Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-26 / 121. szám

1993. május 26., szerda —I■■■■■ GAZDASÁG l^^BflHBHHHHMH Kelet-Magyarország 13 Kubai­orosz üzlet Havanna (MTI) — Há­romnapos havannai tárgya­lásaik után a Vlagyimir Su- mejko első miniszterelnök­helyettes vezette magas szintű orosz glfcdasági kül­döttség és kubai partnerei megállapodást kötöttek ar­ról, hogy megkísérlik fel­javítani a két ország közöt­ti, erősen megtépázott gaz­dasági kapcsolatokat, il­letve memorandumot írtak alá, amely a kubai cukor és az orosz olaj közvetlen áru­cseréjének megújítását cé­lozza. A tervezett orosz intézke­dések szigorúan kereske­delmi alapon — üzem­anyag-, növényvédőszer- és alkatrészexport útján — kí­vánnak hozzájárulni a kubai cukoripar fejlesztésé­hez, miközben — írja a Re­uter — ugyanennek az ipar­nak továbbra is Moszkva marad a legnagyobb vá­sárlója. Kuba és Oroszország kö­zött még jelenleg is érvény­ben van a kőolaj és a cukor cseréjére vonatkozó megál­lapodás. Ept azonban az idén már igen erősen akadá­lyozta a gyengébb cukorter­més, amelynek viszont a kedvezőtlen időjárás mel­lett az egykor megszokott orosz alkatrészek, üzem­anyag és permetezőszerek hiánya is okozója volt. A szerződés szerint az idén 1,5 millió tonnányi nyers­cukor ellenében Oroszor­szág 2-3 millió tonnányi kőolajat szállítana hajón a szigetországba. Lionel Soto kubai alelnök szerint a 100 milliárd dollár összértékű cukoripar szá­mára igen hasznos lesz, hogy alkatrészekhez juthat az orosz gépipartól. Terve­zik növényvédőszerek kö­zös gyártását is. A tárgyalásokon a többi témától függetlenül szó esett a kubai atomerőmű jö­vőjéről is: ezt Havanna orosz részvétellel kezdte el építeni Cienfuegos közelé­ben, ám eddig még nem ké­szült el. Soto elmondta, hogy országa a munkák be­fejezésére egy harmadik partnerhez szándékozik for­dulni — e partnert már je­lenleg is keresik. Lebegő árfolyam Budapest (MTI) — Egy év alatt a forint 12,5 száza­lékot veszített értékékéből a svájci frankkal szemben, míg a spanyol pezetához vi­szonyítva 9 százalékkal fel­értékelődött. Ez a Magyar Nemzeti Bank hétfői ár­folyamtáblájából derül ki, ha azt összehasonlítjuk az egy évvel ezelőttihez. Eszerint a forint például a német márkához képest 10,7, a schillinghez viszo­nyítva 10,9, az amerikai dollárhoz mérve 11,4 szá­zalékkal, az angol fonttal összehasonlítva pedig 5 százalékkal értékelődött le. Az említett időszakban négy alkalommal értékelték le a forintot a konvertibilis valutákhoz képest: tavaly júniusban 1,6, szeptember­ben 1,9, az idén februárban 1,9, márciusban 2,9 száza­lékkal. Ennek ellenére a fo­rint több európai valutával szemben felértékelődött. Panaszok a tejátvételre Nyíregyháza-Mátészal- ka-Rakamaz (KM - GB) — Az Agrárkamara Tejterme­lői Tagozata három helyre hívta össze az elmúlt napok­ban a községek tejtermelői­nek képviselőit, hogy meg­tárgyalják a termelőket fog­lalkoztató legfontosabb kér­déseket. A megbeszélések — ame­lyeket a nyíregyházi, a máté­szalkai tejipari vállalatnál, va­lamint a rakamazi termelőszö­vetkezetnél tartottak — témája elsősorban a termelői nyerstej minőségvizsgálata, a mintavé­tel rendszere, annak szabá­lyossága volt. A megyében a községi tej­begyűjtők, a tejcsamokok szinte kivétel nélkül vállalko­zásba vannak adva, így ahány ház, annyi szokás a tej átvéte­lében. A gondok között a legtöbb termelői képviselő azt említet­te, hogy vannak tejbegyűjtők, akik párolgás címén akár 2 százalékot is levonnak az áta­dott mennyiségből. Ez, mint a tejipar képviselői is kijelentet­ték, nemcsak indokolatlan, ha­nem szabálytalan is. Egy másik gyakori problé­ma: a mintavételnél nincs je­len a termelő, aki így kétségbe vonja a minőségi vizsgálat eredményét. Ennek, mint el­hangzott, gyakran bizony alapja is van. Éppen ezért dön­tés született a termelői tanács­kozásokon, hogy legyen jelen a termelő valamennyi minta­vételnél, s aláírásával igazolja a minta zártságát. Bosszantja a termelőket az is, hogy a kifogástalan tejet termelő gazda tejét a tejcsar- nokos közvetlenül értékesíti. Míg a termelő 15-16 forintot kap literenként, addig ugyan­azt a tejet szinte azonnal to­vábbadják 22-25 forintos áron. Felvetődik a kérdés a ter­melőkben, ez vajon mennyire szabályos akár közegészségü­gyi, akár pedig adóhatósági szempontból. Vagyis mi van a számlaadási kötelezettséggel és szerepelteti-e a csamokos bevételei között ezt a plusz ár­nyereséget? Éles hangon bírálták többen, hogy az év elején meghirde­tett tehénkihelyezési akcióból nem lett eddig semmi. Úgy ér­zik, félrevezették őket. Sokan felvetették, kevés az információ, s az is sokszor csak késve jut el a termelők­höz a községekbe. Példaként hozták föl, hogy a Földműve­lésügyi Minisztérium ez év áp­rilis 9-én jelentette meg a pá­lyázatát a Földvédelmi Alap­ból történő 50 százalékos tá­mogatás elnyerésére, amely­ből a legelők megfelelő hasz­nosításához, a célnak megfele­lő rendbehozatalához lehetett volna pénzt szerezni. A pályá­zat benyújtásának a határideje viszont április végén már le is járt. E gondok mellett elisme­rően szóltak többen az Agrár­kamara információs tevékeny­ségéről, amelytől a továbbiak­ban még többet remélnek. A marhalevél május 24-vel történő ismételt bevezetésével egyetértettek a termelők. Ám több új vállalkozó gazdának a rédia kiváltása nagy anyagi terhet jelent. Egy nyírbátori tehéntartónak például, mint azt gyorsan kiszámolta, 50 jószága után már 15 ezer fo­rintban „fáj” a marrhalevél ki­váltása. Jó lenne, hangzott a gazdák óhaja, ha most a beve­zetéskor, támogatná a kor­mányzat a rédia kiváltását. Például az állattenyésztési alapból, amelynek feltöltésére úgy is levonnak fél százalékot minden liter tej árából. Lassú a hitelfolyósítás Az első negyedévben csupán 44 millió ECU-t kaptunk meg London (MTI) — A londo­ni székhelyű Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) az idei első negyed­évben mindössze 70 millió ECU értékű hitelt és befek­tetést hagyott jóvá, ami elmarad a bank 1993-as költségvetésében előirány­zott célok időarányos részé­től. Az EBRD 1993-ra összesen mintegy 2-2,6 milliárd ECU értékű hitelfolyósítást, illetve tőkebefektetést helyezett kilá­tásba. Az első negyedévben — a jóváhagyott 70 millióból — csupán 44 millió ECU-t fo­lyósítottak. A hitelfolyósítá­soknak és befektetéseknek a tervezettnél jóval lassúbb ütemével kiemelt hglyen foglalkozik az EBRD-nek a bank svéd igazgatója, Claes de Neergaard által összeállított jelentése, amely azért is bírálja az intézményt, mert túl sokat — 1992-ben 748 ezer fontot — költött magánrepülő­gépek bérlésére, s csak a kö­zelmúltban hozta nyilvános­ságra, hogy Párizsban is van egy irodája. Neergaard az elnöke a bank számvevő bizottságának, amely ki fogja vizsgálni a ma­gánrepülőgépek bérlésének ügyét, különös tekintettel arra, hogy a Jacques Attali bankel­nök által 1992-ben igénybe vett gépeket miért minden esetben ugyanattól a francia cégtől, az AIR Entreprise-től bérelték. A Neergaard-jelentés szerint a bizottság nem találta kielégítőnek azt a magyaráza­tot, miszerint a magánrepülő­gépek igénybe vételét a „költ­séghatékonyság,, indokolta, s üdvözölte Áttalinak azt az ígé­retét, hogy „a belátható jövő­ben” tartózkodni fog azok használatától. Vita az orosz jegybankról Moszkva (MTI) — Az orosz központi banknak nem lenne szabad független­né válnia, jobb, ha a jövőben is megmarad beszámolási kötelezettsége a parlament felé — jelentette ki Viktor Gerascsenko, a bank vezető­je. Hozzátette azonban, hogy a bank nem akarja akadá­lyozni a parlamenttel egyelő­re tartósan viszálykodó kor­mány politikáját. Gerascsenko úgy véli, hogy a jelenleg érvényben lévő — 1990-es — szabályozás, amely a bankot alárendeli a parlamentnek, a központi bank saját elképzeléseivel is egybe­vág. — A központi bank nem élhet elefántcsonttoronyban — mondta Gerascsenko. — Nem lehet tökéletesen függet­len. Az orosz kormány — nem is titkoltan — el kívánja válasz­tani a bankot a törvény- hozástól, mert úgy véli, hogy ha a bank nem alkalmazkodik a kabinet stratégiájához, akkor aláássa a kormány gazdasági reformkísérleteit. A bankot gyakorta éri az a vád, hogy egyre növekvő pénzkibocsátá­sával gerjeszti az inflációt, és megingatja a rubelbe vetett bi­zalmat. Á pénzintézet szerint ugyanakkor a kibocsátásra azért van szükség, mert a kor­mány túlságosan gyorsan köl­tekezik. A bank é$ a kormány mindenesetre igyekszik a le­hető legjobban összehangolni tevékenységét — írja a Reuter. A múlt hét végén a hitelpoliti­ka részleteiben egyeztek meg. Gazdasági hírek Kínából Peking (MTI) — A kínai elnök figyelmeztette ameri­kai kollégáját: legalább 100 ezer amerikai munkahelybe kerülhet, ha a Fehér Ház megvonná Kínától a legna­gyobb kedvezményes keres­kedelmi elbírálást. A tavaly iá milliárd dol­lárra rúgó, Amerikával szembeni kínai kereskedel­mi többlet hatékony eszköz­zé teszi Washington kezében a legnagyobb kedvezmény elvének megvonásával való fenyegetést; amellyel az Egyesült Államok elsősor­ban az emberi jogok tiszte­letben tartására, a keres­kedelmi forgalom kiegyen­súlyozására és a nemzetközi fegyverkereskedelmi nor­mák betartására próbálhatja rábírni az ázsiai országot. Clinton elnöknek június 3-áig kell döntenie a Kínával szembeni kedvezményes el­bánás megújításáról vagy megvonásáról. □□□ Kína vitatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új eljárás­sal készített felmérésének eredményét, amely szerint a kínai gazdaság teljesítménye a korábbi mérési módszerek­kel kapott adatoknak éppen a négyszerese. A fejlődő álla­mokra alkalmazott új mérési eljárás lényege az, hogy a ki­bocsátott értéket ezentúl nem váltják át amerikai dol­lárra, elkerülendő az árfo­lyamváltozások torzító hatá­sát, hanem az úgynevezett komparatív vásárlóerő hazai valutában kifejezett szintjét állapítják meg a reálisabb kép érdekében. Az IMF en­nek alapján közzétett múlt heti rangsora szerint Kína gazdasága nem a tizedik, ha­nem a harmadik legnagyobb a világon az amerikai és a ja­pán mögött. A pekingi kül­ügyminisztérium szóvivője a Reuter hírügynökség kérdé­sére kijelentette: az IMF-je- lentés alaposan túlbecsüli a kínai gazdaság teljesítmé­nyét. A szóvivő szerint Kína továbbra is fejlődő ország s még ahhoz is hosszú utat kell megtennie, hogy a közepe­sen fejlett térségeket utolér­hesse. Szakértői kommentá­rok szerint az új IMF-eljárás jelentősége elsősorban ab­ban áll, hogy figyelembe vé­telével alaposan átrendeződ­hetnek a hivatalos nemzet­közi segélyprogramok. □QQ Kínában fontolóra vették a külföldiek számára beveze­tett különleges fizetőeszköz megszüntetését — jelentette a hét végén a hivatalos pe­kingi hírügynökség. A kínai lakosság által használt zsen- minbivel (népi pénzzel) szemben a külföldiektől úgynevezett átváltási igazo­lást kémek, amelyeket a szállodák, az éttermek és más, külföldiekkel kapcso­latba kerülő elfogadóhelyek alkalmasint keményvalutára válthatnak. A kettős valutarendszer el­sősorban a kínai belső piac­ra termelő nyugati vállala­toknak okoz komoly zavaro­kat, amit mielőbb szeremé­nek áthidalni. Visszaesett a Suzuki Tokió (MTI) — Japán vezető kisautógyártó cégé­nek, a Suzukinak adózás előtti profitja 3,2 százalék­kal mérséklődött az ápri­lisban zárult pénzügyi év­ben és közel 200 millió dol­lárt tett ki. A nettó profit is csökkent 9,6 százalékkal és ez utóbbi mintegy 80 millió dollárt ért el. A vállalat hétfőn közzé­tett adatai szerint a gépko­csik hazai és külföldi értéke­sítése egyaránt visszaesett az 1992-es pénzügyi évben, a motorkerékpárok piaca vi­szont lendületesen, 18 szá­zalékkal bővült. A japán autóipari vállalat arra számít, hogy az idei pénzügyi évben nagyjából a múlt évihez hasonló nagysá­gú jövedelmet fog elérni. Árfolyamok Tőzsde Index május 25.: 739,17 (+1,38) Hivatalos árfolyamok hhhmhb Érvényben: 1993. május 25. Valuta Deviza Kanadai dollár 69,02 70,42 68,97 69,31 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 290,21 29531 291,11 292,49 Német márka 53,81 54,77 5455 54,79 Angol font 134,30 137,10 134.43 135.13 Norvég korona 12.7! 12,95 1235 12,91 Ausztrál dollár 60,43 61,67 61,97 62,27 Olasz lírai 1000) 59,10 60.38 59,12 59.44 Belga franki 100) 261,04 266.30 265.18 266.34 Osztráksc.( 100) 765,15 778,74 775,31 778,71 Dfekorona 14,91 14,30 14,15 14.2! Port.esti 100) 56.57 57,67 56.85 57,13 Finn márka 15,73 16.13 15,82 15,92 Spanyol pes.f 100) 70,47 71,99 7157 . 71,95 Francia frank ,, 15,97 16,25 16,16 16,24 Svájci frank 59.26 60,34 60.35 60.63 Holland fonni 47.98 48.84 48.61 48.83 Svéd korona 11,88 12,14 ti,89 11,95 ír font 131,10 133,70 132.54 133,18 USA dollár 87,40 88.96 87,66 88.06 Japán jen (100) 78,43 79,63 78,78 79,08 SCU 105,25 10721 106,36 10656

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom