Kelet-Magyarország, 1993. május (53. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-24 / 119. szám

1993. május 24., hétfő HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Búcsújáró és zarándokhely Az egyház szeretné, ha Máriapócs mint város lenne a lelki-szellemi élet központja Máriapócs (KM) — Vajon mit jelentene a máriapócsi görög katolikus egy­házközösség számára a település várossá válása? Hogyan látja a település helyzetét ebből a szempont­ból az egyházi ember? Erről beszélgetünk az alábbiakban dr. Bacsóka Pál máriapócsi parochus úrral. — Örömmel hallottam ezt a tervet, kívánságot. Az önkor­mányzat nagyon szépen összeállította mindazokat a szempontokat és indokokat, amelyek alapján a várossá nyilvánítás megtörténhet. Ezek az indokok, úgy érzem, nagyon is helytállóak. Én a magam részéről, mint az egy­ház képviselője, csak annyit akarok megemlíteni, biztos, hogy emelkedést jelentene Máriapócs számára a várossá nyilvánítás. Igaz, hogy nem túl nagy helységről van szó. Ha várost mondunk, egy kicsit hozzászoktunk, hogy ott feltétlenül toronyháznak, autóbusznak, nagy forgalom­nak kell lenni... En úgy gondo­lom, hogy nem ezeken múlik a városi jelleg, hanem azon a kulturális és vallási töltésen is, ami megadja egy településnek a városi jelleget. — Eszembe jutnak azok a városaink, amelyek püspöki székhelyek voltak és ma is azok. Eger, Veszprém, Székesfehérvár, Szombathely, és nem is szólva Esztergom­ról, Vácról. És az elszakított területeknek a városai: Kassa, Rozsnyó, Balázsfalva, Gyu­lafehérvár, Nagyvárad és így tovább. Mindig azok adták meg egy város kulturális jel­legét és szépségét, ahol püspökségek voltak. Hiszen ott létesült tanítóképző, ott létesültek a püspökségek mel­lett a nagy könyvtárak, gim­náziumok, középiskolák. És egy kicsit így gondolok én Máriapócsra is, hiszen, ha jól emlékszem, Szabolcs megyében éppen itt volt az első tanítóképző, amikor a bazilita atyák a görög kato­likus egyházi iskolák tanító­utánpótlására megszervezték az első tanítóképzőt a megyé­Kír»r-> Később aztán az iskolák megritkultak. Ma csak ál­talános iskolája van. De a helységnek a kultúrájá­hoz az egyház tudna nagyon nagy lökést adni, hiszen Mári­apócs főképpen amiatt kérheti a várossá nyilvánítását, hogy itt nemcsak a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyház­megyének, hanem az egész Kelet-Magyarországnak mint­egy lelki-szellemi központja van, mint búcsújáró, zarán­dokhely. □ Újabban sokan külföldről is elzarándokolnak ide. — Igen, most, hogy a határok átjárhatóbbak lettek, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Erdélyből nagyon sok zarán­dok keresi fel szinte hétről hétre a búcsújáró helyet. És a várossá nyilvánítás nekünk is sokat jelentene, egyházi szempontból, mert bizonyos »lAnunL-t») iór a városi rang: könnyebben tudnánk egyes civilizációs és kulturális cé­lokat megva­lósítani, ha megadná a kormányzat ezt a kitünte­tésnek számí­tó jelzőt Má- riapócsnak. Különösen fontos ez a ha­tárainkon túl élők számára, mert Trianon után a nagy kulturális centrumaink, amelyek nem Budapesten voltak, jórészt elvesztek. Hiszen Kas­sa, Szatmár­németi, Nagy­várad, Temes­vár, Szabadka voltak a kultu­rális élet vidé­ki fellegvárai. Lassacskán minden Budapestre koncent­rálódott, ami egészségtelen fejlődés. Egy kicsit „széthúzni” a kul­turális, vallási központokat — úgy érzem — ez a feladata a mi korunknak. □ Lesz-e a településen a közeljövőben közép- vagy fel­sőfokú egyházi tanintézet? — Elképzelhető, ha a Szent Bazil rend visszakapja régi tu­lajdonát, a kolostort és meg­erősödik, hogy egy rendi fő­iskolát, vagy ehhez hasonlót rendeznének be, hiszen a noví- ciusképzés, a szerzetesjelöltek oktatása itt folyt egészen 1950-ig, míg nem államosítot­ták a kolostor épületét. Gim­náziumnak nem lenne értelme, hiszen körül vagyunk bástyáz­va középiskolákkal. Nekünk a felekezeti gimnáziumunk Haj- dúdorogon van, ennek a fenn­tartása, fejlesztése elég ko­moly, és nem is csekély ál­dozatokkal járó feladata az egyházmegyének. ÉJ Megítélése szerint Mária­pócs lakossága kész arra, hogy városlakó legyen? — Egy családdal beszélget­tem a minap, s szóba került ez a kérdés is. Az anyuka el­mondta, hogy kislánya elsírta magát, mikor meghallotta a hírt. Mert akkor benzingőz, meg füst, meg korom, meg zaj lesz itt. A gyerekekben, úgy látszik, a városról alkotott képbe fel­tétlen beletartozik, hogy az csak piszkos, egészségtelen, rossz levegőjű lehet. Nyilván, Máriapócs eseté­ben marad ez a tisztaság, ez a rend, sőt, remélhetően még tisztább lesz. Annak örülök, hogy az önkormányzat igen nagy gondot fordít a tiszta­ságra. Ebben kiváló partner a la­kosság, amelynek mindig is célja, igénye volt, hogy szép legyen a lakása, a portája. — Sokat jelentene Mári­apócs számára a falusi turiz­mus fellendülése, ha többen adhatnának ki szobákat, eset­leg ellátással, hiszen ez sok család esetében enyhítene a megélhetési gondokon. Még ha az idegenforgalom idény­jellegű is. Ám ha híre menne annak, hogy Máriapócson le­het kapni szép, tiszta, rendes szobát — hiszen a környéken nincsenek kempingek, szállás- lehetőség se sok —, szerintem sok külföldi felkeresné Mária- pócsot. Lehetne akár csillag­túrákat szervezni a környék megismerésére, vagy akár má­riapócsi tartózkodásra is alkal­massá tenni a települést. Bí­zom benne, hogy ez a lehe­tőség egyre jobban tudatosul a község lakóiban, ez nagyban hozzájárulhat a település fej­lődéséhez, várossá éréséhez. XII. Pius pápa 1948-ban a kegytemplo­mot bazilika rangra emelte A SZERZŐ FELVÉTELE Tisztaság, csend, nyugalom Nagyközség lévén természetes, hogy jelentős a mező- és erdőgazdasági tevékenység Máriapócs (KM - Gy. L.) — Ha e településről van szó, mindenkinek az jut eszébe: búcsújáró hely, ahol évente több tízezren fordulnak meg. Ki ne tudná, hogy 1991 augusztusában II. János Pál pápát itt is hallgathatták a hívek. Közeleg a Mária-kép első könnyezésének 300. év­fordulója (1696). Ez valószí­nűleg újabb zarándokokat vonz majd Máriapócsra. Ha másért nem, már ezért is megérdemelné a település, hogy városi rangot kapjon, hiszen mint zarándokhely, párját ritkítja. Nem a lélekszá- ma (2400), nem is a munkahe­lyi lehetőségek (ipara nem számottevő) miatt, hanem azért, mert egy-egy búcsú al­kalmával közel nyolcvanezer ember is ellátogat ide. A za­rándokok európai színtű foga­dásához pedig számtalan szol­gáltatásra, fejlett infrastruktú­rára van szükség. Infrastruktúra, anno 1993 A rendszerváltás után meg­választott önkormányzat felis­merte, hogy a legsürgetőbb feladat — éppen a fentebb em­lítettekből eredően — az infra­struktúra jelentős fejlesztése. Az ivóvízhálózat (hossza 13,3 kilométer) kiépítése csaknem befejeződött, az ingatlanok 83 százalékát csatlakoztatták ed­dig rá. A csatornahálózat ki­építése folyamatban van, eddig 0,6 kilométeren készült el. Az elmúlt néhány év eredménye az is, hogy a belterületi utak 70 százaléka portalanított, szilárd burkolatú. Ám még ez a prog­ram sem futott ki, a lakások felében van telefon. Szükségszerű vállalkozások Megoldották a szervezett szemétszállítást, ami a jelentős idegenforgalom következté­ben igen fontos mozzanat. Jók a tömegközlekedés feltételei, hiszen három helyi járatú busszal, vonattal lehet megkö­zelíteni a települést. A vasútál­lomásra külön busz jár. Az önkormányzat és a lakosság sokat vár az M3-as autópálya építésétől. Persze, ha mégis itt, azaz Máriapócs és Ofehértó között haladna el... Örven­detes, hogy a község nem el­öregszik, hanem gyarapszik, ami éppen az infrastrukturális szint növekedésének, az egyre városiasodó településképnek, a művelődés, az egészségügy és egyéb intézmények korsze­rűsítésének köszönhető. A munkaalkalmakat éppen a fentiekben vázolt idegenfor­galmi lehetőségek határozzák meg. Ezért egy sor vállalkozás java része erre irányul. Az ipari tevékenységet az élelmiszer-feldolgozás, a könnyűipar jellemzi, amely szintén összhangban áll a nö­vekvő idegenforgalommal. A Kismező és a Petri Szövetke­zet textilipari tevékenységet folytat. A három ser-, szesz- valamint bor- és gyümölcs­szeszfőzdéje szintén az ide­genforgalmat szolgálja. Nagy­község lévén természetes, hogy jelentős a mező- és erdő- gazdasági tevékenység. Az idegenforgalom szem­pontjából különösen nagy je­lentősége van a kereskedelem­nek, a szolgáltatásoknak, ahol vezető szerepet játszanak a vállalkozók. Öt vegyeskereskedés, Al­föld Füszért diszkontáruház, a gazdabolt, a ruházati szakbolt, a használtruha bolt, a takar­mány- és tápbolt, virágboltok, divatcikk butikok; a vendég­látóiparban a Fekete Bárány panzió, cukrászüzem, öt presszó, három süteményes és fagyizó már most a vendégek rendelkezésére áll. Az idén még egy panziót terveznek nyitni. Benzinkútját még a pá­palátogatás előtt üzembe helyezték. Máriapócson a korszerű álta­lános iskola mellett fontos sze­repet tölt be a művelődési ház, ahol különböző szakkörök mű­ködnek. Ezek közül is jelentős a színjátszó szakkör tevékeny­sége. Könyvtárában közel nyolcezer kötet van. Jellegének megfelelően kiemelt szerepe van az egyházi múzeumnak. Intézményrendszer A Fővárosi Önkormányzat­nak van itt egy szociális ottho­na, valamint a Szent Bazil rend nővéreinek otthona. A bazilita rend nővérei által fenntartott idősek klubja is működik a településen. Az egészségügyi központ kistér­ségi funkciót lát el, melyben korszerűen felszerelt, magas szinten képzett szakemberek látják el a betegeket. Igenforgalmi nevezetesség a Szent Bazil rendi nővérek zár­dája és a bazilita szerzetesek monostora. A fentiek lényegében száraz tényanyagok, amelyek azért mind-mind azt a törekvést tük­rözik, amit az önkormányzat tett és a tesz az infrastruktúra fejlesztéséért, a városiasodá­sért. A könnyező Mária Máriapócs (KM) — A Pócs falunév Polch vagy Powch alakban 1280-ban fordul elő először oklevelek­ben. A településnév a latin Paulus (Pál) kicsinyítő kép­zős származéka. A nyelvé­szek a névadás módjából ar­ra következtetnek, hogy Má­riapócs Szabolcs első telepü­lési csoportjához tartozik. Az első írásos emlékben a Hontpázmány nemzetség pe­reskedik a falu birtokjogáért. Az 1300-as évek elején a ha­tár egy része a Gutkeled nemzetséghez kerül, és ettől kezdve a Báthory-család tag­jai osztoznak rajta. 1606-ban Báthory Gábor örökli a pó- csi földeket, majd 1613-ban bekövetkezett halála után azok a kincstárra szállnak. A XVIII. században Rákóczi-, majd Károlyi-birtok. 1758- ban Károlyi Ferenc a Szent Vazul (bazilita) rendnek en­gedte át birtokrészét. A település életében fon­tos mozzanat, hogy 1749- ben telepedtek ide a bazilita szerzetesek és építettek rendházat, mely révén a ru­szin és magyar görög kato­likus művelődés és iskoláz­tatás központjává válhatott. A kegyhely kialakulásában döntő szerepe volt a könnye­zés csodájának, amely miatt az egykori fatemplom helyén megépítették a mai bazilikát. E csoda története 1696-ban kezdődött, amikor a szent li­turgia közben az egyik pócsi gazda megriadva látta, hogy az ikonosztáz istenszülő ké­pén Mária szeméből köny- nyek folynak, az arcvonásai fájdalmat tükröznek. Más­nap nagy tömeg vonult a templomba. A szomszédos Kálló római katolikus plé­bánosa egy tiszt haldokló gyermekét emelte a képhez; a gyermek megérintette a könnyező képet és meggyó­gyult. A boldog anya drá­gaköves gyűrűt helyezett a kép elé, ezzel nyitotta meg évszázadokra a pócsi Máriát hálásan tisztelők ma sem fo­gyatkozó sorát. Első Lipót osztrák császár és magyar király a történtek alapján az egri püspökhöz intézett rendeletével a köny- nyező Mária-képet Bécsbe vitette, amelyről már útköz­ben számos másolatot készí­tettek. Egy ilyen másolat ke­rült az eredeti helyére Mária­pócson, ahol az 1715. au­gusztus 1-jén kezdett köny- nyezni. Tehát a templomot Mária könnyei másodszor is megszentelték. Mi, Első Ferenc... Máriapócs (KM) — A máriapócsiak jól tudják, hogy egyszer már volt város a település. I. Ferenc, Auszt­ria császárának, Magyar- (és még sok) ország apostoli királyának 1816. április 5-én kelt levelében olvashatjuk: „Mi a Szabolcs vármegyé­ben bekebelezett MARIA POCS település közbirtoko­sainak felségünkhöz beadott alázatos kérelmére, valamint a fent említett MÁRIA POCS település és az említett Sza­bolcs vármegyében élő kör­nyező lakosok haszna és ér­dekében ugyanazon közbir­tokosok, azok örökösei, le­származottjai és utódjainak királyi hatalmunk külön ke­gye folytán kegyelmesen el­fogadni és megadni határoz­tuk: Hogy MÁRIA POCS fent nevezett és említett Sza­bolcs megyében fekvő tele­pülés a továbbiakban és örök időkre VÁROS elneve­zésnek örvendjen. De azt is elrendeljük, megadjuk, hogy ily módon már / VÁROSSÁ nyilváníttatott MARI A POCS településen évenként négy­szer nyilvános, országos ki­rakodóvásárt, vagyis szabad piacot is tarthassanak.” A történelem azonban köz­beszólt: mégsem lett „örök időkre VÁROS”, csak 1872- ig­Ennek ellenére Máriapócs sajátos központ volt a múlt­ban, hiszen 1749-ben tele­pedtek meg itt a bazilita szer­zetesek és építettek rend­házat, itt nyílt meg Szabolcs vármegye első tanítóképzője, amelyből kántortanítók ke­rültek ki, a baziliták iskolája, melyben a nyírségieken kí­vül Bereg, Szepes, Zemplén vármegyékből is tanultak. Ingyen tízórai kétszer Máriapócs (KM) — Az általános iskolában a telepü­lés és benne a közoktatás jövőjéről beszélgetünk Nagy György igazgatóval. — A közoktatás szem­pontjából Máriapócsnak nincs valódi vonzáskörzete, hiszen igen közel, Nagykál- lóban, Baktalórántházán — ha Nyírbátort, Nyíregyházát nem is vesszük figyelembe — is van gimnázium. Az ál­talános iskolánkat viszont fejleszteni kell. Szeptem­bertől mindenképpen beve­zetjük a számítógépes ok­tatást. — Az oktatási törvény sok mindent eldönthet — mond­ja Nagy György. — Minden­esetre, ha tízosztályos isko­lává fejlődnénk, egy sor kér­dést meg kell majd oldani, amelyeknek anyagi vonza­túk jelentős. Az iskola nevezetessége, hogy fazekasszakköre van, de a megmérettetések alkal­mával jól szerepelnek a népitánc, a színjátszó és a cselgáncs szakkör tagjai is. Újdonság az iskolában, amelyet a élet, a szűkös gaz­dasági helyzet teremtett, hogy nemrég — alapítványi támogatással — bevezették az ingyen tízórait heti két al­kalommal — mindenkinek. Mi indokolta, hogy megte­gyék ezt a lépést? Nos, a szülők 51 százaléka munkanélküli, sőt, 35,5 szá­zalékuk esetében mindkét szülőt sújtja ez az áldatlan állapot. Alkalmam nyílt belenézni azokba a fogalmazásokba, amelyeket a gyerekek az in­gyen tízóraival kapcsolatban írtak. Mindenki lelkesen üd­vözli, hiszen gyakran jönnek el hazulról üres gyomorral, és aztán rosszul lesznek. Saj­nálják azonban, hogy csak kétszer kapnak egy héten. Van, aki az adagot tartja ki­csinek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom