zászlóbontó nagygyű­lésére. 11 órakor a Petőfi Művelődési Központban Pártay Tivadar elnöki üze­netét Kovács Béla debrece­ni országgyűlési képviselő olvassa fel, aki — mint a meghívó is jelzi: 1935 óta a TFKgP alapító tagja. A programban házigaz­daként Szabó Lajos ország- gyűlési képviselő, majd Horváth László, a politikai tagozat elnöke és Morvay István államtitkár, a párt ideiglenes intéző bizottsá­gának ügyvezetője szólal fel. Az említetteken kívül to­vábbi 11 a jelenleg a kis­gazda 36-ok frakciójában ülő országgyűlési képvise­lő tagja a Történelmi Füg­getlen Kisgazdapártnak. Kovács Béla mellett még ketten vannak az észak-ke- let-magyarországi térség­ből, mindketten Borsod- Abaúj-Zemplénből. (Bár­dos Balázs és Rajkai Zsolt). Mint lapunknak Kovács Béla elmondta, ez a párt képviseli majd a jogfoly­tonosságot, hiszen ők nem­csak akkor kezdtek kisgaz­dapártban gondolkodni, amikor azt Grósz Károly megengedte. Józsa Teréz Siófok— A Mozgáskorlá­tozottak Egyesületeinek orszá­gos Szövetsége támogatásával a MEOSZ Somogy Megyei Egyesülete az idén június 15—25-ig 260 vendég kényel­méről és programjáról gon­doskodott Siófokon a Mozgás- korlátozottak 10. Nemzetközi Balatoni Találkozóján. Az idén a magyar mozgássérült klubvezetők találkozójára is ugyánitt, az Azúr Hotelban ke­rült sor, 19—22-ig pedig itt tar­tották meg a Mozgáskorláto­zottak szervezeteinek I. kö­zép-kelet-európai konferen­ciáját. Albánia, Belorusszia, Horvátország, Észtország, Lengyelország, Moldávia, Né­metország, Oroszország, Ro­mánia, Szlovákia és Szlovénia mozgáskorlátozott szerveze­teit a hazai vendégekkel együtt százan képviselték, de érkez­tek néhányan Kaliforniából és Libanonból is. Siófok önkormányzatának nevében Házas József köszön­tötte a megjelenteket, hangsú­lyozva: amely társadalom egy kicsit is „ad magára”, nem bánhat rosszul az egészségi okokból hátrányba került em­berekkel, különösen nem a mozgássérültekkel, akiknek állapota végleges. Az önkor­mányzatok, a társadalom köte­lessége gondoskodni az aka- - --------­dálymentes épített környezet­ről és a sérült emberek rehabi­litációjához szükséges feltéte­lekről (képzésről, megfelelő munkahelyekről és segédesz­közökről. Dr. Chikán Csaba a Moz­gáskorlátozottak Egyesületei­nek Országos Szövetsége el­nöke megnyitó beszédében a közép- és kelet-európai térség viszonyainak megváltozásáról beszélt. „Érezzük a politika hullámveréseit, érezzük, hogy a társadalom átrendezése min­denkitől sok energiát von el, közben sok feszültség kelet­kezik, s ennek az a következ­ménye, Ijogy kevesebb fi­gyelem jut a mozgássérültek­re. Európa szerencsésebb, nyugati feléből sokan ér­keznek hozzánk, felajánlva segítségüket. A jószándékhoz nem fér kétség, ám a felaján­lott segítség mégsem haté­kony, mert nélkülözik a tenni akarók a magyar illetve a környező térség helyzetének ismeretét. Ezért is kell először nekünk, magunknak alaposab­ban szemügyre vennünk, ho­gyan élnek, dolgoznak a hoz­zánk hasonló viszonyok közt küszködő sorstársak, mivel segíthetünk mi egymásnak. Jó lenne, ha ebben közös elha­tározásra juthatnánk, s abban is, mit kérjünk azoktól, akik­nek több jutott és segíteni kí­vánnak.” Ezután dr. Chikán Csaba a magyar mozgássérültek hely­zetéről s mintegy 350-400 ezer ember érdekképviseletét vállaló 60 ezres tagságú MEOSZ-ról beszélt. Dr. Balogh Zoltán a nyír­egyházi Start Rehabilitációs Vállalat vezérigazgatója és a Védett Szervezetek Országos Szövetségének titkára a hát­rányos helyzetű emberek munkába állításáról számolt be hallgatóinak, majd Hadházi András, a Piremon Vállalat re­habilitációs igazgatója ismer­tette a Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesü­letének és a Piremonnak tör­ténetét illetve jelenét. Ezután került sor a külföldi­ekre. Valamennyi mozgássé­rült szervezet bemutatkozott. Egy-egy képviselőjük el­mondta, mi a helyzet otthon, a hazájukban a mozgáskorlá­tozottak érdekképviselete, egyenjogúsága, rehabilitációja ügyében. Caesár Gábomé, a konfe­rencia háziasszonya azt kérte a vendégeitől, készítsenek majd írásbeli javaslatot: milyen le­gyen a közép-kelet-európai országok két-két oldalú, eset­leg több oldalú együttműkö­dése. A sok-sok beszámoló, vita, kérdés után, a tanácskozás vé­gére a javaslatok is elkészül­tek. Értékük még kétséges, de hamarosan megméretik — a gyakorlatban. ________ á HUM ÉMM Magyar Igazság csoport alakult Budapest (ISB - D. Á.) Kedden a késő esti órák­ban alakult meg a Magyar Demokrata Fórum parla­menti frakciójának „Ma­gyar Igazság nemzetpoli­tikai csoportja”. A 28 tag között nyolcán vannak az észak-kelet-magyarországi térségből. Szabolcs-Szat- már-Bereg négy MDF-es országgyűlési képviselő ál­tal van érintve: Móré Lász­ló, Nagy István, Szilassy Géza és Szűcs M. Sándor személyében. Balás István az MDF or­szágos elnökségének tagja leszögezte, hogy tévúton jár, aki Csurka személyéhez, vagy egyáltalán a Magyar Út Körökhöz köti e szervező­dést. Horváth Lajos, Zétényi Zsolt és Roszik Gábor mint ideiglenes szóvivő is jelzi, hogy a csoport más erővo­nalak mentén alakult ki. A Monopoly 10 tagjából példá­ul heten vannak benne a 28- ban. Balás István azt is cáfolta, hogy Antall József MDF-en belüli belső ellenzéke for­mált volna most egy egysé­ges erőt. Bár azt lényegesnek tartot­ta megjegyezni, hogy a par­lamenti koalíciós többséget 23 képviselő jelenti, a Ma­gyar Igazság csoportban pe­dig 28-an vannak... Mindez már önmagában politikai tényezővé teszi őket, kivéve ha — mint Balás .István el­mondta — nagykoalíciós szándékkal az úgynevezett „centrum” az ellenzékkel együtt szavaz. A magyar-ukrán alapszer­ződésre célozva az MDF or­szágos elnökségének tagja kiemelte, hogy távoli össze­függés valóban van az akko­ri nem-szavazatok és a cso­port tagsága között. (Egyéb­ként Balás Istvánon kívül még Csurka István, Fekete Gyula, Sárossy László, Zété­nyi Zsolt és Zacsek Gyu­la tagja e körnek a 21 tagú legfelsőbb MDF-vezetés- ből.) Ami a csoportot összetart­ja: a veszélyeztetettség, amit Elek István kizárási javas­latai (Csurka, Zacsek, Király B.) óta sokan éreznek. A Magyar Igazság kör tag­jai az önálló gondolkodá­sukat nem hajlandók feladni, s változatlanul Lakitelek eszmeiségét tartják megha­tározónak. Mint Balás István elmond­ta: távol áll tőlük az irreden­tizmus, a sovinizmus, a na­cionalizmus. Céljuk, hogy a parlament a lehető legsür­gősebben megtárgyalja a III/III-as törvényt, s a cso­portnak is csak az lehet tag­ja, aki kijelentette, hogy so­ha semmi köze nem volt e szervezethez. Az MDF el­nökségének tagja még arról is szólt, hogy egykori MSZMP-tagot sem fogad­nak be. „Azok a frakció­tagok — mondta Balás —, akik korábban MSZMP-sek voltak, ma magukat liberális címkével felaggatva hirdetik az egykori állampárt-tagok- kal való megbékélést. Múltjukból következően nem meggyőzőek. Nehéz lenne védekezni egy olyan állítással szemben, hogy ők állnak a rendszerváltás kö­vetkezetes elgáncsolása mö­gött.” Összehangolt akció A sertéspestis ellen Békésben Budapest (ISB) — Két Békés megyei SZDSZ-es országgyűlési képviselő, Futaki Géza és dr. Pel- csinszki Boloszláv már többször interpellált a par­lamentben a sertéspestis következményeként tavaly év végén elrendelt Békés megyei zárlat miatt, amely több százmillió forintos kárt okozott a megye ter­melőinek. Márciusban a két képvi­selő felkereste a Békés me­gyei állategészségügyi ál­lomást, a vám- és pénzügy- őrséget, a megyei rendőr-fő­kapitányságot és a határőr­ség megyei parancsnoksá­gát, hogy összehangolt cse­lekvésre ösztönözze őket a tavaly november 8-a óta tar­tó fertőzőmentesség fenntar­tására. Az említett szervek foko­zott megelőző intézkedése­ket dolgoztak ki, amelyekről tegnap, csütörtökön sajtótá­jékoztató keretében számol­tak be. (A témának szomorú aktualitást adott a szabolcsi sertéspestis járvány.) A megelőző intézkedések­kel az Európai Közösség döntését kívánják kedvező mederbe terelni, mert mint ismeretes, Békés megyéből még mindig nem lehet az EK országokba élő sertést szállí­tani, ami a termelők számára egyre elviselhetetlenebb ter­het jelent. Csak a Gyulai Húskombinát Rt.-nél 40-45 ezer sertés vár levágásra, amelyek 60 százaléka már túlsúlyos. Az összehangolt megelőző intézkedések első lépése, hogy a határ romániai sza­kaszán német és román nyel­vű szórólapokon tájékoztat­ják az utazókat, hogy nyers hús és nyers húskészítmé­nyek behozatala Magyaror­szágra tilos. Ezt szigorúan ellenőrizni fogják, ahogyan a „zöld ha­tárt” is, amelyen keresztül gyakran jutnak be élő állatok és nyers húsok. Az állat­egészségügyi állomás belföl­dön is tájékoztatja a lakossá­got a sajtó útján, hogy a me­gye sertésállományának új- rafertőződésének elkerülé­sére ne vásároljanak ismeret­len eredetű húst és húské­szítményeket, mert ezek fer- tőzöttsége nem kizárható. Az ellenőrzést fokozzák és összehangolják a piacokon is. Minden együttes törekvés csak akkor lehet sikeres, ha az állampolgárok is segítik ezt a tervszerű, megelőző munkát. Amelynek ered­ményességét néhány ma még hiányzó törvény, jog­szabály megalkotása segíte­né igazán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom