Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-24 / 119. szám

s 1993. május 24., héflfóT KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarorszag | Vaclav Havel cseh elnököt Michalis ’apaconstantinou görög külügyminiszter fogadta vasárnap az athéni repülőtéren. Havel ma kapja meg az emberjogi tevékenysége elismeréseként az Onassis Alapítvány Athéni Díját AP-FEtVÉTELEK Fegyver helyett védett övezet A növekvő nyomás elsősorban a szerbekre irányul, akiket elszigeteltek a civilizált világtól Washington (MTI) — Nyugati hatalmak és Orosz­ország egyetértésével fegyve­res lépések helyett az eddigi módszerekkel: boszniai vé­dett övezetekkel és a szerbek utánpótlásának elvágásával próbálják korlátozni, majd megoldani a délszláv válsá­got. Ezt jelentette be a hét végén háromnapos tanács­kozásaik után az amerikai, az orosz, a brit, a francia és a spanyol külügyminiszter. Az elfogadott közös lépések azt jelentik, hogy az amerikai kormány feladta korábbi, az európaiak és Moszkva által el­utasított elgondolásait, hogy a bosnyákok fegyverzésével és légicsapásokkal egyenlítsék ki az erőviszonyokat és kénysze­rítsék békére a szerbeket. Bili Clinton elnök elgondolását egyébként az amerikai katonai vezetés is ellenezte. Az új terv a régi, Vance-Owen megkö­zelítésre, a fokozatosságra és Bosznia felosztására épít, amit a szerbek ismételten elutasí­tottak. Ehhez járni a francia indítá­sú kezdeményezés, hogy a még bosnyák kézben maradt városokat (köztük Szarajevót), azok lakosságát, megvédik a további szerb hódításoktól, megerősítve az ott állomásozó ENSZ-erőket. Az amerikai kormány, amely szövetségesei sürgetése ellenére sem hajlandó béke- fenntartókat küldeni, csak arra vállalkozott, hogy az ENSZ- katonák megtámadása esetén, külön felkérésre segít azokat légierejével megvédeni, tehát a polgári lakosság védelmében nem avatkozik be. Bili Clinton elnök, aki már pénteken nem csekély fenntar­tásait hangoztatta a készülő megállapodással kapcsolat­ban, szombaton este kijelen­tette: Lehetséges, hogy a terv­vel meg tudják fékezni a vér­ontást, az egy lépést jelent elő­re és fontos, hogy sikerült kö­zös politikában megállapodni. Amerika változatlanul olyan politikai rendezést szorgal­maz, amely megfelelő terüle­tet biztosít a bosnyákoknak — mondta. Az első amerikai kommen­tárok ugyancsak szkeptikusak voltak. A CBS szerint a tervtől senki nem vár gyors ered­ményt, de kielégíti a sürgős politikai igényt, hogy a kor­mányok elmondhassák: tettek valamit. Az ABC tv arra utalt, hogy a terv hallgatólagosan el­fogadja a szerbek területi hó­dításait. A külügyminiszterek Was­hingtonban a sajtó előtt han­goztatták, hogy a növekvő nyomás elsősorban a szerbek­re irányul, akiket máris elszi­geteltek a civilizált világtól, de figyelmeztették Horvátorszá­got: amennyiben továbbra is támogatja a Boszniában har­coló horvátokat, azok etnikai tisztogatását, Zágráb ellen is nemzetközi rendszabályokat hozhatnak. A miniszterek rámutattak: az ENSZ korábbi határozatai alapján azt várják a szerbektől, azok visszavonulnak minden, erőszakkal elfoglalt területről. Ez a rendszabályok feloldásá­nak előfeltétele. A szerbek ismeretesen el­utasították a Vance-Owen-fé- le rendezést is, amely csak az általuk megszállt területek egy részének visszaadását irányoz­ta elő, akárcsak a most meg­erősített tervet, hogy nemzet­közi személyzetet telepítsenek határaikon, amely ellenőrzi, nem jut-e utánpótlás (Belgrád ígéretei ellenére) a boszniai szerbeknek. Washingtonban illetékesek máris elismerték, hogy ha Belgrád ellenzi az ellenőrzést (amint máris teszi), nem lesz mód e tevékenységre. A külügyminiszterek közös nyilatkozata szerint folytatják a humanitárius segélyszállít­mányokat, mielőbb felállítják a volt Jugoszláviában elköve­tett háborús bűnökben ítélkező nemzetközi törvényszéket, bő­vítik a macedóniai ENSZ-bé- kefenntartók létszámát (az ott veszélytelen helyzetben alkal­masint amerikaiakkal) és az ENSZ-megfigyelői gárdát Ko­szovóban. A lépések lényegében azo­kat a javaslatokat tükrözik, amelyeket az elmúlt hetekben a francia, a brit és az orosz kormány képviselt. Bili Clin­ton amerikai elnök még pénte­ken fenntartásait hangoztatta a védett övezetekkel szemben, mondván, hogy azok olyan tartós válsággócokhoz vezet­hetnek, mint Észak-írország, Libanon, vagy Ciprus. A washingtoni megállapo­dás után az ENSZ Biztonsági Tanácsa várhatóan már a jövő hét első napjaiban meghozza a megfelelő határozatokat a vé­dett övezetekről, a szerb határ ellenőrzéséről és a nemzetközi törvényszékről. A döntéseket már messzemenően előkészí­tették. Választás Kambodzsában Indiai békefenntartók gépfegyverrel felügyelik a va­sárnap kezdődött kambodzsai általános választásokat Német vonat Bonn (MTI) — Több mint ötven év után ismét menetrendszerűen jár a vo­nat Berlin és Kalinyingrád — amely a Szovjetunió lé­tezésekor még zárt város volt, vagyis csak külön en­gedéllyel utazhatott a vá­rosba szovjet állampolgár is —, az egykori Königsberg között. A volt keletporosz területek székhelyére, a fi­lozófus, Immanuel Kant vá­rosába szombaton futott be az első menetrendszerint közlekedő expressz, a Bernstein (borostyán). A német vasútaknál a hét vé­gén lépett életbe az 1993/ 94-es menetrend. Berlin és az oroszországi föderáció­hoz tartozó Kalinyingrád között hetente kétszer köz­lekednek majd éjszakai vo­natok Lengyelországon át. Az új menetrend életbe lépésével más relációban is javul a vonatösszeköttetés Németország és Közép-Ke- let-Európa között: a Ham- burg-Berlin-Prága-Buda- pest útvonalon például — a német vasutak ígérete sze­rint — négy új Eurocity- szerelvényt állítanak be. Ezzel csökkentik a zsúfolt­ságot a szerelvényen. Phnomphen (MTI) — Je­lentős tömegek részvételével kezdődtek meg vasárnap Kambodzsában az ENSZ fel­ügyelete alatt a húsz év után első többpárti választások, melyek fő célja, hogy békét te­remtsenek a polgárháborúk sorozatától sújtott indokínai országban. Bár a választásokat bojkot- táló maoista vörös khmer szer­vezet szombaton újra megtor­lással fenyegette a szavazáson részt vevő kambodzsaiakat, vasárnap százak, sőt ezrek so­rakoztak az egyes szavazóhe­lyiségek előtt az ország szá­mos tartományában és városá­ban. Különösen a fővárosban, Phnompenben és az ország ke­leti részén fekvő Kampong- tyam tartományban volt élénk a részvétel. A vörös khmer fenyegetőzés ellenére súlyos erőszakcselek­ményről nem érkezett jelentés. Az ENSZ-hatóság (UNTAC) szerint mindössze két kisebb incidens történt. A szavazás békéje részben az ENSZ-erők fokozott készenlétének kö­szönhető, részben pedig an­nak, hogy a hatnaposra terve­zett választások első napján a viszonylag veszélytelen helye­ken. a kormánycsapatok által jól őrzött főutak mentén és a nagyobb városokban tartottak szavazást. Az északi és észak- nyugati falusi térségekben, melyeket a vörös khmerek könnyen elérhetnek őserdei tá­maszpontjaikról, az UNTAC csak a jövő hét második felé­ben próbálja lebonyolítani a szavazást, mégpedig főleg erősen őrzött, mozgó szavazó­helyiségek alkalmazásával. A vörös khmerek törzsterű- letein várhatólag egyáltalán nem lesz szavazás. A mintegy 4,7 millió, névjegyzékbe vett választó a 120 fős alkotmá- nyozó nemzetgyűlés összeté­teléről dönt. Húsz párt verseng a képviselői helyekért, de csak háromnak van komoly esélye jelentős számú szavazat elnye­résére. Az egyik a Vietnam- barát Hun Sen kormány pártja, a Kambodzsai Néppárt, mely 200 ezres fegyveres erejével és nagy hivatali apparátusával a legütőképesebb erő az indo­kínai országban. Fő vetélytár- sa a volt uralkodó, Norodom Szihanuk híveit tömörítő Egyesült Nemzeti Front egy független, semleges, békés és kooperatív Kambodzsáért (francia rövidítéssel, FUNC- INPEC). A harmadik legjelen­tősebb szervezet Son Sann volt miniszterelnök jobbolda­li, nacionalista pártja, a Budd­hista Liberális Demokrata Párt. Mihail Gorbacsov szerepre vár Párizs (MTI) — Mihail Gorbacsov közölte: kész is­mét a politika porondjára lépni akár hazájában, akár — felkérés esetén — a ju­goszláviai konfliktusban. Vasárnap megjelent lapin­terjújában, amelyet a párizsi Le Journal de Dimanche kö­zölt, az egykori szovjet ve­zető kijelentette: ha a társa­dalom erre felhatalmazást ad, ismét összeállhat azok­nak a demokratáknak a csa­pata, akik 1985-ben útjára indították a reformokat az akkori Szovjetunióban. — Ha a társadalom arra a következtetésre jut, hogy Gorbacsovnak ezentúl más szerepet kell játszania, ezt megfontolás tárgyává ten­ném. Ha azonban nem érke­zik ilyen jelzés, nem akarom személyemet előtérbe tolni — mondta a politikus. Hoz­zátette: sok dologgal foglal­kozik most is és még többet el tudna végezni a jövőben. Arra a kérdésre, hogy lát-e maga számára szerepet a délszláv konfliktus megol­dásában, Gorbacsov kijelen­tette: ha döntés születik egy olyan erőteljes politikai-in­tellektuális szervezet felállí­tásáról, amely alkalmas a megfelelő megoldás előké­szítésére, annak munkájába bármely szinten kész bekap­csolódni. Közölte: ezt az öt­letét megosztja Mitterrand francia elnökkel is, akivel jövő szombaton találkozik. Mihail Gorbacsov szerint Borisz Jelcin orosz elnök és a parlament viszálya zsákut­cába jutott, amelyből új tör­vényhozási és elnökválasz­tások vezethetnek ki. Jelcin politikáját egyébként dema­góg ígérgetésekkel terhes kalandorságnak minősítette az egykori szovjet államfő. Albánia társult tag Berlin (MTI) — A Berlin­ben tavaszi ülésszakát tartó Észak-atlanti Közgyűlés va­sárnap társult tagjainak sorá­ba fogadta Albániát. A NATO-tagállamok par­lamenti tanácskozó szerve ezzel a döntésével figyel­meztető jelzést akart adni Szerbiának, hogy ne bontsa meg az egész balkáni térség egyensúlyát — nyilatkozta Karsten Voigt, a közgyűlés német elnökhelyettese a DPA hírügynökségnek. Az Észak-atlanti Közgyű­lés hétfőn plenáris vitával fejezi be négynapos üléssza­kát. Ennek témája az egykori Jugoszlávia területén folyó háború. Ismét turisták Horvátországban Zágráb (MTI) — Az el­múlt két év katasztrofális szezonja után a horvát szál­lodatulajdonosok most vala­mivel jobb évben bíznak. Reményeiket minden bi­zonnyal a húsvéti ünnepek alatt a horvátországi Adria- partra látogató turisták ezre­inek áradata táplálja. A bosznia-hercegovinai polgárháború és a rossz idő­járás ellenére is a hivatalos becslések szerint több mint húszezer olasz, osztrák és német töltötte a húsvétot az Isztria-félszigeten és a Kvar- ner-öbölben, a háború által nem érintett horvát tenger­parton. — Nem is számítottunk ennyi turistára — valotta be a népszerű üdülőközpont, Porec egyik szállodájának igazgatója. — Májusban hétvégenként csupán Porec- ben ötezer, Isztrián pedig 15 ezer külföldi vendég volt. Idén a turistákat az ala­csony árak vonzzák, habár sokan közülük rendszeresen visszatérő látogatók — ők már a háború előtti években is a horvát tengerparton pi­hentek. A Horvátország há­ború sújtotta területeiről a tengerparti szállodákba köl­töztetett menekülteket a tu­risztikai idény előtt mene­külttáborokba irányították át, hogy helyet csináljanak a keményvalutában fizető vendégeknek. A horvát idegenforgalmi minisztérium reméli, hogy a húsvéti ünnepek sikere jó előjele lehet az idegenfor­galmi szezonnak. — Ha viszonylagos nyu­galom és béke lesz, akkor el­várásaink szerint az idén 800 millió és egymilliárd dollár közötti bevételre teszünk szert az idegenforgalomból — vélekedett a tárca egyik tisztségviselője, aki hozzá­tette, hogy a becslések a szállodák és idegenforgalmi hivatalok legfrissebb adata­in, valamint a foglalásokon alapulnak. 1990-ben a horvát idegen- forgalom — az ország legje­lentősebb devizabevételi forrása — hárommilliárd dollár bevételt könyvelhetett el, de 1991, a horvát függet­lenségi háború kitörése után a turisták elmaradtak. Az elmúlt idegenforgalmi idény már valamelyes élén­külés jelét mutatta: 1992- ben 600 millió dollár volt a turizmusból származó bevé­tel. Ezt egészében az isztriai üdülőkben termelték ki. A kormányzat azt remélte, hogy idén megduplázhatja ezt a összeget, de később a tervek is újragondolására kényszerültek a dalmáciai harcok fellángolása miatt. (Dalmáciában a horvát hadsereg akkor offenzívát indított egy stratégiai fon­tosságú híd és a zárai repülő­tér birtoklásáért.) Az Adria gyöngyének is nevezet Dubrovnik decem­berben megnyitotta repülő­terét, miután kivonult a ju­goszláv hadsereg. Néhányat a leginkább megrongálódott szállodák közül azóta már helyre is hoztak. De mindaddig, amíg a kö­zeli boszniai városból, Tre- binjéből a szerbek lövedékei el tudják érni Dubrovnikot, ahogyan ez meg is történt az év elején, addig kevés re­mény van arra, hogy a szép­séges város újból a látogatók célpontjává váljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom