Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-26 / 121. szám
Tisztán látni vagyoni kérdésekben (1). Ingatlankatasztert kell készíteni az önkormányzatoknak # Tulajdonban 51 százalék Nyíregyháza (KM) — Eladható-e a Kossuth tér? Lehet-e a szerencsére bízni az orvosi ellátást? Vehet-e biciklit az intézmény igazgatója anélkül, hogy engedélyt kérne rá? Kiragadott kérdések ezek abból a hatalmas témából, ami az ingatlanva- gyon-kataszter kiállításával összefügg, s amit most az ön- kormányzatoknak tudni kell saját érdekükben. Hogy mi is ennek a lényege, egyáltalán miért van rá szükség, arról beszélgettünk dr. Körössy Kálmánnal, a TÁKISZ osztályvezetőjével. Vállalkozási szférák — A rendszerváltás egyik legfontosabb része volt a tanácsok felváltása az önkormányzati rendszerrel. Ennek alapvető lényege az önkormányzatok önállóságának megteremtése, ami elképzelhetetlen vagyoni önállóság nélkül. Ezért már az önkormányzati törvény kijelölte azoknak az állami ingatlanoknak a körét, amelyet át kell adni az önkormányzatoknak ahhoz, hogy a törvényben megfogalmazott kötelező feladataikat elláthassák és lehetővé váljék, hogy közösség érdekében olyan feladatot is vállalhasson, amivel megalapozza döntéseit. — Ezt a kört pontosította és bővitette a vagyontörvény, amely további vagyont bocsátott az önkormányzatok rendelkezésére, nem csak a kötelező feladatok ellátására, hanem bizonyos vállalakozási szférákat is az önkormányzatok rendelkezésére bocsátott, mint kiegészítő vagyont, ezzel tulajdonképpen a település egészét — beleértve a közműveket, a köztereket, az állami lakóépületek kezlését és természetesen a közszolgáltatásokat, a kötelező feladatok ellátását — az önkormányzatok kezébe tette le. □ A törvények szerint vagyon tehát van. Elegendőéz az önkormányzatok működéséhez? — A rendszerváltás óta vita, hogy az önkormányzatoknak a feladatellátásához adott anyagi lehetőség sok, vagy kevés, ezért is lett egyik alapkérdés, hogy vállalakozó önkormányzatok legyenek-e, vagy a tanácsokhoz hasonlóan kötelező feladatokat ellátó önkormányzatok. Egyesek azt mondják, hogy az önkormányzatnak vállalkozónak kell lenni, a vagyon hasznosításával meg lehet teremteni a feladatok ellátásának alapjait. Azt hiszem ez idea, a fejlett demokráciákban is inkább vállalkozásbarát ön- kormányzatok vannak, mint vállalakozó önkormányzatok, hiszen ha az a vagyon, amit az önkormányzatok kaptak jelentős is, legtöbbször feladathoz, célhoz kötöttek, ez pedig közösségellátás, a közöség szolgálata, a kötelező feladatok megoldásának biztosítása, ami nem bízható rizikófaktorokkal járó vállalkozói szférára. Nem lehet az orvosi ellátást attól függővé tenni, hogy bejött egy üzlet, vagy sem. Ne lehessen leszavazni □ Akkor mennyiben különbözik a tanácsi rendszertől, amelyik állami vagyont kapott egy célfeladatra, gyakorlatilag nem rendelkezett ezzel a vagyonnal, hanem csak a kezelése volt a dolga, a feladattal együtt kapta, de felhasználásáról nem dönthetett, a felettesnek az engedélye kellett mindenre? — Abban, hogy az önkormányzat önállóan dönt a kötelező feladat ellátásnak formájáról. Eldönti, hogy intézményt hoz létre és milyen vagyont biztosít ennek a létrehozásához, üzemeltetéséhez, esetleg más önkormányzatot bíz meg, vagy annak szolgáltatását veszi igénybe. Alapíthat vállalatot, ilyen a közüzemi vállalatok egy jelentős része, mert a vízellátás, a csatornaellátás, a temetkezést biztosítása is kötelező feladat. A vállalatalapításnál, vagy gazdasági társulások létrehozásánál egy megkötés van: az ön- kormányzat tulajdonában kell lenni a vagyon legalább 51 százalékának, hogy ne lehessen leszavazni. Az ellátásért ő felel, s ha nincs meg a döntés meghozatalánál a többség, akkor veszélybe kerülhetne kötelező feladat ellátása. □ Miért fontos most a kataszter, minek az ingatlan- nyilvántartás, ha még azt sem tudják at önkormányzatok, hogy mi az övék? — Vannak még viták, a VÁB-eljárások még nem fejeződtek be, egyik önkormányzat a másikkal vitatkozik, másrészt a jelenlegi ingatlannyilvántartás csak egy részét tartalmazza azoknak az adatoknak, amely a vagyongazdálkodáshoz szükségesek, tehát ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhasson az önkormányzat. Az első nagy indoka ezért az, hogy számba kell venni az önkormányzatnak átadott, vagy átadásra kerülő vagyont. — A másik dolog, hogy a tényleges tulajdont meg kell állapítani. Gondoljunk csak az összekuszált közös beruházásokra, mint a nyíregyházi pi- accsamok, ahol a tulajdonjog még talán mindig nincs tisztázva. Korábban egy ingatlannak egy kezelője lehetett, még ha vállalatok, vagy intézmények közös összefogásával létesültek akkor is. Az önkormányzat csak tényleges vagyonnal tud rendelkezni. Fellelhető vagyoni kör □ Vajon a valóságos állapotokat tükrözik a jelenlegi nyilvántartások? — Nem. Ezért is fontos és a valóságnak megfelelő számbavételhez elengedhetetlen a műszaki állapot felmérése. A telekkönyben még épület van, a valóságban meg már rom, vagy fordítva: ott üres a telekkönyv, a területen pedig egy ötemeletes épület áll. Tehát a valós tulajdon megállapítása nagyon fontos. Ehhez a korábbi nyilvántartásokat és a fellelehető vagyoni kört egybe kell vetni és ezek alapján megállapítani: mi az önkormányzat tulajdona. (A beszélgetést holnapi lapunk ötödik oldalán folytatjuk, s különösen az önkormányzatok figyelmébe ajánljuk a szakember tanácsait). Akik a háttérből irányítanak Bemutatjuk Juhász Ferencet, a Magyar Szocialista Párt megyei irodavezetőjét Nyíregyháza (KM - BG) — Vannak munkakörök, melyeknek betöltői a legritkább esetben lépnek a nagy nyilvánosság elé. Ám nélkülük megállna a gépezet. Ilyen többek között a pártok megyei szervezőinek, irodavezetőinek posztja. A múlt héten kezdődött sorozatunkban őket mutatjuk be, akiknek sokrétű feladatát röviden így jellemezhetjük: ők hangolják össze az adott pártjuk megyei tevékenységét. A Magyar Szocialista Párt megyei és városi irodája néhány hete kiköltözött a volt MSZMP székházból, s a Jókai téri Szuzuki szalon fölött rendezkedett be. Itt beszélgettünk a megyei irodavezetővel, Juhász Ferenccel. — Csak nem azért költöztek el, hogy ezzel is bizonyítsák, az MSZP-nek semmi köze az egykori MSZMP-hez? — Két fő oka volt a költözésünknek. Abba a rettenetesen nagy, zárt házba nem szívesen jöttek be az emberek, igen nehéz volt ott bármiféle rendezvényt megtartani. A másik pedig: terhére voltunk az önkormányzatnak, használati joggal laktunk ugyanis ott, így pedig nehezen lehetett volna privatizálni az épületet. — Azért valahol mégiscsak jelképes az, hogy korábban egy hatalmas irodaházban dolgoztak, most pedig három vagy négy szoba áll a rendelkezésükre. — S tegyük hozzá, hogy a megyei apparátusunk másfél emberből áll. Tudom, megmosolyogni való az, hogy „másfél” ember, de ez az igazság. A munkatársnőm ugyanis csak félállásban dolgozik a megyei irodán. — Hány alapszervezete van a szocialistáknak nálunk? — Választókörzetenként van szervezetünk, egyébként hatvan településen vagyunk jelen. — Hol a legerősebbek? — Főleg a városokban. De van jó néhány olyan község is, ahol a képviselők többsége a mi embereinkből áll. — A megyei irodavezetőnek mi most a legfontosabb dolga? — Kimondva, kimondatlanul a pártok már a következő évi választásokra készülnek. Ennek köztudomásúlag két fázisa van, a felkészülés, illetve a nyílt vetélkedés szakasza. Most az első fázisban járunk, keressük a megfelelő jelölteket. Gondolom, a következő kérdése az lenne, hogy kik ők, de erre hadd ne válaszolják ma még. Annyit azért elmondhatok, hogy nem csuHarasztosi Pál felvétele pán a tagságunkon belül keressük az általunk alkalmasnak vélt országgyűlési képviselő- jelöltjeinket. —A szülei pedagógusok, Ön is a tanárképző főiskolán végzett. Mit szóltak a hozzátartozói, hogy politizálásra adta a fejét? , — Édesanyám már beletörődött,’apám azonban ma sem igen tudott megbarátkozni ezzel. Őt kimondottan zavarja a politika, úgy tartja, a politikusok állandóan a tisztesség és a tisztességtelenség mezsgyéjén egyensúlyoznak. Nyugodt, konszolidált, polgári életet szánt nekem..., én azonban azt szeretem, ha vibrál körülöttem a levegő. — A rendszerváltással azt hiszem megkapta mindezt. — Nem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy csendesen csordogál az életünk. —Főiskolásként kezdte mint egyszerű KISZ-tag, s néhány év múlva az ifjúsági szervezet első embere lett a megyében. Hogyan élte meg a rendszer- váltást? — Nézze..., a nyolcvanas évek végén már a pártapparátus sem a régi volt, persze a KISZ sem. Minden épeszű ember tudta, hamarosan nagy változások lesznek az országban, így aztán engem egyáltalán nem lepett meg, hogy egy erősen balra hajló kurzus után más idők jönnek. Egyetlen dolog bántott csupán, de az nagyon: hogy sok ember, akivel azt hittem, hogy normális, korrekt a viszonyom, egyik napról a másikra „lebüdös- kommunistázott”. — Sok barátja hagyta el? — Most már tudom, igaz barát egy sem. Egyébként velük szinte sohasem politizálunk. Tudjuk ugyanis, hogy az életben azért más fontos dolgok is vannak. — Például...? — A horgászat. Sajnos, az utóbbi időkben csak beszéltünk róla, mert nekem nemigen volt időm rá. A számviteli főiskolára jártam, s az minden szabad percemet felemésztette. Szerény kampányra készül a KDNP Baraksó Erzsébet Nyíregyháza (KM) — A Kereszténydemokrata Néppárt Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei elnökségé a napokban megtartott ülése után sajtóbeszélgetésen ismertette álláspontját a privatizáció ügyében, illetve bemutatta a jövő évi választások megyei kampányfőnökét. Szilágyiné Császár Terézia, a párt országos alelnöke tájékoztatójában arról szólt, hogy a megyei elnökség kiemelten foglalkozott a párt országos elnökségének privatizációs határozataival, örömmel üdvözlik és helyeslik az országos vezetőség határozottságát és az eddigi koalíciós egyeztető lépéseit. Éj pályázatot Nyomatékosan felkérik az országos vezetőséget; érje el, hogy a privatizáció minden fázisa nyilvános és ellenőrizhető legyen. Rámutatnak, továbbra is szükséges védeni az élelmiszeripari ágazat privatizációját, annál is inkább, mivel megyénkben létkérdés a termelői háttér megteremtése. Sajnálattal állapítják meg a nyíregyházi Dohánygyár privatizációja ügyében, hogy a megyében élő dohánytermelőknek nincs semmi információjuk a privatizációs folyamatról. így még esélyt sem kapnak arra, hogy a privatizációban pályázóként részt vehessenek. Ehhez a fentieken túl nem áll rendelkezésükre kárpótlási jegy, sem kedvezményes hitel, és nem vetődött fel, hogy dohánnyal vásároljanak résztulajdont maguknak. A dohánytermelőkkel egyeztetett álláspont szerint a privatizáció során azt kellene elérni, hogy a termelés biztonságát garantáló, tőkeerős, világpiaci befolyással rendelkező befektetők jussanak résztulajdonhoz — legyenek hazaiak, vagy külföldiek — továbbá lehetővé kell tenni a termelők résztulajdonhoz jutását. Az állás- foglalást a megyei elnökség az országos vezetőséghez, illetve az ÁVÜ-höz eljuttatva azt szorgalmazza, hogy írjanak ki új privatizációs pályázatot. Tíz jelölt Ezen a sajtótájékoztatón mutatták be a Kereszténydemokrata Néppárt megyei kampányfőnökét: a jövő évi parlamenti és helyhatósági választások előtt Batta István, ügyvezető titkár, a sóstóhegyi KDNP-csoport vezetője koordinálja a megyei szervezetek választási kampányát. Batta István egyebek között a következőkben fejtette ki választási programját: — Pozitív kampányt szeretnék, semmilyen személyes támadásban nem veszek részt, tisztességesen, párhuzamosan akarok versenyezni más kampányfőnökökkel. Elsősorban a helyi programokra építve nagy hangsúlyt fektetünk majd a napi gondokra is, szeretnénk kezelni az emberek napi problémáit, a lehetőség szerint eljutni minden réteghez, köztük a nyugdíjasokhoz, a nagycsaládosokhoz, a fiatalokhoz, a munkanélküliekhez. — Mind a tíz választókerületben indítunk képviselő- jelöltet, a jelöltjeink már megvannak, választókerületenként több is, közülük kerülnek ki majd a legalkalmasabbak, annak alapján is, hogy saját programot fogunk tőlük kérni. Üzletközvetítés —A párt először egyedül fogja megmérettetni magát, s ha kell, majd a választópolgárok döntik el azt, hogy esetleg kivel fogunk társulni. Mivel pénzünk most sincs sokkal több, mint 1990-ben volt, nem valami amerikai stílusú, hanem egyszerű, szerény kampányra készülünk, inkább a hatékonyságra, eredményességre fordítjuk a figyelmünket. — A kampány első része megkezdődik május végén. Elsőként a megye mezőgazdasága, a termelés és az értékesítés ügyében tesszük meg a lépéseket, hogy a megye termelői, illetve az ország más vidékein — például a fővárosban élő — vevők között az üzlet létrejöjjön. Küldöttgyűlés előtt Nyíregyháza (KM) — Van más, van jobb, van biztosabb! — ez a szlogenje a Szabad Demokraták Szövetsége országos küldöttgyűlésének, amelyet a hétvégén (május 28-án és 29-én) rendeznek a fővárosban a Nemzeti Sportcsarnokban, s ahová megyénkből 39 küldött utazik. Tegnap sajtótájékoztatón ismertette a tanácskozás programját Giczey Péter, az SZDSZ egyik megyei ügyvivője és Lövei Csaba területi szervező. A legfontosabbnak a párt Liberális Intemacioná- léhoz való csatlakozását tartják, amelyről szombaton szavaznak a küldöttek. Díszvendége lesz egyébként a gyűlésnek a Liberális Intemacionálétól Otto von Lambsdorf és Julius Maaten. A küldöttek szavaznak a párt idei költségvetéséről is (238 millió forintról van szó), s módosítják az alapszabályt, pontosabban a létező valósághoz alakítják: megfeleljen egy modem európai néppárt követelményeinek. A mezőgazdaságról, kül- és belpolitikáról, önkormányzati munkáról hangzanak el programbeszédek: mit akar, mit, hogyan tenne az SZDSZ, ha kormányra kerülne. Ez még nem választási programalkotó közgyűlés, hangsúlyozták a sajtótájékoztatón, a részletes választási programot az őszi küldöttgyűlés fogadja majd el. A kétnapos program záróakkordja a Nemzeti Sportcsarnokban május 29-én este nyolckor Fogjuk kézen a jövőt! címmel az a jótékony- sági koncert lesz, amelyet a Magyarországi Női Alapítvánnyal közösen szervez az SZDSZ a hátrányos helyzetben élő gyermekekért. közélet 5
